Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-17 / 244. szám
1984. október 17., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Az első három negyedév tükrében Tovább bővült a gépparkuk I Mairó IZ jelie és jetije A népművészet nem szorul ■r E sorok írója a napokban jelen volt egy beszélgetésen, ahol a megyei KISZÖV elnöke tájékoztatta a mezőkövesdi Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet vezetőit a gazdálkodással kapcsolatos kilátásokról. Többek között elmondta, hogy a gazdaságirányítás továbbfejlesztése részeként jövőre több szabályozót módosítanak, ami elkerülhetetlenül a gazdálkodás feltételeinek további szigorodását vonja maga után a szövetkezeti szektorban is. Ez számos helyen okoz majd megoldhatatlannak látszó gondokat. Teljes bizonyossággal ma még nem lehet azt megmondani, melyik szö- , vetkezet, miként tud majd . saját lábán megállni. Az vi- . szont szinte biztosra vehető, hogy a munkában, a gazdál- I kodásban elért mai haté- konysági, jövedelmezőségi szint általában kevés lesz a fennmaradáshoz. Vagyis az ez évi mérce jövőre már alacsonynak bizonyul ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek keresetben, fejlesztési lehetőségben egyaránt elfogadhatót produkáljanak. Ez persze még csak a jövő, amit még elég sok bizonytalansági tényező motivál. A találgatások helyett azonban maradjunk a jelennél, amely végeredményben alapul szolgálhat a jövő formálásához, alakításához is. Mi a sláger külföldön? r Beszélgető partnerünk Palik Mihalyné, a , mezőkövesdi Matyó HISZ elnöke és Páz- mándi József, a szövetkezet műszaki vezetője. — Az idei esztendő jobbnak ígérkezik a múlt évinél — mondja az elnükasszony. — Ez az örömteli bír egyaránt vonatkozik a termelésre és az értékesítésre. Az év első kilenc hónapjában 95 millió forint árbevételt értünk el, amely hét százalékkal múlja felül az 1983. évit, s négy százalékkal az éves előirányzatot. Szépen alakult az exportunk is: tőkés piacra 18 millió, a szocialista országokba 13 millió forint értékű árut termeltünk szeptember végéig. Nem rubelelszámolású kivitelünk növekedése különösen szembetűnő, a tavalyihoz képest 72 százalékkal növeltük • eladásunkat. Ebben természetesen közrejátszott az is, hogy francia, olasz és osztrák vevőink lényegesen több árut rendeltek, mint 1983-ban. — Mi a sláger most külföldön? — Változatlanul a népművészeti blúzok vezetnek a népszerűségben. Ez - egyben azt is jelenti, hogy a szövetkezet népművészeti tevékenysége meghatározó. Ennek különösen örülünk, hiszen a nagyfokú érdeklődés szövetkezetünk hírnevét öregbíti. Már a jövőre gondolnak — Megesett, hogy a nyári idegenforgalmi szezonban olykor hiány mutatkozott belföldön a Matyó-blúzkol- lekciókból. — Valóban, olyan nagy volt időnként a kereslet, hogy nem tudtunk eleget termelni a blúzokból — tájékoztatott Pólik Mihályné. — Ugyanakkor két okból is jó, hogy keresik ezt a termékünket. Egyrészről, a nagy forgalomból érzékelhető, hogy életképes a népművészet, másrészről, . a női blúzok gyártása nyereségesebb, mint egyéb, korábbi termékünk. A máról beszélgettünk, de közben már 1985-ről is szót ejtettünk. — Nemrégiben kötöttük meg a keretszerződést 1985- re a Népművészeti Vállalattal — újságolta Pázmándi József műszaki vezető. — Ennek értelmében jövőre a Népművészeti Vállalat 52 millió forint értékű Matyó- termékre tart igényt. Az mindeneseire biztató, hogy ilyen nagy volumenű keretszerződést eddig még egyetlen alkalommal sem sikerült tető alá hozni. ,— Milyen újdonságra lehet számítani? — Sok az újszerűség. Ilyen például, hogy nagy igény háttérbe mutatkozik a természetes alapanyagokból készült termékek gyártásának növelésére. Érdekességként említendő továbbá, hogy mind nagyobb a kereslet a selymes térítőkből, a díszítőelemek közű! inkább a rusztikus eiemek hódítanak és a lág.vabb színek kerülnek túlsúlyba. Üj terméknek számítanak a pasztellszínű és a muszlinblúzok, valamint a bársonyból készült férfimellények — sorolta a műszaki vezető. A gépüzing lehetőségei — Híre ment, hogy a Matyó HISZ jelentős exportra vállalkozott. — Hetvenötezer darab népművészeti háloing gyártásában állapodtunk meg a Konzumex Külkereskedelmi Vállalattal — mondta kérdésünkre Pólik Mihályné. — Ezt a hetvenötezer hálóinget Lengyelországba exportáljuk: értéke 21 millió forint. Öriásj előnye ennek a rendelésnek, hogy nagy szériában tudjuk gyártani. A legújabb hír, hogy tárgyalásokat folytatunk további 45 ezer darab hálóing kiviteléről. — A termelés technikai feltételeinek megteremtésében jelentős szerepe lehet a géplizingnek, azaz a termelő gépek és berendezések külföldről történő bérletének. — A géplizing a könnyűiparban igen eredményesnek bizonyult, általa nemcsak az exportképes árualapok minősége javulhat, de nö maga a termelés is — mondta Pázmándi József. — A mi szövetkezetünk is nagy lehetőséget Iát a különböző speciális berendezések, varró-, hímzőgépek ilyen módon történő beszerzésében. A jelenlegi időszakban, amikora beruházási lehetőségeink, ismert okoknál fogva, erősen korlátozottak, különösen fontos szerepet tulajdonítunk ennek a kooperációs kapcsolatnak. Lovas Lajos Minden erőt az őszi munkákra koncentrál a melye mezőiazdasáia (Folytatás az 1. oldalról) Hátráltatta, nehezítette az őszi munkák kezdetét a különböző növényi kultúrák két-három héttel megkésett érése, különösen pedig az elmúlt hetekben lehullott nagy mennyiségű csapadék, amelyre azonban rendkívül nagy szükség volt már szinte minden határrészben. Az időjárás okozta késést az erők koncentrálásával, a nagy gépek éjjel-nappali üzemeltetésével, a szombatokon és vasárnapokon is szorgalmasan végzett munkával —, s ahol arra mód nyílik — egymás segítésével igyekeznek behozni a mezőgazdasági üzemek. A műszaki megalapozottság jó, a gépek száma elegendő. Az ősziek betakarításához többek között 900 kombájn, 380 kukoricaadapter és napi 23 600 tonna kapacitású szállítójármű áll rendelkezésre. Október közepéig a megye mezőgazdasága már betakarította, lesilózta a 16 ezer hektárnyi silókukorica termését, e napokban kerülnek magtárba a 23 300 hektárnyi napraforgó vetésterület termésének utolsó tonnái, s a fagyok előtt biztonságba került 4200 hektárról a burgonya termése is. A kisebb területen termesztett növényeket, így a dohányt, a szóját és az aprómagvakat is szinte mindenütt sikerült már betakarítani. A legfontosabb abraknövény, a 47 ezer. hektáron termesztett kukorica betakarítása sok gazdaságban a rendkívül megkésett érés miatt még csak az elmúlt napokban kezdődhetett el. A csövek állapota azonban szinte mindenütt olyan, hogy az esetleges fagyok nem veszélyeztetik a termést, amelynek eddig mintegy egyharmada került a magtárakba. A cukorrépának 35 százalékát takarították be. — Megyénk mezőgazdaságának közel százezer hektárnyi az őszi vetésterve — tájékoztatott Kopasz Béla osztályvezető —, s ebből csaknem 90 ezer hektár a kenyérgabona. A lucernate- lepitéseket elvégezték, a rozsot teljes egészében, az őszi árpát a terület 65 százalékán elvetették, s a búzának mintegy 35 százaléka került jó magágyba. A mezőgazdasági üzemek legfontosabb és legsürgősebb teendője, hogy az elkövetkező napokban, minden munkára alkalmas órát jól hasznosítva — még optimális időben — földbe kerüljön mindenütt a búza vetőmagva. A megye 12 ezer hektárnyi szőlőültetvényein, valamint a 6200 hektárnyi termő gyümölcsösében, amelynek zöme almáskert, jó ütemben folyik a betakarítás. Az esőzések miatti, gyorsan terjedő rothadas a tervezettnél előbbre hozta a tokaj-hegy- aljai szüretet is. Az előző becslések alapján várt hektáronkénti 70 mázsa körüli átlagtermés a romlás miatt várhatóan sok gazdaságban mintegy 20 százalékkal csökken. A borkombinát jelzése szerint az első felvásárolt mustok 17 cukorfokosak, s a minőséget illetően biztató, hogy Tokaj és Tárcái térségében már az első napokban 20 cukorfokos mustot adó szőlőket is szüreteitek. Az alma szedését és a szüretet megyénkben mintegy 30 ezer diák, valamint honvédségi erő is segiti. Á Lendület lendületben A szakcsoport legújabb büszkesége a Rába 15 univerzális kts- traktor. Fotó: Fojtán László kesztőségi beszélgetés során Csepregi Csaba, a Miskolc városi Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője említette, hogy Miskolcon a kistermelés az összlakosság 22 százalékát (mintegy 45 ezer embert) érinti. E nagyszámú kertbarát, kistermelő a kertészeti munkák zömét ugyan maga végzi el, vannak azonban olyan rendszeresen. vagy esetenként visszatérő részfeladatok, amelyekhez igénylik a segítséget, a szolgáltatást. Például négy-öt évenként szükség van szerves trágyára, gyümölcsfa-, ■szőlő lelepi les kor árokásásra, betegség, idős kor esetén talaj forgatásra. szántásra, esetleg növényvédelemre. Az effajta igények kielégítéséi« alakult meg a MÉSZÖV'kezdeményezésével az Unió Afész keretében (az alapító tagok vagyoni hozzájárulásával is) a Lendület géphasz- nosítási szakcsoport az elmúlt év végén. Az első időkben nem kevés buktatót kellett legyőzni a szakcsoportnak. hiszen telephellyel nem rendelkeztek, sót gépparkjuk is hiányos volt. Ennek ellenére már az első hónapokban sokat tudtak tenni a kiskert mozgalomért, minek nyomán szolgáltatásaik iránt egyre inkább növekedett az érdeklődés. Tar Lajos, a szakcsoport elnöke: — Kezdettől fogva vállaljuk a szervestrá gyászéi lit ást. az árokásást, a talajművelést, esetenként a növényvédelmet. Most, hogy gépparkunk kibővült, s Kis- Eienvöben a telephelygondunk is megoldódott, még több igénynek tudunk eleget tenni... A szakcsoport jelenlegi gépparkja: egy ETC árokásó, egy EO 26—21-es tolólapos rakodógép, egy MTZ 50-es traktor pótkocsival, egy Weimar T174-es univerzális gép, négy Honda kertitraktor, két teherautó (három- e.s ötton- nás), s a legújabb büszkeségük. a Raba 15-ös kistraktor a .szükséges munkagépekkel. — Ezt a gépet a közelmúltban vásároltuk, 200 ezer forintot a MESZÖV-tól kaptunk, 50 ezer forint pedig saját hozzájárulás. Kiváló gép, a kiskertek ideális erőgépe. Szántást, kultivátoro- zást, kaszálást, növényvédelmet. és még számos más műveletet tudunk vele végezni, Hozzáteszem, nagy hatékonysággal. E gép beléptével az igényeket az eddiginél gyorsabban tudjuk kielégíteni. Most az őszi időszakra elsősorban talaj forgat ást, má- zsánkánt 50 forintért szer- vestrágya-beszerzést és -kiszállítást, valamint termény- és anyagszállítást vállalunk. Az igényeket az Unió Afész szovetkezetpol i ti Ka j osztálya - ra. vagy a Báthori u. 36. szám alatti fuvarvállaló irodára beérkezett jelentkezések sorrendjében teljesítjük. Tervezzük. hogy a közeli napokban munka köz.ben is bemutatjuk'az érdeklődő kertbarátoknak az új Rába kis- traktort. Mindenki saját szemével győződjön meg róla, hogyan dolgozik. (ha) Falazóblokk Bodrogkeresztúrból a tövében is lehet kedvezőtlen... Az előny Szerencsésnek mondhatja .magat egy iparvállalat, ha egyik jelentős termékének alapanyagát a „szomszédból”, azaz helyből biztosíthatja, ha a feldolgozó, üzem „ráépül” a nyersanyagra. Különösen nagy jelentőségű ez napjainkban, amikor a nyersanyagárak mellett a szállítási költségek növekedése is egyre nagyobb terhet ró a gazdálkodókra. De mit sem ér a kedvező földrajzi elhelyezkedés. ha a szóban forgó üzem nem profitálhat belőle. Ilyen helyzetbe jutott a Beton- és Vasbe ton ipari Müvek Miskolci Gyára bodrogkervsz- túri telepe is, amely a kis- lakásépítesnél használatos falazóblokk-gyártás egyik bázisa. „Slágertermékének” alapanyagát — a riolit tufát — a szemközti hegyoldalba települt kőbányából szerzi. A furcsa ellentmondásról Kor- bély József, a miskolci gyár termelési osztályvezetője a következőképpen vélekedik: — A kínálkozó lehetőség önmagában nem sokat ér, ha a „szomszéd” a legnagyobb igyekezet ellénere sem képes egyenletes tempóban leszállítani részünkre a falazóblokk alapanyagát, a riolit tufát. Két gyártógépünk folyamatos termeléséhez napi 700— 800 tonna kőre lenne szükség a bánya ezzel szemben csak 500—600 tonnát tud adni 24 óra alatt. Az elmúlt hetek esős időjárása miatt az is előfordult, hogy teljesen szünetelt a munka a külszíni fejtésen. — A falazóblokkból menynyit gyártanak ebben az évben. sikerül-e az év végéig leszállítani a tervezett meny- nyiséget? — A terv 12 millió 800 ezer blokk elkészítését írja elő, ez a mennyiség 83 millió 200 ezer kisméretű fala- zóanyagnak felel meg — mondja az osztályvezető. Az első három negyedévben elkészült mintegy tízmillió darab, a még hiányzó közel 3 millió blokkot — a már említett anyagellátási gondok miatt — csak igen megfeszített munkával tudják legyártani. Ez csak akkor lehetséges, ha a napi 52 ezer blokk előállításához megkapják a 700 tonna követ. — Az utóbbi években — « növekvő anyagi támogatások eredményeként — egyre nagyobb méreteket ölt a magánerős lakásépítkezés. Ez egyben azt is jelenti, hogy jelentősen megnőtt az építőanyagok iránti kereslet. Ki tudják-e elégíteni a lakosság igényét? — Sajnos nem, a gyár jelenlegi kapacitása mellett nem képes tovább növelni a 13 milliós darabszámot, pedig ennek mintegy háromszorosára lenne szükség ahhoz. hogy a hazai igényeket megközelítően kielégítsük. Csak egy új beruházás enyhítene gondjainkon, erre belátható időn belül aligha lesz lehetőségünk. — Ennek ellenére helyi kezdeményezésekkel az elmúlt két évben mégis növelték a termelést. Hogyan? — Valóban, két év alatt kétmillió darabbal növeltük a kapacitást. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a két présgépet — amelyek eddig csak szakaszosan üzemeltek — alkalmassá tettük az egész évi folyamatos termelésre, a hidegebb hónapokban pedig gőzölőkamrák gyorsítják a s'záradási időt. A leszedő daruk pályájának meghosszabbításával tovább növeltük az érlelő kapacitást, amely egyúttal a selejt csökkenését eredményezte. A folyamatos termelésnek van hátránya is- A hűvösebbre fordult időjárás miatt ugyanis kötésgyorsítókat alkalmazunk, ez pedig érzékenyen érinti az önköltséget, csökken a nyere- ségszint. A bodrogkeresztúri telepen, nemcsak falazóblokkot készítenek, foglalkoznak még ipari vázszerkezeti elemek, feszített M-gerendák gyártásával. Legújabb termékük az emeletmagas kéményelem. Ez utóbbiról a termelési osztályvezető elmondotta: a jelenleg épülő lakásoknál a felhasználók nem igénylik eléggé ezt a korszerű terméket. Ennek egyik oka, hogy a tervezés során még nem számoltak ezzel a kémény- típussal. Erre az évre mindössze 800 darab elkészítésére kaptak megrendelést, pedig az 1983-ban átadott új üzemcsarnokban évente mintegy 12 ezer gyüjtókéményt képesek legyártani... Nincs tehát irigylésre méltó helyzetben a bodrogkeresztúri betonelemgyár kollektívája, a feldolgozó üzem és az alapanyag-lelőhely közelsége számukra nem jelent előnyt a termelésben, az akadozó ellátás kedvezőtlenül hat a gyár eredményére, az erőn felül tanúsított helytállás nem párosul kiugró sikerekkel, s ez kedvét szegi' a dolgozóknak. Csákó Gyula.
