Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

■vunrasHer ÉSZAK-MAGYARORSZAG TO 1984. augusztus 19., vasárnap A régmúlt emlékei között- egy friss levegőjű szobában Történelem - képeken, leveleken. A vitrinben szelencék és kü­lönleges porcelánok, egy csésze például a Trinidad szigeteken készült. Biedermeier bútorokkal berendezett szoba Miskolc belvárosában, egy frissen felújított bérházban. Az egyik falon Bethléri báró órája zsongja-búgja az időt, mellette annak a Sasvári Ijlagy' Albinnak az arcképe, aki Eger-város, királyi ügyé­szeként hozzájárult az- igaz­sághoz! a „Különös házas­ság” r*'hús-vér szereplőinek ügyében. Az óra jobb olda­lán a hírneves ügyész gyö­nyörű' hitvese, kinek szépsé­gével 'egy másik nemes hölgy képmása vetekszik — igaz, vagy 100 év időeltolódással. És látható még itt egy an­gyalhajú, angvalarcú kis­fiú, aki a későbbiekben Zi­ta királynénak, IV. Károly hitvesének és testvéreinek nevelőjévé nőtte ki magát. A festmények védettek. IVlint ahogyan — ha nem is művé­szet- és irodalomtörténetileg —- védve van ebben a la­kásban igen sok relikvia. Rossz a kifejezés: ezek a tárgyak, festmények, fotók, levelek ebben a környezetben nem relikviák, itt egyszerű­en csak emlékek, amelyek mindegyikéhez egy-egy kis történet fűződik és amelyek régen egy nagy' család, né­hány éve még egy házaspár és ma már egyetlen asszony életét színesítik ... Napfényes reggel, friss ká­vé illata árad ki a lakás­ból, aztán egy perc múlva már az ízét is megkóstolha­tom Márta asszonv főzné­nek. Néninek szélittatja ma­gát. a kora miatt, néninek is látszik, amikor fájós lá­bán tesz-vesz a lakásban, de rögtön fiatal lesz. amikor beszédbe fog. — Ugye te most azt hi­szed, egy deklasszált család­hoz jöttél? — kérdez, ami­kor szétnézek a nappaliban. — Nos, tévedsz, ha azt hi­szed, mert a mi családunk egészen stabil az új síne­kén. — Miért hinném azt? — Mert lenne okod rá, hiszen a látszat csal! Hát ha még azt tudnád, hogy az ", apai ősöm magától Apafi Mihály fejedelemtől kapta 1663-ban a primori. a szé­kely főrendi rangot! Í663. szeptember 15-én. —■ Honnan tudja ezt ilyen pontosan Márta néni? — Mert kellett az igazo­lásokkor ,- az jelső zsidótör­vény megjelenésekor. Ronda idők voltak. De nehogy azt hidd. panasznapot tartok én itt neked! Én a szépekről, az élet napos oldaláról is szeretnék csevegni most itt egy kicsit. — Itt él Márta néni lá­nya. fia. itt a városban. — És az unokáim. Egyik okosabb, mint a másik, iga­zán tehetséges gyerekek. És - még humoruk is van. Krisz­tián, a legkisebb unokám ho­zott nekem egy aranyhör­csögöt. hogy legyen még egy élőlény a lakásban. Jön­nek ők, bevásárolnak, min­dent megtesznek értem, ha­marosan, ha elkészül a nagy ház. a vállalati társasház, Judithoz költözöm. Lesz ott hely. olyan lesz majdnefn, mint egykoron a szülőházam, a füzesabonyi kastélv. Én a napos oldal kifejezés alatt azt értem: humanitás. Ol­vasd. kérlek ezt a levelet. Sasvári Nagv Károly mező­túri képviselő írta a pozso­nyi országgyűlésről. Az egyik ősöm. Gondot okoz a kalligrafi­kus írás, de egy mondattö­redéket azért megfejtettem, ígv szól: „...a fináncdi- rektrisz sem törekszik a ma­gyar nyelvért. Ez engem ki­mondhatatlanul gyötör, öre­gít, sok keserves éjjeleket, nappalokat okoz. megőrjít, bénává tesz. Sok ember — nyomorából — nem használ­ja ki édes szülői nyelvét...” — No. most mutató., egy fénj'képet is. A merénylet napján készült Szarajevóban. Ott laktak akkor a kereszt­szülőim, a fotó azért készült, mert mór az ünnepségre Ferenc Ferdinándék érkezé­sére készültek a lakók. Ez a fotó meg art az ottani ka­tonai egységet örökítette meg, amely Gavrilo Princip és társai, pontosabban az Ifjú Bosznia szervezet leszámoló sóra volt hivatott. Ezzel az tán kitört ugye az a ször­nyű világháború... Márta asszony életében nem az első, hanem a má­sodik világégés hagyta a leg mélyebb nyomokat. — Nézd meg ezt a képet, egy orosz művésznő festette a férj*»m katonaköpenvének hátolda­lára Sosztkában. akkor, ami­kor kijutott végre egy fény­kép rólam és Csaba fiam­ról, a pár hónaposról 44 kör­nyékén a hadifogolytáborba. Csabát aztán csak 7 éves ko­rában ismerte meg az apja. — Katona volt a férje? — Építész volt. Mérnök. A felszabadulás után ő építet­te többek között Sajóbábonyt és én is ott helyezkedtem el. mint pénzügyi szakem bér. És szemináriumokat tar­tottam marxizmusból. — Az előbb alig tudta ki­számítani Márta néni egy ősének az életkorát... — Megfogtál! Soha nem volt erős oldalam a mate matika. Nézd meg ezt! — A dokumentum kelt 1346. március 10-én az Egri Érseki Jogakadémián és a lényeg: „Kolumbán Márta az 1939. június 4-én tett si­keres érettségi vizsga alán­ján fáz Angolkisasszonyok­nál) szabályszerű felvételt nyert. — Egy év hiányzott még a diplomámig, de közbeszólt a nyomor és családom tág­jainak súlyos betegsége. Ve gül is tudtam hasznosítani a tudományomat, egészen a nyugdíjig. A férjem is nagy­szerűen beilleszkedett az új rendbe, 64 éves korában ment nyugdíjba és még utá na is igényt tartott rá a munkahelye. Nézd. itt van­nak a kitüntetései. — Márta néninek most már ennyi elég? Az emlékei bői él? — Hová gondolsz? Nézd. itt van egy újság, megírták benne, hogy milyen fiatal barátnőim vannak. A szom­széd középiskolából járt át hozzám három kislány. Min­dennap itt voltak. Bevásá­roltak, aztán léültek ide, ahova most te. és órákig fag­gattak az emlékeimről. Az életemet, a családom történe tét Füst Milán is meg akar­ta fmi, de közbeszólt a sors Ezek a kislányok ma már anyák, ritkán találkozunk, de elmondhatom neked, hogy én sohasem csalódtam a fiata­lokban. Ezek a maiak külö nősen okosak. A főmolnár a központi vezénylöteremben Á vízimolnárság meg az. elektronika Ha jó őtven évvel ez­• előtt megkérdezték , volna a malomban se­rénykedő molnárt, hogy mondja már el, hogyan lesz a búzából finomliszt, né­hány szakkifejezés megkerü­lésével, akár két-három mon­datban is tető alá hozhatta volna a választ. A más mun­káját sajátjaként tisztelő gaz- daemberek is tudták, hogy a garatra felöntött gabona rop­pant hengerek súlya alatt válik őrleménnyé és csak az osztályozás, finomítás műve­letei után nyerhető belőle kenyérnek, foszlós bélű ka­lácsnak való finomliszt. EBEZEBB Delet üt az óra, amikor el­búcsúzunk. — Azért, ha tud­nál valakit, akinek szüksége volna ezekre a dokumentu- [ molcra. említsd meg. kérlek. Majd’ elfeledem, nagyon ré- I gi képeslevelezőlap-gyűjte- j mép.vem is van híres fest­ményekről. Többnek az ere­detije nincs is már sehol. Lévay Györgyi A' Kazah Köztársaság ke­leti részén található sziklák segítségével sikerült megha­tározni annak az ősi tenger­nek a hőmérsékletét, amely mintegy 300 millió é.vvel ez­előtt á jelenlegi Altáj-hegy- ség helyén terült el. A tudósok megtalálták a régi idők tengeri állatvilá­gának megkövült egyedeit. A fossziliák alapján megál­lapították, hogy a régi, ki­száradt tenger meleg vizű és sekély volt, sok-sok sziget­tel. A tengerben gyorsán fej­lődtek a gerinctelen élőlé­nyek, amelyek elpusztulva a j tenger fenekére kerültek. A szigeteken fák nőttek, leve­leik lenyomata ma is felfe-1 dezhető a hegység földtörté- | neti rétegeiben. A borultra fordult időben, a délutáni félhomályban vil- lódznak, felfénvlenek a mis­kolci malom központi táv­vezérlő táblájának apró.l.ám- paszemei, úgy, mint az éj­szakák őrzői, a csillagok az égen. Néhol erőteljesebben, néhol csak zümmögően re­meg a levegő: a hengerek morgása mindenütt jelen van. Lisztköd ül a gépeken, a molnárok ruháján, a sap­ka alól kikandikáló hajtjn- cseken. Az égjük hósszú, keskeny csarnokban ölnyi széles zuhatagban ömlik alá a vastag csöveken az első hengerlés és az első osztá­lyozás utáni őrlemény. Fe­hér, alig fehér, barnás és barna porfolyam áramlik tovább az üvegcsövekben. Ez még nem liszt, nem korpa. A búza lisztté őrlése lé­nyegében nem sokat válto­zott fél évszázad óta. ám mindezt itt a zárt csőrend­szerek. a miniatűr elektro­nikák vezérelte berendezé­sek mellett sokkal nehezebb kézzelfoghatóan bemutatni, mint egy régi vízi-, vagy gőzmalomban. A főmolnár érzi is ezt, nézelődés köz­ben ritkán szól, időt hagy az élmények ülepedésének. Valamikor, majd fél év­századdal ezelőtt alig tízéve­sen tágra nyílt szemmel, mindenre rácsodálkozva jár­ta be a szikszói vízimalom zugait Kiss Tibor. Órákat üldögélt a Bársonyos patak partján és álmai mind a malom köré fonódtak. Bá­mulattal leste a segédek ügyességét, gyorsaságát, azt. ahogy engedelmességre bír­ták a gépeket. Ma ,az elek- ronikus vezérlésű miskolci malom főmolnárjaként. is őrzi emlékeiben az első mun­kahely felejthetetlenül ne­héz és mégis szép napjait. Vézna gyerekemberként zsákolt egy évig. szabad ide­jében mindenes volt. elvég­zett mindén munkát a mol­nárék portáién, csakhogy közelebb kerülhessen a szak­mához. Együtt élni egy re­ménnyel. amire mindent ala­pozni akart, ez megsokszo­rozta az erejét. Az iparisko­lában egy padban ült ková­csokkal. lakatosokkal, nem cséréit volna senkivel sem. Amikor, a molnárnak csen­des foglalkozás jutott, a töb­bi szakma tananyagára is odafigyelt. * — A magyar malomipar, a molnárkodás az én gyer­mekkoromban világszínvo­nalon állt. Olyan hengerszé­kekkel, szitákkal álltak elő a legjobbak, amihez fogha­tót azelőtt sehol sem lát­ták. A több mint 12(10 ma­lom bőséges' kínálattal ké­nyeztette a feldolgozóipart, illetve a háziasszonyokat. Tizenhárom-tizennégy féle lisztet készítettünk, vöröset, barnát, kenyérlisztet, fehé­ret. Finomlisztből is sokfé­le volt — emlékezik a fő­molnár. A finomliszt nem ma­lomipari kategória, az elne­vezés a .mindig találó, egy­szerűséget kereső népi szóal­kotást dicséri. Mert amikor fűszeres gőzökben párálló ételre, mély tűzű, mámort ígérő italra, vagy selymes ta­pintású. lágy esésű kelmére mondjuk, hogy finom, nyom­ban érezzük nagyoló pontat- lapságu’nkat is a kifejezés szerényre sikerüllsége mö­gött, Szemben a liszt finom­ságával, ami tapintható hű­vösséget, semmihez sem ha­sonlítható simaságot is je­lent. Az igazi finomságot. — A finomliszt a búza bél­tartalmának legjavából lesz, amit a szakmában darának hívunk. *A legjobb darája valamikor a bánkúti acélos búzának volt. Helyükbe nagy hozamú, rövid tenyészidejű, az időjárás szélsőségeinek jobban ellenálló fajták ke­rültek. A búnkúti fajta jo. ha 10—12 mázsát termett egy holdon. Napjainkban már csak a nagyobb tészta- gyárak közelében őrlő mal­mokban törekszenek a ma­gas. ötven-hatvan százalékos finomliszt-kihozatalra. Ná­lunk a 36 százalékos átlag is elegendő. Legfeljebb a több napos ünnepek idején emelkedik magasabbra ez az arány, amikor sok tésztát gyúrnak, sok süteményt, ka­lácsot sütnek. Csövekben, szállítószalago­kon érkezik a búza a ma­lomba. a molnár már régóta nem zsákol, csak figyeli, vi­gyázza a szem útját, hogyan tisztul, osztályozódik és — mint a miskolci malomban — még az ellenőrzés kényes munkáját is a gépekre bíz­hatja. Mégis. így is tele van mindkét keze munkával, mert a géptől elválható a' megbízható pontosság, de a változások előtt tétován álL" rászorul az emberi lele­ményre. a szakmai beavat­kozásra. a találékonyságra. Mossák, centrifugálják a búzát, kiválogatják belőle a méréganyagokat is hordozó konkolyt, az olajos gyom- magvakat, a tört szemeket, inindazt, ami ronthatná ijf liszt minőségét és csak így kerül , az őrlőhengerek kö­zé. Hétfelé válogatják a.ski-f ták az őrleményt és ha á finomliszt készítésének út­ját követjük nyomon, a go-^ romba, a közép- és a finom­dara további őrlésére kell figyelnünk. — Kíméletes aprítási módi­nak nevezzük a szakmában, ami ezután következik, mért finomlisztet nem lehet dur­va módszerekkel nyerni — így a főmolnár, aki tiszteli az egyszerű érzékelésnél ezerszer pontosabban mérő gépeket. Mégsem állhatta meg, hogy az újabb és ú.iabb finomliszt-adagokból ne csip­pentsen egy keveset két uj­ja közé, hogy simítással is meggyőződjön arról, amit a kiíróberendezés már közölt vele. A finomlisztek közül is a legfinomabb a sima liszt, aminek a tapintása semmi­hez sem hasonlítható, mert könnyű és selymes, lágv. de nem tanadós. vakítóan fehér és hűvös tapintású is egy­szerre. — Lehetne-e 13—14-féle lisztet készíteni ezekkel a korszerű gépekkel, amel'vek jelenleg is a világszínvona­lat jelentik, úrv. nrnt vala­mikor a gőzmalmok? — Akár többfélét is. mint régen, ha akadna, aki ezt kérné a malomipartól Azt csak a régi pékek tudnák megmondani, mit lehetett kihozni a különböző lisztek­ből. azok ügyes keveréséből. Más ízű a kelt tészta, a fánk. a roooRÓs perec az omlós rétes, a fonott kalács, a telt tésztája bukta, a fosz­lós pogácsa, a bingos, a kug­lóf, a sokféle házi síjteménv. ha más-más lisztből gvúr- ják. nyújtják, formázzák so- dorják, kelesztjk, dagaszt­ják. Telnek a papírzacskók, automata cénsor tölt cso­magol és címkéz, a hátunk mögött éppen finomlisztet, vagy ahogy a molnár mond­ja, a BL—55-öst. Nagy József /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents