Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-03 / 181. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984, augusztus 4,, szombat A mór lakott müernlékház udvari képe. svéd filmből lépett volna elénk.) Az udvar előterében most épül az égetőkemence a kerámiák égetésére. — Van hát élet Ernődön, a Szemszúróban, a múlt századi levegőt lehelő falurészben. Ez a ma már művészek otthonává lett udvar lesz a magja a Szemszúró további hasznosításának, tudjuk meg Tóth Elektől, a nagyközségi tanács elnökétől. a község építészeti képe korszerűsítésének már országszerte ismert, lelkes szorgalmazójától, aki a közelmúltban Svédországban tanulmányozta a település- fejlesztést, és annak különböző kérdéseiről, lehetőségeiről tárgyalt. A tervek szerint részben a Szemszúróban levő további Ernődön, egy-két öreg műemlék jellegű épület felhasználásával. részben újak teremtésével fonóház. kovácsműhely. bőrműves műhely és egyéb, a népi iparágak műzánkfia, Kreitz Gusztáv keramikus-szobrászművész és felesége, Ulla Kreitz festőművész, (Az udvaron áthaladó, hosszú, szőke hajú kislány, mintha egy a Szemszúróban velősére alkalmas műhely születik itt hamarosan, meg természetesen olyan épületek is, amelyekben a műhelyekben munkálkodók lakhatnak. Ébert Ágoston budapesti építész, meg az Északterv Bodonvi Csaba vezette csoportjának — ez utóbbiaknál társadalmi munkában készült — tervei alapján alakul ki a skanzen, a Szilfa utcai telkeken. Az egyik öreg épület mögött, amely majd étterem lesz, látogatásunkkor készült a konyha alapja. Nyaktaggal kötődik majd az étteremhez. A telken már ott a sok nád is a tetők kialakításához. Mindebből talán már kitűnik. hogy az Ernődön kialakítani tervezett skanzen nem egyszerűen falumúzeum kíván lenni, hanem a népi műemlékek és a környezet megőrzése mellett élni is szeretne. És otthont biztosítani művészeteknek, a népi művészetek folytatóinak, ápolóinak. Ezért lesz az emödi Szemszúróban született skanzen más, minit a többi. Benedek Miklós Fotó: Laczó József Az egykori nótárius-lak, a nádfedeles, műemlék jellegű ház homlokzata. Az öreg, műemlék jellegű épületeket felújítják; ide kerülnek újabb társaik is. Hajdan a nótárius istállója, ma műterem (ezt jelzi a tető alatti nagy ablak is). Ernődön, e dinamikusan fejlődő borsodi nagyközségben, ahol markáns „foltokban” jelentkezik a majdani új, korszerű településekre jellemző építészet, a község közepe táján, a főútvonaltól két-háromszáz méternyire egy más világ található. Mintha a múlt századba, vagy talán még régebbi korba lépnénk vissza, ha átmegyünk a keskeny patakocska bizony már megkopott, de ma is erős fahídján — az öreg tölgydeszkák dacolnak az idővel! — a szinte évszázados érintetlenséget sugárzó környezetbe. Vesszőből font, hajdani földvárak erősítésénél használatos kerítés öleli körbe a bokrosfás’ területet, ahová a nagyközségi tanács már korábban — nagyon helyesen — építési tilalmat rendelt el. Évszázados fák lombja vet hűs árnyékot, és igen sók a kiveszőben levő gyümölcsfajta is. Szemszúró — így hívják ezt a falurészt. A név eredete homályba vész. Talán a sok bozót, lenyúló ág lehetett a névadó. Mindegy. Ebben az ősligetben áll több öreg műemlék jellegű épület. Egyikük az 1800-as évek elejéig — s ki tudja, mióta? — az akkori falu nótáriusának otthonául szolgált. Nádfedeles teteje, figyelmet érdemlő oromzat! kiképzése, kéménye, beosztása, gerendás tornáca okkal kelt érdeklődést. Csakúgy a tőle néhány méterre álló egykori istálló, amely ma műterem és fürdőszoba. Igen, műterem és fürdőszoba, ahová a sok évszázados kerekes kútból villamos berendezés viszi a vizet a csapokhoz, meg a melegítőhöz. A domb oldalába vágva, kőkapus öreg pince pótolná a hűtőszekrényt. A lakóházban a kellemes temperatúrát padlófűtés biztosítja. Itt dolgozik napjainkban — évek óta vissza-vissza- fcérő vendégként-bérlőként — a Svédországban élő haPerecesi nyár Pancsoló híján a zuhanyozás is megteszi - persze csak jó időben. Ezen a szerdai napon sem történt semmi rendkívüli a Miskolc városi Tanács nyári. perecesi napközis táborában. Hacsak azt nem számítjuk rendkívülinek, hogy pontosan annyi gyerek érkezett ki a táboros autóbuszokkal. mint amennyit erre a napra bejegyeztek a jelentkezési statisztikába. A szülőknek június lü-ig kellett kérniük a napközis tábort — hivatalosan. De hát szinte mindennap érkezik valaki levélkével, amelyben vagy lemondanak néhány napot (sikerült másfajta nyara Itatási lehetőséget szervezniük. meggyógyult a nagymama, üdülőbeutalóhoz jutottak), vagy éppenséggel ellenkezőleg; kérik. hadd járhasson még egy kicsit a gyerek, mert jól élezte magát. A miskolci nyári napközis táborok vezetője, Lovas Sándorné (Tapolcán és Perecesen foglalkoztatják a gyerekeket) két vaskos pa- pírköteget is mulat. Az egyik a kötelezvényeké, amelyben a szülők vállalják, hogy szeptember 10-ig befizetik a pluszban eltöltött napok térítési díját. Ez egyébként pontosan azonos azzal, amennyit naponta az iskolaidőben is fizetnek. A másikban a véleményeket őrzik. Egy-egy turnus végén (kéthetenként váltják egymást a pedagógusok) amolyan kis kérdőíveket juttatnak el a szülőkhöz, amelyben arról tudakozódnak: csemetéjük hogyan érezte magát a táborban, mi tetszett, s mi nem tetszett nekik az ott töltött napok alatt, esetleg mit látnának jónak a szülők, amivel még vidámabbá lehene tenni a perecesi hétköznapokat? Eltekintve olyan szülői panaszoktól, hogy miért nincs egy fagyizó a tábor területén, mert akkor nem neki kellene fél hat után fagyizni vinni a gyerekét (!...), inkább dicsérőek a szülői vélemények. Hogy érezte magát gyermeke? „Jól, nagyon jói. kitűnően ..Egyetlen egy ..változóan” választ találtam. Mi tetszett? „Minden ... a Lekvár-show, a versenyek . . Nem tetszett? ..A sok éneklés... a gyaloglás ... .minden tetszett. ...” Mit javasolna? „Legyen egy pancsoló, amelyikbe a tanító néni is belemehet..„Én nem tudok javasolni, de van egy kérésem. A fiam jövőre nem lesz már napközis, de a táborba szeretne majd elmenni. Lehet?” „Még több játékot!” A szerda egyébként mozis- nap. Minden napnak megvan a maga profilja. A kedd például a manuális foglalkozásoké, s hogy szeretik a gyerekek, pzt a sokféle pa- pírhajtogatás, rajz, gyöngyfűzés mutatja. A perecesi leg . . ,-ek is szaporodtak, tíy u l’a vár - ép ítés bői, kötélugrálásból kísérelték meg a rekorddöntögetésl az idén, Van, aki olvas ... Táborkép — délelőtt. hogy csak kettőt említsünk. A nyári tábor már túl van félidején, amit nemcsak a naptár, a gyerekek csökkenő száma is mutat. Perecesen például július első telében naponta négyszáz felett volt a gyerekek száma, most valamivel kétszáz fölött. S mintha csak Lovas Sándornál igazolta volna alkalmi tájékozódásunk is (hogy tudniillik sok gyerek az egész nyarát itt tölti, s ennek tudatában kell megszervezni a mindennapokat) alkalmi beszélgetőpartnereim többsége is csak a I perecesi nyárról mesélhet majd szeptemberben. De ahogy Biliig Peti, Dombóvári Erika is mondta (Erika testvére. Attila is így nyilatkozott, ámbár ö egy hetet töltött azért Budapesten is), nem kell félni, lesz miről mesélniük. Kaland és jókedv itt Is született, játék is volt, szórakozás is. Szóval. ha mesélni kell. nem leéli hallgatniuk a társak között. A nyár pedig nem is szalad — rohan. Amit az is jelez, hogy megkezdték a készülődést a táborzáróra és a jelmezes mulatságra. Ez utóbbiban kikötés, mindenki csak a maga készítette jelmezben vonulhat fel, amit kint a táborban ügyeskedett össze. Ez egyébként Sulcz Jánosné kikötése. * tábori „kultúrosé”. Ötletei közül említsünk csak egyet; nehéz felfogású Farkas Ferdinand és éles eszű Róka Róbert beszélgetéseit, amelyekről a gyerekek is szívesen nyilatkoztak, elbüszkélkedve vele; segítettek kiszámolni Róbertnek. hogy a kis cinkék hány kukacot is fogyasztottak. Ami Ferdinand és Róbert bábok beszélgetéseit illeti („No persze a cinkékkel kapcsolatban egy kicsit a hasznos madarakról is elbeszélgettünk”), az amolyan játékos korrepetálásnak is felfogható, ami azért nyáron sem árt, hogy ne felejtsenek sokat. Egy- egy mondat leírása, két ösz- szeadás pedig nem terheli a gyereket. Este már fáradt lenne hozzá ő is, meg a szülők is. Augusztusban van egyébként még egy másik újság a táborban; elsejétől a 40-es számú Általános Iskolában is biztosítják a gyerekek felügyeletéi fél 6-tói. Igaz. az első napon mindössze hárman éltek vele, ők is hat óra után. De a tanárnő várja őket. Csulorás Annamária Fotó: Laczó József
