Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

ESZAK-MAGYARQRSZAG 4 » 1984. szeptember 22., szombat F igyelmet érdemlő megállapítást hallottam a minap a magyar filmművészeti élet egyik magas beosztású irá­nyítójától: a filvibe.il a kultúra, a politika és a gaz­daság ötvöződik. Elgondolkodtató ez á megállapítás. Való­ban a film alapvetően kultúra, hiszen művészet még akkor is, ha egyes produktumok sókkal inkább, az ipar, a szóra­koztatóipar, vagy mutatványosipar fogalomkörébe lenné­nek átsorolandó!;, bár összegészében ezek a területek sem választhatók el a legszélesebben értelmezett kultúrától. Ugyanakkor a film, a filmművészet, mint a valóság 'tükrö­zésének és tükröztetésének sajátos formája, nem idegenít­hető el a. politikától. Hiszep mindaz, amit a film a maga nyelvén a valóságról mond, jól-rosszul, direkt módón, vagy stilizáltam tulajdonképpen politizálás még akkor is. ha nem kifejezetten' a szűkebben vett napi politika vagy pártpoli- lika, vagy a politika egyéb, szorosabb értelmezéséről esik benne szó. Mert politika az is, ha megmutatjuk, miként élünk, vagy megmutatjuk, miként élnek mások, ha megmu­tatjuk vágyainkat, lehetőségeinket, vagy éppen vágyaink be­teljesülésének korlátáit, akár egy magvas drámában, akár egy szórakoztató vígjátékban. S végül igenis a film nem választható el a gazdasági élettől“, mert nemcsak a filmal­kotások létrejöttét határozzák meg gazdasági lehetőségek, nemcsak egyfajta gazdasági tevékenység maga a film for­galmazása, hanem a filmművészet igenis beleszól a gazda­sági életbe, amikor annak jelenségeit valamilyen formában ábrázolja. Elválaszthatatlan ‘itta politikától. Gondoljunk csak arra. hogy a hatvanas évek második felében a gazdaságirá­nyítás. reformjának előkészítésében és bevezetésében milyen szerepet játszott a filmművészet,, mennyire előkészítette a reform bevezetését Kovács András, Bacsó és mások nem egy filmje, és milyen érzékletesen mutatta meg az új in­tézkedések gyakorlatának kezdeteit egy egész sor film. Amikor a magyar filmművészetről beszélünk, általában mindig a filmek ez a vonulata jut eszünkbe, azaz a film szerepe mindennapjaink formálódásában, fis hajlamosak va­gyunk megfeledkezni olykor arról, hogy a szórakoztatás is a művészet fogalomkörébe tartozik, s egyben a film felada­tai közé. Magyarországon mintha kialakult volna valami hallgatólagos megegyezés alapján egy olyan gyakorlat, hogy a televízió felvállalja magára a nagy tömegek szórakoztatá­sát — más kérdés, hogy ezt mennyire sikertelenül teszi —, a moziknak pedig az elgondolkodtató, magvas, drámai töl­tetű filmekkel való szolgálat jut. Természetesen ilyen meg­egyezés a valóságban nincsen és nem is lenne jó, de az is tény, hogy a szórakoztatás nem lehet kizárólagosan a tele­vízió feladata, hanem a mózié is, még akkor is, ha ezt a kul­túrpolitika irányítói közül többen korábban tagadták. Hoz­záteendő ehhez, hogy hazánkban éppen a vígjátéki, tehát a szórakoztató terület a leggyengébb a filmművészetben, de ennek okait kutatni meghaladja e cikk kereteit és felada­tait. Az viszont igazság, hogy a magyar filmművészet nem mondhat le szórakoztató feladatáról sem. Az előzőekben kiemelten szer-epeit u magyar film, noha a bevezetőben említett megállapítás a film húr más kötődé­séről, azaz a kultúra, a politika és a gazdaság ötvözéséről nemcsak a magyar filmekre vonatkozik, hanem a magyar mozikban bemutatott minden értékes filmre.' A hangsúly az értékesen van. ami az egy évben bemutatott összes filmek­nek egyharmadát, kétötödét jelenti, a többi kevéssé érté­kes, elsősorban látványos, kevés művészi igénnyel készült szórakoztató, mondhatni filmipari termék. Amikor a film­értékek és a közönség közelítéséről beszélünk, akkor első­sorban erre a harmadra, vagy kétötödre kell gondolnunk, ami éves átlagban 60—80 filmet jelenthet. Azt viszont tudo­másul kell vennünk, hogy az értékek maguktól nem jutnak ei a közönségig. Hogy eljussanak, szükség van. forgalmazó apparátusra, annak politikai és szakmai érettségére és hoz­záértésére', a munkájában domináns szerepet betöltő ügy— szeretetre, amelyben az értékek megbecsülése az elsődleges, még akkor is. ha különböző anyagi meggondolások netán, másfelé csábítanak (bár ezen az állami filmíorgaimazási leg­felsőbb irányítás különböző eszközökkel segíteni igyekszik) és feltétlenül szükség van a kritikai hozzáállásra. Itt nem­csak a hivatásos filmkritikákról .van szó, hanem mindazok­ról a szervekről, illetve azok hozzáállásáról, amelyek akár hivatali teendőikként, akár társadalmi feladataikként a fil­mek és a közönség találkozásait segíteni hivatottak. De ha már a kritikáról esett szó. érdemes feljegyezni kü­lön azt a gondolatot, hogy jóllehet az írásos, vagy rádió­ban elhangzó filmkritika elsősorban az adott művet elem­zi, méltatja, bírálja, a közönségnek figyelmébe ajánlja, vagy a megtekintéséről lebeszel, feladata nemcsak ebben merül ki, hanem ismeretterjesztő, nevelő feladata van, a vizuális kultúrára való nevelést és a mű befogadását kell segítenie. Ez persze nem zárja ki, hogy adott esetben a mű elutasítá­sát is segítse. A kritika tehát nem elsősorban az alkotókhoz, illetve az alkotó közösséghez szól, az ilyenfajta kritika el­sősorban a szaklapok hasábjaira kívánkozik, hanem a leg­szélesebb társadalomhoz, amelyet filmértővé kíván tenni. Az a feladata, hogy egy adott mű és a közönség találkozása mind könnyebb legyen, a megértés és a befogadás, egyál­talán az értés tömegek kenyerévé váljon. A z előbbiekben már sző esett a filmforgalmazásról. A filmforgalmazás a kultúránál: sajátos ágazata, sajátos, mert — szemben az oktatással és egyebekkel, de'- még a művészet más területeivel is — gazdaságilag igen érdekelt. Érdekelt a filmgyártás gazdaságilag és érdekeltek a mozi- vállalatok, amelyek tevékenysége kettős, művészeti és keres­kedelmi, és sokszor bizony kicsit tudathasadásos módón kell. hogy végezzék' munkájukat. (Éppen a szorító gazdasági kö­vetelmények miatt.) Mindez azonban már egy másik gondo­latmenet témája lenne. E gondolatsor végén ismét oda kell visszatérni, hogy a három területet magába ötvöző film érté­keit el kel] juttatni a legszélesebb tömegekhez, az érték azon­ban magától nem jut el a közönségig, s éppen ezért a köz­vetítő, tehát a forgalmazás és a befogadást segítő kritika jelenti azt a hidat, amely az értéket a nézötömegekhez kapcsolhatja. Benedek Miklós Ma este a képernyőn Bo Wiederberg svéd film­rendező életmű-sorozata az elmúlt héten kezdődött. Ma 21 óra 25-kor az első mű­sorban jelentkezik az 1967- ben készült Elvira Madigon című filmje, amely az elmúlt század vége felé játszódik, amikor egy Sixten nevű fér­fi megszökik a hadseregtől, otthagyja • feleségét és két gyermekét egy szép kötél- táncosnő, Elvira kedvéért. Abban az időben azonban nem olyan egyszeiü egy sze­relmespárnak új életet kez­deni . . . Képünkön a film egyik kockája. Késik az utasítás Egyértelmű, helyeslő mo­raj fogadta a megyei tanév­előkészítő értekezleten — még augusztusban — a Mű­velődési Minisztérium telex- üzenetének beolvasását. Ez volt az első hivatalos érte­sítés arról, hogy csökkennek az iskolában a pedagógusok adminisztrációs terhei. — Valóban kevesebb volt a tanév eleji adminisztrációs munka? Kovács Mariann, a mis­kolci Herman Ottó Gimná­zium igazgatója: Szeptember 20-ig kellett beadnunk az iskolai munkaterveket, amelynek ezúttal nem kellett tartalmaznia a munkaközös­ségi munkaterveket. Ez való­ban nagy könnyebbség volt, hiszen egy iskola, ha adott magára, Í10—100 oldalas munkatervet adott be eddig, a munkaközösségi munkater­vekkel. Most ez utóbbiakat október 15-ig kell elkészíte­ni, nálunk október 1. a ha­táridő. Könnyebbség lehet, hogy itt sincsenek olyan szi­gorú megkötések, mint ko­rábban. Lázár Gyuláné, a miskol­ci 7. sz. Általános Iskola igazgatója: Nem tapasztal­tunk olyat eddig, hogy a szakfelügyelet többet kért volna, mint amennyit az el­ső híradások alapján köve­telni kell. Mi sem követel­tük a pedagógusoktól, hogy írásban adják be javaslatai­kat a munkatervhez. Más dolog, hogy hogyan áll ösz- sze a munkaterv, hiszen nem lehet mindent szóban elmondani. _ Egyébként szep­temberben csak az .iskolai munkatervet kellett bead­nunk. a tanmenetet, a foglal­kozási tervet, a tantárgyfel­oszlást. és az órarendet. A tanmeneteket egyébként sa­ját belátása szerint készít­heti el a pedagógus. Óraváz­latot nem lehel kérni, csak ajánlott. De. nyilvánvalóan tudnia kell a pedagógusnak, hogy hogyan készüljön fel az órára. Nem kérhetünk önértékelést, nem kell ve­zetniük a .személyiséglapot. Csak akkor lehel persze probléma, ha mondjuk egy nyolcadik osztályt vesz egy osztályfőnök. Ilyenre le­het példa. Nos. akkor ho­gyan fogja elkészíteni a ta­nulók jellemzését? Sok ki­forratlanság van, bizonyta­lanság. — Ez miből adódik? Lázár Gyuláné: Nem je­leni még meg a Művelődési Közlönyben az utasítás. Ez az egyik, a másik, hogy na­gyon sok adminisztrációs munka van az iskolában, amelyek nem konkrétan a tanév elejéhez kötődnek. Kovács Mariann: Az omi­nózus telex-utasítás óla a tömegkommunikációs eszkö­zök már meglehetősen so­kat foglalkoztak az iskolai adminisztráció csökkentésé­vel. De a konkrét utasítást még nem ismerjük. Sok mindenről beszélnek, és a hallottakat mindenki más­ként értelmezi. Ez pedagó­guskörünkben is okoz bi­zonytalanságot, Bizonyos „ti­lalmak” tudottak. Így nem kell készíteni ifjúságvédelmi, pályaválasztási, könyvtáros, vöröskeresztes munkatervet, s nem kell készíteni a fizi­kai dolgozók gyermekeinek segítésére sem tervezetet. Ezek eddig is csak a papír­munkát szaporították, hiszen nem ezektől csinálták jól, vagy rosszul a pedagógusok. De amíg az utasítás nem je­lenik meg. addig nagyon sok részletkérdés tisztázatlan. Mondták, nem várható iná­ról holnapra, hogy drasztiku­san csökkennek az iskolá­ban az adminisztrációs ter­hek. Ez így van. Már csak azért sein, merthogy amíg nincs utasítás, addig a kü­lönböző társszervek, társa­dalmi szervezetek, nem biz­tos, hogy tudomást vesznek a rendeletről. — Ki mindenki kér az is­kola tol jele ii test? Lázár Gyuláné: Meglehe­tősen sokan. Az elmúlt év végén páldáúl a népfrontnak készítettünk egyet a szülői munkaközösségekről. Foly­tatni leheine. Inkább hadd mondjam, hogy a. fogászati rendeléshez most nem kér­ték el három példányban a gyerekek névsorát szeptem­ber 20-i g. mint korábban. Viszont elkérték a BCG-ol- táshoz. Kovács Mariann: Mi is kaptunk már , ötpéldányos nyomtatványt. Az egészség­ügytől, tanácsi pecséttel es aláírással. így megcsináljuk. De azt hiszem, ezt a védő­nő is meg tudná csinálni. * Két iskolában érdeklőd­tünk. Így is kiderült, sok a bizonytalanság. Tapasztala­taink szerint azonban nem­csak az utasítás hiányából adódik, hogy a tanév eleji írásbeli kötelességek nem csökkentek jelentősebben. Mert például tanmenetet kell készíteni. De egyáltalán nem njindegy, hogy az iskola igazgatója ezt hogyan köve­teli meg? Ésszerűen-e, avagy maximálisan? Csulorás Annamária , prongál ásókkal, sót ké- pb a gépek szélszerelésé- 1, az alkatrészek elrejtésé­ig nagymértékben akadá- j'zták a háborús termelést, jlladék vasak közé, bunke- kba, vagy egyszerűen a Idbe rejtették az értékes, dkülözhetetlen alkatrésze­it, hogy akadályozzák az iyúk és egyéb harci esz- rzök előállítását. Jellemző, pgy a megszálló fasiszta pa- incsnok a leszerelt, megbá­ntott gépek láttán mondott \ a gyár felrobbantásáról. jA diósgyőri munkáslünle- ts soraiban többen voltak, kik később a fegyveres el- pnállásban is részt vettek, (leinte röplapokat terjesztet­tek, majd fegyyerhez jutva, sszeíogva a MOKAN-komi- ében harcoltak a fasiszták lien. A diósgyőri munkásság jervezettsege, politikai érett,- jige vizsgázott 40 évvel ez­I ptt az embert és embersé- t próbáló időkben. Ök is zzájárultak ahhoz, hogy íztalannak tekintsük a vá- t, miszerint utolsó csatlós­ok egész népünket fasisz- nak bélyegezhették. A 40 vei ezelőtti tüntetők bi- nyságot adtak arról, hogy jnkásnak ' lenni nemcsak nyit jelent, hogy egy gyár- n dolgozik az ember, ha­rn adott pillanatban ez az imber cselekedni tud és mer fiz osztályáért, az országáért. „Köszönet és hála mind­azért az elődöknek” — jnondta befejezésül Kun László, az emlékező nagy­Néhány hónappal ezelőtt, a VI. országos véradó kon­ferencián kitüntették a Le­nin Kohászati Müvek kol1 leklíváját a véradás mozga­lommá válása érdekében végzett kimagasló tevékeny­ségéért. A Magyar Vörös- kereszt országos vezetősége a Véradó Mozgalomért em- lékplakettet adományozta az LKM véradóinak. Tegnap, szeptember 21-én ünnepséget rendeztek Mis­kolcon a vállalat véradói ré­szére, akik — 4500-an — hosszú évek óta rendszeres és térítésmentes véradók, részt kérye és vállalva ezzel a mozgalom negyedszázados történetében. Az elmúlt év eredményei alapján a nagyüzemen belül vándorserleget nyert, a volt gép- és szerszámellátó nagy­üzem, az öntöde gyáregység, a szerszám és hiánycikk gyáregység, az igazgatóságok között a 2. igazgatóság. A Vöröskereszt zászlaját a nagyüzemek közül, a hen­germű kollektívája, a közép­üzemek versenyében a VMA gyáregység, a kisüzemek ver­senyében a nagyolvasztó gyáregység nyerte el.. Elis­merő oklevelet kapott a kar­bantartó és üzemeltető gyái-- egység, a kovácsoló gyáregy­ség, valamint a 4. igazgató­ság kollektívája. Ötvensze­res véradásért tízen, negy­venszeres véradásért har­mincán, harmincszoros vér­adásért ötvenen vettek át V.'.ÜjaAatést, . ^ _______ m unlTároI. így tegnap után a Cementipari Gépjaví­tó tanácstermében gyűltek össze a fiatalok; akiket az igazgató, Lestár Mihály tá­jékoztatott, a termelőmunka alakulásáról, illetve az ifjú­sági törvény végrehajtásá­ról, az elért eredményekről. A szóban forgó időszakban a gyár 11 fiatal dolgozója részesült kamatmentes la­kásépítési kölcsönben, négyen kaptak , vállalati bérlakást, egy fiatal dolgozó íredig ■m unkáslákás-építési akció ke­retében jutott önálló otthon­hoz. Szakmai és politikai képzéseket szerveztek. A senyéi; is, több ízben. A sza­bad idő hasznos eltöltésében jó szolgálatot telt a hejő- csabai Gárdonyi Géza Mű­velődni Házzal kötött, és évente megújított együttmű­ködési szerződés. _ A gyárban évente minteftl 15 ezer forint ifjúsági ala­pot képeztek, amit rendez vények, továbbképzések, ve télkedők és kirándulásé megszervezésére, illetve KISZ-esküvők és -névadó ünnepségek megtartására fői dítottak. l r/ Őszi ügyelet Közöljük vásárlóinkkal, hogy vállalatunk alkatrészosztálya \ 1984. szeptember 24-töl október 26-ig ŐSZI BETAKARÍTÁSI ÜGYELETI SZOLGÁLATOT TART. Az ügyelet időtartama alatt: munkanapokon 7.30-tól 18.30 óráig, szombaton 7.30-tól 17.00 óráig, vasárnap r 7.30-tól 13.00 óráig tartunk nyitva. ügyeleti telefonszámunk: Miskolc: 35-543; Mályi: 17 AGROKER VALLALAT, MÁLYI alkatrészosztály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents