Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
£ 1984. ougusiKtt 3„ péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 t. JT ..-«.■wir-,- Banya ~ a hegyekben ’ Kőbánya termel Miskolc fölött, a hegyekben, a varostól néhány kilométerre. Valamikor a húszas években kezdődött itt a művelés, s évtizedekig mészégetéshez fejtették a mészkövet. Manapság merőben más a helyzet, ugyanis a bányát a Lenin Kohászati Művek üzemelteti. — Az idei tervünk 500 ezer tonna tiszta kő — mondja Zsigmondi Ferenc üzemvezető. — Ehhez további 150—160 ezer tonna meddőt kell megmozgatnunk. Az összes létszám általában 130, ebből 75 a saját emberünk, a többiek bérmunkában dolgoznak. — Hogyan hasznosítják a ki bá nyászott mészkövét — A Borsodi Ércelőkészi- tő Műbe évi 500 ezer tonnát szállítunk, tömörít vény égetéséhez. Ebből ebben a formában mintegy 120 ezer tonna visszakerül az LKM- be. a többit Özdon és Dunaújvárosban használják tel. Közvetlenül 100 ezer tonna mészkövet biztosítunk a vállalatunknak, amelyet a kohókba adagolnak. A maradék mennyiség nagyobb részét útépítésre használják, kisebb hányadát magánépítők vásárolják meg. — A statisztika szerint, tiz évvel ezelőtt a jelenleginek a dupláját termelte « bánya. Mi az oka a visszaesésnek'/ Mielőtt a kérdésre választ kapnánk, nyílik az ajtó. vendégek érkeznek. A BÉM-es szakemberek jövetelének indítékát magvarázza Kovács István, az anyasea/dálkodá- si .osztály vezetője: Mészkőeondokkai küszködnek a velünk kapcsolatban álló kohászati üzemek. Havonta 70 ezer tonna kő hiányzik országos szinten. A mi bórfvaszi laki bánvánkban a ‘fúrógép nagyjavítása miatt. akadozik a munka. Szeretnénk egyezséget kötni az itteni bánva vezetőivel az idei kőszállítmánv legalább 60 ezer tonnás növelésére. * Nem akarjuk zavarni a tárgyalást, ezért bánva.iárás- ra indulunk. Azzal válunk el az üzem vezetőjétől, hogy majd a látottak, hallottak birtokában folytatjuk a beszélgetést. Miközben járműre várunk, kísérőnket. C er öcs Gyulát, a bányászni ú ltjáról faggatjuk. — Éppen húsz éve keresem itt a kenyeremet. Végigjártam a ranglétrát, s ma már művezető vagyok. A két évtized alatt sokat változott. fejlődött a termelés technológiája, de most sem könnyű az életünk. A mi munkahelyünk teteje a csillagos égbolt, ki vagyunk téve az időjárás viszontagságainak. Ilyenkor, nyáron a por, a katlanban megrekedő 40 fokos hőség, télen a hideg, a hó, tavasszal és ősszel az ismétlődő esőzések 1e.sz.ik próbára az erőnket, a türelmünket.. Szovjet gyártmányú Kamaz tehergépkocsiba ülünk, s elindulunk fölfelé a meredek. hepehupás földúton. Felérünk a tárolószintre. Geröcs Gyulától megtudjuk, hofey ide érkezik a négy frakció szerint szétválasztott termel vény. A kohászat a 30—ftí) milliméter közötti sz-min.igvságű mészkőre tart igényt. Az ettől darabosat)Cement ötkilós Ötkilós csomagolásban is forgalomba hoz cementet a Lábatlani Cementgyár. Ezzel jó lehetőséget teremt a lakosságnak az ésszerű takarékosságra. mert a kisebb munkákhoz. javításokhoz nem kell feleslegesen . sok cementet vásárolnia. Mostanáig ugyanis 50 kilós zsákokba! törik, az .apróbbat útépítésre szánják. A következő köteraszon elidőzünk a töröberendezés mellett. Billenőplatós tehergépkocsi tarol a szállítószalagra ürítő gurító nyílásához, lezúdítja 12 tonnás terhel, majd hatalmas porfel- leget kavarva elrobog. — A mi feladatunk a döntés irányítása, a gépi berendezések zavartalan üzemeltetése — feleli érdeklődésünkre Teleken Pál. — A rácsba beszorult nagyobb kődarabokat stangával vagy feszítővassal kell kipiszkálnunk. Sokat emelünk, cipe- kedünk. Végre felszerelhetnék már ide azt a bizonyos Demagot! — néz kísérőnkre. aki egyetértőén rábólint. A következő szinten Kon ez János éppen befejezi egv Kamaz pakolását a homlok- rakodó gépével. A fiatalember jövőre esedékes a 10 éves törzsgárdatagságra, háromszor kapott kiváló dolgozó kitüntetést. — Milyen a közérzetem? — ismétli meg a kérdést, aztán megadja a választ. — Régi a gépem, gyakran meghibásodik. A javításhoz az alkatrészeket úgy kell az Ismerősöktől összekunyerál- nom. Kollektív bérezés van, s jómagam hiába érek el akár 120 százalékot: is, ha a bánya, mondjuk, vagonhiány miatt elmarad a terv- teljesítéstől, csak az órabért kapom. Az idén mi, fizikaiak még egyszer sem részesültünk célprémiumban. A csonkakúp alakú hegy tetején találunk rá a fúrós brigádra. — Egy robbantáshoz 35— 50 lyukat fúrunk — magyarázza Nemecsek Gyula gépkezelő. — A lőmester irányítása mellett beletöltür.k ezekbe a lyukakba 3500— 4000 kilogramm robbanóanyagoi, paxitol és andút: Egyszerre 25—30 ezer tonna követ tudunk lejöveszleni. A művezető hívja fel a figyelmünket a 70 éves Já- vorszky József lakatosra, aki nyugdíjasként dolgozik. — Kitűnő erőben vagyok — dicsekszik érthető büszkeséggel az öreg. — Szükségem van az évekre, mert kevés a nyugdijam. De talán az üzemvezetés is elégedett velem, hiszen spéci munkát végzek, a fúrókoronákat élezem. * Mire visszaérünk az irodába. már nem találjuk ott a BÉM-eseket. — Sikerült megegyezniük? — fordulunk az üzemvezetőhöz. — Képtelenek vagyunk többel termelni — válaszolja. — Bizonyára látta, elhasználódtak a gépeink. Üj baggerek kellenének, s régi adósság a meddőt a kő közül kiszűrő előleválaSztó berendezés megépítése is. Elöregedett a gárdánk, az átlagéletkor meghaladja az 50 évet. Sokan mennek az elkövetkezendő években nyugdíjba. holott jelenleg is ?0 ember hiányzik a létszámból. Nincs utánpótlás, mert az átlagkereset mindössze 5 ezer forint. — Miként látja a jövőt? — Hamarosan a mostani 3,6 katasztrális holdról a duplájára növeljük a bánva területét. Gondjaink megmaradnak. amíg intézkedés nem történik. Kolaj László csomagolásban ban sv-áWtottádc *r* ifpítő- anyagot a kisfogyasztóknak. Az öt kiló befogadóképességű műanyag zacskókba az általános építőipari célokat szolgáló, úgynevezett 350-es cementet töltik. A zacskókon feltüntetik a gazdaságos felhasználáshoz, szükséges keverési arányokat. A szereidében A Kismotor- és Géngyár # mezőkövesdi nyálának szereldeüzer.lében kompresszorokhoz dugattyúkat készítenek. A dugattyúgyártással hazai és külföldi megrendeléseket elégítenek ki. Képünkön: a mezőkövesdi gyár saját fejlesztésű célgépének kezelője, Mezei Istvánné munka közben. Fojtán László felvétele Az IXR ajánlata A betakarítás gyorsítása érdekében kereste fel szerkesztőségünket az 1KR, az Iparszerű Kukorica Termesztési Rendszer hajdúnánási körzetének szakembere, Kiss László szervizmérnök, hogy a megye termelőszövetkezeteinek nagy teljesítményű kombájnok munkáját ajánlja fel. Már eddig is dolgozott megyénk délebbi üzemeiben negyven Claas Dominó tor, amelyek minőségi munkájának köszönhetően legalább egy hettel előbb takaríthatták be a kalászosokat a gépeket bérlő, vagy kölcsönbe kapó szövetkezetek. Miután a szomszédos megyékben már befejeződött az őszi búza aratása, az 1KR hajdúnánási központja, akár száz nagy teljesítményű kombájnt is át tudna megyénkbe csoportosítani, ezért várják a jelentkezőketMérlegen a gépipar A szakágazat legutóbbi igazgatói értekezletén hallot- tak szerint a gépipar tűmben összességében erőteljesebb fejlődést. 0,6 százalékkal magasabb növekedést tervez az. ipari átlagnál. A többlettermékekre a beruházási javak iránti kereslet 2 —3 százalékos hazai mérséklődésé miatt itthon nem, hanem csak országhatárainkon kívül akadhat vevő. A vállalati tervek ezzel lényegében számolnak, az elképzelések szerint a szakágazat rubel- és nem rubelelszámolású exportját egyaránt növelni kívánja az egyébként igen sok kritikával illetett 1983. évi teljesítményéhez képest. Ami az év első harmadát illeti, az elképzelések szerint alakult. A gépipar az előző év megfelelő időszakával összehasonlítva csakugyan növelte a kivitelét. Borúlátó helyzetkép Kérdés azonban: meddig tart a kedvező tendencia? A ren del ésá 1 Ionná ny o k szeri n t az év végéig a termelőkapacitások túlnyomó hányada lekötött, a külországokból remélt árbevétel alighanem valóban biztosított. De mi várható az elkövetkezendő években? Növeli-e a gépipar az exportját folyamatosan, vagy számíthatunk-e újabb visszaesésekre? A keidé* nem akadémikus, hiszen valamennyi iparág közül ennek a szakágazatnak a legnagyobb a súlya, következésképp ez tehet a legtöbbet a népgazdaság fizetőképességének javításáért. Nem egy szakember szerint a magyar gépipar es a világ élvonalbeli -gépipari technológiái között széles, es ami még inkább aggasztó, egyre szélesedő szakadék tátong. Véleményüket tényekkel igyekeznek alátámasztani. So mmása n foga 1 ma zva: iparunk kimaradt abból a fejlődési folyamatból, amelynek eredményeként sok helyütt létrejött a korszerű, nem a nagy tehetségű szakmunkásokra, hanem a nagyszerű gépsorokra alapozott technológia. A magyar vállalatok nagyobb részében ma még például mérni sem tudják azt a pontosságot, ami sok más országban a gyártás során alapvető követelmény. Márpedig hagyomáMit kell korszerűsíteni? nyos gépen virtuóz szakirum- kás sem képes olyan pontos megmunkálásra, mint amilyenre a legkorszerűbb berendezéseken a kezdő. További tény: nem kevés olyan gépipari üzemünk van. amely csak a nevében vállalat, a mai ismérvek alapján valójában kisipari műhelyek sokaságából áll. Ahol kézi vezérlésű gepeken. szipte kisipari módon nem kellően érdekelt emberek vállalati gazdasági munkaközösségek működtetésével ez a fölöttébb alacsony termelékenységű munka még inkább megdrágul és konzerválódik. A következő aggasztó jel: hasonlóan fejlettek nagyobb része is szinte erején felül erőlteti a műszaki haladást, törekszik a sietős au torna ti- záeióra. A magyar gépipar bizony csak lassan tér erre az útra. Van mire alapozni Akadnak, akik szerint » gépiparról alkotott kép az előzőnél jóval derűsebb, btz- 1a több. Vélekedésük szintén ellenőrizhető tényekre alapozódik. Az. elmúlt évtizedben a szakágazat igen jelentős fejlesztéseket hajtott végre, aminek köszönhetően, vállalataink tekintélyes része rugalmas technológiákkal is rendelkezik, gyártmányainak nagy hányada még rosszindulattal sem nevezhető korszerűtlennek. A szer- sz.ámgépipar például, a mögöttünk hagyott években teljesen átalakult, nem lebecsülendő a mezőgazdasági es élelmiszeripari gépgyártás kapacitása, és közismert, hogy a közúti járműgyártás helyzete is bizakodásra ad okot. Aki ismeri a gépipart, s elfogultság nélkül értékeli a teljesítményét, az tudja: ez. a helyzetkép a reálisabb. Bár sok a gond, a fejlődés is tagadhatatlan, van tehát mire alapoznunk. Kétségtelen, hogy egyenetlen volt ez. a fejlődés, s még a nagy korszerüsiteseket végrehajtó vállalatok között, is találni olyan gyáregységeket, amelyekben az apáink, nagyapáink korában bevezetett technológiákkal kell megküzdeni a napi nvunka- sikerekert. A gépipar törekszik az automatizáriéra, de ez. a folyamat is egyenetlen, nem kellően átgondolt. Ami a felügyelet nélküli rpbott- z.ált gyártási rendszereket illeti. azoknak a fejlesztésében még kevésbé veszünk részt. Ennek alapvető oka az. ország tőkeszegénysége Mivé! az elkövetkezendő evekben gazdagok bizonyosan nem leszünk, a rendelkezésünkre, álló eszközöket kell a jelenleginél célszerűbben lelhasz- nálni. V ' ■ C. Mind a kettőt Célszerűbben, de hogyan ? Erie a • kérdésre annyi a válasz,, ahány a kerdezc ... Abban azonban úgyszólván.' mindenki egyetért, hogy . gépipari termelésnek es i szakágazat exportjának f i. lyamatos gyarapodása föl< l tébb kívánatos, ám ga/dasá gosan aligha megvalósulni ' a mai kilátások és leheti« ■. gek alapján. Az éidekellel. — mivel azon nemigen ie- hét vitázni — nem a belek telhető pénzt, hanem az. szegek hatékony befektetésé ígérő szabályozók hiánya' jelölik meg kétségeik alkjaként, Határozott véleményük szerint a jelenlegi irányítási, bérezési, jutalmazási, ösztönzési. érdekeltségi rendszer nem szolgálja, de legalábbis nem eléggé serkenti az ipa: fejlődését. Hogy gépiparunk, növelhesse verseny képességét a világpiacon, ahhoz valóban folytatni kell az. ágazat technikai, technológiai korszerűsítését. Ebinek a korszerűsítésnek azonban az a feltétele, hogy a gazdaságirá- n.vitás is tovább fejlődjék, s korszellemhez igazodjék. M. M. Paprikaszemíe Edelényi Afész Boltok, éttermek, borozók Néhány év óla szinte kötelező a szűkebb összegeket, a szerényebb lehetőségeket emlegetni és okkal, hiszen a beruházásra, fejlesztésre használható pénz kevesebb, mindenütt jobban megfontolják, hogy a meglevő ösz- szeget mire fordítsák, a rangsorolásnak a korábbinál fontosabb szerepe van. Ennek ellenére születnek újabb értékek, a községek itt is, ott is gyarapszanak valamivel. Különösen akkor tűnik ez fel, ha egy-egy területről gyors számvetés készül. Mint ahogyan készült a közelmúltban az. Edelény és Vidéke Áfész körzetében. Az alkalmat pedig egy értekezlet szülte. Az edelényj szakmaközi bizottság tanácskozott, egyebek között Ede- lénynek és környékének áruellátásáról. Ezen a tanácskozáson magától értetődően az áfész elnöke is jelen volt, aki később körútra hívta meg a szakmaközi bizottság elnökét: nézzék meg együtt a körzetet, milyenek a kereskedelmi és vendéglátó egységek. Kiderült, hogy az edelényi körzet területén éppen ezekben a nehezebb években sikerült az áfész- nek a legtöbbet tennie az egységek csinosításáért, rend- behozataláért, vagy itt-ott újabbak megteremtéséért. Húszmillió forintnál valamivel nagyobb összegről van szó, ennyit használtak fel beruházásra, bővítésre, felújításra, tehát valóban nem nagy összeget, de ezt a pénzt megfelelően hasznosítva, több mint tíz egységet hoztak, illetve hoznak rendbe, javítva ily módon is a községek áruellátását. Hegymegen új boltot és italboltot építettek meg, Ba- lajt az afész és a tanács együttes beruházásaként gyarapodott vegyesbolttal és italbolttal, Nyomár ugyancsak ebben a formában italbolttal. Boldván áfész-beruházásként étterem és borozó építését kezdték meg, melyet a terv szerint a jövő év őszén nyitnak meg. Felső- nyárádon kisáruházat építenek. ennek munkáit ez év őszén kezdik meg és, a jövő év végén fejezik be. Ragályán az élelmiszerboltot csinosítják külső és belső tatarozással, Izsófalván az ABC-áruházat újították fel, Nyomáion ez év őszén bővítik, korszerűsítik az élelmiszerboltot. Zilizen jövőre ugyancsak bővítik, korszerűsítik az élelmiszerboltot és új italboltot építenek. Az említetteken kívül néhány más feladatot ugyancsak elvégeztek, vagy elvégeznek a közeli jövőben az áfész területén. A Magyar Agrártudományi Egyesület. Kertészeti Társaságának zöldségtermesztesi szakosztálya augusztus 8— 10-e között — szakmai bemutatóval egybekötött — nemzetközi tanácskozást rendez a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezetben, ahol a paprikatermesztésre igen jók a körülmények. A bemutató szervezése már az elmúlt évben megkezdődött, s a külföldi résztvevők eljuttatták paprika-fajta jelöltjeik magját hazánkba. Így aztán a nagyszénási termelőszövetkezet paprikatábláin a 990 hazai paprikatörzs mellett 200 külföldi fajtajelöít díszük. Elsődlegesen a .szabadföldön termeszthető étkezési fajtákat mutatják be a tanácskozásra érkező bolgár, csehszlovák, egyesült államokbeli. francia. holland. izraeli, kanadai, olasz, román, spanyol és szovjet szakembereknek, valamint a hazai résztvevőknek, /
