Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-28 / 201. szám
19Ä4. augusztus 28., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Hozzászólás cikkünkhöz Hz ivóvízellátás helyzete AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 1984. AUGUSZTUS 17-1 SZÁMÁBAN MEGJELENT ,-AZ IVÓVÍZELLÁTÁS HELYZETE” CÍMŰ CIKKHEZ AZ ALÁBBIAKBAN KÍVÁNUNK HOZZÁSZÓLNI. ANÉLKÜL, HOGY A FELTETT KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOKKAL VITABA AKARNÁNK SZÁLLNI, CSUPÁN NÉHÁNY TÉNYRE ÉS REALITÁSRA SZERETNÉNK FELHÍVNI A FIGYELMET. Miskolc városát illetően a hosszú távú — és a cikkben vázolt — hatalmas arányú fejlesztési elképzelések egv igen dinamikus fejlődés eredményeként várható igénynövekedést feltételeznek, beleértve a lakosszám ütemes növekedését is. .Joggal vetődik fel a kérdés, hogy abban a helyzetben, amikor a demográfusok számításai szerint az ország lakossága az ezredforduló idejére több százezerrel lesz. kevesebb, mint jelenleg, szabad-e a távlati ivóvizigé- nyek felmérésénél a demográfiai hullámvölgy várható k ö vet kéz. mén vei t figyel men kívül hagyni? A távlati igények felülbírálnia annál is fontosabb, hiszen gazdasági helyzetünkhöz, adottságainkhoz mérten eltúlzottak a kitűzött feladatok és előirányzatok. Néhány kiragadott példa Miskolc vonatkozásában. a megye távlati vízellátási tervének anyagából. A tervezet Miskolc ivóvízellátásának bővítésére és korszerűsítésére 1.3 milliárd F't-ot irányoz elő a VII. öteves terv időszakára, tehát 1990-ig bezárólag. Ebből az összegből többek között naponta 40 000 köbméter ivóvíznek kell beérkezni a Tiszai Vízműtől, miütán — az anyag összeállítói szerint — * tiszí* vízbázis kutatása már megtörtént, é« teljes sikerrel zárult. Fentiekkel szemben a valóság az, hogy a tiszai vízbázis kutatására s VÍZITERV eddig 23 millió forintot költött el es még a* millió forintra lenne szüksége a munkálatok folytatására, befejezéséhez. Ez. az összeg azonban nem ált rendelkezésre, így a kutatások félbeszakadtak. Miután — a felhasznált és szükséges összeg arányából is érzékelhetően — a munka eleién tartanak. semmiféle konkrét exedménv és javaslat nem született. Éppen ezért ma még vitatkozni sem lehet • tiszai koncepció létjogosultságáról. Az viszont tény, hogy a VÍZITERV megbízásából a Magyar Hidrológiai Társaság Borstxü Csoportja — több neve« kutató és hí drogéul ó- gus bevonásával — lészlete- ,wi foglalkozott az úgynevezett déli kavicsmező hasznosításának lehetőségével. Két kötetben kiadott tanulmányuk végső megállapítása az, hogy ebből a Sajólád és Lenim'áxxw között húzódó kavicsösszletből napi 5ttó ezer köbméter dinamikus vízkészlet nyerhető. Ettől függetlenül a tiszai vízbázis I. ütemének belépését illetően ar. Országos Vízügyi Hivatafosn is csak 1998-ról! (és nem 199(1-rö!) beszélnek. A-z 1,3 milliárd forintnak S évre való előirányzása é* felhasználása ugyancsak irreális, és különösen annak tűnik, ha tudjuk azt, hogy az ivóvízágazatban létező összes állóeszköz (gépházak, nvedencék. több száz. km nyomócső, stb.) teljes nyilvántartott értéke Kát) millió forint. Ha az ÉRV kezelésében lévő. de Miskolc vízellátását szolgáló létesítmények értékét is hozzáadjuk, akkor sem érjük el az 1,3 milliárd forintot. pedig ezt az. állományt 70 év következetes fejlesztésének eredményeként hoztuk létre. Sok szó esett a cikkben a magas hálózati veszteségről. a hálózat rekonstrukciójáról. vízpazarlásról, tehát az. elosztási és fogyasztási oldalról is. A nyilatkozatokat csak aláhúzni, megerősíteni és kiegészíteni tudjuk. A hálózati veszteség csökkentése fejekében több irányú tevékenység folyik, ezek közül most csak hármat említünk. Második éve folyik a legrosszabb csőszakaszok bélelése egy angol szabadalom alapján. Ezt a munkát a Siófoki Vízművek ■ szakemberei végzik és erre a célra több millió forintot áldozunk évente. Folyamatban van egy olyan speciális műszerekkel ellátott mérőkocsi beszerzése, amelyik kimutatja és regisztrálja a hálózat rejtett hibáit. A vízművek szempontjából hálózati veszteségnek minősül az a vízmennyiség is, amit a tűzcsapokon és a mintegy 570 darab közkúton vételeznek, vagy ejfolyatnak, de az ellenértékét vízórák hiányában legfeljebb csak részben kapjuk meg. Ennek az állapotnak a megnyugtató rendezése ugyancsak soron következő feladat. A vízpazarlásról Szintén ejtsünk néhány szót. Itt a legnagyobb probléma az, hogy a fogyasztók jelentős része nincs anyagilag érdekeltté téve. A tanácsi bérlakásokban lakók esetében például a vízdíj benne van a lakbérben, de hogy menynyi van benne, azt senki nem tudja. Már olyan kirívó példával is találkoztunk, hogy egyes bérházak víz- díja több volt, mint a beszedett lakbér. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy itt * vízdíj volt-e benne a lakbérben, vagy a lakibér a vizdíjban? A meleg vízért fizetendő hart átalány is csak eszmei hozzájárulás a tényleges költségekhez, fogyasztáshoz képest. Az esetleges ellen véleményektől függetlenül álláspontunk az, hogy az ivóvíznek a kiskertekbe való kijuttatásával, mint * mesében, kiengedtük a szellemet a palackból. Ennek alátámasztására szintén három elgondolkoztató tényt sorolunk lel. Az évek folyamán regisztrált fogyasztási csúcsok egész véletlenül mindig az öntözési idényben jelentkeznek. Egy kiadós esőt követő napon viszont akár 10 000 köbméterrel is visz- szae.sik a fogyasztás. A közelmúltban — hosszú távra — több vízmérleg is készült', de a részletszámításokban sehol nem szerepel olyan tétel. hogy például 1 ha. paprika. vagy egyéb kertészeti kultúra öntözése mennyi ivóvizet igényel? Az ÉRV- töl 1 köbméter ivóvizet 9 forintért veszünk ál a város határában. Mire ezt; kétszeri átemelés után kijuttatjuk a kiskertekbe, önköltsége legalább 12 forint köbméterenként. Mi viszont a lakosság és a kiskert t u 1 a j dooosok felé csak 1,20 forintot számlázunk. Nyilván nincs szükség bonyolult közgazdasági elemzésre annak eldöntése célja SÍ, hogy ha — előző példánknál maradva — 1 kg paprika 30 forint, akkor nem szükséges takarékoskodni az 1,20 forintos ivóvízzel. Egy. « múlt évben tartott és Miskolc távlati vízellátásával foglalkozó tárgyalás emlékeztetője szerint ezen a közismerten labilis vízellátási helyzeten csak 2000 után várható javulás. Véleményünk szerint abban az esetben, ha az itt főhetett kérdésekben — a realitásokkal bátran szembenézve — nem történik sürgő« intézkedés, akkor csak a helyzet további romlásával szá mólba tank. MtaknM Vtvinévek. Fürdők fai Ontom Arai si Vállalni Kim Jiiwml •nein 1 y vezető hitifa« Ján«m wvztá lyvezető Sok volt a csúszó beruházás Az iparváros egyik orcának jellegzetességei a magasba törő kémények Ózd fél éve Óvatosság, rangsorolás, takarékosság: eiek voltak a mottói Ózd város első féléves tanácsi gazdálkodásának, amelyet a közelmúltban tettek mérlegre a tanács végrehajtó bizottságának tagjaiAz első fél év során — a költségvetést és fejlesztést is együttvéve — több mint 212 millió forintból gazdálkodott oz iparváros, amely elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az intézmények működtetésében, az ellátási és fejlesztési feladatok megvalósításában különösebb fennakadás ne legyen, igy az előirányzatok féléves teljesítését megfelelőnek értékelték. A jelentó« eékdépések mellett — például a lakos- *ág\ »»emétszállitásb« új területeket kapcsoltak be — Azonban kedvezőtlen jelenségek kei » swámolniuk kellett a táró« vezetőinek. Nem utolsósorban azzal, hogy eeeszség’üayi in+ézméKulcsember: a tsz-elnök A mezőgazdasági szövetkezelek maguk határozzák meg üzemi szervezetüket. Éppen ezért eltérő formájú és nagyságú üzemi szervezeti formák alakullak ki. A szövetkezeti gazdálkodásban általában az úgynevezett főágazati, ágazati irányítás érvényesül, amelyet helyenként területi irányítással is kombinálnak. Ám a szövetkezetek egy része nem keresi a saját lehetőségeit, hanem mechanikusan alkalmazza mások tapasztalatait. Ezért helyenként a szövetkezetektől idegen megoldások (igazgatóság, főosztály, titkárság, gazdasági igazgató) születnek. Ez pedig az elidegenedéshez, a technokrata szemlélet eluralkodásához vezethet. Ennek megelőzésében meghatározó a tsz-elnökök szerepe. Tevékenységükben ugyanis ötvöződik a kollektív vezetés és a szakmai irányítás. Felelősek a testületi vezetés és az egyszemélyi irányítás harmóniájának megteremtéséért es fejlesztéséért. Ezt a feladatot többségükben jól látják el. Kétségtelen azonban, hogy helyenként még mindig tapasztalható a megszokotthoz való görcsös ragaszkodás, a rutinszerűség, a rosszul értelmezett humanizmus, illetve a tekinlélyelv és a bürokratizmus erőltetése. A termelőszövetkezetekben lényegében három vezetői stílus elemei tapasztalhatók. Jellemzőnek, dominánsnak a demokratikus vezetői stílus mondható. A vezetők társadalmi megbízatásaik révén rendszerint aktív részesei a közéletnek, így szereplésüket az állandó kontroll, a folytonos visszajelzés segíti. Elvétve és időlegesen a liberális és a diktatórikus stílus elemei is megtalálhatók egyes szövetkezeti vezetőknél. Hosszabb távon azonban — éppen a szövetkezeti demokrácia és önkormányzat alápelvéből következően — e hibás vezetői magatartásnak nines perspektívája: a nem megfelelő vezetők ugyanis leválthatok.. A a«ö verte cet ti #t< «gyík *6 Week véne »sípjainkban, hogy a testületi »zervek és a szakmai irányítási szervezet egysége, harmóniája tovább erősödjék. Sajnos, helyenként még m« M tapasztalható egye* testületek szerepének megkérdőjelezése, a szakvezetés túlértékelése. Az ilyen törekvések elhárításában kiemelkedő szerepük van a szövetkezeti tisztségviselőknek, elsősorban az elnököknek, akik tisztségüknél fogva felelősek a szövetkezeti demokrácia érvényesüléséért. A közgazdasági srabártyorókkal történő állami irányítást a mezőgazdasági szövetkezetek elfogadják, igénylik. Feszültségeket okoz azonban, hogy szűkül az.oknak az — elsősorban a gazdálkodással é* *z ereri- inényfelhasználással kapcsolatos — kérdéseknek a köre, amelyekben a testületeknek döntési lehetőségük van. Ennek következtében olykor a testületi döntés csupán az előírások tudomásulvételére korlátozódik. Fokozottan tapasztalható ez a legutóbbi években, amikor a szabályozók gyakori vál- ' tozásai az átgondolt döntéseket is — például az éves termelési és pénzügyi tervet — módosítják. Növeli * bizonytalanságot, hogy a szabályozó rendelkezések gyakran nem egyértelműek, és ez nehezíti az eligazodást. A pénzügyi ellenőrzéseket követően gyakran ilyen okok miatt vonnak felelősségre jóhiszemű szövetkezeti elnököket. A gazdálkodás biztonsága, a tag tulajdonosi tudatának erősítése azt igényli, hogy a közgazdasági szabályozásban is következetesebben érvényesüljenek a szövetkezeti sajátosságok. es a rendelkezések legyenek egyértelműek, közérthetőek Ennek a célnak az elérésében nehezebbé és bonyolultabbá vált szövetkezeti gazdálkodás körülményei között változatlanul kiemelkedő szerepük van a tsz-elnököknek. nyék működtetésében bizonyos feszültséget okozott a műszaki cikkek, orvosi műszerek és textíliák árának emelkedése, és a szénbeszerzés.. A szén rossz minősege miatt például Farkaslyuk helyett Egercsehi- böl szállítottak, ami téleves szinten csaknem félmillió forintos többletköltséget okozott. Az oktatási intézményeknél a távhő- es vízdijak előző ért emelkedése járt költségnövekedéssel. emellett problémát jelentett az anyag- és alkatrészbeszerzés. Árfelhajtó tényezőnek bizonyult a kisiparosi munka alkalmazása is, amelynek mérséklését a versenytárgyalást» rendszer csak minimális mértékben ellensúlyozta. A tervezett felújítási munkákból az összegszerűségében is legnagyobb kórházi é* rendelőin tézeti renoválás áthúzódott erre a fél évre, sok más elvégzett munka pénzügyi teljesítésével együtt. A fejlesztési feladatok megvalósításában, amelyre több mint 4(1 millió forint állt a fél év során az Ózdi városi Tanács rendelkezésére, a legtöbb gondot a kivitelezői hiány jelentette. Mert elkészült ugyan az év első fél évében a 6fi tanácsi bérlakásból álló öregek— fiatalok háza, ám a BÁÉV magas árajánlata miatt nem sikerült megkezdeni a Völgye« úton 40’ alacsonyabb- komfortfokozatú tanácsi cél», csoportos lakás építését. (Ezen az ülésen született meg végül az. a határozati- javaslat. amely elfogadta a vállasai legutolsó árajánlatát.) Annak ellenére, hogy a tanács az. anyagi teher- és kockázatvállalás végső határáig elment, nem kezdődött, meg a Március 15-e úti OTP-beruházású házak építése sem a fél év folyamán'. Viszonylag jo ütemberr haladnak a közművek építéséi, Elkészült például az ivóvi z—szett ny víz teher mentesítő fővezeték a Bolyki főút, Irinyi út és Petőfi út. közötti szakasza, s ennek befejező vezetékrészét is átadják szeptemberben. Megkezdődött a szennyvíztisztító -télén bővitese. jól halad az első kerületi távfűtési gerincvezeték építése és a perein terület i ivóvízhálózat építése. Ez. sajnos nem mondható el a parképítésre, ahol nemcsak a kivitelezői változások es szerződésbontások miatt jelentős a határidőcsúszás. de az elvégzett: munkák ..minősége is kritikán aluli .. Az. év első felőlien megteremtődtek a közlekedési bér u h á záso k i n di tásf e He f elei. Mint ismeretes, a kórházi buszforduló befejezését 'a jövő év nyarára tervezik; s a Brassói út kiépítését is erre az. időpontra tartalmazzák a szerződések. A fél év beruházásainak sommázasa tehát: változatlanul kevés a kivitelező, erősen érződik a versenytárgyalások „árfelhajtó” hatása. s az elmaradások elsősorban az QTP-lakásokat érintik, annak ellenére, hogy a meg valósítás feltételei (terv, munkaterület, pénzügyi fedezet,) ezeknél a lakásoknál teljes egészében biztosítottak. Szükséges tehat — foglalta isme t határozati javaslatba a végrehajt«» bizottság — egy koordinációs értekezleten egyeztetni a tervezőkkel. kivitelezőkkel és beruházókkal az év hátralévő feladatait K. (í. Járda - közös erob A Ärsadalrm összefogásnak sok szép példájával szolgáltak már eddig is a sajó- szentpéteriek. A nagyközségnek például a legnagyobb probléma az utak karbantartása. mert a több mint 48 kilométer hosszú belterületi rész gondozására és fejlesztésére szolgáló évi 521 ezer forint nem bizonyul elegendőnek. Nem véletlenül épült tehát 1981-től mostariig 8 és fél kilométer hosszúságban a város több pontján járda sem. társadalmi összefogással. A nagyközség lakóinak a közös ügyeshez való ió hozzáállását bizonyítja továbbá, hogy az erre ez ötéves tervre kalkulált millió 700 ezer forint értéket képviselő társadalmi munkát már elvégeztek, illetve vállalásukat teljesítették. !
