Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-13 / 215. szám

1984. szeptember 13., csütörtök CSZAK-MAGYARORSZAG 3 Bsrakodni sürgős, kirakodni ráér..* Őszi, téli felkészülés a a7, év első hét hónapjá­ról '.elkészültek a MÁV Mis­kolci Igazgatóságának sta­tisztikái. eszerint az igazga­tóság teljesítette az erre az időszakra tervezett áruszál­lítási programját. Az elszál­lított áru mennyisége vala­mivel kevesebb volt. mint a tavalyi hasonló időszakban — igy készültek már a ter­vek is. melyeket gondos fu­varpiaci kutatások előzlek meg. Mint Makó Imre. az igaz­gatóság kereskedelmi és szállítási osztályának veze­tője elmondta, az export- szállítások növekedtek, az import szállítások csökken­lek. a tranzitforgalom pedig kiegyenlítette a terveket. A borsodi vállalatok közül a 2 kohászati üzem szállításai a tervek szerint alakultak, a Tiszai Vegyi Kombinál és a Borsodi Vegyi Kombinál pe­dig több árul szállított vas­úton. Kiugróan nagy felada­tai nincsenek mostanában az igazgatóságnak, nagybe­ruházások nincsenek a me­gyében . . . Már vagy tíz. éve nem beszélnek őszi szállítási csúcsidőszakról sem. A gabona es a dinnye szállítására kell ezekben a hetekben különös gonddal ügyelniük a vasutasoknak, ezt a két terményt az. alma követi majd. de ezek már megszokott feladatok. Az. hogy nincs őszi csúcs, nem jelenti persze azt, hogy könnyebb helyzetben vannak ennek a nagy vasútigazga- t'óségnak a dolgozói. mint azok, akiknek a térségében több gabona és több cukor­répa terein. Itt az ipari szál­lítmányokkal járó napi mun­kák kiegyenlítik már az egy­kori kampányfeladatokból származó görbéket, magya­rul: egész évben kemény munkát vegeznek az itteni vasutasok. Európában egyéb­ként a MÁV a legleterhel- tebb vasutak közé tartozik, maga mögött hagyja e te­kintetben Ausztriát és Olaszországot, némely mu­tatói a francia vasutakkal vannak szinkronban. A kocsiigény es szállítási terv teljesítésében van egy kevés lemaradás. Ez arra az egyszerű tényre vezethető vissza — sajnos —, hogy az üzemek termelése nem éri el a tervezett szintet. Az igazgatóság hatékonyabb fu­varszervezéssel, aktívabb fuvarpiac-kutatással igyek­szik elérni, hogy ennek a Jobban fűtött vonatok tervszámnak is megfeleljen. Minden rosszban van valami jó: a vasúti szakemberek ta­pasztalják, hogy az utóbbi időben sokkal kevesebb az úgynevezett keresztfuvar. Ez a kifejezés' óriási pazarláso­kat takar. Nem konkrét a példa, de korábban olyan esetek is előfordultak, hogy mondjuk Nyékládházáröl Dunaújvárosba, Délegyházá­ról pedig Leninvárosba szál­lítónak kavicsot... Ha őszi szállítási csúcsról nem is beszélnek a miskolci igazgatóság területén, az őszi és téli forgalomra itt is fel kell készülniük a vasutasok­nak. A térségben naponta 8 és fél-—9 ezer dolgozó kocsi fordul meg naponta, a nem dolgozó, tehát tárolt, lekö­tött kocsikkal együtt sokszor a 12 ezret is meghaladja a „készlet”. Magasaknak tűn­hetnek ezek a számok, a tény azonban az. hogy mégsincs elég teherkocsi. Meri: az a gyakorlat, hogy a vállalatok, üzemek türelmetlenek — jo­gosan —. ha nem a kellő mennyiségű üres vagon ér­kezik meg az előre megha­tározott időre az üzemi vá­gányra, ám az. üzemi vá­gányra befutott, megrakott szerelvényekkel Pato Pál- rnódon bánnak. A vagonokat berakodásnál általában ti—8 százalékban késleltetik, kirakodásnál vi­szont 45—50 százalékban. Ez a magatartás a vasút szá­ntára egyértelműen kedve­zőtlen. hiszen nem tudja gazdaságosan üzemeltetni ko­csiparkját. de kedvezőtlen helyzetbe hoz más vállala­tokat is, melyek üres kocsikra várnak. Végül pedig hátrá­nyos helyzetbe kerül — többszörösen — a kirako­dás'! késleltető gazdálkodó egység is. Hátrányos hely­zetbe kerül egyrészt azért, mert ö is hiába vár üres vagonra. másrészt pedig azért, mert sok kocsiállás- bírságot fizet. A MÁV Miskolci Igazga­tóságának területén a múlt évben 215 millió 784 ezer forint kocsiálláspénzt fizet­tek a vállalatok, szövetke­zetek. Még nem tudni, mi­kent alakul az összeg az év végéig, az azonban bizonyos, hogy az idei első hét. hónap során csaknem 20 millió ío­vasútnál rinttal több volt a bírság, mint egy évvel korábban... A „késedelmes" kocsikat nem tudja pótolni a MÁV, ezt a rossz gyakorlatot sem ludta mindeddig megszün­tetni, de a maga, nem fut­tatható eszközeivel igyekszik minél színvonalasabban ki­szolgálni a fuvaroxtatókaf! A MÁV Miskolci Járműjavító­jának kollektívája felszaba­dulási és kongresszusi mun- kavei'senyében is többlet- munkát. vállalt a teherkocsik javításának meggyorsítása érdekében. A MÁV-igazga- tóság emellett. — a jármű­javító jó munkáján túl — is arra kényszerül, hogy tár­gyalásokat folytasson me/.ö- ; gazdasági termelőszövetke- 1 zetekkel. külön azok szövet­ségével, a TESZÖV-vel: ho­gyan. miként vállalnának te­hervagon-javítást. Erre a külső erőre az idén első íz­ben számit az igazgatóság. Indokolja ezt az a sajnála­tos tény is. hogy szabályta­lan rakodásokkal sok vasúti rámpán rongálják meg a több milliós értékű vagono­kat. Törik-zúzzák a kocsi­kat, behorpasztják a platót, az oldalfalakat... Az idén emelkedett a kocsirongálási bírság, sőt a MÁV célpré­miumot is kitűzőit már azok­nak a vasutasoknak, akik megakadályozzák a rongálá­sokat. Makó Imre osztályvezető elmondta, hogy június ele­jén megkezdték és szeptem­ber 1-ére be is fejezték az igazgatóság 450 személyko­csijának téli felkészítését. Elvégezték a fütéspróbákat, szigetelték az ablakokat... Befejeződött a 1'ütös mozdo­nyok téli felkészítése is. Ta­valy télen jó néhány panasz érkezett egyes vonalakról, így például a boldvai és a mezőcsáti vonalon utazóktól az elégtelen fűtés miatt. Ezek a panaszok kellemetle­nül érintették a MÁV-ot, hi­szen a viteldíjak emelkedése amúgy is otthonmaradásra, vagy „más- utakra” kénysze­rítette az egykori utasokat... A közeli napokban ígéretet kaptak Csehszlovákiából, hogy küldenek néhány Bz- motoregységet. A Bz-k fűle­ni tudnak, mégpedig jól. Ha megérkeznek, csak egy kis átcsoportosításra lesz már szükség a fűtős mozdonyok­nál — és nem láznak a mis­kolci igazgatóság szerelvé­nyein az utasok. I.éva.v Györgyi csepp víz ■J úl azon a már közhely- I nek számító megálla- ■ pitáson, miszerint víz nélkül nincs élet. napjaink­ban teljes valósággal kell szembenéznünk azzal a kö­vetelménnyel. hogy minden, csepp víz érték. Hovatovább a víz, az ivóvíz drágább lesz, mint a szénhidrogének, az olaj, vagy a földgáz. Szokták mondani, ha min­den ország lakossága annyi és olyan vizet iszik, »meny­nyire gazdag. Ez miránk is vonatkozik. A szocializmus építése során viszonylag ma­gas életszínvonalat teremtett dolgos társadalmunk, gyöke­resen megváltoztak életvi­szonyaink, lakáskultúránk is. Egykori bérkaszárnyás vi­lágunkban a fürdőszoba luxusnak számítolt. A mun­kásember mosófazekat, gye­rekei fából készített m ősei­tek női és lavórt használtak. Az esti lefekvés előtti láb­mosás a lavórban — több­nyire mezítláb jártunk, ját­szottunk nyáron — kötelező volt még akkor is, ha se­besre fociztuk valamelyik lábunk ujját, s ha könnyek potyogtak is a lavórba. Kollégista korunkban is­merkedtünk meg közelebbről a fürdőszoba áldásaival. He­tenként egyszer használhat­tuk. Sorban vártuk a fel­szabaduló kádakat, sokáig á cső fogtunk a tusoló rózsá­ja alatt. A gyárakban, az üzemekben, a közös gazda­ságokban szociális létesítmé­nyek épültek ebédlővel, öl­tözővel és fürdővel. Elérke­zett az idő. amikor nemcsak ivásra használtuk a vizet, megtanultunk a vízzel bán­ni. de nem tanultuk meg becsülni. Pazarolunk. A vizet is pa­zaroljuk. Elfelejtkezünk ar­ról. hogy kitermelése, tisztí­tása, tárolása, továbbjutta- tása, új vezetékek építése igen sokba kerül az állam­nak. Amikor az energiával való kötelező takarékosság szinte a húsunkba vágott, minden helyiségben felkerül­tek a feliratok: ..Fűtési fele­lős: X. Y. Megengedett maximális hőmérséklet 20 Celsius-fok.” Az aszályos időjárás kö­vetkeztében megyénk né­hány településén, városában vízkorlátozást kellett elren­delni. De ki ellenőrzi, hogy mi történik a zárt lakásaj­tók mögött, mennyit locso­lunk a hétvégi telkeken, ki. hol mossa gépkocsiját. Es persze, rosszak, csepegnek a csapok a magánlakások­ban. de a bérlakásokban is. Egyik nagyvállalatunknál latiam a következő, kézzel írott figyelmeztetést : „A víz­zel takarékoskodj! 1 m1 víz ára: 28,50 Ft.” Ideje lenne ezen is elgondolkozni. Es jó lenne, ha ezek a figyelmez­tetések. ha diszkrétebben is. de odakerülnének a csapok fölé. Persze, az sem ártana, ha valóban ésszerűen taka­rékosabbak lennénk ... ©rave* .láixm Forgácsolóüzem Bodrogoíasziban Égési sor nagyüzem, orszá­gos vállalat részére gyárta­nak alkatrészeket, különböző hiánycikkeket, s gyártanak készárut is a bodrogolaszi Búzakalász Tsz helyben ki­alakított melléküzemágaiban, amelyektől az idén már mint­egy 25 millió forintos terme­lést várnak. Képünk az egyik új, korszerű gépekkel felszerelt üzemben, a forgá­csolóban készült. Fotó: Sz. Gy. r Újból beruházni! „Földgyár” Úgy tűnik, hogy a Nagymiskolci Ál­lami Gazdaság a városellátásra töre­kedve rossz lóra tett. Milliókat fektetett korszerű tehenészetének kialakításába, s ma az ágazat alig hoz nyereséget. A gyümölcsösök termelése kedvezőtlen pia­ci hatásra, szintén nem jövedelmező. A burgonyatermesztésröl — amely szintén milliókat emésztett fel —, gazdaságta- lansága miatt le kellett mondani. A szántóföldi kertészet veszteségessége év­ről évre nőtt, ezt az ágazatot is fel kellett számolni. A jövedelem erősítésére tett intézkedéseket nem kísérte szerencse. Az ipari ágazat, amelyet sietve létrehoz­tak, fokozta a veszteséget. Egyedül a tojásgyár, az évente megtermelt 45 mil­lió tojás az, amelyet még a legrosszabb feltételek között is megtermelte a nyere­séget. Hol a hiba ? Lényegében ezrt a kérdést tehette fel Kiss József igazgató, amikor- a gazdaság élére került. Akkor még nem tudta, hogy a kér­dés megválaszolása több évébe kerül. — Rá kellett jönnöm, elődeim nem kö­vettek el hibát. Akkor, amikor a gazdaság szerkezeiét így alakították ki, az egyetlen helyes utat választották. A gyümölcs tar­tós, jó nyereségű piacra támaszkodott. Az állam támogatta a tehenészet kialakítására vonatkozó elképzeléseiket, a többletterme­lésért kapott prémium a szarvasmarha­tenyésztést a gazdaság legnyereségesebb ágazatává tette. A tojás nagy üzlet volt, szinte egész termelésünk exportérdekeket szolgált. Amíg ezek az ágazatok hozták a milliókat, addig üzemünk elbírta a város- ellátsát szolgáló ráfizetéses ágazatokat, s így azokról sem mondtunk le. Azután változott a szél. — Sajnos. — sóhajtott fel. — Szinte min­den felborult. Az állami szabályozórend­szer alapjában változtatta meg a tejterme­lés feltételeit, az exportlehetőségek pedig beszűkültek. A gazdaság szinte egyik évről a másikra védtelenné vált, ezek a nagy­méretű ágazatok nem tették lehetővé a rugalmas váltást. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a termelés veszteségbe torkol­lott. Így igaz. Mert mit lehetne tenni egv több mint 1200 tehenet számláló állománnyal, amely hétmillió liter tejjel segíti a megye- székhely ellátását. Megszüntetni természe­tesen nem lehet — a tenyészállatokba, te­henekbe állami támogatással több. mint százmilliót fektettek —, így le kell majd nyelni az évről évre jelentkező vesztesé­get. Az igazgató tagadban intett: — Nagy erőfeszítésekkel sikerült elér­nünk, hogy ágazati szinten 8.5—4 millió nyereséget hoz a szarvasmarha. Ez mi n- denképpen jelent már valamit, bár; meg­jegyzem. egy hatvanmilliós termelési érté­kű ágazatnál ez a jövedelmezőségi kulcs nem szintmérő. Szüret háromszor A kistestű, kanadai Shaver fajtára alapo­zott to j ás termeléssel a gazdaság még min­dig az ország legjobb nagyüzemei közé tar­tozik. Bár a piaci kereslet ezt az ágazatot is érzékenyen érinti, az itt megtermelt évi 45 millió tojás nagy részé exportra kerül, gyakran állnak meg a telep kapujában ka­mionok, hogy az osztályozott, tojást a Kö­zel-Kelet, vagy Nyugat-Európa országaiba szállítsák. Így ez a százmillió forintot ter­melőágazat a gazdaság biztosan jövedel­mező részévé vált. Nem úgy, mini a gyü­mölcstermesztés. Az igazgató rosszkedvűen jegyezte meg: — Idén egy fát háromszor fogunk szüre­telni. Rengeteg a méret alatti gyümölcs — a kedvezőtlen időjárás hatása —. így min­dig csak azokat szedjük, amelyek színe, formája megfelel az exportfeil tételeknek Sajnos, a többletmunka annyira megnöveli a termelés költségeit, hogy nyereségről iteir. is álmodhatunk. Még szerencse a szeren esetlenségben, hogy az exportárak valami javultak, így a veszteseget elkerülhetjük És ezt a szerkezetet keltene úgy átalakíta­ni, hogy a jövedelmezőség kerüljön előtér­be. Végiggondolva, nem lesz könnyé fel adat. — Azért van rá lehetőségünk. Aránytala­nul nagy a szántóföldi takarmány termesz­tésünk. Mintegy kétezer hektár — a szán­tó 42 százaléka! — szolgálja az állattar­tást. s ez a terület, bizony kiesik a jóval jövedelmezőbb áru termesztésből. Nos a ho­zamok- fokozásával ebből próbálunk le£a rágni egy kicsit, s ha sikerül, ket-ha-rom száz hektárral növeljük a búza es a nap­raforgó területét. A növénytermesztés szer­kezetét átalakítjuk, az egyoldalú kalászos termelés helyett az olajosmagvúak. s- a zöldbab arányát növeljük. Számításaink sze­rint két-három millió forint tél növelhette így az ágazat jövedelme. Hogyan tovább? Egyértelműnek tűnik, hogy * jövőbe nem a városellátás javítása, hanem a jö vedelemközpontú gazdálkodás fogja jelit' mexni a nagyüzem tevékenységéi. Az igaz gáté félbeszakított: — Nem teljesen így. A zöldbab, a diry» nye, s a jövőben egy kisebb kertészet to­vábbra is az ellátás javításét szolgaija. És ezeket most alakítjuk, vagy alakítottuk 1«. De az igaz, hogy nagy méretű, s nagy be ruházásigényű szolgáltató ágazatot- a jelen­legi szabályozórendszerben nem szabad ki­alakítani. A pénzt oda kell irányítaná, aöoí a leggyorsabban vissza tér ül. Egyszer már próbálkoztak melléküzemág kialakításával. El is könyvelhették eddigi: legnagyobb kudarcukat. Ezek szerint még­próbálkoznak ismét? Kis József mosoly­gott : — Most már jóval óvatosabban. Elható roztuk, hogy csak olyan valamibe vágjuk a fejszénket, aminek biztos piaca, s meg­felelő nyeresége van. Őszintén megmond­va, nagyon kevés jó ötletre akadtunk. : még kevesebb olyan lehetőségre, amit .ér­demes megvalósítani. Jelenleg az AG-RO GENT Gazdasági Társulás ajánlata tűri a legmeggyőzőbbnek. Mi a környezetvéde­lem miatt, a baromfitrágyával — amely kü­lönben értékes anyag — csak bajlódunk Nos. ez a társaság rendelkezik egy újító, joggal, amelynek lényege, hogy a szerve anyagot szalmával, tőzeggel, avagy jó m nősésű földdel keverve, olyan virág-' ét gombaföldet állít elő. amelyre óriási a ke­reslet. Nemcsak hazánkban, hanem nyugti- ton is. így dollárt jelenthet a népgazdaság nak. Most rendeltük még ennek az évi íi hatezer tonna kapacitású ..földgyárnak” terveit. Saját számításaink szerint mintes; 40 millió forintba kerül, s ez az össze gyorsan visszatérülne, hiszen a maci. kü piaci háttér biztosítottnak látszik. Tehát az előrelépéshez mindenképpen bi ruházni kell. Különben saiátos. városéi iá ■ szerkezeténél fogva a gazdaság megreker ne az évi hét-tízmillió forintos nyerésé nél, amely az egyenletes fejlödé-hex kev< — karswaa —■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents