Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

\ 1984. szeptember 22., szombat ÉSZAK-MAGYARGRSZAG 3 i hittel Irta: Bogomil Ferensztajn, a LEMP Katowicéi vajdasági Bizottság első titkára Borsod megye ,^alo® wioei vajdaság dolgozóit, a békében elés vágya, vala­mint a közös cél, a szocia­lizmus építése fűzi össze. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt me­gyei szervezeteinek sok­éves együttműködésé, en­nek nyomán egy sor vál­lalat, tudományos egyesü­let és szervezet között lét­rejött, közvetlen kapcsolat bizonyítéka a mindkét fél számára hasznos együttmű­ködésnek és barátságnak. Ily módon is új politikai és társadalmi tartalommal töltjük meg azt a sok év­százados bai'átságot, mely­nek szimbólumaivá olyan személyiségek váltak, mint Bem József és Petőfi Sán­dor. A lengyel és a magyar nép a második világhábo­rú után a fejlődés új út­ját választotta, melynek helyességét a történelem igazolta, valamint azok az eredmények, melyeket kommunista pártjaink ve­zetésével értünk el. A len­gyelek nagy . elismerés­sel vannak Magyarország gazdasági, szociális és kul­turális eredményei iránt, figyelemmel kísérik a köz- gazdasági és szervezési megoldásokat. Országunk, Lengyelor­szág az elmúlt évek sőrém nagy nehézségekkel küz­dött. A gazdasági és társa­dalmi élet .sok területén továbbra is a válság kö­ve tkezmón yeinek lel .számo­lásán munkálkodunk. Se­gítségünkre van ebben a szocialista, megújulás prog­ramjának következetes vég­rehajtása, melyet a Len­gyel Egyesült Munkáspárt IX. kongresszusa fogadott el, és ez év elején jóvá­hagyott a küldöttek orszá­gos konferenciája. Ez év júniusában tartották Len­gyelországban a megyei és községi tanácsi választó so- a kérdések a szuksoscs- <.e­nyaltsággal és gyorsasággal eleve nem tekinthetők át. A tulajdonosi funkciók egy ré­szének vállalatokhoz való le­A továbbfejlesztett irányí­tási rendszer karakteréből, a ■vállalatok tulajdonosi jogo­sítványainak és önállóságuk növekedéséből, valamint a jövőben előtérbe kerülő be­ruházások jellegéből eredően az őnfinanszirozó-képesség növelésének szüksége.,sége következik. Felmerül a kér­dés, hogy nincs-e eüentmon­folyamán közel kétezer el v- • társunk lépett sorainkba, ezek többségében munkás fiatalok. Pártunkban a mun­kások meghatározó .szőrepét. nemcsak a számadatok iga­zolják, hanem a munkások inspirációi nyomán fakadó gyakorlati munka, mely szoros kapcsolatot jelent a megyei párt fórumok és a vállalatok kollektívái és a pártszervezet között. A LEMP Központi Bizottsá­gának a közelmúltban meg­tartott XVI. plénuma alap­jában a munkásosztály ügyének — a munkásosz­tály jelentősége és szerepe . a párt és állami életben — volt szentelve. Ez egy kivé­teles plenum volt, a ta­nácskozások első alkalom­mal váltak ilyen széles kö­lniekké, mert a, párttagok és pártonkívüli munkások 800 lös kollektívája képvi­selte valamennyi szakmai terület dolgozóit. A XVI. plénum határozatait a fel­adatok végrehajtásának megkezdése előtt széleskö­rű társadalmi konzultáció­ra bocsátottuk, A mi vaj­daságunkban éppen most fejeztük be a konzultáció eredményeinek feldolgozá­sát. Így óhajtjuk a jövő­ben is a gyakorlatban al­kalmazni a szocialista ál­lam és a kommunista párt működésének lenini alap­elvét. a demokratikus cent­ralizmust. A katowicei vajdaságban uralkodó társadalmi-gazda­sági helyzet hasonló a Len­gyelország más területein levőhöz, és fokozatos, egy­re inkább látható javulást mutat. 1983-ban az ipari termelés volumene 9 szá­zalékkal nőtt az 1982. évi­hez viszonyítva. Ez év el­ső felének eredményei és az előre jelzett év végi ered­mények optimizmusra ad­nak okot, és jók a jövő év­re vonatkozó kilátások is. A katowicei bányászok elsőként küzdöttek le a ne­hézségeket, és biztosították btnuiid/.ctál tiuflvvíbUl vriftUiyCri — ban az infrastruktúra és a nagy. tőkebefektetéssel járó kitermelő, energetikai és alapanyagipari beruházások­ra korlátozódjanak. t dús az önfinanszírozó-képes­ség növelése, s a gazdaság fejlesztésének égetően szük­séges szelektivitása között, illetőleg, hogy a tulajdonosi jogosítványok .bővülése és az önfinanszírozó-képesség nö­vekedése a fennmaradási kényszerrel párosulva nem vezet-e a struktúra repro­dukciójához és a minden Jaruzelski szavai: „a leg- tragikusabbakon már túl vagyunk — a legnehezebb még előttünk áll”. Az elért társadalmi és gazdasági fejlődést a beke­nek, fegyelemnek, a mun- kásemberek higgadtságá­nak, a pártszervezetek egyre jobb munkájának, va­lamint a bevezetett gaz­dasági reform hatásának köszönhetjük. Az országa­inkat összekötő gazdasági kapcsolatok kedvezően fej­lődnek, és ebben jelentős része van Borsod megye és a katowicei vajdaság együttműködésének. Terüle­teink sajátosságai hasonló­ak. Nálunk is, önöknél is mű': "tinók bányák, vegyi és vaskohászati üzemek, gép­gyárak. Számos területen már együttműködünk; ta-. pasztala tcseréket folytatunk, árucserét és szerződéseket realizálunk, -például a mis­kolci gépgyárban marós és lakatos szakembereink dol­goznak, a szerződés össz­értéke meghaladja az egy­millió rubelt. Ezen a he­lyen szeretnék köszönetét mondani Borsod megye ve­zetőinek és lakosságának, hogy lehetőséget teremtet­tek számos katowicei vaj­daságból! gyermek- és if­júsági csoport nyári üdül­tetésére, és a segítségnyúj­tás ilyen formájában már ' nem első alkalommal tölt­hettek örömteli vakációju­kat Borsod megye gyönyö­rű vidékein. Hasonló a szi­léziai felsőfokú tanintéze­tek hallgatóinak nyári szakmai gyakorlata, mely a gazdasági haszon mellett politikai jelentőséggel bír. Együttműködésünk ' to­vábbi fejlesztésének lehető­ségei óriásiak, és meggyő­ződésünk, hogy magyar és lengyel munkások, mérnö­kök, párt- és társadalmi aktivisták közös erőfeszíté­sével, tapasztalatcserékkel és közös kezdeményezések­kel sikerül ezeket megva­lósítani. Meggyőződésünk, vcaf.irscgte'* 1 - ‘ [.citTimöri; esetében, s általában struk­turális okokból kell, hogy sor kerüljön, akkor, amikor az adott tevékenység meg­szüntetése kisebb áldozattal jár, mint annak megmenté­se, s az, ellátási, társadalom és honvédelmi szempontból egyaránt lehetséges. Fontosabb es általáno­sabb formája lehet: a tőkeki­vonási mechanizmusnak az, amikor a működő tőke a mechanizmusba épített auto- nvatizmusok révén vonódik ki, vagy a gazdálkodó szer­vek kezdeményezésére cso­portosul át, például veszte­ség esetén amortizációból is kevesebb fejlesztési alap képződik (vagy egyáltalán ÖNFINANSZÍROZÁS, ÁLLAMI INTERVENCIÓ Egy pohár szóda... ... CITROMMAL lz-patron elnevezéssel cit- romízű szénsovpatront hoz forgalomba a közeljövőben a repce laki • Szó nsa vt armelő Vállalat. Az új termák be­mutatására a minap került sor. az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron. Az íz-pat­ron a korábban a natúr szénsavpatronnál már meg­szokott méretben és csoma­golásban készül. Betétiíja, -ahhoz hasonlóan huszonöt forint lesz, a csere pedig ti­zenkét forint kilencven fil­lérbe kerül majd. A vállalat szakemberei el­mondták, hogy bár egyelőre csak citromízű íz-patront hoznak forgalomba, a későb- Kbiek során tervezik a tonik *ízű szénsavpatron gyártását íis, ám ennek egyik feltétele, fhogy az íz-patron kedvező fogadtatásra találjon a vá- . Máriák körében.- íu­___ _____ -ZT . .. kesernyével Az új termék egyelőre csak a Szénsávtermelö Vállalat budapesti minta boltjaiban kapható, később, ha a fővá­rosban sikert aratott. Szege­den is árusítják majd. s a tá­jékoztatás szerint jövő ev végére egészen biztos, hogy eljut a vidéki városokba is. Miért éppen a budapesti közönség dönti majd el. hogy piacképes-e az új termék, az egészen bizonyosan a sajtótá­jékoztatón sem derült ki. Ügy látszik, a fővárosban a lakos­ság a szódavízhez is jobban ért. Persze, mondhatja bárki, ha eddig megvoltunk citrom- ízű szóda, nélkül, még egy évig igazán várhatunk rá. s .ez valóban igaz is. A külön­ben kellemes, enyhén sa­vanykás izű szikvh kortyol- gatása közben inkább az oko­zott keserűséget, hogy a gyár­tók bevallva-beváltatlan az íz-patronnal az ivóvizeknél mind gyakrabban előforduló mellékizeket remélik közöm­bösíteni. .. . MÉZESMADZAGGAL (?) Tudom, lesznek, akik két­kedve hűm inognék majd. a következő sorok olvastán, de úgy tűnik, nem lesz hiány­cikk az új termék mellett a hagyományos patron sem. A Mátra Élelmiszer- és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vál­lalat a Budapesti Nemzetközi Vásáron jelenlévő áruforgal­mi előadója, Ajtay Miklósáé elmondta, hogy <j korábbinál 7wgyobb készleteket sikerült Hosszú hajrá a széneilátásért Hosszú, több mint három hónapos hajrába kezdett a Borsodi Szénbányák Vállalat fizen- hétezres kollektívája: a bányászok szabadnapjuk nagy részét feláldozva, igyekeznek biz­tosítani Miskolc és a megye szénellátását. Az elővájáson dolgozó brigádokon is sok mú­lik (képünkön), hiszen az ö feladatuk előkészíteni a szenet adó tömegtermelő munkahe­lyeket. Fotó: Pusztai László Hogyan él Hogyan élünk? Jól, rosszai, közepesen? Kényelmesen, jólétben, vagy egyik napról a másikra? Mindenki csak a saját sorsát, állapotát, közérzetét tudja igazán meghatá­rozni. Mindjárt ott van azonban a követ­kező kérdés: ha jól, rosszul vagy közepe­sen, akkor mihez viszonyítva? Egyáltalán mihez lehet viszonyítani ? A minden korábbi mértéket szétromboló, az addigi jó és rossz minőségeket egyaránt fel­oldó, megsemmisítő háború után új társa­dalmi rendben állt talpra az ország. Negy­ven éve alakítjuk, formáljuk, kényszerítjük ki a valóságból az új, a más minőséget. A követelő szükség hozta magával, hogy figyelmünket hosszú ideig a mennyiségekre összpontosítsuk. Legyen elég kenyér, ruha, lakás, bútor. A mennyiségi igény csak nőtt, . szabadd megmentem. Min dir1’ 'c®,en au<-ó, más megoldás ugyanis yen“ után, majd hatékonysági kényszer fell^yen”-ért. Nvílt zulasát, a kibúvók az alkt ICil nevezhet_ po^icio továbbélését jelent*, . , „ né. E megoldás irányába mi^a^ embernek, tató változásként értékel htfnyiség, a pénz, tő az az elhatározás, hogy Családok szemé- állam a jövőben direkt M jainak meny- maban nem foglalkozz: bt J ruházási hí lei-átütemezés vagy a veszteséges vállalata anyagi irigy- kai érintő Szanálási és hasona. A nagy sze­lő ügyekkel. Ezek az ügy «tamásból, meg- alapvetően a hitelező bankojgyar nép még és a vállalatok közötti kér múltával sem déssé, illetőleg legvégsőmet jóllakhat. Ha- oldásként a csődeljárás kereak, ahol a lég­iében rendezendő ügyekknesak ünnepek válnak. rakott szatyrok Dr. Burta Imre jó néhány asz- a közgazdaságtudományok ál, hogy rájuk kandidátusa a hús, marad 1 bútorok átlag NIemcsak a bú- patronból a vállalatnak beiiiatt. hiszen az szereznie. Ígérte azt is. ’ op a világítós re- az íz-patron mielőbbi forgal ^nyQ\^ a tele- mazása rajtuk nem fog múí^i p>e változik ni, ök haladéktalanul meg sokszor erején rendelnek a gyártól egy sztflgiialva __ cse­l ítmányt. A gyártók nedi^. jgénve minő- korábban megígérték, hogy , a mennyiség kereskedelem igényeit f tudják máris elégíteni. K , j. erIy yáncsian várjuk hát miké mi'nöségél:e jelenik meg a borsod, uzlé ko>-ú lekben is a citromízű szer ™ savpatron. . . • ................ . T ovábbi jó hír mindazol?1^ es - * nak. akiket sorsuk ottho ’ . szódavíz-készítésre kénysze*'7e,ez .' rit: néhány hónapon beásni, egymás maxi szénsavpatron is forpn lan'ls’ a ° p lomba kerül, amellyel a jéZLelíe 8 szere- lenleginél gyorsabban, ki nyelmesebben készítheti jba került asz- majd a 'szóda. A korábba?rházi lakásban forgalomba hozott szifonodéit volna elhe- is alkalmasak, egy töltőf»gább tapéta, a beiktatásával, a nagy patroani szokták —. nők használatára. .sszonv ült. pa­(csendes) a hivatalokra. s egész lényét áthatotta az elégedetlenség a világ dolgai iránt. Nagy hévvel előadott panaszát nem tudtam őszintén áterezm, szemem körbejárt a lakásban, s bennem kuncogott a kis bárgyú sláger: „ülök egy rózsaszínű kádban...” Itt is és -még jó néhány hasonló lakásban zavar a csecsás tárgyak mértanilag pontos elhelyezése, za­var a kínos rend, a láthatóan mániákus tisztaság, s érzem, tudom, ezek az emberek nem ismerik, nem élték meg az élet mi­nőségét. Megküzdőitek minden tárgyért. Mások kemény munkával társadalmi ran­got szereztek s miközben tíz körömmel összehozták a mennyiséget, nem volt ide­jük — és ma sincs idejük — szépen, har­monikusan élni. Nem élték meg az anya­ság, apaság tartós, mély emlékű örömeit. Nem élték át serdülő gyermekeikkel a vi­lág dolgaira való rácsodálkozás nagyszerű pillanatait. A családtagok egymás mellett és nem együtt élnek. A gyerekeknek meny- nyiségi örömöket nyújtanak: pénzt, tárgya­kat, s hiszik, munka mellett többre nem futja. Bs újratermelődnek a mennyiséget gyűjtő generációk. Nemzedékek lépnek be, s azt kérdezik a szocializmustól: — Mit adsz és mennyit? Elcsépelt, népbutító közhely volt évszá­zadokig, hogy a gazdag ember is lehet bol­dogtalan és a szegény ember is boldog, ha szivében béke lakozik és harmónia. A szó régi értelmében ma nincs igazán szegény ember és túl gazdag. Gazdag a forint-mil­liomos? Mije lehet? Több a tárgya, van autója, de nyaralójában főszezonban bizto­san nem tölt el családjával két pihentető hetet, mert nem hagyhatja magára a buti­kot, vagy a zöldséges pavilont. Az értelmi­ségiek közt is de soknak a polcán sora­koznak a könyvek, hogy majd egyszer, egy­szer, ha idejük engedi, talán nyugdíjas ko­rukban — ha megérik egyáltalán — elol­vassák az újdonságokat. Hányán vesznek kezükbe egy verseskötetet azért, mert most, abban a nyugodt órában éppen annak a költőnek a hangulatára, verseinek dallamá­ra van szükségük? Hány ilyen óra adatik meg ? Végigtalpaltuk szocializmusunk negyven évét, felhalmoztunk minden eddig elérhető mennyiséget, ki-ki saját társadalmi ksze- gében. Ne álljunk meg, mert közel sincs még itt a Kánaán. Az ember természeté­ben rejlik, hogy mindig legyen előtte cél. Még nyugdíjasán is. Ez tartja frissen, ez tartja tovább életben. Csakhogy pólyánk, mely véges, nem lehet egyetlen maratoni versényfutás. A kor. melyben élünk, amúgy- is diktálja a tempót, kínálja, csillogtatja a mennyiségi jutalmat. Az élet minősége egyedül rajtunk múlik. Rajtunk múlik, hogy azt. ami minden ember szamára egyetlen és megismételhetetlen, az életet, ne csak éljük, hanem minőségileg is meg­éljük. Adamovics Ilona i

Next

/
Thumbnails
Contents