Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-30 / 203. szám
.1914. augusztus 30., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Miért előnyös? Nem újkeletű, a felismerés, hogy a mind nehezebb piaci körülmények között a hagyományos árucsere-forgalmon kívül új, korszerű formákat is kell találnunk a nemzetközi gazdasági együttműködésben. Nyilvánvaló ugyanis, hogy csak ezen oz úton járva kapcsolódhatunk be a korábbinál szélesebb körben a nemzetközi munkamegösztás- ba, mérsékelhetjük függőségünket a piac napi ingadozásaitól, tehetjük hosszú távon biztosabb alapokra áruszállításainkat. Mindezek az indokok növelték meg napjainkban a különböző külföldi vállalatokkal való szorosabb együttműködés új formáinak jelentőségét. KORSZERŰ TECHNIKA Mindenekelőtt' a kooperációs kapcsolatok fejleszté- séről van szó. Ezekről a kooperációkról állapította meg a minap az Ipari Minisztérium egyik (elmérése, hogy az ilyen munkamegosztás eddig is hozzájárult a hazai termelés hatékonyságának növeléséhez, elősegítette a műszaki fejlődést, növelte exportkínálatunkat a konvertibilis elszámolású piacokon is, s nem utolsósorban ezek a kooperációk állandó, folyamatos exportot eredményeznek a partnerországokkal létrejött kereskedelmi forgalomban. Ám ugyanez a felmérés azt is megállapítja, hogy például a gépiparban, ahol az elmúlt időszakban gyors ütemben nőtt a kooperációk száma, s az együttműködések túlnyomó többsége is erre az ágazatra koncentrálódik, még mindig roppant nagy kihasználatlan lehetőségek vannak. Ezt jelzi egyebek között, hogy a teljes tőkés gépipari külkereskedelmi forgalomnak a kooperációs szállítások még alig 4—5 százalékát teszik ki. Mindez persze korántsem •jelenti azt. hogy ne lennének követendő példák. A hazai gépgyártásban például vállalataink legjelentősebb kooperációs partnerei az NSZK-beli cégek. Az elmúlt évben mintegy 350 kétoldalú együttműködési szerződés volt érvényben, főleg a nehézgépgyártásban és a kohászatban. Tavaly a Az utóbbi időben azonban a kooperációk melleit mindinkább előtérbe kerülte!? a vegyes vállalatok is. Hazánkban jelenleg mintegy negyedszáz olyan közös vállalat működik, amelyben saját tökével külföldi cégek két ország -közötti kooperációs export-import forgalom megközelítette a négy- milliárd forintot. Az együttműködések közül példásnak tekinthető a Komplex K ü I k eresk edél mi Vá Halat közreműködésével kialakított kooperáció a Claas céggel : a nyugatnémet cég kombájnjaihoz magyar adaptereket szá 11 i tan a k. Nem kevésbé fontosak második számú kooperációs partnerünkkel, Ausztriával kialakított kapcsolataink. Eddig az együttműködések 40 százaléka a gépiparban és a kohászatban jött létre, húsz százalék jutott a vegyiparra. A kapcsolatok fejlődését jelzi, hogy a gazdasági recesszió ellenére tavaly újabb Ili kooperációs megállapodást írtak alá a két ország vállalatai. A földrajzilag távol eső országok közül elsősorban Japán és az Egyesült Államok a hazai vállalatok fontos partnerei. Japán cégekkel elsősorban a robottechnikában és a szerszám gépiparban látnak a hazai szakemberek lehetőséget arra, hogy a már meglevő kooperációk számát újabbakkal gyarapítsák. A magyar termékek eddiginél nagyobb felvevőpiaca lehet az Egyesült Államok is. A szakemberek szerint itt elsősorban a szá mitástechn i- kában és az orvosi műszer- gyártásban várhatók újabb kooperációk. is részt vesznek. Noha 1972 óla megvan a lehetőség ilyen vállalatok létesítésére, ezen a területen lényeges előrelépés csak az utóbbi egy-két évben történt. Jól példázza ezt, hogy 1982- ben és 1983-ban IC új vállalkozás kezdte meg működését, lényegesen több, mint az előző tíz évben együttvéve. Úgy tűnik, az elmúlt időszakban sikerüli a partnerekkel •'megismertetni a hazai lehetőségeket, s így fokozatosan csökkenteni a külföldi vállalkozók idegenkedését a magyarországi tők ebe f ek tetések kel / szemben. Ám az is igaz. hogy az. eddigi eredmények — a vegyes vállalatok számszerű gyarapodása — ellenére sem lehet alapvető minőségi változásról beszélni. Gazdaságunkban ugyanis a külföldi tőkebevonás mind ez idáig nem vált számottevővé. A vállalkozások zöme 5—19 millió forintos alaptőkével kezdte meg működését, s meglehetősen elenyésző azoknak a közös vállalkozásoknak a száma, ahol az. anyagi eszközök értéke meghaladja az. ötven- illelve a százmillió forintot. A kedvező jelenségek körébe tartozik viszont például az a tény, hogy az. elmúlt időszakban megszaporodtak a lermelő közös vállalatok. Ilyen például a magyar—belga Tungsram— Schreder, amely alumínium lámpatestek* gyártásával foglalkozik, vagy a közelmúltban alakult ma- gyar—^lán Hunflexbau közös építőipari vállalat. KIHASZNALATLAN LEHETŐSÉGEK Hasonlóképpen követendőnek ítélik a szakemberek a B-j-Z Kft gyógyszeralapanyagokat gyártó közös vállalatot, amelyet magyar és svájci tőkével alapítottak. Az együttműködés lényege, hogy Debi-e- cenben, a Biogal Gyógyszergyár szomszédságában felépítettek egy korszerű üzemet, a berendezéseket pedig a svájci Zynia cég adta. A közös vállalat, amely tavaly az év elején kezdte meg működését, első terméke a különböző máj betegségek kezelésére alkalmas készítmény hatóanyaga. A közös vállalat tavaly már több mint 129 millió forintos forgalmat bonyolított le. A szerződések alapján a közös vállalat termékeinek több mint. nyolcvan százalékát a svájci cég vásárolja meg. A kooperációktól a vegyes vállalatokig felsorakoztatott példák jól jelzik azokat a ’lehetőségeket, amelyekkel élve megvan a mód nemcsak a műszaki lejlödésre, a minőségi követelmények jobb kielégítésére, hanem arra *, hogy mindezzel párhuzamosan , tovább növekedjék exportunk. Éppen ezért a már meglevő — sajnos kétségkívül nem nagy számú — példák arra is figyelmeztetnek, hogy az eddiginél sokkalta jobban kellene élnünk a vállalatok közötti együttműködés kínálta exportbővítési lehetőségekkel. K. Ny. J. FOLYAMATOS EXPORT A teljesítménnyel összhangban Tetszett a 3. számú 0 Volán igazgatójának a minap sorra került műszaki konferencián elhangzott beszédé. Nerti általánosságban szólt a hátralévő időszak tennivalóiról, hanem konkrét példákon keresztül próbált a résztvevők értelmére. érzelmére hatni. A sok téma közül ezúttal az ösztönzésről teszünk említést. Az igazgató Is többször kitért rá. hogy a jövőben jobban kell élni a premizálás, a jutalmazás adta lehetőségekkel. Kifogásolta, hogy a k;fizetett bérek, s jutalmak nincsenek mindig összhangban. az elért leljesítmény- nvel. Azaz a bérek jóval gyorsabban nőttek, mint a teljesítmény. Más megvilúgí- lásban. nincs olyan húzóereje a béremelésnek vagy a prémiumnak, mint j amilyent a vezetés elképzel. A jövőbeli tehát — hangsúlyozta az igazgató — több bért, jutalmat csak többletteljesítmény után szabad a vállalatnál kifizetni. Ha viszont valaki kiemelkedően dolgozott, illesse meg a magasabb jövedelem. Megyénkben több példa van rá. hogy ipari üzemeinkben egyre! inkább életteret kap a teljesítmény szerinti ösztönzés. A Drótgyárban például — ahol nemegyszer munkaerőgondokkal küzdenek — gyakorlattá vált, hogy a többletfeladatot vállaló munkást rögtön a megjelölt feladat teljesítése után díjazzák. Hasonló törekvések figyelhetők meg az LKM- ben és a DIG ÉP-ben is. ahol a , munkahelyi vezetők már élnek jogaikkal, mernek differenciálni az elbírálásban j t és a jutalmazásban, ösztönözve ezzel is a jobb, a hatékonyabb munkára. A Volán igazgatója elmondta azt is. szívesen hallana mind több olyan esetről. amikor az adóit munkahelyen a művezető vagy a brigádvezető a többletfeladatot vállaló és teljesítő dolgozókat rögtön a munka elvégzése után. a teljesítményük arányában díjaznák, vagyis rövid idő leforgása alatt kézhez kapnák az őket megillető jutalmat, illetve bért. Jó volna elérni, hogy a bérek, a teljesítmények függvényében alakuljanak, nem pedig attól függetlenül, — lovas — Az osztólyzott, ládába rakott almát ügyes targoncákkal rakják teherautóra, pótkocsira. A ma leszedett alma holnap, de legkésőbb holnapután a határátkelőhelyen lesz. „Almaügyben” Tarcalon Mar ötöm, vagy még gond? — Tavaly, tavalyelőtt a* ország sok almáskert,iébén a méreg, a bosszúság gyümölcse volt az alma. Jogos tehát akár a szakmabeliek, akár a kívülállók aggódása: az idén mi várható? Folytatódik-e a rossz soro'zat, vagy újra felderül az almatermesztők napja? Az egész ország almahelyzetét pontosan nem ismerem, így csak a saját tapasztalataim alapján beszélhetek. Ügy érzem lesz, van •javulás. Miből gondolom ezekét? Például javult az alma felvásárlási ára, az export egyestől egészen az ipari áruig. Valahogyan a termelők is többet adnak most már a minőségre. Ez a, metszéstől kezdve, a növényvédelmen át, a szedésig, osztályozásig, mindenben jelentkezik. A mi almáskertünk tapasztalatai alapján mondhatom: szép, mutatós az idei alma. Itt, Tárcaion mindenképpen az, olyannyira, hogy minden fán lát haló kilónak, mázsának már most, a szedés kezdetekor megvan a biztos piaca. Kovács Kálmántól, a To- kaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát 188 hektáros tarcali almáskertjének vezetőjétől halljuk ezt az örömteli választ; s mintegy bizonyítva, hogy amit mond, nem .„lakkozás”, egy almáskerti 'sétára invitál. — Augusztus 21-én kezdtük meg a goidén szedését — sorolja. — Jelenleg 250- en szüretelik, százan osztályozzák. Egy részük a mi dolgozónk, többség azonban al.- kalmi munkás. Vannak itt Encs környékéről, a sátoraljaújhelyi körzetből, Takta- szadáról, Tiszavasváriból. Minden reggel busszal hozzuk, este úgyszintén azzal szállítjuk őket. haza. Terméssel ideálisan megrakott fák között járunk. Ez a megállapítás fajtától függetlenül érvényes. Talán még a golden „fizet” legkevesebbel. Persze, a többiekhez, a jonatánhoz, a star- kinghoz, a slaymaredhez képest. — A termésbecslések alapján mennyi almára számító««;:? — kérdezzük. — Várhatóan 550 vagonra. Nem rossz termés. Ám elsősorban nem estnek örülünk, hanem a minőségnek. Egyöntetű az állomány! Amit most szednek — ez szovjet exportról kerül —, 70—75 százalékban exportképes. — Említette, hogy minden itt megtermelt almának piaca van. Mennyi kerül ebből exportra? —. Tavalyhoz képest jóval több. Mintegy 300 vagon. Ez gyakorlatilag mind 'a Szovjetunióba kerül. Ezenkívül egy jelentős mennyiségei hűtőházi tárolásra szállítanám azt is exportcélra vesz: át a HUNGAROFRUCT. Nem dicsekvés, de talajadotlsag; inkná‘1 fogva a tarcali alma nagyon közkedvelt. Húsa kemény, szövetei nem lazák- sokáig jól eltarthatok. — Csak a jó lataiadotlsáj a titka? Kovács Kálmán elmosolyodik. — Remélem. hogy néni csupán az. Minden kártevő ellen az idén is időbér, és sikeresen védekezlüm; összesen tizenhat alkalommal permeteztünk. Ezenkívü' mesterséges csapadékot is kapott az almáskert. Kétszer az egesz kertet öntöztük, harmadszorra pedig a jonatán és starki ng fákat. Én ezek számlájára is írom, hogy nincs fertőzés, hogy szinte olyan egyformák az sémák, mint a tojás. — Ezt a szép kertet nem lehet kihagyni az életünkből. — Ezt mára népes .szedőseregből jegyzi meg Fi csór Fe- rcncné. Taktaszadai csoportjával minden évben itt szüreteli az almát Tarcalon. Ök is, mások is fürgén, ügyesen szabadítják meg a fákat gyümölcsterhüktől, a 209 kiló befogadására alkalmas ■tartályládák hamar megtelnek. Targoncák cserélik a teliket üresekre, ebben nincs fennakadás. A teli ládákat pedig rövid idő múlva a néhány száz méterrel odább levő Bekény-tanyai osztálvo- zóban látjuk viszont, ahol cc válogatás történik. Exportra az 55 milliméter, vagy annál nagyobb átmérőjű alma kerül. A kisebbekből — nem sok ilyen van — level készít a kombinát bodrogolaszi üzeme. A Bekény-tanyán — hol mint már említettük,'százan csomagolják és osztályozzák az exportárut — az egyik dolgozó. Dubóczky Mihályné kedves mosollyal kóstolásra biztat: — Vegyenek belőle nyugodtan! — mondja, majd hozzáteszi: — Nem savanyú! Lehet, hoav ezzel az egész idei almaszüretre célzott? Hajdú Imre Fotó: Fojtan László j Hórom vidám taktaszadai asszony a szünetelők népes csapatából.
