Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-10 / 187. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 3 1984. augusztus 11., szombat A párt-vb napirendjén Miénk testnevelése és spin® Ina Mottó: ,,A nép, az ifjúság egészséges életéhez, jólétéhez és jó közérzetéhez is hozzátairtozik, hogy ko- moly méretű testedzés és tömegsport legyen Magyar- országon.” (Kádár János) T A megyrt pért-végrehnttóbizottság 5974. ■ben tekintette át. Borsod testnevelésének és sportmozgalmának' helyzetét. A testület a közelmúltban — különös tekintettel a Politikai Bizottság 19H4. február 14-í értékelésere és állásfoglalására — jelentést hallgatott meg az eltelt időszakról. Érdemes egy gondolat ereiéig feleleveníteni, mi jellemezte a párthatározatokat és a hozzájuk kapcsolódó állami, társadalmi szervek intézkedéseit? Nos, az állásfoglalások a testkultúra széles rétegekre történő kiterjesztését, az élsport hagyományokhoz méltó fejlesztését, valamint a testneveléshez és sporthoz nélkülözhetetlen feltétel- rendszer javítását szorgalmazták, Tették ezt abból a felismerésből kiindulva, hogy a sport az utóbbi időben nemcsak országosan, de megyénkben is a figyelem középpontjába került, befolyásolja és alakítja a ! közhangulatot, közvéleményt, ügyanakkor a 1 tudományos-technikai forradalom. mint napjaink valamennyi társadalmi jelenségé- re, a testnevelésre és a sportra,is hat. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy erő-, teljes hatast gyakorol az egyénnek a társadalom életében folytatott tevékenységére, hanem abban is. hogy közvetlenül befolyásolja az ember helyzetét, életfelfogását. Hatására megváltozik a munka jellege, csökken az aktív moz-gás mennyisége, s hav ehhez hozzávesszük az alkohol-, a kávé-, a nikotin- és a gyógyszerfogyasztás rohamos emelkedését, az egészséges fejlődés kilátásai nem biztatóak. A bevezetőben említett célok ellentmondásosan valósultak meg. A meglevő eredmények ellenére jó néhány fontos kérdésben nem sikerült előrelépni. Korántsem nevezhető • például megfelelőnek az iskolai testnevelés és sport hatásfoka, Az iskolai testnevelésben az utóbbi évtizedben szervezeti, tartalmi és feltételrendszeri változások történtek. Űj tantervet és követelményrendszert vezetlek be. emelkedett az órák száma. Elgondolkoztató, hogy mindezek ellenére a rendszeres testedzés mégsem vált az ifjúság életmódjának szerves részévé. Jelzi ezt, hogy a tanulók edzettségi állapota és teljesítőképessége nem javult, ugyanakkor emelkedő tendenciát mutat a szükségtelen testsúlynövekedés és azoknak a káros elváltozásoknak a száma, amelyek rendszeres mozgással megelőzhetők lennének. Az ötnapos tanítási hét bevezetése hátrányos helyzetbe ' hozta a testnevelést, aránytalanabbá vált a tanulók terheléselosztása. Hétvégeken és szünnapokon korántsem nevezhető megoldottnak foglalkoztatásuk, noha a sportlétesítmények ilyenkor kihasználatlanok. Sem a szülők, sem pedig a nevelők egy részénél nem tudatosult kellően a sportnak a személyiség fejlődésére ~ gyakorolt hatása. Manapság a családok jelentős része szabad ideiét a hétvégi telken tölti, de a háztáji művelése közben nem jut eszükbe a sport, s csodálkozva tapasztalják. hogy hétfőn roppant nehezen indul a munka. Az egyik általános iskola igazgatója mesélte: városukban 22 testnevelő szakos nevelőt tartanak számon, közülük azonban mindössze ketten (!) hajlandók pluszmunkára... A fenti példák talán nem általánosíthatók, de ahhoz mégis elégségesek, hogy rávilágítsanak a személyes példamutatás hiányosságaira. Ha a családban a gyerek, illetve az iskolában a tanuló nem kap olyan impulzust, amely felébresztené benne a sport szereleiét, egyfajta belső kényszert eredményezne, nos, akkor hiányos útravaló- val léphet ki az életbe. Megyénkben differenciáit képet mutatnak a tárgyi feltételek. Tíz év alatt. 25 iskolai tornaterem épült, az általános iskolák 40 százaléka, a középfokú iskolák 20 százaléka nem rendelkezik fedett sportlétesítmény- nyel. Még • elszomorítóbb a helyzet a szakmunkásképző intézetekben. Nem szükségeltetik túlzottan nagy képzelőerő ahhoz, hogy milyen színvonalú munkára nyílik így lehetőség például a téli hónapokban. Pedig Borsod bölcsője volt az egyik országos jelentőségű kezdeményezésnek. Emlékezzünk csak az „ózdi példára": döntően társadalmi összefogásból több mint .száz művelődési házat alakítottak ál a testnevelés céljaira is. Épült 9 úszó tanmedence, ennek ellenére csak Edelény térségében sikerült alapvetően megoldani az iskolai rendszerben történő úszásoktatást. Nőtt a testnevelő tanárok száma, pillanatnyilag 425-en tevékenykednek. A városokban az ellátottsággal nincs különösebb gond, Ózd térségében azonban alig éri el a 35 százalékos arányt. Egyre többször és többen teszik szóvá, hogy a diáksportban kevés az iskolák közötti, helyi és körzeti bajnokság. Pedig egykor pezsgő élet jellemezte, arról már nem is szólva, hogy profitált belőle honi élsportunk is. Szociológusok szerint az az időkeret, amelyet szabad időnek nevezhetünk, napi 4 órára tehető. Azt, hogy az egyének ebben a keretben mire mennyi időt fordítanak, elsősorban az adott tevékenységre vonatkozó fetéktudat határozza meg. Az egyik reprezentatív hazai szabadidő-vizsgálat szerint, hazánkban a férfiak 16,5 százaléka, a nők 4.8 százaléka tüntette fel első vagy második helyen a legkedveltebb elfoglaltságai között a kirándulást, az úszást, a túrázást, egyszóval a sportot. Magyarországon a tömegsport elsősorban mozgalmak útján érvényesül. Borsodban az elmúlt időszakban nőtt a különböző versenyek és résztvevők száma. Több hasznos kezdeményezés látott napvilágot (Mozdul a megyé. Sportolj velünk! Fut a város), a lakosság új típusú igényeit jelzi a lakótelepi sportkörök és Klubok létrehozása, az önköltséges tanfolyamok (karate, tenisz, sí). Megyénkben tömegméretűvé váltak a téli sportok, ézék további szélesítését azonban gátolják a szolgáltatások hiányosságai, örvendetes a természetjáró mozgalom erősödése, de hogy mégis szűk körűek, azzal magyarázható, hogy kevés az olcsó szálláshely. Nőtt a tömegsport-létesítmények száma. Különböző pályaépítési akciók szervezésével 23 szolgáltató, 270 nyitott sportlétesítmény, 218 sportpark és játszótér, 4 erdei tornapálya és 4 kondicionálóterem épült, A miskolciak lehetőségeit javította a Majálispark létrehozása és fejlesztése. A leninvá- rosiak is hódolhatnak kedvtelésüknek a műjégpályán és az uszodában, s az encsiek sportcsarnoka is a tömegek rendelkezésére áll. A példák ellenére azonban igen sok rz olyan létesítmény, amely kihasználatlanul álí. A versenysport szempontjából megyénk a legjelentősebbek közé tartozik. Egy központilag kiemelt (DVTK) es 7 megyeileg megkülönböztetetten kezelt, klub (ÓKSE, KVSE, MVSC, Olefin SC, Borsodi Bányász,. Borsodi Építők Volán SC, MEAFC) működik 20 sportágban. A versenysport hullámzó képet mutat, amit. jelez., hogy a megye az országos pontversenyben 1983-ban negyedik left, korábban ugyanakkor rendre az élen végzett. A DVTK nem tudott maradéktalanul megfelelni a kiemeléséből fakadó követelményeknek, csak egy-két szakosztály képviselői állták meg helyüket. A klub nemzetközi eredményessége nem áll arányban a működési ráfordításokkal, a feltételek jelentős javulásával. Megyénkben sajnálatos módon csak igen lassan realizálódik az alapsportágak fejlesztése, nem kizárólag a megfelelő pénzügyi támogatás hiánya miatt. Borsodban található a leglöbb NB-s csapat, ezek nívója azonban eltérő képet mutat. A megyei sportvezetés fejlesztési programot dolgozott ki, s ennek alapján kialakultak az. egyes sportági bázisok. A bekövetkezett változások miatt nem indokolatlan ennek a ■programnak az átértékelése. Élsportolóink közül Montrealban négyen, Moszkvában tízen képviselték a megyét az ötkarikás játékokon. Néhány sportágban (kajak-kenu, súlyemelés, birkózás) eredményesen szerepeltek a nemzetközi versenyeken. A sportegyesületek kölcsönös érdekeken alapuló együttműködése nem megfelelő. Az utánpótlás-nevelést segíti, hogy Miskolcon 6, Óz- don, Kazincbarcikán, Edelénvben, Leninvá- rosban, Sajószentpéteren. Mezőkövesden, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon 1—1 sportiskola működik. A kiválasztott, fiatalok nevelése, szakmai felkészítése többnyire nem éri el a kívánt szintet. Hathatós segítséget jelentene a megyei központi sportkollégium létrehozása, amelyhez korántsem szükségeltetik új épület. Megyénk sportmozgalmában páratlan nagyságrendű, több mint 300 millió forintot meghaladó értékű létesítmény épült meg társadalmi összefogással. Ennek ellenére — főleg városainkban — jelentkezik a testi nevelést szolgáló létesítmények hiánya. Érthető. ugyanis a lakótelepi beruházások alig elégítik ki a minimális mozgási igényt. Gondot okoz, hogy hiányos a sportszerellátás, nem kielégítő a választék. A községi sport- egyesületek ntjgy része rendkívül nehéz helyzetben végzi feladatát, mert hiányzik a kellő gazdasági háttér. A sport egyesületekhez áramló pénzalapokat többcsatornás gyakorlat jellemzi. így ezek meglehetősen ellenőrizhetetlenek. Félreértések elkerülése végett: nem az a baj, hogy többfelől érkezik a támogatás, hanem az, hogy ezeket a pénzösszegeket nem az előírásoknak megfelelően használják fel. * Alighanem elfogadhatjuk azt, a megállapítást, hogy megyénk sportélete „kicsiben" hű tükörképe az országosnak. Most, a számvetés időszakában az a reális megállapítás, hogy a megyei part-vb 1974-es határozatának valóra váltása 'ellentmondásosan jutott érvényre. Az előrelépésre utaló jelek jóleső érzéssel tölthetnek el. de ha figyelembe vesszük, hogy ez a lehetőségekhez képest kisebb mértékű és ütemű, akkor már kevesebb ok adódik a derűre. A tapasztalatok összegzése megtörtént, elképzelés is született a munka további javítására. Ehhez. — többek között — széles körű szemléletváltozásra, a szellemi és anyagi erők jobb koncentrálására, a központi és helyi érdekek egyeztetésére, valamint igen következetes végrehajtásra van szükség. Boros László Hiszezer váltós emberek Fotómontázs: így is láthatná magát a szerelő a nagyitótükör- ben. A learatott búzatáblában álló betonoszlopot kis zöld sziget veszi körül. A biztonsági húszméteres körön kívül állnak a. különleges- színre festett és jelzéssel ellátott gépkocsik. A munkavezető, Csontos László technikus visel egyedül piros színű védősisakot, a többieké kék és sárga. A magasban, az új, különleges munkaövben szinte ülve dolgozik a biztonsági kötél oltalmában Horváth Tstván ée> Fekete István beavatkozó szerelő, az utóbbi egyben az egyik gépkocsi vezetője is. Különlegesen . szigetelt bakancs-cipőt viselnek, sisakjukon meg-megvillan az ívVédő szemüveg. Csak műszálmentes munkaruhában dolgozhatnak. A narancssárga színű szigetelt manipulátor rudak végén különféle adaptereket használnak: sas- szegkihúzót. kiütőtüskét, csipeszt. kalapácsot, de még olajozókannát is. Bámulatosan bánnak ezekkel az ösz- szetett, sokszor bonyolult szerszámokkal. Ugyanis legalább hatvan centiméterre kell lenniük a 22 ezer volt feszültséget hordozó vezetéktől; a rudakon kis sárga jelzések figyelmeztetnek erre. Lent, a földön Fekete István, Bosnyák Imre es Bódi Barnabás kiszól Hálószemei vek. kezelik az úgynevezett kiszolgáló háromszöget, ezt a csigákkal ellátott kötélrendszert, amelynek a segítségével a magasba juttatják az anyagokat, szerszámokat. Az oszlopon többszörösen nehéz, a munka, különösen ilyen melegben. Minden munkafolyamatot felfelé kell elvégezni, és tekintetük is az ég felé fordul ilyenkor. A gravitáció törvényével nem Vehet sokáig birkózni, há figyelembe vesszük az állandó szellemi koncentrációt, é.s egymás- figyelését is. A munkavezető döntése alapján — itt mindenért ó felel! —váltják egymást a különböző posztokon. A szigetelőcserénél jó segítségei nyújt a nagyítótükör, mint. ahogy itta távcső is munkaeszköz. Az alumínium alaplétrára üvegszállal szigetelt létra- rendszert építenek ki. Az oszlop vasrószéi't. a konzolt s/.igetelőlepellel burkolják, a feszültséget hordozó vezetékekre pedig műanyag „zárak” kerülnek. Ezeknek köszönhető e.s a körültekintő figyelemnek, Hogy a személyi védelem tízszeresen biztosított. A szerszámokat évenként vizsgálják, legkisebb hiba eseten cserélik. Csontos László mesébe, hogy a kiképzés idején, Sz.igetvá- rott, a tanpályán bújt be először két húszezer voltot hordozó vezeték közé. Remegett a keze, különösen, amikor a sistergő pattogásokat is meghallotta, melyeket a közelítő, vagy a távolodó szerszámok váltanak ki. A“z- óta már volt ideje hozzászokni, de mint hangsúlyozta, erről a potenciális veszélyről soha. egyetlen percre sem feledkezhetnek meg. A szabályok, előírások szigorú betartása, betartatása, a kiemelkedő szaktudás és az állandó veszélytudat itt elengedhetetlen feltétel. Ezért ezt a munkát nem.is szabad ..normázni”. A fiatalokból álló csoport igen jó munkáskollektíva. összeszokottságon alapuló együttműködésük — mozdulatokból is értik egymást —, létük aranyfedezete. A gépkocsiban megszólal a rádió adó-vevő, a különleges üzemvitel állapotát jelzi. A rádió nagy segítség, nemcsak az. illetékes transzformátorállomással, hanem * központtal is forgaimazJvalnak. A szerelés rövid cigaretta- szünetében került szóba, hogy balesetük ez idáig nem fordult elő. Itt tévedni egyszer sem szabad. A fiatalok — mint a szerelők elmondották —, félnek ettől a munkától, nehéz utánpótlásról gondoskodni. Az is igaz, hogy jövedelmük jelenleg' nem áll arányban felelősség- teljes munkájukkal. A vállalatnak közvetlen anyagi haszna ebből a rendszerből nem származik — mondotta Joó Gábor, az üzemviteli csoport vezetője. — Pedig már több mint 5.5 millió forintot fordítottak képzésre és további milliókba kerüllek a gépkocsik és a szerszámkészletek. Mégis arra törekednek, hogy ezt a rendszert továbbfejlesszek a fogyasztók, a népgazdaság javára, A rendelkezésükre álló .képzett szerelőkkel, a korszerű technológiával és berendezésekkel idegen vállalatok középfeszültségű berendezéseinek javítását, knr- baniartását, a transzformátorállomások takarítását, tisztítását is el tudnák vállalni, mégpedig feszültségkimaradás nélkül Szöveg: Oravec János Kép: Laczó József Borsodi gazdasasok Gyöngyösön r! melléktevékenységének (Folytatás az 1. oldalról) A kertészeti ágazat tevékenységét szemléltető bemutató kiemelkedő látnivalója lesz a dombágyas kultúra, amely a háztáji zöldségtermesztés új, korszerű módszerét mutatja be. Itt kerül sor a kertbarátok kiállítására is. A táj gazdálkodási struktúrájának, adottságainak megfelelően jelentős lesz a mezőgazdasági üzemek ipaszem lélletése. Megyénk tsz- einek melléküzemági újdonságaiból a tarcali Tokaj- Hegyalja Tsz ad színvonalas „ízelítőt”. Bemutatják sz.őr- mekész.itményeiket. irha kabátjaikat, a tsz-ben készült ruhákat. Nagy érdeklődésre tart számot a mezőgazdasági imi- szaki-tochnológiai ■ bemutató is, ahol számos korszerű megoldás látható. A tájkiállítás keretében megrendezik az újítók kiállítását s az újítók szokásos évi találkozóját is. Sor kerül különböző szakmai bemutatókra. tanácskozásokra. így szakmai nap keretében országos borászati mark étin "tanácskozást rendeznek. Több helyen. elsősorban a „gazc.iy- bolíban' újdonságok, mező- gazdasági eszközök árusítására is sor kerül. A gyöngyösi észak-magyarországi mezőgazdasági és élelmiszer- ipari táikiállUá« augusztus 14-én. kedden délután. 14 órakor nvilik meg. majd augusztus 20-ia. naponta reggel 9-'től délután 18 óráig várja a látogatókat.
