Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

Termelési történet avagy szarvasmarha-hizlalás összefogással *™«» 19S4. augusztus 1üu, szerda .......... F ődarab felújítás, vizsgáztatás a helyszínen Megoldódóit a targoncajavítás ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 Szervizkocsid indulás előtt Külföldön képezik a műszerészeket üzeme Az ipari vállalatok, me­zőgazdasági üzemek, az in­tézmények, a kutatóintéze­tek adminisztrációs felada­tainak. ellátása, az élőmun­kával való ésszerűbb ta­karékosság mellett, és kü­lönösen a döntések előké­szítése ma már korszerű információtechnikai gép­parkot tételez feL Különö­sen fontos ez * viszonylag gyorsan változó piaci vi­szonyok között. Tények bi­zonyítják, hogy az erre szolgáló korszerű berende­zések beszerzése, használa­ta megfelelő eredmények­kel szolgai. A korszerű mű­szerek, gépeli, berendezé­sek karbantartása, javítá­sa viszont speciális szak­tudást igényel. Ékre saoigál a budapesti központtal mű­ködő Információtechnikai Vállalat, amely számítás- technikai, szervezéstechni­kai, ügyviteltechnikai be­rendezések forgalmazásá­val, komplex műszaki el­látásával és szaktanács- adással foglalkozik. Miskolci, 8. számú terü­leti üzemük nemcsak Bor­sod megyében, de Hot« és Szabolcs-Szatmár megye egy részében is működik. Mint Gőz József, a szerviz vezetője elmondotta, hu­szonegy szakirányú iskolát, technikumot végzett fiatal műszerész látja el ezt a munkát, főleg a vállala­tokkal kötött szerződések Hafner Zsófim* és Képes János műszerész könyvelőgépet javít a munkoáíiványoa. A háttérben Soltész Péter csoport­vezető. Balogh Irene tot«. r Mint a mesében. Az egyik­nek volt házacskája, a má­siknak állatkája. A harma­diknak kukoricája. S az utol­sónak nagy tudása. Ktilön- külön csak rész, együtt: egész. Selyeb, Virradat Termelő- szövetkezet üresen álló szarvasmarha-istállói. Állat kéne bele! De pénz nélkül hogyan? Gönc, Kossuth Termelő­szövetkezet. Saját takar­mánykeverővel, kukoricaha- Ipmmal. Eladható tőke, de aki megveszi, az befekteti (állattal feleleti), s —1 bár áttételesen — magasabb jö­vedelmet fölöz. Hogyan is lehetne ezt a gazdaságnak elérni saját állat hiányában? Taurina—Boovina terme­lési rendszer, széles körű technológiai ismeretekkel a selyebi partnerét látva, s is­merve anyagi lehetőségeit, hogyan tudna többet segíte­ni? A Borsod megyei Állat- forgalmi és Húsipari Válla­lat. Pénze van, de gondja még több. A megyén belül rohamosan csökken a mar- hahizlalási kedv. Az itt szü­letett kisbikákat, -üszőket amilyen gyorsan csak lehet, kis súlyban, tömegesen érté­kesítik, hogy aztán a vevő — távoli megyékben felhiz­lalva — eladja az ÁHV-nak.v A vállalat a kapacitáski­használás miatt kénytelen visszavásárolni a megyéből elszármazott, már felnőtt ál­latot. Az így felmerülő, sú­lyos forintokat jelentő szál­lítási távolság csökkenti a feldolgozás jövedelmezősé­gét, hogy a messzi távolság miatti jelentős súlyveszte­ségből eredő húshiányról ne is beszéljünk. A kezdet Történt tehát, hogy mint­egy két és fél éve, az emlí­teti gazdaságok—vállalatok az akkor már lehetséges gazdásági társaság kereté­ben létrehoztak az úgyneve­zett Borsodi Szarvasmarha í Hizlaló Társaságot. A részt­vevők nagy energiával ve­tették bele magukat a szer­vező munkába. Mindenki azt hozott a közös kosárba, amit éppen tudott, hogy minél ki­sebb költséggel sikerüljön átvergődnie a GT-nek a kezdeti nehézségek idősza­kán. A Taurina—Boovina ma­gára vállalta a szükséges koncén trálumok, premixek, temperált önitatók biztosítá­sán kívül, elsősorban a hiz- í laláshoz szükséges technoló- : gia adaptálásának teljeskörű kidolgozását. A gönci terme­lőszövetkezet saját takar­mánykeverőjében abrakta­karmányok biztosítását vál­lalta, állami felvásárlási áron Áz alakuló GT részé­re. A selyebiek magukra vállalták a gesztorságot. A ’ termelőszövetkezet irodájá­tól pár lépésnyire levő, üre­sen álló kezdetleges színvo­nalú, de még jól hasznosít­ható épületeinek minimális felújítását, tömegtakarmány, munkaerő, szakember bizto­sítását. A Borsod megyei Al- latforgalmi és Húsipari Vál­lalat pedig átvállalta a kez­deti induláshoz tervezett hatszáz darabos, 200—800 ki­logramm súlyú, hizlalásba állított növendékmarhák tel­jes költségét. Fennállása óta az idén gyártja a legtöbb fűtőtestet a Jászberényi Hűtőgépgyár jászboldogházi radiátorüz.e- rhe. A gyár 1984-re 1 millió 326 ezer négyzetméter ter­mék előállítását vállalta, ez a mennyiség 156 ezer négy- Munélcrrel több a tavaly Megindult tehát a terme­lés, és az eltelt több mint két év eredményei bizonyos­ságot adtak arról, hogy bár a marhahizlalásból gyorsan meggazdagodni nem lehet, de mind a négy fél megta­lálhatta számítását, s tisz­tességes haszonnal tudták zárni az éveket. Buktatók az úton Hogy minden ne menjen simán, történetünk szereplői is időnként akadályokkal néztek szembe. Leküzdésük sok energiát vett és vesz igénybe. Bár kétségtelen, minden mezőgazdasági ter­melési folyamat ki van té­ve az állandó természeti ha­tásoknak, s ezek jó részben hátráltatják az eredményes termelést. Gátként mégsem elsősorban ezek jelentkeznek, hanem az ember. Viszlai Gábor, a selyebi termelőszövetkezet elnöke: — Példa erre az állatorvosi hiány égető problémája. Mint a legutóbbi igazgatótanács­ülésen is elhangzott: terme­lőszövetkezetünknek nincs önálló üzemi állatorvosa, így nincs, aki magáénak tekin­tené az állományt., s ezért — ha betegség üti fel fejét — az állomány nagy részénél a továbbiakban preventív in­tézkedésiül már jóformán szó sem eshet. Miként télen a magas lázzal járó vírusos köhögés esetén, ahol folya­matosan betegedtek meg az állatok, vagy legutóbb a tar- lósömömél, mikor a szüksé­ges vakcina beszerzéséig, az állatorvosi kezelésig eltelt néhány nap lényegesen ron­totta a hizlalás eredményes­ségét. Az. értékesítés körül is gondok vannak. Az ÁHV ugyan bármikor átveszi a felkínált portéka^ de szá­mukra — mint minden hiz­lalással foglalkozó gazdaság számára — igazán az a ked­vező, ha exportra tudják küldeni' a hízott, kész álla­tot. Biztos külpiac a szovjet piac. Ide csak nagy púlyú és kötött tartásé egyedek kel­lenek. Sajnos, a GT állomá­nyának jelentős része kötet­len tartású. Ahhoz, hogy megoldják, legalább harminc százalékban a lekötést, ki­sebb átalakításra lenne szük­ségük. Ehhez pedig pénz kell, vagyis hitel, s kedvező hitelhez jutni ma már na­gyon nehéz. Az eredeti elképzelés: — olyan költséghatáron belüli, ezres nagyságrendű marha­tartás-hizlalás, hogy az legalább tizennégy százalé­kos nyereséghányadot hord­jon magában — megvalósult. Elért eredményeikkel általá­ban elégedettek. Keserű száj­ízt csak az okoz, hogy ... Viszlai Gábor: — Amikor a húsprogram beindult, mi azt hittük, maximális anya­gi és erkölcsi támogatást kapunk majd. Támogatást ugyan kapunk, de bizony többet igényelnénk. Miként a gabonaprogram keretében például rengeteget beszélünk az aratásról, úgy itt. ezen a területen e témáról csak hallgatunk. Pedig itt termel­ni, eredményt elérni, nehéz munkát, nagy erőfeszítést követel. Szóval, lenne mit mondanunk ... Balogh Andrea gyártottnál. Az üzem dolgo­zói első félévi időarányos tervüket túlteljesítve hét­százezer négyzetméter ra­diátort állítottak elő; egy műszakban kereken száz családi ház. vagy 320 bér­házi lakás fűtéséhez elegen­dő fűtőtestet készítettek. Utókból hasznos nyersanyag (Folytatás az 1. oldalról) számára létfontosságú beru­házást. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek jelentős vál­tozásokat, örvendetes fejlő­dést hoztak a Nádasdvölgye Tsz gazdálkodásában. Né­hány éve a mai vezetés még sokmilliós, súlyos mérleg­hiányt, leromlott gazdaságot vett át, s az elmúlt évet már sikerült szerény nyereséggel zárni. A rendkívül mostoha termőhelyi adottságok között elért eredményekhez hozzá­járultak a jól fejlesztett mel­léküzemágak. A rövid idő alatt felépített, felszerelt magnezitőrlő üzem is a kez­deményezőkészséget, a vál­lalkozószellemet dicséri. Olyan lehetőséget hasznosít új melléküzemágával a ter­melőszövetkezet, amely össz­hangban van a népgazdaság célkitűzéseivel. Az őrlőüzem segítségével hulladékanyago­kat fognak hasznosítani, s termékük jelentős import ki­váltását teszi lehetővé. Be­fejezésül annak a remény­nek adott kifejezést, hogy az új őrlőmű kapacitását teljes mértékben mielőbb hasznosí­tani fogják s ez is hozzájá­rul a termelőszövetkezet gazdálkodásának hosszú távú stabilizálódásához, a tsz dol­gozóinak boldogulásához, jobb megélhetéséhez. Az üzem bejáratánál levő nemzeti színű szalag átvágá­sa, majd a íelsüvítő sziréna- hang jeladása után beindul­tak az őrlömű gépei. A ko­hászat hulladékhányójából kitermelt és megtisztogatott, eddig mihaszna magnezittég­lát dolgozták fel ismét hasz­nos, keresett nyersanyaggá. Előbb a pofástörő zúzta ök- lömnyi nagyságúvá a ke­mény téglákat, majd az őr­lősoron és szitán áthaladva, perceken belül jelentkezett a végtermék, a 3—6 millimé­ter szemcsenagyságú, ismét feldolgozható őrlemény. Az év hátralevő részében már mintegy 1500 tonnányi, 9 millió forint értékű nyers­anyagot várnak a mellék­üzemágtól. A tervek szerint a melléküzemág termelési ér­téke 1986-ban már elérheti a 80 millió forintot. Az idén ennyi a tsz összes termelési értéke. Importált nyersanyag helyett, az itt hasznosított hulladék, a már felhasznált téglák őrleményéből készül­hetnek az új magnezit- és samottgyártmányok a kohá­szatok, az üvegipar, a ee- mentipar és más felhaszná­lók, így a tűzhely-béléstes- leket gyártó szomszédos, hangonyi tsz melléküzemága számára is. (I*. s.) rr-MMim in» .1 m mii . au—in——«w—i — Hazánkban körülbelül 50 1)00 targonca segíti a ter­melőmunkát az ipari és a mezőgazdasági üzemekben. E fontos szállító- és emelő­gépek javítása, szervizelése, valamint alkatrészellátása azonban nem volt kielégítő. Az elmúlt esztendőben kor­mányszinten is foglalkoztak e témával, nevezetesen a szervizhálózat kiépítésével, és az alkatrészellátás javításá­val. Tavaly létrehozták a Tar- goszer GT-t, amely az or­szág területén — különböző helyeken — javítja a külön­féle targoncákat. Tizenöt cog tartozik a gazdasági társu­láshoz, többek közt a Gép­es Szerszámértékesitő Válla­lat. valamint a MÜART is, mely cégek a targoncákhoz szükséges alkatrészeket biz­tosítják. Tagja a társulásnak a miskolci XVI. sz. Autója­vító Vállalat is, mely az észak-magyarországi terüle­ten található targoncák ja­vításával (is) foglalkozik. E tevékenységhez megfelelő műszaki, technikai feltéte­lekkel rendelkezik a válla­lat. A targoncák javításával foglalkozó szakemberek spe­ciális tanfolyamon vettek részt a tavasz folyamán. Egy dolgozójuk nemrégiben tért haza Bulgáriából, ahol a gyárban közvetlenül tanul­mányozta a targoncák „ana­tómiáját". Egyébként a bol­gár gyárral nagyon jó kap­csolatot alakítottak ki, amit az is mutat, hogy nemrégi­ben Miskolcon rendezték meg a Balkancar szimpóziu­mát. Mihók Rezső, * a vállalat igazgatója elmondta, hogy el­sősorban a bolgár robbanó­motoros targoncák nagyja­vításával. és a motorok, fő­darabok felújításával foglal­koznak. Az elvégzett mun­kára hathónapos garanciát alapján. Hat szervi zfooesi- jukkal rendszeresen felkere­sik ügyfeleiket, a Borsodi Vegyi Kombinátot, a Ti­szai Vegyi Kombinátot, a December 4. Drótművet, a Lenin Kohászati Műveket, a Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdasagot, a To- kaj-hegyal>ai Állami Gaz­dasági Borkombinátot, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatot a Borsodi Nyom­dát, a különböző víztársu­lásokat — többek között. Éves termelési értéktervük az idén 4,3 millió forint Az új gépek, berende­zések javítását, karbantar­tását külföldön, a gyártó országokban — a Német Demokratikus Köztársaság­ban, Csehszlovákiában és Bulgáriában . — sajátítják el a fiatal műszerészek. Laborfalvi Sándor, a szer­viz helyettes vezetője is elvégezte ezeket a tanfo­lyamokat.. A legkorszerűbb irodagépek, az író-, a szá­vállalnak. (Megjegyzendő, hogy a garancia ügye még nem teljesen rendezett, az üzemeltetők érdekeivel is egyeztetésre van szükség.) Mivel ezek a fürge kis jár­művek szállítást és anyag- mozgatást is végeznek, a to­kozott balesetveszély miatt, toaximális biztonságra van szükség. Ezt célozza az a szabvány is. amely előírja a targoncák időszakos műsza­ki- vizsgáját (csakúgy, mint a gépjárműveknél). A vállalat tervei közt szerepel az erre jogosító (mármint a műszaki vizsgáztatásra szóló) felha­talmazás megszerzése. To­vábbá elsőként — a mező­túri Mezőgazdasági Főisko­lával közösen — kidolgozták a mozgó szervizkocsi proto­típusát. amelynek segítségé­vel a helyszínen (az adott vállalat telephelyén) elvé­gezhető a műszaki vizsga. Mészáros mosógépek, a pénztár^, s sokszorosító-, a könyvelő-, a számlázó- és az adatrög­zítő gépek a zsebszámoló és a fénymásolók javítása, karbantartása magas szak­mai tudást igényel. Mint elmondotta, a javítás, a karbantartás személyi és tárgyi feltételei megvan­nak, két helyiségükben azonban eléggé szűkösen férnek meg, mivel itt tá­rolják a javításra váró gé­pek egy részét is. Ez az egyik akadálya a létszám- fejlesztésnek. Nem vonzó ez a munkahely túlságo­san azért sem, mert vi­szonylag alacsony a mű­szerészek jövedelme, annak ellenére, hogy egy részük gépkocsivezetőkéit pótlékot is kap. Tízfős gazdasági munkaközösségük, amelyet a közelmúltban alakítottak meg, egyaránt jól szolgál­ja azonban a vállalati és az egyéni célokat is. O. J. Gemiiaieiep a nysrfásban Üj üzemágat alakított ki a bortermeléséről híres Kis­kunhalasi Állami Gazdaság: gombát termel a kertészeti, illetve az erdészeti hulladé­kok felhasználásával- Ehhez az erdejük gyérítésénél tőid­ben maradt tüskök haszno­sítása adta az ötletet. A gaz­daság 1400 hektáros nemes nyárasában 4—5 éves korban ritkítani kell a faállományt ahhoz, hogy a megmaradt fák megfelelő élettérhez jus­sanak. A földben maradt tuskókat beoltják laskagom­bával, amelynek fejlődéséhez kiváló a nyárfaerdök klímá­ja. Mikor már nem terem több gomba, a tuskó ts el­korhad, s feleslegessé válik a gépi erővel való kiterme­lése. ami rengeteg energiát és különleges munkát igé­nyelne a meglevő faállo­mány miatt. Radiátorrekord \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents