Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-16 / 192. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG i 1984. augusztus 16., csütörtök A marosvásárhelyi színház Kapu a nagyvilágra A tér egy részlete : Hogy Marosvásárhelynek színhaza legyen, ez a gondolat megvan vagy kétszáz éves. Hogy hol épüljön tel ez a színház, arról is vitatkoztak eleget. Például 1903-ban is azért dúlt valóságos csata a Városházán, hogy a színházat (amelynek megtervezesere éppen a Városháza ég a Kultúrpalota — a Cifra ‘'Palota — megálmodói Komor Marcell és Jakab Dezső műépítészek kaptak megbízást! ne a Főtérre telepítsék, mert az veszélyeztetné a kisiparosságot és kereskedelmet. Az idő tájt — 1909-ben — végűi az erős akaratú polgármester, dr. Bernády György szava döntött: igenis a Főtéren épüljön fel Maros- vásárhely színháza. Le is bontották gyorsan az ezermester Bodor Péter híres- nevezetes, évszázados, pótolhatatlan zenélő kútját... de a várt államsegély el- inaradt, s színház nem épült mégsem. Ahhoz a népelnyomó — és kultúra-elnyomó — rendszernek is meg kellett változnia Romániában, hogy Marosvásárhelynek színháza legyen. Legelőbb — 1946 márciusában — az első állandó vásárhelyi társulatot, már mint állami intézményt, a Kultúrpalota fogadta be, egy röpke évtizeddel ezelőtt pedig az új színházépület is tető alá került. A Főtéren. Ekkor is meghökkentően merésznek tűnt a szándék, hogy megbontsák a város történelmi főterét, voltak is ellenzői jócskán ennek az elképzelésnek, de mára az ellenzők is büszkék új Színház terükre. Mert. egy egesz tér nyílik most a Főtérről, ami kitágítja a varosközpontot, napfényes, márványlépcsős teraszokkal, szokatlan, modern, de cseppet sem hivalkodó formákkal, a népi építőművészet elemeit őrző épület- együttessel gazdagítja a várost. A magyar turista jobbára nem sokat tud erről a látnivalóról, de miután az új tér alatti parkolóban kiszáll ,a buszból, felmegy a lépcsőn, és sietne tovább a volt Városházához, a Cifra Palotához... ámulva áll meg itt. Nincs fogalma arról, hogy a lőtéri házsor mögött mennyi roggyant viskót, salétromos udvart, tűzfalat, gödröt, dűledéket, mennyi múltat kellett eltakarítani, hogy megszülethessen ez a tér; maga a látvány állítja meg, megáll tehát — bármilyen sietős is a dolga —, megáll és gyönyörködik. Aztán bebarangolja a teret. A teret öielő épületek tövében érdekesen tagolt, zegzugos, barátságos világra bukkan, s ha visszanéz, mindenünnen másnak látja a szobrokkal, kovácsoltvas lámpákkal, virágágyakkal, egy szökőkút különös gömbformáival „dúsított”, de alapvetően egységes térkompozíciót. A színház hátul, az enyhén emelkedő lejtő közepén áll. Aszimmetrikus, fehér, a teteje cserép, csillogó piros és barna, leginkább a többi marosvásárhelyi régi középület Zsol- nay-mázas hangulatát idézi. És mintha a tér többi építménye, a szálloda, az áruház, az üzletsorok fölé magasodó házak mindmind a testvére volna. Es az épületek dinamikája, a tetők • játéka, az ajtók-ka- puk rajzolata azt láttatja, hogy az építész a századvégi szecesszióhoz (amely a városközpont sajátos stílusjegyei igazodva; tudatosan ötvözte a középkori architektúra, hagyományát a ma vasbeton-építészetével. Nem véletlen, hogy lényegében egy ember tervezte az egész teret. Constantin Savefcu a neve. Neki megadatott, ami Komor Marcellnek a századelőn álma volt: teljes egészet alkotott. Nem érdektelen, hogy hogyan. Egyszer nyilatkozott róla. Akkor már a gáláéi új lakótelep — amit. ölj' sok magyar turista ismer —, s a tergerparti Mangália és Neptun fürdőtelepek tervezésével új iskolát teremtett a. román építészetben. És mögötte volt a búira rés ti Nemzeti Színház környékének rendezése, Vajdahunyad. Pi- te.?ti központjának kialakítása, s egységes lakótelepeket tervezett Nigériának is. Marosvásárhelyen 1965- ben járt először. Később — már a Színház tér elkészülte után — ezt mondta : — Nem ültem ' buszra... sétáltam, ácsorogtam, azt akartam megízlelni, megérezni, milyen ez a város, ahol színházat keli építenem .. . Ahogy belekóstoltam ebbe a hangulatba, rögtön tudlam, hogy mit akarok! Hogy is magyarázzam meg ... Sokat utazom, jártam mindenfelé, láttam Nyugatot, láttam az orosz építészetet, láttam Görögországot, Egyiptomot, de az. ókori csodák, a piramisok, a mexikói méretek nem emberszabásúak. A monumentalitás számomra el visel hetetlen! Féléi metes erőt, nyomasztó hatalmat demonstrál... Engem igazán az öreg európai városok érdekellek, Salzburg, Innsbruck, Mantova... Man- továban a Dante tér méreteit nem is sejti előre az ember, váratlanul nyílik meg minden részlet, benyílók, sikátorok, korszerűen rekonstruált és restaurált középkori falmaradványok, lépcsők, csupa fölfedezés, új kép, új élmény... Ezekre a barátságos részletekre emlékeztem, amikor újra és újra bebarangoltam a vásárhelyi Főteret... Azt akartam, hogy az épület , benne éljen a környezetben. közel legyen az emberekhez... A tér körülnövi a színházat, de csak fokozatosan mutatja meg magát. A látvány az, építészt igazolta. Aki olyan környezetet akart teremteni, amely köze! van az .emberekhez, s amelyet az emberek — akik ott élnek és akik ott járnak — magukhoz éreznek közelinek, noha tisztában vannak vele, hogy ez az új tér nemcsak a marosvásárhelyi Főtéren nyitott kaput a nagyvilágra. A. G. Népművészei, népművelők kitüntetése A népművészet, valamint a közművelődés terén végzett eredményes munkájuk, elismeréseként, heten kapták meg az idén a Népművészet mestere, húszán a Kiváló népművelő kitüntetést. Négy közművelődési szakember tevékenységét Móra Ferenc- emlékéremrhel. kilencet' Szabó Ervin-emlékéremmel jutalmazták. A kitüntetéseket szerdán a Néprajzi Múzeumban. az alkotmány napja alkalmából rendezett ünnepségen Köpeczi Béla művelődési miniszter nyújtotta át. Jelen volt Aczél György, az (Folytatás az 1. oldalról) termelési költségeket. Van tehát bőven tennivaló. A kormányprogram végrehajtásának helyzetéről szerdán kezdődött konferencia Miskolcon, a KISZ Központi Bizottsága, az Ipari Minisztérium és az Országos Anyag- és Árhivatal közös rendezésében. A megyei pártbizottság székhazában megkezdődött tanácskozás mintegy 200 résztvevőjét Major János, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, majd dr. Ha hasi Béla. a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a nagyrészt más megyékből érkezett résztvevőket, Borsod gazdasági helyzetéről. Elmondotta, hogy az ország ipari termelésének körülbelül egytizede ketült ki a megye üzemeiből és elsősorban a kohászat, a vegyipar, a gépipar és a bányászat a legjelentősebb ágazat. A gazdaságos anyagfelhasználást es a technológiák korszerűsítését célzó kormányprogram eddigi megvalósításáról dr. Juhász Adám ipari minisztériumi államtitkár tartott tájékoztatót. Az államtitkár elmondtál hogy a két esztendő alatt a hazai vállalatok együttesen min't- ogy 10 milliárd forint értékű anyag- és energia-megtakarítást értek el, és eddig elsősorban a legkönnyebben megvalósítható módszereket aknázták ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az anyagtakarékosság terén nem rövid távú kampányfeladatot kell megoldani, hanem az az clkövetkezendő évek és évtizedek egyik fontos feladata lesz, s minden területen olyan technológiákat kell megvalósítani, amelyek a gazdaságos termelés szempontjából a legkedvezőbbek. Ezt a folyamatot erősíti az is, hogy a VII. ötéves terv kidolgozása során a terv céljaiba szervesen beépítették az anyaglakarékossági programokat is. Az államtitkár részletesen elemezte, hogy a különböző iparágakban, az elmúlt két esztendőben milyen jelentősebb változtatások történtek az anyagfelhasználás terén. Az LKM-ben például az elmúlt évben 1300 tonnával csökkentették az ötvözött acélgyártás selejljét. Az ÖKÜ-ben megvalósították a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Kiváló népművelő kitüntetésben részesült többek között Gyorgopulos Magdolna, a Mákvölgyi Bányaüzem Egyesített Művelődési Intézményei klubvezető könyvtárosa, Hazag Mihály, a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója. Szabó Ervin-einlékcrmet kapott Slezsák Imre. az Ede- lényi városi jogú nagyközségi Tanács könyvtára igazgatója. nagy szilárdságú betonacél gyártását, amelyet a felhasználó építőipari vállalatok eddig importból szereztek be. A December' 4. Drótművekben mind a kábel, mind a drótkötél gyártásánál je'len- tös anyagmegtakarítást érték el. a vegyiparban pedig megközelítően 65 millió forintot takarítottak meg a njtrogénműtrágya-gyártás Ás az intermedier termékek gyártása során. A Tiszai Vegyi Kombinátban pedig jelentősen előreléptek a műanyag hulladékok felhasználása terén. A konferencia első napján összesen három előadás hangzott el. A tanácskozáson jelen volt és az anyaglaka- rékosságban a KISZ lehetőségeiről és feladatairól előadást tartott dr. Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára. A tanácskozás csütörtökön szekcióülésekkel folytatódik. Elnökségi ülést tartott tegnap az Ipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövetsége. Kolláth Sándor, a szövetség elnöke a kél ülés között eltelt időszak fontosabb eseményeiről tájékoztatta a testületet, többek, között Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének borsodi látogatásáról. A következőkben az ipari szövetkezetek első félévi gazdálkodásáról tárgyalt az elnökség. Örömmel állapíthatták meg, hogy 11 százalékkal nőtt a bázishoz viszonyítva a szövetkezeti ipar termelése. Piaci élénkülést jeleznek a nagyobb szövetkezetek értékesítési mutatói is. Lényegesen több árut sikerült; eladni a nyugati országokban és a szocialista országokban is. A nyugati exportban elsősorban a ruházati termékeket gyártó szövetkezetek jeleskednek, 45 millió forinttal több értéket exportáltak, mint tavaly az első fél évben. Nagyon jó, hogy a hazai anyagellátás javulóban van, mert növekedhet a hazai anyagból készült ruházati termékek exportja, amely gazdaságosabb HI-iÉíiú az osztrák letózian Erich Honeckernek, af NDK Államtanácsa elnökének közelgő NSZK-beli látogatásakor a következő hónapok, évek közös feladatait kell majd kijelölni, . mondotta Helmut Kohl kancellár. A bonni kormány vezetője, aki másfél évtizede rendszeresen Ausztriában tölti szabadságát. kedden este az osztrák tv-ben sugárzott nyilatkozatában hangsúlyozottan derülátó hangot ütött meg a két német állam kapcsolatait, s a kelet—nyugati viszonyt illetően általában. Annak ellenére, hogy mindkét német állam kitart ideológiája és szövetségi rendszere mellett, szükséges és lehetséges a kapcsolatok fejlesztése, hangoztatta. Ezt tükrözte az elmúlt időszak is, még ha a pénzügyi kapcsolalok kérdését a sajtó el is túlozta,, mondotta: az NSZK által az NDK-nak legutóbb nyújtott hitel ugyanis a szokásos feltételeken nyugvó bankhitel, szó sincs az NSZK részéről különleges anyagi kedvezményekről. Kohl méltatta azt a fontos szerepet, amelyet Ausztria — történelmi okokból is — Európa egy fontos térségében játszik. A nyugatnémet kancellár e vonatkozásban emlékeztetett budapesti látogatására, amelynek során, mondotta, volt alkalma tapasztalni, hogyan lehet a tömbök határain túllépve, is, a békáért, Aev^ke.nykedni. a bérmunkánál. Jelentős eredményi ért el a nem rubelelszámolású exportnál a mezőkövesdi Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezet és a Miskolci Avas Ruhaipari Szövetkezet. Az első fél évben, amikor 11 százalékkal nőtt a termelés, növekedett az export, a borsodi ipari szövetkezetek létszáma 8,2 százalékkal volt kevesebb, mint a bázisidőszakban. Ez azt jelenti, hogy vannak még tartalékok a termelékenység további növelésére A belkereskedelmi értékesítés is növekedett, főleg az első negyedévben, s hogy ez a második három hónapban megtorpant, az az export növekedésével magyarázható. Az ipari szövetkezetek a Korábbinál nagyobb mértékben .járulnak hozzá á lakossági javítás-szolgáltatáshoz. Pozitívan értékelhető a lakásokon és lakóházakon végzett javítómunka, amely 69 százalékkal több volt, mintegy évvel korában. Anyagtakarékossági konferencia Miskolcon Növekszik az ipari szövetkezetek termelése / TEKINTSE MEG a Vasvill Kereskedelmi Vállalat és az ÉVIG közös barkácsbemutatóját a X. Jubileumi Ipari Kiállítás és Vásáron a Sportcsarnokban 1984. augusztus 17—26. között NAPONTA TÖBB ALKALOMMAL GYAKORLATI BEMUTATÓT LATHATNAK VÁSÁRLÓINK! A termékek szaküzletünkben megvásárolhatók! I
