Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-17 / 244. szám
1984. október 17., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Kavicsbánya Kiürült tartályok Védekezés a védőszerek ellen A sajópüspöki Sajóvölgye Mgtsz a sajónémeti elágazásnál egy öntöző-víztározót alakit ki. Az itt talált kavics kifogástalan minőségű betonozáshoz az építkezéseknél. A tsz Így a kavicsot hasznosítja. Mándi József kotrógéppel szedi ki a kavicsot, és „építi” a víztározót Fotó: Laczó József A mezőgazdaság korszerű- sítéáéftek természetes velejárója a kemizálás fejlődése. Igaz,, néhány tőkés országban ma már többet ér az alma, ha kukacos, szívesebben veszik át tőlünk a kevésbé szép gyümölcsöt, mint a hibátlant, mondván: értékesebb a termés, ha zsenge korában nem érte permet. Rábólint erre az érvelésre a kukac, de egyelőre mi, az ellenkező, oldalon állunk. Azaz: pusztuljon a kártékony gomba és rovar, irtsunk ki minden gyomot, ha élelmünket . veszélyezteti. Sajnos, á kérdés ma mór sokkal bonyolultabb, mert időközben az is bebizonyosodott, hogy a mind nagyobb mennyiségű kemikáliák alkalmazása következtében keletkező göngyölegek a környezetszennyezés veszélyes forrásaivá váltak. A fölöslegessé vált növényvédő szerek, illetve a kiürült göngyölegek sorsát kutatták a közelmúltban a szerencsi népi ellenőrök. Hat mezőgazdasági szövetkezetnél, és szakszövetkezetnél, illetve a környék ófész- boltjaiban végeztek ezzel kapcsolatos vizsgálatokat.. Megállapították, hogy az említett szövetkezetek évente körülbelül 87 ezer kilogramm növényvédő szert használnak fel, hétezernél több műanyag zsák, négyszáznál több üveg, 3500 műanyag ballon és kétezernél több különböző méretű, fémből készült göngyöleg megfelelő elhelyezéséről kell gondoskodni. Ez a mennyiség megközelítően 13 tonna súlyt, és 260 köbméter térfogatot tesz ki. Es akkor még nem beszéltünk a fölöslegessé vált, lejárt szavatosságú növényvédő szerek mennyiségéről. A vizsgálat során bebizonyosodott: a szóban forgó üzemekben nem fordult elő növényvédőszeres mérgezés, és a legtöbb helyen — az erdőbényei és a tállyai szakszövetkezetet kivéve — kellő létszámban álltak rendelkezésre a növényvédő szerek felhasználásával, illetve a munkák irányításával foglalkozó szakemberek. Tulajdonképpen, a tárolási feltételek is megfelelnek a követelményeknek, leszámítva a megyaszói termelőszövetkezetet, ahol meglehetősen szűkös a tárolókapacitás. Veszélyes anyagokról lévén szó, a népi ellenőrök érthetően nagy figyelmet fordítottak a fölöslegessé vált növényvédő szerek és a kiürült göngyölegek további gén is — bár megülték a lagzit és még most is élnek, ha meg nem haltak — szegények maradtak. Amiből nyilvánvaló, hogy nagy-nagyanyám politikus elme volt. * Ilonka néni nem volt politikus, csak úgy ösztönösen szidta az urakat. Még édes- testvéreit is, akik — igaz nem mindennapi áldozatok órán — értelmiségiekké lettek. Az első szentségtörő mondatot a megyés püspöK halálakor mondta előttem. (Nem bírja a nyomdafestéket.) — Ilonka néni bizony a pokolra jut ezért — mondtam gyermeki megütközéssel, s azt is bűnnek tartottam, hogy egyáltalán hallottam a szörnyű szavakat. Ilonka néni rámnézett — kicsit meg is sajnált a meg- botrónkoztalásért — s szelíden mondta: ott se lesz nekem rosszabb kisfiam, mint itt. De igazán panaszkodni sem volt ideje. Máris rohant klaffogó papucsában, mert sírtak a disznók, csalánt kellett vágni a kiskacsáknak, héja csapott le a csirkékre, megfojtotta a menyét a tyúkot, kötélbe lépett-akadt a borjú, s mindjárt vinni kell az ebédet az aratóknak. Erről aztán eszébe jut az embernek, hogy fogytán a zsírozó, s szidja a világot. A halott püspök se kivétel, mert, amíg élt., jól élt.' — flfte mink csak küszködünk.” („Mondd, mit érlel annak a sorsa, / Akinek öt holdja terem;”) Ilonka néniéknek hét hold termett. Igaz, nem ka- tasztrális hold, csak magyar' hold. De legalább igazán termett volna. Ennyi év után is azt kell mondanom, hogy nem a családon múlott. A férj erős, jó szándékú, dolgos ember. Káros szenvedélye nincs. Már kiszolgált katona — sőt, megjárta az első háborút, tehát öreg legény —, mikor az alig 16 éves Ilonkát feleségül veszi. Kettejüknek van hét holdjuk. Mások ezt megduplázzák szerencsés körülmények között és sok munkával. Ilonka néniék is dolgoztak, próbálkoztak mindennel. De a dinnyéjüket (ebből lehet pénzt csinálni) vagy a jég vitte el, vagy kártevők — sokszor kétlábúak — telték tönkre, s ha jó volt a termés, akkor meg nem volt ára. Egyszer olyan tehénre tettek szert, amelyik annyi tejet adott, hogy szakemberek is csodájára jártak. Felfúvódott, s valamiért kimérni sem engedték. Aztán jött a beszolgáltatás időszaka — a parasztok számára ' — kibogozhatatlan rendeletekkel. Látom, amint Ilonka néni ül a padkán, s hunyorgó szemmel, de tisztán, világosan olvassa a rendeleteket, s magyarázza az „értetlen embereknek” (férfiaknak), mit, mikor, s hogyan kell. — Tudod te, hogy a iwi időnkben Ilonka volt a faluban a legjobb tanuló — mondta egyszer apóm. Még imakönyvet sem vett soha a kezébe. Újságot csak telente, s akkor is ritkán. Reggeltől estig szaladt, klaffogó papucsában, a háta korán meggörnyedt. Csúnya szájú, gyűlölködő asszonynak ismerték. Mikor segítettem neki mákot darálni, diót törni, vagy krumplit hámozni, nagyokat hallgattunk. Nem is tudom már, hogy miről, de jó volt. * Sokáig büszke voltam rá — és most is jó érzés —, hogy egyszer kezet fogott velem Heltai Jenő. Mert ugyebár, ha arra gondolunk, hogy ki mindenki érintette Heltai kezét, akkor én a 19. századdal is parolázhattam. Ez persze (sznobok vagyunk mindahányan) afféle játék. De a Szekeres néni keze? Ilyen apró kezet azóta sem láttam. Igaz, kicsi volt a kéz gazdája is. Törékeny, ősz öregasszony. Hideg kék szeme volt. (De azt senki nem érezte hidegnek.) S feher köténye, ahogyan egy szülésznőnek kell. Persze, senki nem nevezte szülésznőnek, hanem csak bábaasszonynak. Azokban a sorsdöntő (legalábbis az én számomra sorsdöntő) percekben Szekeres néni patyolatköténye nieglebbent a gyors fordulattél. A bábaasszony felkapta az újszülöttet, s szaporán paskolni kezdte. Mit mondjak? Nem voltak éppen Vöröskeresztpályázat A Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdetett az oktatási intézmények vöröskeresztes vezetőinek. A nemzetközi ifjúsági év alkalmából felhívta a középfokú oktatási intézmények Vöröskereszt- szervezeteinek vezetőségi tagjait. a vöröskeresztes mozgalmat támogató pedagógusokat: pólyamunkákban ismertessék, hogy a Vöröskereszt miként segítheti az ifjúság humanista nevelését. A pályázóknak elemezniük kell a Vörös- keresztvalapszervezet munkáját, az ifjúság vöröskeresztes tevékenységének lehetőségeit, hasznosságát. Nyolc nap után kikapcsolják az áramot Ha csönget Megoldás: az átutalási betétszámla « A múlt év nyarán — az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat ellátási területén utolsóként - Miskolcon is bevezették az éves számlázási rendszert. Ez mint tudjuk, azt jelenti, hogy év közben öt alkalommal, kéthavonként a múlt évi fogyasztás , alapján megállapított részszámlát fizetünk, év végén pedig elszámolunk az ÉMASZ-szal. Megnézik az óra állását, összevetik az addig .kifizetett dijakkal — és vagy apunk egy „nagy” szám- l; lát, mert többet fogyasztottunk, vagy egészen minimális összeget kell befizetnünk, mert takarékoskodtunk a villamos energiával. Az új fizetési rendszer leegyszerűsítette az álamszolgáltató dől- ij gát. hiszen nem kell minden lakásban kéthavonként leolvasni a mérőket. A pályaműveket a következő év március 31-ig küldhetik be a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának szervezési és ifjúsági osztályához. A díjakat 1985-ben, a vöröskeresztes világnapon adják át. sorsára. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az üres növényvédőszeres göngyölegek egy részét még a felhasználás helyén elégetitek, összetörték, vagy elásták. A műanyagból és a fémből készült csomagolóanyagokat viszont üzemen belül — egyéb célokra — használták fel a szövetkezetek. Kenőolajat, vagy fó- radtolajat, illetve tűzoltóvizet, homokot és szemetet tárolnak bennük. Esetenként pedig a dolgozók viszik haza — például fűtőanyagtárolás céljára — az említett csomagolóanyagokat. Korábban a selejtes növényvédő szereket a Balaton- fűzfői Vegyiművek semmisítette meg — megfelelő térítés ellenében. Jelenleg azonban ezt a munkát az országban sehol nem végzik. A helyzetet megnyugtatóan csak a Leninyárosban tervezett égetőmű megépítése oldaná meg, ahol megsemmisítenék a selejtessé vált növényvédő szereket és a fölösleges göngyöleget is. — dévald — klinikai körülmények. Orvos sem. Ha készült volna valami szakszerű feljegyzés, ezt kellett volna rögzíteni: „az újszülött nem főutat életjelenségeket.” A dolog egyértelmű volt. De nem egy bábaasszonynak! Az apró kezek néhány mozdulattal megszabadítottak a nyakamra te- keredett köldökzsinórtól, aztán pofozni kezdtek. Anyám — akinek első gyereke voltam, s akit senki nem oktatott ki a szülés misztériumáról —, azt hitte, ez a természetes. De a gye- reksírást azért várta. Sokáig kellett várnia. Egyszóval két ■asszonynak köszönhetem az életem. Az egyik megszült, a másik életre hozott. Semmi romantikus elfogultság nincs ebben — így érezte Szekeres néni is. Ezért is járt hozzánk — még heteken át — fürdetni a kisbabát. Anyám minden mozdulatát elleste. A fürdetésnek ezek a fogásai ma is élnek, s öröklődnek a családban. Mikor újszülött unokám a fürdővíz fölé tartottam —a műveletre nemigen vállalkozott más —. mindenki lélegzetvisszafojtva figyelt. Az első pillanatban én is tanácstalannak éreztem magam. S akkor megtörtént a csoda: Szekeres néni egyetlen gyakorlott mozdulattal a tenyeremre fektette a babát... Hogy mi ebben a csoda? Az, hogy nincs benne semmi transzcendens. Gyanú »ti BéH — Milyenek a vállalati tapasztalatok? — kérdeztük Holló Vilmost, az ÉMÁSZ gazdasági vezérigazgató-helyettesét. — A tapasztalatok jók. de mint minden új módszernek, ennek is vannak még hibái. Vannak fogyasztók, akik úgy gondolják, hogy az éves elszámolási rendszer azonos az átalánydíjjal. Őket aztán év végén kellemetlen meglepetések érik, mert nagyon magas összegű végszámlát kapnak. A fogyasztók nagy többségénél általában magasabb a végszámla összege, a lakosságnak mindössze tiz százaléka fogyaszt kevesebb villamos energiát, mint amennyit a részszámlák „fedeztek”. Ez az évközi túlfizetés majdnem fedezni szokta az utolsó kéthavi számlát. Vannak fogyasztóink — többnyire olyanok, akik hőtárolós villanykályhát üzemeltetnek, tehát a téli hónapokban sok áramot fogyasztanak — akik kérik a kirendeltségeket, hogy emeljék meg az évközi számlák összegét, mert így nem borítja fel az év végi nagy számla a család költségvetését. — Kérheti ezt bárki? — Igen: minden ilyen kérésnek szívesen eleget teszünk. Ha például valaki automata mosógépét, vagy egyéb nagy fogyasztású háztartási gépet vásárol, bejelentheti a dí jbeszedőnél vagy a kirendeltségen. Ilyen esetben mi hozzávetőlegesen kiszámítjuk, mennyivel több áramot fogyaszt az illető és megemeljük a kéthavi számlák összegét. — Es ha soknak tartjuk a részszámlák összegét? — Azt is hasonló módon jelezhetik a fogyasztók. Volt már rá példa és a végszámla igazolta is, hogy a kérés jogos volt. Vállalatunknak az a célja, hogy folyamatosan, rendszeresen, a tényleges felhasználásnak megfelelően fizessenek a fogyasztok és senki se kerüljön lehetetlen helyzetbe év végén azért, mert mi egy új díjbeszedési gyakorlatot léptettünk életbe. — Mostanában több panaszt lehet hallani a díjbeszedésre. Kikapcsolják például a villanyt anélkül, hogy személyesen találkozott volna a vállalat emberével a fogyasztó ... — Ha ilyen előfordult, az hiba volt. Élvégre nyári szabadságon. vagy éppenséggel kórházban is lehetett az illető. De többnyire a szomszédoktól meg szoktuk tudni a körülményeket. Sokszor nagyon nehéz kiszűrni az indokolt eseteket. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mivel az utóbbi időben lazult a befizetési fegyelem. At. idegrendszeri megbetegedésben szenvedő gyermekek rehabilitációjáról és ha- bitációjáról tanácskoztak a szakemberek a Magyar Rehabilitációs Társaság kedden kezdődött, VI. kongresszusán a Semmelweis Orvostudomámi is szigorodtunk. A közszolgáltatási szabályzat elő- , írja, hogy ha az értesítés után 8 nappal nem rendezte számláját a fogyasztó, mi k kikapcsoljuk lakásán az áramot. Ezt a drasztikus megoldást mi legalább annyira < szeretnénk elkerülni, mint a _ fogyasztó, hiszen a ki- és bekapcsoláshoz szerelők kellenek és nálunk sem olyan v íenyes a munkáerőhelyzet. — Panaszolták meg azt is, hogy a kirendeltségen személyiigazolvánnyal, személyi számmal sem fogadják el a pénzt, ha az illető nem viszi magával a felszólítást. — Díjbeszedőink megkapják a számlákat, amely nem más, mint szigorú számadású bizonylat. A számlákkal-^- a munkahelyén el kell számolnia. És mivel nem az a dolga, hogy minden postaládába bedobja a fizetési fel- ' • szólitást, hanem hogy be- » szedje a pénzt, többször is megkísérli elérni a fogyasztót. Nos, gyakran előfordul, 5 hogy a fogyasztó, mondjuk-1' nyaralás közben úgy gondolja, itt a befizetés ideje, hazatér és rendez-ni szeretné a számláját a kirendeltségen. Am. ott nem tudják elfogadni a pénzt, mert mivel.-' nincs még felszólítás, a számla a díjbeszedőnél van. Megjegyzem, nagyon bősz- 1 szántó ez a gyakorlat, de még nem tudtunk megoldást találni erre az esetre. — Végül is csak van megoldás?! — Sohasem voltak díjbeszedési vitáink azokkal a fogyasztókkal, akik OTP-át- p utalási betétszámlával ren- ,xr delkeznek, ily módon egyenlítik ki sok számlájuk kö- Ji ’ zott az áramszámlát is. Je- * lenleg csupán a fogyasztók 12 százaléka fizet ily módon, de Leninvárosban például már minden második család. Falun élő előfizetőink is ■* és mi is jónak tartjuk a takarékszövetkezeti di j beszedést. Két éve" szerveztünk ilyet először a kazincbarcikai üzemigazgatóságunk területén, azóta már él a rendszer jó néhány helyen, de to- s' vábbi takarékszövetkezetekkel tárgyalunk. Ennek az a lenvege, hogy a takarékszövetkezet átvállalja tőlünk, " hogy az egész községben beszedi a dijakat. Mi ezért természetesen megfizetjük a szövetkezetét. A fogyasztónak azért jó ez a módszer, mert nem kell lesnie, mikor jön a díjbeszedő, akkor fizet, a hónapnak azon a napján, amikor akar, amikor arra visz az útja... Korszerűsítettük a hétvégi házak, üdülök díjbeszedési gyakorlatát is. Egyszerű postai zöld csekken fizethetnek a tulajdonosok. v Lévay Györgyi 1 nyi Kgvetem Nagyvárad téri épületében. Az ötnapos tanácskozáson — amelynek el- q só , részében tartják a nem- ., zetközi gyérmék-neurorehabi- litációs kongresszust — több '•» száz hazai és külföldi szakember vesz részt. Rehabilitációs kongresszus
