Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-03 / 181. szám

,1984, augusztus 4^ szombat ESMAGYAROSSZAG 3 Felszálló ágban Tovább növekedett Borsod exporttá Az év «lején kevesen gondoltak arra, hogy hat hó­nap elteltével az utóbbi három esztendő legsikere­sebb fél évét zárják megyénk termelőüzemei. Ez azért jó hír, mert 1980 óta fokozatosan csökkent az export Borsodban. S nemcsak a forintban mért exportárbevé­tel mérséklődött megyénkben, de csökkent konvertibi­lis exportunk is. Ennek a rossz sorozatnak az idén ör­vendetes módon vége szakadt. Bekövetkezett, amit csak a legoptimistább szakemberek reméltek: 1984- ben, a piac élénkülése eredményeképpen, ugrássze­rűen megnőtt Borsod megye kivitele. A közelmúltban a Külke­reskedelmi Minisztérium is elkészítette az első félévi külkereskedelmi forgalom alakulását reprezentáló ösz- szesítőt. Ebben megállapítot- ' ta. hogy hazánk rubelelszá­molású külkereskedelmi passzívuma jelentősen mér­séklődött 1983 első fél évé­hez képest, miközben a kon­vertibilis forgalomban a ta­valyihoz hasonló aktívumot sikerült elérni. A megyei kép az országos­nál lényegesen kedvezőbb. Mire alapozzuk e megállapí­tásunkat? Kézzelfogható adatok tanúsítják, hogy a I megyei üzemeink export— j import egyenlege mindkét i relációban — de különösen I konvertibilis valutában — lé- ' nyegesen kedvezőbb az elő­ző évinél. A közvetlen ex­port- és inyportegyenieg ugyanis 1983-ban — nem ru­belelszámolású relációban — 3,7 milliárd forint aktívumot mutatott, most viszont csu­pán fél év alatt ez az aktí­vum 7 milliárd forintra nö- ! vekedett. Az elmúlt eszten­dőben, amikor kismérvű ja­vulás volt tapasztalható egyik-másik ágazatban, 40 millió dollárral sikerült ja­vítani a megye nem rubel­elszámolású aktívumát, eb­ben az évben, mindössze hat hónap leforgása alatt pedig 1 már mintegy 70 millió dol­lárra tehető az emelkedés. Borsod megye üzemei, vállalatai 1984 első fél évé­ben több mint 14 milliard forint értékű terméket ex­portáltak, csaknem 40 szá­zalékkal többet, mint a múlt év első hat hónapjában. Kü­lönösen kedvező, hogy a konvertibilis exportbevéte­lünk elérte a 10 és fél mil­liárd forintot, amely min­den várakozást felülmúlva több mint 55 százalékkal ha­ladja meg az előző év ha­sonló időszakában produkált nem rubelelszámolású ex­portot. Rubelelszámolású piacokon kivitelünk — ez országos adat — 11,3 százalékkal nö­vekedett. míg behozatalunk megegyezik a tavalyival. Me­gyénkben is emelkedett a ru­belelszámolású kivitel, az ál­lamközi egyezményeken túl­menően erőteljesen bővült a Ivishatármenti forgalom, s ezek együttes hatására a ru­belelszámolású exportunk megközelítette a 4 milliárd forintot, amely 9 százalék­kal múlja felül az egy év­vel ezelőttit. Az exportnő- ' vekmény döntő része a gép­ipari exporttöbbletből adó­dik, de növelte kivitelei szin­te valamennyi ágazat. A konvertibilis elszámolá­sú forgalomban a megye ki­vitele minden eddigi telje­sítményt felülmúlt: mintegy 220 millió dollár bevétellel járultunk hozzá tér. ország külkereskedelmi aktívumá­nak gyarapításához. Az ex­portnövekedés a vegyipari ágazatban vott * legjelentő­sebb ; vegyipari üzeme« nk ugyanő* megkétszerezték nem rubeIelszámolásii bevételüket. Ezzel a megye összkivitelé­ben a vegyipari export rész­aránya az 1983. évi 38.B szá­zalékról 42,7 százalékra emelkedett. Élénkült a kerestet a ko­hászati termékek iránt js. A 22,1 százalékos exportnöve­kedés tette lehetővé a terve­zettet meghaladó dollárbevé­tel elérését, amire csak évek­kel ezelőtt volt példa. A leg­nagyobb ütemű növekedést a Lenin Kohászati Művek ér­te el, de része volt a siker­ben a December 4. Drótmű­vek 25,4 százalékos export­emelkedésének is. A vára­kozásnál jobb eredményt ho­zó exportkiszállítás snoros összefüggésben van a nyuga­ti konjunktúra élénkülésé­vel, ami várhatóim az. év hátralevő részében is érez­teti kedvező hatását, s ez minden bizonnyal további többletexportra nyújt majd lehetőséget. A terven felüli export a kohászatban azt jelentette, hogy az ágazathoz tartozó vállalatok konvertibilis va­lutában is növelni tudták be­vételüket, amely az. első fél évben meghaladta a 75 mil­lió dollárt. A Lenin Kohá­szati Művek első félévi tel­jesítménye megközelítette a 30 millió dollárt. A gépipari ágazat export­árbevétele 32,5 százalékkal volt magasabb az előző évű­nél. A növekedést döntően a Diósgyőri Gépgyár export­munkája tette lehetővé. A gyár egyaránt növelte a ká­bel gépelv, szerszámgépek és a vasúti kerékpárok kivitelét. A kábelgépek és szerszám­gépek nagy része rubelel­számolású piacokon talált gazdára, míg a vasúti ke­rékpárokat tőkés piacon ér­tékesítették. A gépipari ter­mékek közül több mint két­szeresére növekedett a Mis­kolci MEZŐGÉP Vállalatnál készített — konvertibilis hi­tellel támogatott — folya­dékszivattyúk exportja. A legdinamikusabban két­ségtelenül a vegyipari üze­mek export ja emelkedett. Az ágazathoz tartozó vállalatok csaknem kétszeresére bőví­tették konvertibilis export- árbevételüket: exportbevéte­lük 74 százaléka nem rubel­elszámolású kivitelből, kon­vertibilis valutából srotrrne- zott A TVK polipropilén- s pobetílenfóha-eicportja négy­szereseivé. * BVK nátrttra»- hidroxád-tóvttele őhsBÓrösépg mötrágyaeicpoirtja négysawe- séne emelkedett. Az. ÉMV tm- portjébnk nőmét a növőrxy- vódösz>er-ható«n.T0$«ofe: ét in­termedierek, s egyéb speciá­lis termékek jelentették. A rubeleászárnoiású exportom belül jelentős volt a magyar —szovjet agnokémití« egye*- móny keretében. «* ÉMV-+>61 származó növényvédő lamtek. kivitele. A vftáapfcKj Jéfh(*!éMt as r#ójó néhány erarteorfőben nem kedveztek Borsodnak, amely exportstruktúrája, az a lapurnyagök túlsúlya, il­letve a viszonylag alacsony feldolgozottsági szinten álló termékek miatt rendkívül ér- zéfcenyer» reagál a legkisefcto világpiaci változásokra te. Most viszont megindult egy konjunkturális folyamat a fejlett országokban, amely­nek hatására valamelyest fo­kozódott a kereslet több ter­mékünk iránt.. Egyes export- termékeink ára is javunkra változott, amikor is bizonyos vegyipari, gépipari gyártmá­nyok ára emelkedésének le­hetünk tanúi. Lovas I-ajos r Újhelyi zárak Hetvenmillió fejlesztésre At Elzett Művek dinami­kusan fejlődő sátoraljaújhe­lyi gyárénak mágneszárai, mondhatni, világsikert arat­tak. hiszen már több mint tíz országban ismerkednek a praktikus, megbízható ter­mékekkel. Sikerült betörni az amerikai piacra is. ahol nem­csak elfogadták a gyártmá­nyokat, hanem a termékská­la bővítésére biztatták a gyártókat. A kapacitás növelését, niabb zárféleségek fejleszté­sét önerőből nem kepes megvalósítani a gyár, ezért anyagi segítséget kért. Közel 70 millió forintra lenne szük­ségük a továbblépéshez. Eb­ből 12 milliót — térítés men­tes állami kölcsönt — a fog­lalkoztatás növelésére fordí­tanának. az esetleges 58 mil­lió forint bankhitelt pedig beruházásra. Ebből fejleszte­nék a technológiát, biztosí­tanák a szerelvény-, a gal- vanizáció és a présöntés fej­lesztéséhez szükséges felté­teleket, Tervezik numerikus vezérlésű szikra forgácsoló, kisszá mi tógéppel programoz­ható másoló marógép és nagy pontosságú fúró és helyzetköszörű gepek vásár­lását. Amennyiben megkapják a kért hitelt, több követel­ménynek kell eleget tenniük, a sátoraljaújhelyieknek. Az egyik fontos követelmény, hogy teremtsék meg az új termekek minőségi színvona­lának, pontosságának növe­léséhez szükséges szerszám- gyártást, Az is feltétel, hogy a beruházásnak 1985. decem­ber 31-ig be kell fejeződnie. — f. i. — Nemese* a sárguló goboncrtóblákon, hemam a x5!d lucemcrtáb!ákon h fontos immka a be­takarítás. Képünk a vizsolyi határban készült, ahol a Lenin Termelőszövetkezet pillangó* tábláján naponta kaszálják az állatállomány takarmányozásához nélkülözhetetlen lucernát. Fotó: Morva? Tárná* Emberközponfúan r pjamkbtm aok vitában, a pértutap­szerveaetek vezetőinek tanácskozá­sain, a pártonkívüüek: köreben visa- «Kateró kérdés, hogy nem túlságosan gtn- daságcentrikus-e a párt politikája, párt­szervezeteink munkája? Néhányan ügy vélik, hogy háttérbe szorul a pártszerve­zetek politikai tevékenységében h ember- központúság. Olykor elhangzanak «zsétoő- séges. helyenként általánosító vélemények is, hogy az emberi oldallal csak a pori raervezetek és ösztönzésükre a tOnaeg- sservezetek foglalkoznak, de a Rasdssági. Intézményi vezetők többségét egyedül a gazdasági eredmények érdeklik. Ar így vélekedőket nem a rossx ssútv­dék vezérli. Inkább a* ellenkezője I Néha ÚW errtk, egyedül maradnak ebben a munkában, és csak ők foglalkoznak iga- ián emberi ügyékkel. Olyan jelenségről van saó, amely mindenképpen elemzést, válásait igényei. Abból keH Kiindulnunk, hogy a politika, mint fogatom: a társa­dalmi osztályok érdekeinek, céljainak és feladatainak összessége. Vajon a szocia­lista társadalomnak nem a legfőbb célja-e a nép anyagi, kulturális ellátottságának magas szintű kielégítése? Hovatovább közhelynek számit, hogy csak azt lehet elosztani, amit megter­melünk. Mégis, amikor az anyagi javak jobb és magasabb szintű kielégítéséi szor­galmazzuk, sokan hajlamosak megfeled­kezni erről az alaptételről. Pedig ennek a tudati szférába hatolása nemcsak a köz­vetlen gazdasági munkát irányító vezetők feladata, hanem a politikai munkát végző pártszervezeteké, kommunistáké és tömeg- szervezeti vezetőségekéí is. Így tehát, ami­kor a párttestületek, alapszervezeti tag­gyűlések a termelési tervek teljesítésének nehézségeiről, a munkaverseny-mozgalom kiemelkedő eredményeiről, a munkaidő tényleges kihasználásáról, a munkafegye­lem javításáról, az exporttevékenység fej­lesztéséről, vagy a vállalati beruházás ha­tékonyságáról tárgyalnak, akkor nem el­sősorban gazdaságcentrikus, elvont poli­tikai munkát látnak el, hanem éppen­séggel embercentrikus politikát hajtanak végre. Ennek k felismerése szükséges va­lamennyi pártszervezet vezetősége és tag­sága számára. Pártunk egész politikájában végigkísér­hetjük azt a dialektikus egységet, amely a szocialista építőmunka folyamán össze­kapcsolja a gazdaság fejlesztését és az életfeltételek magasabb szintű kibonta­koztatását. Ilyenképpen kapcsolódik az ember a gazdasághoz, amelynek megte­remtője, továbbfejlesztője és természete­sen a megtermelt gazdasági javak fogyasz­tója és élvezője. A megyei pártbizottság és szervei napirendjének több mint a fele foglalkozott gazdasági, illetve gazdaság­politikai kérdésekkel. E gazdasági jellegű aapirendek sarán »lootxai mnvdeakor Má­ba került konkrét adatok birtokába« te az otx dolgozók anyagi, kulturális, Mo­ri alts ellátottsága, a rourüvásroóteetődé* fejlesztése. A Központi Bizottság legutóbbi «Mai« tárgyalta a gazdaság további korsaertaó- tésének feladatait. Ennek megfelelő«» ha­tározzák meg a megyénkben is a pártMev- \aeaetek működési területükön a totefibM tennivalókat. De vajon lehet-« gaadasági feladótokat úgy végrehajtani, hogy M minden területen sz ember igényeinek ki­elégítése, az emberközpontúság érvényű­dül jön? Vagy ehhez hasonlóan a tömeg- szervezetek napirendjein szereplő ifjúság- politikai, érdekvédelmi kérdések, társadal­mi m ünkaa krtoicra mozgósítás nem mtel éppen az ember érdekében történik-«? A szocialista építőm un kának wamsátr olyan területei — éppen ax osztó! yytówv- nyok következtében —, ahol a széles Url emberventrikusság kerül előtérbe. Ide tar­tozik. hogy hazánkban törvényesség, vend és fegyelem, jó közbiztonság az uralkodó, az állam védi a munkával szerzett sze­mélyi tulajdont. Az olyat már szinte el is felejtjük az embercentrikusság politi­kájának körébe sorolni, mint a munkához való jog, az ingyenes orvosi ellátás, va­lamint azt, hogy az állampolgároknak a művelődésre, magasabb politikai, szakmai végzettség megszerzésére joguk és lehe­tőségük van. Ezek ma már természetesek számunkra. De amikor a gazdasági építő­munka nehézségei arra késztetik a párt- szervezeteket, hogy erőteljesebb, szaksze­rűbb gazdaságpolitikai tevékenységet foly­tassanak, akkor a politikai munkásoknak nemcsak a gazdaságközpontúségra, hanem az emberi oldalakra is egyenlő gonddal kell megfelelniük. Abban is mérhető pártunk politikája és társadalmi rendszerünk emberközpontú­sága, hogy hazánk • állampolgárainak ügyeit, az államhatalmi, államigazgatási, illetve népképviseleti szerepet betöltő ta­nácsok milyen hozzáértéssel, gyorsaság­gal, kulturáltsággal intézik. Megyénkben is évente több tízezer állampolgár ügyé­vel foglalkoznak érdemben a tanácsok, s elenyésző azok száma, akik elégedetlenek az ügyintézéssel. Megfelel ez annak a párthatározatnak, amely kimondja, hogy a vezetőknek döntéseik meghozatalánál számolniuk kell a politikai hatással is. T eljes felelősséggel kell érezni, hogy politikai és jogi értelemben egyaránt felelősek vezető munkakörükben a párt politikájának végrehajtásáért. Dönté­seik magukban rejtik, hogy a gazdasági cél elérése, beteljesedése a vállalat, intéz­mény dolgozóinak anyagi jobbiétét is eredményezi. Végső soron tehát a gazda­ságosság kritériuma, eredményessége, a gazdasági vezetők gazdaságcentrikus gon­dolkodása is embercentrikusságot takar. Takarmánybecslés ntiloidakfcal Szovjet műholdak segíte­nek a kazah pásztoroknak a juhok, lovak és szarvasmar­hák tavaszi es nyári legelő­re tereléséhez, a leggazda­gabb zöldtakarmányt bizto­sító útvonalak kiválasztásá­ban. A műholdakról készí­tett fényképfelvételeket fel­használva a tudósok össze­állították az Altáj es a Vol­ga alsó folyásának hegyei közötti legelők takarmány­hozamának térképeit. Ezeken a térképeken feltüntették, hány állatnak jut bőséges ta­karmány a mintegy százmfl- lio hektárnyi körzet minden egyes legelőjén. így a juhá­szok és pászt orok mentesül­nek attól, hogy sok nehéz-1 seggel, több napos lovaglás­sal derítsék fel a legelők ta­karmányhozamát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents