Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
E^AK-MAÜYAKORiZAÜ 4 1984. augusztus 3., péntek HHlpfpÉpÉM ..........J___ ; E gy kis játék ebéd eíőtt. Aktív pihenés, cseretáboroztatás Úttörőtábor a hegyek ölelésében A Zempléni-hegység szívében. az Aranyosi-völgyben vezető kacskaringé« úton közelíthető meg ' Sima, ahol mindössze negyvennyolc — többnyire idős — ember él. , Nyáron azonban ez a szám százötvenre kerekedik. Itt van ugyanis Szer.encs város úttörőtábora, ahol kis házakban, turnusonként kilencvenhat pajtás táborozik. Egy-egy . nyáron a heti turnusváltással így közel ezer gyerek élvezheti a nyári táborozás örömeit, A taborr létesítményéi (hat szép kivitelű ház, a régi parasztházból kialakított nevelői szálláshely, és a tisztálkodást biztosító vizesblokk, valamint egy különálló, kulturális célokat szolgáló épület.) széles körű társadalmi összefogással valósult meg i9.76-ban. A konyhát és az ebédlőt a táborhelytől száz méterre lévő volt iskolaépületben alakították ki. A tábor része még a sportpálya — ahol a különféle sportversenyeket, tréfás vetélkedőket bonyolítják le — és az erdei tornapálya. A romantikus környezetben lévő táborban egy-egy turnusban két úttörőcsapat úttörői, kisdobosai töltenek el hét napot. Így — mivel Szerencsen és a városkörnyéki községekben huszonhárom úttörőcsapat van — minden iskolára kétévenként kerül sor. Ezenkívül — azért, hogy az itteni gyerekek más tájakkal, városokkal is megismerkedjenek — kihasználják a cseretáborozás lehetőségét is. Ennek révén táborozhattak a közelmúltban a szerencsi gyerekek Miskolc- Tapolcán, s viszont, a miskolci pajtások (a 2. számú Általános Iskola tanulói) a városi gyerekeknek sok új élményt nyújtó falusi környezetben, Simán. A későbbi bővítési tervek között szerepel a házak fűtésének megoldása, új épületek és pihenöpark építése. Mindez társadalmi munkában. Továbbá, bővíteni' kívánják a sportoláshoz szükséges eszközök tárát. A jövőben szaktáborokat (például művészeti, sporttábort) és megyei szintű (ifjúgárda)- tábort is szerveznek. A -táboroztató nevelők jó hangulatot teremtő, színes programot állítanak össze, mely jói szolgálja a gyermekek és a tanárok aktív pihenését. kikapcsolódását. Ezenkívül jó alkalom nyílik a táboroztatás közben arra is, hogy a pedagógusok kicseréljék a nevelő-oktató munka során szerzett tapasztalataikat. (mészáros} Gunda Béla-díj 1984 Gunda Béla egyetemi tanár. a debreceni Néprajzi Intézet alapítója az elmúlt évben dijat alapított tudományos fokozattal még nem rendelkező fiatal tanítványai számára, s kijelölt egy öttagú bizottságot — ugyancsak tanítványai közül — a díj mindenkori odaítélésére. Különösebb megkötései nem voltak, a kijelöltekre bízta a szempontok kidolgozásán. Az öt megbízott egykori tanítvány hivatalosan Curató- riúmmá alakult — tagja többek között dr. Szabadfalvi József kandidátus, Borsod megyei múzeumigazgató is —, s kidolgozta az alapítvány tervezetét, az odaítélés szempontjait, az alapító tudományos munkásságának, ismert igényeinek figyelem- bevételével. Ezek szerint a díj olyan, tudományos fokozattal még nem rendelkező. 30 év körüli, mar komoly munkássággal rendelkező tanítványnak ítélhető oda, akinek munkássága eredeti ariyagfeltáráson. -gyűjtésen alapul, s ezt kiforrott elvi és módszertani eszközökkel publikálja, munkássága magában hordja a nemzetközi szintű tudományos munkásság megteremtésének lehetőségét, eddigi tudományos munkássága megfelelő múzeumi, oktatói, vagy tudománytervezői tevékenységgel párosul. A díj odaítélésere július elején került sor másodízben. Ez alkalommal a már előző évben is szavazatot nyert dr. Viga Gyulának, a miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi osztálya vezetőjének ítélte oda az alapítván? Curatóriuma a Gunda Béla alapította díjat. Dr. Viga Gyula 1976-ban végezte el az egyetemet, 1981-ben egyetemi doktori címet szerzett. Sokrétű munkásságáról, különböző publikációiról lapunkban is többször hírt adtunk, tudományos kutatómunkája mellett értékes szervezőmunkát végez. Jelenleg kiadás előtt áll Répás hutáról készült monográfiája. Tanácsi gazdálkodás Patak sikeres fél éve A Napjaink című irodalmi és művelődési lap augusztusi számában folytatódik az év elején kezdett Viía az értelmiségről, de most összesen egy hozzászólás olvasható Eszik Zoltán tollából, Az értelmiségi létről címmel, És lehet-e tanítani ? alcímmel. Kiemelkedik a lapszám anyagából néhány Szabó Lő- rinccel kapcsolatos publikáció, így például A Dienes- háztól a Pandoráig című összeállítás — közzétette Levág Botond —, amely Szabó Lőrincnek Juhász Gézához írt kiadatlan leveleit tartalmazza. Itt olvasható Költészet és valóság címmel Kabdebó Lóránt és G. Szabó Lőrinc rádióbeszélgetése a Lóci-versekről, valamint Csák Géza rövid emlékezése Szabó Lőrinc ózdi napjaira. Egy másik jellemzője e lapszámnak az utazás. Szekér Endre Az utazás dicsérete című esszéje olvasható a lapszám élén, amely néhány útiemlék megidézése után arról szól, hogy nemcsak elutazni jó, hanem hazaérkezni is, de haza kell hozni a nagyvilágot, legalábbis belőle mindazt, ami szép. ami jó, ami nemes és amit érdemes. E publikációt Tüskés Tibor Párizsi mozaik című úti összeállítása követi. A szépprózai részben Sándor Iván A szánkóút című készülő regényének egy részletét, valamint Kiss Irén Olyan mezeiegér-íormájú felhő című elbeszélését olvashatjuk. Bizonyára nagy érdeklődést kelt majd N. László Endre A sárarany valósága és meséi című írása, a magyarorszagi aranymosas történetéről és az azzal kapcsolatos különböző hitekről, valamint Varga Csaba Vágy és szerelem című írása. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet érdemel D. Szabó Ede kiállítási jegyzet-összeállítása Létező es hiányzó termek címmel. A Lapszélre rovatban Papp Lajos a 13. tokaji irótábor előkészületeiről ír. A tábor egyébként október 14-től 18- ig lesz. Érdekes a lap hírösszeállítása, amelyben a Miskolci Nemzeti Színház szentendrei előadásáról is olvashatunk. Versekkel Hegyi Gyula. Székely Dezső, Deák Mór, Tönköl József, Villányi László, Vaderna József, Va- sadi Péter, Dobozy Eszter, Ladányi Mihály, Zentai László, Pátkai Tivadar, grafikákkal Kárpáti Tamás van jelen a lapszámban. A szokáshoz híven, gazdag a könyvkritikai összeállítás, amelyben megtalálható Vek érdi László, Sütő András Az idő markában, Rónay László Va- sadi Péter Nem kő, se csillag, Bakonyi István Csaná- dy János Hátamon a történelem, Takács József Vasy Géza Pályák és művek, Szigeti Lajos Sándor Körmendi Lajos Barbarieum, Balázsi Tibor Bogár László A fejlődés ára, Kiss Gyula M. Pásztor József „Kezdetben volt pakots”, Mészáros György Szepesi József Elszórtan, mint a gyom című könyvéről írt kritikai méltatása. Miskolc hangversenvélete újabb koncerthelyszínnel gazdagodott, A műkincseiről hí- res görögkeleti ortodox templomban, a Deák tér 7. sz. alatt két hangversenyt rendeznek augusztus folyamén. A Musica Antiqua Hufigari- ca együttes augusztus 10-én, pénteken 19 órai kezdettel, Európa zenéje a XI—XVI. században címmel ad koncertet, Király Péter lantművész közreműködésével; az együttes művészeti vezetője Késmárki György. Két héttel később, augusztus 24-én, pénteken 19 órakor pedig Botár Katalin es Sebestyén János kétesem balos est jét hallhatják az érdeklődök. Ezen Apró László fuvolaművész működik közre. Összegeztek Sárospatak első félévi tanácsi gazdálkodását. mely a sok gond, nehézség ellenére is sikeresnek mondható. Kiemelkedően jó eredményt sikerült elérni a fejlesztési alap felhasználásánál: az évre tervezett ösz- szegnek csaknem 50 százalékát „építették be” a különböző feladatokba. Ebben az évben 42 célcsoportos lakás felépítése szerepel a tervben. A Rákóczi utcai építkezéseknél időnként anyagellátási hiányok okoztak gondot, a munka azonban folytatódott. Ügy tűnik, hogy az első ütem kivitelezése az eredeti határidőhöz képest valamelyest csúszik ugyan, de az ősz folyamán mindenképpen elkészülnek a munkával. Az Eötvös és a Rákóczi utcák sarkán levő épületre új tetőt, illetve lakások kialakítását tervezték, ezt azonban a magas költségek miatt nem tudták megkezdeni. A lakáshoz kapcsolódó létesítmények, közmüvek, utak stb. építése általában a lakásokkal párhuzamosan folyik, az Arany János és a Sallai utcák közötti tömbbelsőnél viszont a közmüveket — Különböző akadályok miatt — a jövő év tavaszán készítik el. Ugyancsak jövő évre készül el az újtelepi szennyvízátemelő. A fenntartásokra a költségvetés megfelelő összeget biztosított. A lakók, az üzemi kollektívák az elmúlt lél évben is tisztes mennyiségű társadalmi munkával segítették a különböző feladatok ellátását. Sokat tettek most is a város szépítéséért, de ahol a szükség úgy kívánta, beruházások megvalósítását is segítették. A kollektívák, a lakók megközelítően hétmillió forint értékű tánsa- dalmi munkával járullak hozzá a város csinosításához, gyarapításához. Elérhetőnek tűnik a terv, mely szerint év végéig minden pataki lakos átlagban valamivel több mint ezer forint értékű társadalmi munkát végez el a városért. Alsózsolca áruellátását elsősorban az Unió Afész egységei biztosítják, egy ABC kisáruházzal. öt élelmiszeres háztartási bolttal, egy terménybolttal, egy tüzelőolaj- árusítóval. de részt vállalnak az ellátásból magánkereskedők is, a múlt év tavaszától pedig jelen van a nagyközségben a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat is egy rangos, szép ABC kisáruházzal. Ez utóbbi üzletet gyorsan megkedvelték a lakók, forgalma szinte havonta növekszik, ma már ez a forgalom meghaladja a kétmillió forintot. A magánkereskedők száma jelenleg nyolc, van közöttük zöldség-gyümölcsös, divatárus, virágkereskedő, vendéglátós. A szövetkezeti, az állami, a magánkereskedők összessége megfelelő áruellátást biztosít a dinamikusan fejlődő nagyközségnek. Alapvető élelmiszerek miatt nem lehet panasz. A szövetkezeti áruházba húst hetente öt. hentesárut három alkalommal szállítanak. Igaz; az olcsóbb húsokból itt is elkelne több. Zöldséget, gyümölcsöt a bolt általában a helyi kisteimelőktől vásárolja meg, ezt árusítja, tehát frisset. Ez az áruház most már tartós fogyasztást cikkeket is árusít, ehhez megszervezték a helybeli OTP- ügyintézést is. Bizonyára ez is hozzájárult a forgalom növekedéséhez. A helyi tanács illetékesei rendszeresen ellenőrzik a kereskedelmi egységeket, amikor szükséges, eljárást kezdeményeznek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy csak ritkán fordul elő vásárlói megkárosítás, helytelen árutárolás, vagy más, hasonló szabálytalanság. Könyvtárosok tanácskozása Csütörtökön Szegeden, a városi sportcsarnokban megkezdődött a Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése. A több mint 1200 résztvevőt Bilédi Fe- rencné, az egyesület elnöke köszöntötte, majd Koncz Janos, a Csongrád megyei Pártbizottság titkára mondott megnyitót. Ezután megftw» dödött a plenáris ülés. Csütörtökön öt referátum hangzott el a könyvtári szolgáltatásokról, az információk terjesztésének és közvetítésének külföldi tapasztalatairól, a technikai fejlesztés eredményeiről és terveiről. Nem szeretjük a tflolomfókot. Tolóé őzért, mert sok von belőlük. A minop a villomoson legalább ötöt számoltom meg: tilos a vezetővel beszélni; tilos az ajtóhoz közel állni, ezáltal a vezető szabad kilátását akadályozni; tilos rádiózni, fagylaltozni és így tovább ... Jó — mondom — a villamos tömegközlekedési eszköz, tehát valamilyen tormában veszélyes üzem. Ha ezzel szemben azt mondom, játszótér, ennek a szónak még a hangulata is más: a hintázó, a homokban, a füvön honcúrozó gyermekek képe jelenik meg előttem. És mit látok a Valóságban? Tábla a kerítéssel ellátott játszótér bejáratánál: kutyát a játszótérre bevinni tilos! És tábla a parkban: a fűre lépni tilos! Újabb tábla feltűnő helyen, egy éltesebb fára szögezve: a park virágait, a facsemetéket letördelni tilos! Azt hittem, ezzel véget ért a tilalomfák sora. Tévedtem. Még egy 1 táblát találtam, melyen ez állt: a játszótér felszerelését rongálni tilos! Ügy tűnik, árnyalt nyelvünk, gazdag szókincsünk is kevés ahhoz, hogy arra, omrt nem szabad, nem tanácsos, nem megengedett, vagy nem kívánatos, csak ezt az egy szót tudjuk használni: tilos!... Vagyis tilalomfát állítunk, mint régen eleink is tették, ha tiltottak valamit, de legalább enyhébben koppont Jegyzet Tilos!... n szó, amikor a kemény „fffos" helyett Vörösmarty azt mondja egy helye»: „Ez bizony, fiam, tilalmas . .." Magabiztos kényelem húzódik meg minden tiltó tábla mögött. „Én megtettem a magamét. Megtiltottam. A táblát jól látható helyre kifüggesztettem, engem felelősség nem terhel .. És szaporodnak a tilalomfák: a felvonóban, a lépcsőházban, a vonaton, az állomáson és a strandon. írásban és élőszóban, hangosbemondón keresztül. Némelyik már nem is elégszik meg az egyszerű, jól megjegyezhető „tilos" tőmondattal, hanem kibővíti, hozzátéve a „hatóságilag”, vagy a „szigorúan" — jelzőt. Hangosbemondó dörgi a miskol. cl strandon az intelmet: „A medence széléről a vízbe ugrálni szigorúan tilos f” És eszembe jut, hogy nemrég a gyulai várfürdőben ugyanezt szó szerint így hallottam: „Kérjük kedves vendégeinket, hogy ne zavarják a fürdő- zők nyugalmát és ne ugráljanak vízbe." Nícsok! — kapom fel a fejem - hót mégis kétféle nyelv van Magyarországon? És csodák csodája: több napos gyulai tartózkodásom során két fiatalt sem láttam, aki a medence széléről a vízbe ugrált volna . .. Valljuk meg: gyerekkorunkban fs azt kerestük, amit tiltottak előlünk. Felnőtt korban is bizonyos ellenállást, „csak- azértis" szembeszegülést vált ki, ha túlontúl sok a tilalomfa. Egy kicsit a Iá másik oldalára estünk és sablon után gyártjuk a „tilos" - feliratú táb. Iákat. Holott: megtiltani, vagy eltiltani valamit a szülőnek van joga a gyér- mekétől és ez mindenkor az ő lelkiismeretét terheli. De a társadalom fel. nőtt tagjainak más felnőttekkel szemben valamit „szigorúan", sőt: „hatóságilag" megtiltani csak az arra jogosultaknak lehet. Ily módon egyetlen házfelügyelő sem írhatja ki, méghozzá helyesírási hibáktól hemzsegve, hogy: ,,A lépcsőházban szemetelni, a liftajtót csapkodni hatóságilag tilosl .. A hatóság meggondolja, hogy mit tiltson. <s amit tilt, arra alapos oka von. Meg kellene tehát ritkítanunk o tilalomfák erdejét, hogy a megmaradóknak nagyobb legyen a tekintélyük. Ónodvóri Miklós flaftöversenyek a görögkeleti tempioniban íz aupzlusi Napjainkból
