Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-13 / 215. szám
1984. szeptember 13., csütörtök CSZAK-MAGYARORSZAG 3 Bsrakodni sürgős, kirakodni ráér..* Őszi, téli felkészülés a a7, év első hét hónapjáról '.elkészültek a MÁV Miskolci Igazgatóságának statisztikái. eszerint az igazgatóság teljesítette az erre az időszakra tervezett áruszállítási programját. Az elszállított áru mennyisége valamivel kevesebb volt. mint a tavalyi hasonló időszakban — igy készültek már a tervek is. melyeket gondos fuvarpiaci kutatások előzlek meg. Mint Makó Imre. az igazgatóság kereskedelmi és szállítási osztályának vezetője elmondta, az export- szállítások növekedtek, az import szállítások csökkenlek. a tranzitforgalom pedig kiegyenlítette a terveket. A borsodi vállalatok közül a 2 kohászati üzem szállításai a tervek szerint alakultak, a Tiszai Vegyi Kombinál és a Borsodi Vegyi Kombinál pedig több árul szállított vasúton. Kiugróan nagy feladatai nincsenek mostanában az igazgatóságnak, nagyberuházások nincsenek a megyében . . . Már vagy tíz. éve nem beszélnek őszi szállítási csúcsidőszakról sem. A gabona es a dinnye szállítására kell ezekben a hetekben különös gonddal ügyelniük a vasutasoknak, ezt a két terményt az. alma követi majd. de ezek már megszokott feladatok. Az. hogy nincs őszi csúcs, nem jelenti persze azt, hogy könnyebb helyzetben vannak ennek a nagy vasútigazga- t'óségnak a dolgozói. mint azok, akiknek a térségében több gabona és több cukorrépa terein. Itt az ipari szállítmányokkal járó napi munkák kiegyenlítik már az egykori kampányfeladatokból származó görbéket, magyarul: egész évben kemény munkát vegeznek az itteni vasutasok. Európában egyébként a MÁV a legleterhel- tebb vasutak közé tartozik, maga mögött hagyja e tekintetben Ausztriát és Olaszországot, némely mutatói a francia vasutakkal vannak szinkronban. A kocsiigény es szállítási terv teljesítésében van egy kevés lemaradás. Ez arra az egyszerű tényre vezethető vissza — sajnos —, hogy az üzemek termelése nem éri el a tervezett szintet. Az igazgatóság hatékonyabb fuvarszervezéssel, aktívabb fuvarpiac-kutatással igyekszik elérni, hogy ennek a Jobban fűtött vonatok tervszámnak is megfeleljen. Minden rosszban van valami jó: a vasúti szakemberek tapasztalják, hogy az utóbbi időben sokkal kevesebb az úgynevezett keresztfuvar. Ez a kifejezés' óriási pazarlásokat takar. Nem konkrét a példa, de korábban olyan esetek is előfordultak, hogy mondjuk Nyékládházáröl Dunaújvárosba, Délegyházáról pedig Leninvárosba szállítónak kavicsot... Ha őszi szállítási csúcsról nem is beszélnek a miskolci igazgatóság területén, az őszi és téli forgalomra itt is fel kell készülniük a vasutasoknak. A térségben naponta 8 és fél-—9 ezer dolgozó kocsi fordul meg naponta, a nem dolgozó, tehát tárolt, lekötött kocsikkal együtt sokszor a 12 ezret is meghaladja a „készlet”. Magasaknak tűnhetnek ezek a számok, a tény azonban az. hogy mégsincs elég teherkocsi. Meri: az a gyakorlat, hogy a vállalatok, üzemek türelmetlenek — jogosan —. ha nem a kellő mennyiségű üres vagon érkezik meg az előre meghatározott időre az üzemi vágányra, ám az. üzemi vágányra befutott, megrakott szerelvényekkel Pato Pál- rnódon bánnak. A vagonokat berakodásnál általában ti—8 százalékban késleltetik, kirakodásnál viszont 45—50 százalékban. Ez a magatartás a vasút szántára egyértelműen kedvezőtlen. hiszen nem tudja gazdaságosan üzemeltetni kocsiparkját. de kedvezőtlen helyzetbe hoz más vállalatokat is, melyek üres kocsikra várnak. Végül pedig hátrányos helyzetbe kerül — többszörösen — a kirakodás'! késleltető gazdálkodó egység is. Hátrányos helyzetbe kerül egyrészt azért, mert ö is hiába vár üres vagonra. másrészt pedig azért, mert sok kocsiállás- bírságot fizet. A MÁV Miskolci Igazgatóságának területén a múlt évben 215 millió 784 ezer forint kocsiálláspénzt fizettek a vállalatok, szövetkezetek. Még nem tudni, mikent alakul az összeg az év végéig, az azonban bizonyos, hogy az idei első hét. hónap során csaknem 20 millió íovasútnál rinttal több volt a bírság, mint egy évvel korábban... A „késedelmes" kocsikat nem tudja pótolni a MÁV, ezt a rossz gyakorlatot sem ludta mindeddig megszüntetni, de a maga, nem futtatható eszközeivel igyekszik minél színvonalasabban kiszolgálni a fuvaroxtatókaf! A MÁV Miskolci Járműjavítójának kollektívája felszabadulási és kongresszusi mun- kavei'senyében is többlet- munkát. vállalt a teherkocsik javításának meggyorsítása érdekében. A MÁV-igazga- tóság emellett. — a járműjavító jó munkáján túl — is arra kényszerül, hogy tárgyalásokat folytasson me/.ö- ; gazdasági termelőszövetke- 1 zetekkel. külön azok szövetségével, a TESZÖV-vel: hogyan. miként vállalnának tehervagon-javítást. Erre a külső erőre az idén első ízben számit az igazgatóság. Indokolja ezt az a sajnálatos tény is. hogy szabálytalan rakodásokkal sok vasúti rámpán rongálják meg a több milliós értékű vagonokat. Törik-zúzzák a kocsikat, behorpasztják a platót, az oldalfalakat... Az idén emelkedett a kocsirongálási bírság, sőt a MÁV célprémiumot is kitűzőit már azoknak a vasutasoknak, akik megakadályozzák a rongálásokat. Makó Imre osztályvezető elmondta, hogy június elején megkezdték és szeptember 1-ére be is fejezték az igazgatóság 450 személykocsijának téli felkészítését. Elvégezték a fütéspróbákat, szigetelték az ablakokat... Befejeződött a 1'ütös mozdonyok téli felkészítése is. Tavaly télen jó néhány panasz érkezett egyes vonalakról, így például a boldvai és a mezőcsáti vonalon utazóktól az elégtelen fűtés miatt. Ezek a panaszok kellemetlenül érintették a MÁV-ot, hiszen a viteldíjak emelkedése amúgy is otthonmaradásra, vagy „más- utakra” kényszerítette az egykori utasokat... A közeli napokban ígéretet kaptak Csehszlovákiából, hogy küldenek néhány Bz- motoregységet. A Bz-k fűleni tudnak, mégpedig jól. Ha megérkeznek, csak egy kis átcsoportosításra lesz már szükség a fűtős mozdonyoknál — és nem láznak a miskolci igazgatóság szerelvényein az utasok. I.éva.v Györgyi csepp víz ■J úl azon a már közhely- I nek számító megálla- ■ pitáson, miszerint víz nélkül nincs élet. napjainkban teljes valósággal kell szembenéznünk azzal a követelménnyel. hogy minden, csepp víz érték. Hovatovább a víz, az ivóvíz drágább lesz, mint a szénhidrogének, az olaj, vagy a földgáz. Szokták mondani, ha minden ország lakossága annyi és olyan vizet iszik, »menynyire gazdag. Ez miránk is vonatkozik. A szocializmus építése során viszonylag magas életszínvonalat teremtett dolgos társadalmunk, gyökeresen megváltoztak életviszonyaink, lakáskultúránk is. Egykori bérkaszárnyás világunkban a fürdőszoba luxusnak számítolt. A munkásember mosófazekat, gyerekei fából készített m őseitek női és lavórt használtak. Az esti lefekvés előtti lábmosás a lavórban — többnyire mezítláb jártunk, játszottunk nyáron — kötelező volt még akkor is, ha sebesre fociztuk valamelyik lábunk ujját, s ha könnyek potyogtak is a lavórba. Kollégista korunkban ismerkedtünk meg közelebbről a fürdőszoba áldásaival. Hetenként egyszer használhattuk. Sorban vártuk a felszabaduló kádakat, sokáig á cső fogtunk a tusoló rózsája alatt. A gyárakban, az üzemekben, a közös gazdaságokban szociális létesítmények épültek ebédlővel, öltözővel és fürdővel. Elérkezett az idő. amikor nemcsak ivásra használtuk a vizet, megtanultunk a vízzel bánni. de nem tanultuk meg becsülni. Pazarolunk. A vizet is pazaroljuk. Elfelejtkezünk arról. hogy kitermelése, tisztítása, tárolása, továbbjutta- tása, új vezetékek építése igen sokba kerül az államnak. Amikor az energiával való kötelező takarékosság szinte a húsunkba vágott, minden helyiségben felkerültek a feliratok: ..Fűtési felelős: X. Y. Megengedett maximális hőmérséklet 20 Celsius-fok.” Az aszályos időjárás következtében megyénk néhány településén, városában vízkorlátozást kellett elrendelni. De ki ellenőrzi, hogy mi történik a zárt lakásajtók mögött, mennyit locsolunk a hétvégi telkeken, ki. hol mossa gépkocsiját. Es persze, rosszak, csepegnek a csapok a magánlakásokban. de a bérlakásokban is. Egyik nagyvállalatunknál latiam a következő, kézzel írott figyelmeztetést : „A vízzel takarékoskodj! 1 m1 víz ára: 28,50 Ft.” Ideje lenne ezen is elgondolkozni. Es jó lenne, ha ezek a figyelmeztetések. ha diszkrétebben is. de odakerülnének a csapok fölé. Persze, az sem ártana, ha valóban ésszerűen takarékosabbak lennénk ... ©rave* .láixm Forgácsolóüzem Bodrogoíasziban Égési sor nagyüzem, országos vállalat részére gyártanak alkatrészeket, különböző hiánycikkeket, s gyártanak készárut is a bodrogolaszi Búzakalász Tsz helyben kialakított melléküzemágaiban, amelyektől az idén már mintegy 25 millió forintos termelést várnak. Képünk az egyik új, korszerű gépekkel felszerelt üzemben, a forgácsolóban készült. Fotó: Sz. Gy. r Újból beruházni! „Földgyár” Úgy tűnik, hogy a Nagymiskolci Állami Gazdaság a városellátásra törekedve rossz lóra tett. Milliókat fektetett korszerű tehenészetének kialakításába, s ma az ágazat alig hoz nyereséget. A gyümölcsösök termelése kedvezőtlen piaci hatásra, szintén nem jövedelmező. A burgonyatermesztésröl — amely szintén milliókat emésztett fel —, gazdaságta- lansága miatt le kellett mondani. A szántóföldi kertészet veszteségessége évről évre nőtt, ezt az ágazatot is fel kellett számolni. A jövedelem erősítésére tett intézkedéseket nem kísérte szerencse. Az ipari ágazat, amelyet sietve létrehoztak, fokozta a veszteséget. Egyedül a tojásgyár, az évente megtermelt 45 millió tojás az, amelyet még a legrosszabb feltételek között is megtermelte a nyereséget. Hol a hiba ? Lényegében ezrt a kérdést tehette fel Kiss József igazgató, amikor- a gazdaság élére került. Akkor még nem tudta, hogy a kérdés megválaszolása több évébe kerül. — Rá kellett jönnöm, elődeim nem követtek el hibát. Akkor, amikor a gazdaság szerkezeiét így alakították ki, az egyetlen helyes utat választották. A gyümölcs tartós, jó nyereségű piacra támaszkodott. Az állam támogatta a tehenészet kialakítására vonatkozó elképzeléseiket, a többlettermelésért kapott prémium a szarvasmarhatenyésztést a gazdaság legnyereségesebb ágazatává tette. A tojás nagy üzlet volt, szinte egész termelésünk exportérdekeket szolgált. Amíg ezek az ágazatok hozták a milliókat, addig üzemünk elbírta a város- ellátsát szolgáló ráfizetéses ágazatokat, s így azokról sem mondtunk le. Azután változott a szél. — Sajnos. — sóhajtott fel. — Szinte minden felborult. Az állami szabályozórendszer alapjában változtatta meg a tejtermelés feltételeit, az exportlehetőségek pedig beszűkültek. A gazdaság szinte egyik évről a másikra védtelenné vált, ezek a nagyméretű ágazatok nem tették lehetővé a rugalmas váltást. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a termelés veszteségbe torkollott. Így igaz. Mert mit lehetne tenni egv több mint 1200 tehenet számláló állománnyal, amely hétmillió liter tejjel segíti a megye- székhely ellátását. Megszüntetni természetesen nem lehet — a tenyészállatokba, tehenekbe állami támogatással több. mint százmilliót fektettek —, így le kell majd nyelni az évről évre jelentkező veszteséget. Az igazgató tagadban intett: — Nagy erőfeszítésekkel sikerült elérnünk, hogy ágazati szinten 8.5—4 millió nyereséget hoz a szarvasmarha. Ez mi n- denképpen jelent már valamit, bár; megjegyzem. egy hatvanmilliós termelési értékű ágazatnál ez a jövedelmezőségi kulcs nem szintmérő. Szüret háromszor A kistestű, kanadai Shaver fajtára alapozott to j ás termeléssel a gazdaság még mindig az ország legjobb nagyüzemei közé tartozik. Bár a piaci kereslet ezt az ágazatot is érzékenyen érinti, az itt megtermelt évi 45 millió tojás nagy részé exportra kerül, gyakran állnak meg a telep kapujában kamionok, hogy az osztályozott, tojást a Közel-Kelet, vagy Nyugat-Európa országaiba szállítsák. Így ez a százmillió forintot termelőágazat a gazdaság biztosan jövedelmező részévé vált. Nem úgy, mini a gyümölcstermesztés. Az igazgató rosszkedvűen jegyezte meg: — Idén egy fát háromszor fogunk szüretelni. Rengeteg a méret alatti gyümölcs — a kedvezőtlen időjárás hatása —. így mindig csak azokat szedjük, amelyek színe, formája megfelel az exportfeil tételeknek Sajnos, a többletmunka annyira megnöveli a termelés költségeit, hogy nyereségről iteir. is álmodhatunk. Még szerencse a szeren esetlenségben, hogy az exportárak valami javultak, így a veszteseget elkerülhetjük És ezt a szerkezetet keltene úgy átalakítani, hogy a jövedelmezőség kerüljön előtérbe. Végiggondolva, nem lesz könnyé fel adat. — Azért van rá lehetőségünk. Aránytalanul nagy a szántóföldi takarmány termesztésünk. Mintegy kétezer hektár — a szántó 42 százaléka! — szolgálja az állattartást. s ez a terület, bizony kiesik a jóval jövedelmezőbb áru termesztésből. Nos a hozamok- fokozásával ebből próbálunk le£a rágni egy kicsit, s ha sikerül, ket-ha-rom száz hektárral növeljük a búza es a napraforgó területét. A növénytermesztés szerkezetét átalakítjuk, az egyoldalú kalászos termelés helyett az olajosmagvúak. s- a zöldbab arányát növeljük. Számításaink szerint két-három millió forint tél növelhette így az ágazat jövedelme. Hogyan tovább? Egyértelműnek tűnik, hogy * jövőbe nem a városellátás javítása, hanem a jö vedelemközpontú gazdálkodás fogja jelit' mexni a nagyüzem tevékenységéi. Az igaz gáté félbeszakított: — Nem teljesen így. A zöldbab, a diry» nye, s a jövőben egy kisebb kertészet továbbra is az ellátás javításét szolgaija. És ezeket most alakítjuk, vagy alakítottuk 1«. De az igaz, hogy nagy méretű, s nagy be ruházásigényű szolgáltató ágazatot- a jelenlegi szabályozórendszerben nem szabad kialakítani. A pénzt oda kell irányítaná, aöoí a leggyorsabban vissza tér ül. Egyszer már próbálkoztak melléküzemág kialakításával. El is könyvelhették eddigi: legnagyobb kudarcukat. Ezek szerint mégpróbálkoznak ismét? Kis József mosolygott : — Most már jóval óvatosabban. Elható roztuk, hogy csak olyan valamibe vágjuk a fejszénket, aminek biztos piaca, s megfelelő nyeresége van. Őszintén megmondva, nagyon kevés jó ötletre akadtunk. : még kevesebb olyan lehetőségre, amit .érdemes megvalósítani. Jelenleg az AG-RO GENT Gazdasági Társulás ajánlata tűri a legmeggyőzőbbnek. Mi a környezetvédelem miatt, a baromfitrágyával — amely különben értékes anyag — csak bajlódunk Nos. ez a társaság rendelkezik egy újító, joggal, amelynek lényege, hogy a szerve anyagot szalmával, tőzeggel, avagy jó m nősésű földdel keverve, olyan virág-' ét gombaföldet állít elő. amelyre óriási a kereslet. Nemcsak hazánkban, hanem nyugti- ton is. így dollárt jelenthet a népgazdaság nak. Most rendeltük még ennek az évi íi hatezer tonna kapacitású ..földgyárnak” terveit. Saját számításaink szerint mintes; 40 millió forintba kerül, s ez az össze gyorsan visszatérülne, hiszen a maci. kü piaci háttér biztosítottnak látszik. Tehát az előrelépéshez mindenképpen bi ruházni kell. Különben saiátos. városéi iá ■ szerkezeténél fogva a gazdaság megreker ne az évi hét-tízmillió forintos nyerésé nél, amely az egyenletes fejlödé-hex kev< — karswaa —■