Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-16 / 192. szám

1984. augusztus 16., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Nyoícvanötezer embert érint Betemetés ____ a kereskedeiemben . Az. idősebbek meg jól em­lékeznek arra a korszakra, amikor a kereskedelmi mun­kának — enyhén szólva — nem volt becsülete. Ez az értékítélet abból a hibás szemléletből táplálkozott, mi­szerint a kereskedelem nem értéknövelő tevékenység. En­nek a felfogásnak máig is ható következményei vol­tak: hosszú időn át nem folyt kereskedelmi szakkép­zés, és a kereskedelmi dol­gozók bérét igen alacsonyan állapították meg. A vásárlóknak is előnyös Bár azóta évtizedek teltek el. a szakma anyagi és er­kölcsi megbecsülése még mindig nincs reális szinten. A kereskedelmi dolgozók bé­re mintegy 14 százalékkal alacsonyabb a népgazdasági átlagnál. Ez az elmaradás az idén némileg mérséklődik, mivel a kormány a közel­múltban úgy döntött, hogy az elel miszer-kereskedelem­ben foglalkoztatott hálózati dolgozók bérét július elsejei hatállyal 7 százalékkal nö­veli A bérpolitikai intézkedés mintegy 85 000 dolgozol érint az elelmiszer-kiskereskede- lemben, az élelmiszer-nagy­kereskedelemben. és az ipar­cikk áruházak élelmiszerosz- tá-lyain. Azokat, akik fizikai m, unkát végeznek: liszttel, cukorral, olajjal, sörrel, üdí­tővel teli dobozokat, reke­szeket emelnek, raknak ma­gas raktári állványokra, és a raktárakat helyenként csak lépcsőkön tudják megközelí­teni. Mint mindannyian látjuk, az. élelmiszerbolti eladók szinte kizárólag. nők. ami nem csupán a munka meg­erőltető volta miatt figye­lemre méltó, hanem azért is, mivel az óvodák, a bölcső­dék köztudottan nem alkal­mazkodnak a boltok nyitva­tartási idejéhez. De akinek történetesen nincs kisgyere­ke, annak sem ideális az a munkarend, amelyet a lakos­ság igénye diktál, mert — hogy mást ne is mondjunk — mi természetesen ragasz­kodunk ahhoz, hogy szom­baton. szabad szombaton is tudjunk - vásárolni. Hogy mennyire nem von­zó az élelmiszer-kereskedelmi pálya, arra jellemző, hogy a különféle szakmák 'közül ép­pen az élelmiszerboltokat si­került eddig a legkisebb ■ arányban szerződéses üze­meltetésre adni: erre alig akad vállalkozó. De arra sincs elegendő, hogy alkal­mazottként dolgozzon az ABC-áruházakban. s községi kisboltokban. Ez. a tény pe­dig mindannyiunkat sújt, mert minél kevesebb az el­adó. a pénztáros, annál hosz- s/.adalinasabb, nehézkesebb a mindennapi bevásárlás. Difterenciáltan A szakmai szakszervezet, a K.PVDSZ legutóbbi kong­resszusán már úgy foglalt állást, hogy a vásárlási kö­rülmények további romlását megakadályozandó is szük­séges javítani a kereskedel­mi dolgozók anyagi megbe­csülését. A vállalatoknak és az ÁFÉSZ-eknek erre vi­szont alig van módjuk, hi­szen igen kis árrésből gaz­dalkodnak, saját alapjaik szűkösek. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy bér- preferenciával segíti azélel-, miszer-kéreskedelem dolgo­zóit. A döntés jelentőségét csak akkor tudjuk értékelni, ha meggondoljuk, hogy a jelen­legi nehéz gazdasági hely­zetben tizennégy szakma kért adómentes bérfelhasználási lehetőséget a kormánytól, s a rendelkezésre álló pénz­ből csupán háromnak ju­tott: a melegüzemekben fo­lyamatosan dolgozóknak, az alsó- és középfokú oktatás­ban dolgozó pedagógusoknak, és az élelmiszer-kereskede­lem hálózati dolgozóinak. A kormány és a szakszer­vezet azt is megszabta, mi­iven elvek alapján kell a ka­póit pénzt elosztani. Alap­elv. hogy minden érintett dolgozót béremelésben kell részesíteni, beleértve a rész­munkaidőben és a nyugdíj mellett foglalkoztatottakat is. Kihagyni csak azokat sza­bad és kell. akik a jogsza­bály vagy a kollektív szer­ződés szabálya'' szerint nem kapha t na k béremel est. A legkevesebb emelés ha­vi 150 forint, illetve — rész­munkaidőben vagy nyugdíj mellett foglalkoztatottak ese­tében — ennek időarányos része. Az ezen felüli részt viszont differenciáltan kell elosztani: az átlagosnál lé­nyegesen jobban kell emel­ni azok bérét, akik nagyobb gyakorlattal és .szakképzett- seggel rendelkeznek, egyen­letes teljesítményt nyújta­nak, munkájukat az átlagos­nál is nehezebb körülmények között, kedvezőtlenebb idő­beosztás mellett végzik, s akik a bolti munka minden fázisában példamutatóan közreműköd nek. Együtt a bizalmival Az átlagosnál nagyobb béremelést kapnak, akik a kiemelt üdülőhelyek, a bu­dapesti agglomeráció, illetve az 500—1000 lakosú telepü­lések üzleteiben dolgoznak. Ami természetesen másfelől azt jelenti, hogy jócskán lesznek, akik az átlagos 7 százaléknál kisebb béreme­lésben részesülnek. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium levélben tájékoz­ta! ta a vállalati igazgatókat, a szövetkezeti elnököket u pénz elosztásának helyes módjáról. Eszerint a keret­összeg felhasználásáról a gazdálkodó szerv vezetője a bizalmi testülettel egyetér­tésben dönt. és a dolgozó alapbérének megállapítása a szakszervezeti bizalmival egyetértésben történik. A béremelés visszamenőlege­sen. július elsejei hatállyal érvényes, s néhány héten belül minden érdekelt dol­gozó értesítést kap a fizetés- emelés mértékéről. Postás konferencia Augusztus 24—25-én ren­dezik meg Gödöllőn a XII. országos postás konferenciái. Több száz postást várnak az lírs/ágos értekezletnek ott­hont adó Agrártudományi Egyetem épületeibe, ahol gaz­dag szakmai programot szer­vez a Budapest—vidéki Pos­taigazgatóság. A Közlekedés- tudományi Egyesület ’ postai és távközlési tagozatának aaakmai előadássorozata ál­fogó képei ad a Magyar Posta gazdasági, műszaki helyzetéről, a népgazdaság­ban betöltött szerepéről. A szakemberek egyebek között beszámolnak a távközlésfej- 1 észté« lehetőségeiről, a há­lózatfejlesztési igényekről, a műsorszórás szolgáltatásai­nak bővítéséről, a postafor­galmi szolgálat eredményei­ről és gondjairól. A szlovák aratók júliusban adott segítségét viszonozva, most Heves és Szolnok megyei kombájnosok segítenek be­takarítani a kenyérgabonát északi szomszédainknál, a szlovákiai losonci járás mezőgazdasági nagyüzemeiben. Az időjárás nálunk is, Szlovákiában is kedvezett az ara­tásnak. így mindkét cselben rövid idő alatt sikerült mag­tárba szállítani a kenyérgabonát. Gyorsan végeznek az aratással (bal oldali kép). A sikeres munka végeztével egymás egészségére koccintanak az aratók (jobb oldali kép). Formatervezési nívódíj Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, vala­mint az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vál­lalatok és alkotó kollektívák az idén 1117 pályázatot nyúj­tottak be a két főhatóság által közösen létesített for­matervezési nívód íjra. A ki­írás értelmében a díjat olyan hazai gyártmányú termékek­kel lehel elnyerni, amelyek alkalmasak a sorozati ermc- lésre és amelyek előállítása és forgalmazása gazdaságos, műszakilag megfelelő szín­vonalú és természetesen ki­emelkedő formai minőségű. A pályázók közül ebben az évben az EVM három, míg az Ipari Minisztérium hu­szonegy alkotást talált díja­zásra érdemesnek, közle a Diósgyőri Gépgyár DTO 10 jelű tábla lemezollóját, ame­lyet Zsellér György vezető­tervező. Szenes István villa- mostervezö, Soltész Ferenc géptervező és Baska György ipari formatervező közösen alakított ki. A huszonnégy pályaművet, illetve az alko­tások fotódokumentumait a Magyar Kereskedelmi Ka­mara Budapesti Ipari For­matervezési Tájékoztató Köz­pontjában kél csoportban, ez év júliusától.■ a jövő év ja-, nuár 2-ig kiállítják. A kiállítással eg.vidöben a két minisztérium az Ipari Formatervezési Tanáccsal egyetértésben meghirdeti az 1985-ös évre is a formater­vezési nívódíj pályázatát, amelyre bármelyik hazai ki- magasló és formai értékek­kel rendelkező ter mékkel pá­lyázni lehet. A pályázat fel­tétele természetesen tovább­ra is az, hogy a készítmény vagy termék kifogástalan mi­nőségű, gazdaságosan gyárt­ható, a hazai és exportpia­con előnyösen értékesíthető legyen. A formatervezési ni- vódíj-pályázaton a két mi­nisztérium irányítása alá tar­tozó vállalatok, szövetkeze­tek, intézetek es kisiparosok vehetnek részt, az előállított es kereskedelmi forgalom­ban háiom évnél nem ré­gebbi termékeikkel. Pályáz­ni különféle gépekkel, szer­számokkal, jármüvekkel, mű­szerekkel. építő- és burko- 1 óa nyagok kai, öltő zk ö (I és i alapanyagokkal és anyagok­kal. textíliákkal, bútorokkal, játékokkal, sporteszközök­kel, továbbá műanyagokkal és papíripari termékekkel lehet. A sikeresen szereplő egyéni pályázó 10 000. míg a kollektívák 20 000 forint ju­talomban • részesülhet nek. V i lágszi n vonalú na praf or- gó hibrideket állítottak elő , Gabonatermesztési Kutat Intézet kiszombori nemes:’ telepének tudományos kuta­tói. Az utóbbi három esz tendöben négy hibridjük JVC* " poll állami elismerést. Ezek mind magas. legalább 50 százalékos olajtartalmú&k, vagyis termésük fele olaj. Emellett rövid tenvészide- jűek.: 110—120 nap alaP be­érnek és s/.empergési vesz­teség nélkül arathatok-csé- pelhetök hagyományos kom- r bajnokkal. Hektáronkénti hozamuk kedvező időjárás e> talajvi­szonyok mellett elérheti a .10 mázsát. 1V1 ivei ellenálló faj- ; lók, jól alkalmazkodnak a . különböző talajtípusokhoz, az ország bármely részén meg­honosíthatok. A ‘legismertebb külföldi napraforgókkal egyenértékű ■ kiszombori hibridek az idén mintegy 40 000 hektárt tog- ! lalnak el. Folyamatos értékelés A lendü!et egyik forrása Tizenöt-húsz évvel ezelőtt, a szocialista brigádmozgalom kialakulásának vagy inkább nagy lendülettel kiteljesedő fejlődésének időszakában sok borsodi nagyvállalat, üzemé­ben. gyáregységében volt egy üzemi híradó. faliújság, amelyre általában minden hónap, vagy negyedév végén az üzem munkaverseny-fele- „ löse „közhírré telte’" a mun­kaverseny állasát. Megfelelő szempontok, mutatók alapján rangsorolta' az üzem szocia­lista brigádjait: ki az első. második, sokadik és az, is kitűnt az értékelésből, ki. miért van ott, ahol van. A brigádok vagy a brigádveze­tők neve mellett fel volt tüntetve az a 4—5, esetleg több mutató, amely alapján az. értékelési, az adott idő­szak rangsorát elkészítették. Eseményszámba ment az. értékelés, utána a munka mellett és munka után na­pokig ez volt a' téma. Nagy viták voltak arról, hogy az egyik brigád á jövő hónap­ban hogyan tudná megelőz­ni a másikat. A legjobbak­nak tekintélye volt az üzem­ben a dolgozók, a többi bri­gád és a vezetők előtt. Nem és nemcsak a magas .száza­lékot. a mennyiséget haj­szolták, hiszen jó munkát kellett végezni. Pontos, mi­nőségi munkát, hiszen pél­dául a Diósgyőri Gépgyár­ban. a Lenin Kohászati Mű­vekben. az. üzem meósa. a minőségi ellenőrző részvény- társaság megbízottja és a külföldi ellenőr nem vejle át az exportra készülő gé­pet, vagy alkatrészt. Aki, vagy amelyik brigád selej- tet gyártott, gyorsan a me­zőny végén találta magát. Jó néhány év eltelt azóta, sokszor jártam mór a diós­győri nagyüzemekben és más vállalatoknál is, de mintha a m u n ka ve rsen y - h i radó k. vagy a folyamatos munka- verseny-értékel esek kimen­tek volna a divatból. Né­hány helyen latiam az el­múlt évi. vagy még rosz- sz.abb esetben régebbi ver­seny élenjáróinak eredmé­nyeit bemutató táblákat, de azt nem tudtam meg, ho­gyan is áll a verseny, most az üzemben. Érdeklődtem és kiderült, hogy az ott dolgo­zók sem tudják, nemcsak a munkások, hanem a műsza­ki vezetők, és brigádvezelök sem. Nagyjából sejlik: ez. in­kább azt jelentette, hogy nagyjából tájékozottak a gyár és az üzem munkájá­ról. helyzetéről és ebbe a nagy egészbe el tudják he­lyezni , saját brigádjuk tel­jesítményét is. Ritkábban értékelnek, de miért ? Bizonyára több oka van: egyik talán az lehet, hogy napjainkban már bo­nyolultabb dolog a verseny értékelése. Változik a ter­mékszerkezet —r már ahol változik — változnak a kö­vetelmények, a brigádok vál­lalásai. Általában felgyorsult a tempó, bonyolultabb a ter ­melés. több adatot kellene feldolgozni. A dolgozók egy része délelőtt szocialista bri- gádtagként igyekszik a fize­téséi megkeresni es a szo­cialista brigádtagként tett vállalkozását is teljesíteni Délután már gmk-ban telje­síti a dupláját, vagy a több­szöröséi. Jól jár a népgaz­daság. a vállalat, a gyár­egység. a dolgozó, de mi van a versennyel? Azt majd ér­tékelik valamikor, félévkor, vagy inkább az év végén. De miért csak akkor? Az elmúlt hetekben megyénk f vállalatai, üzemei, szocialis­ta brigádjai sorra csatlakoz- ‘ tak a XIII. pártkongr esszus ! es hazánk felszabadulásának I 40. évfordulójára kibonlako- : zott munka versenyhez. A ’’é- gebbi időszak és á közel­múlt tapasztalataira hivat­kozva írjuk: a kollektívák­ban megvan az igény arra, . hogy menel közben, folyama­tosan tájékoztatva légyénél, arról: hogy áll a verseny? Nagyobb nyilvánosságot, gyorsabb, folyamatosabb, menet közbeni tájékoztatást várnak. Érthető, hiszen a szélesebb nyilvánosság. a rendszeres értékelés egvik fontos eszköze, oka a ver­senyszellem. a küzdőszellem fenntartásának és megújítá­sának. Minden részeredmény újabb lendületet' adhat a versenynek. Az elkövetkezendő idő­szakban nagyobb figyelmet kellene fordítani erre. hi­szen a nagy hagyományok­kal rendelkező jubileumi munka verseny sikere azon is múlhat, hogy az egymás­sal versengő vállalatok, üze­mek. brigádok menet közben is tudják: ki hogvan áll. kit ' kellene megelőzni Napú­inkban ez bonyolultabb, sok­kal nehezebb, mint régeb­ben. De akkor is megérte és biztos, hogy most is megéri a befektetett ener giát, rí.vrel» - nek haszna nemcsak a bri­gádoké. Petra József

Next

/
Thumbnails
Contents