Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-11 / 161. szám
•ypr T984. július 11., szerda ESZAK-MAGYAROftSZAG 3 Szétszórt kapacitások Miért drágák a számítógépek? A szakértők becslései szerint mintegy négy és tél millió elektronikus számítógépet használnak, alkalmaznak már világszerte. Nagyobb részük mikroszámítógép, amelyek teljesítménye — az avatatlant könnyen megtévesztő „mikro” elö.névtő! eltérően — mind jobban nő. Magyarországon még nagyobb a mikrogépek aránya. Ha ugyanis eltekintünk a magánimporttól (az ily módon behozott számítógépek mennyiségéről, típusáról nincs megbízható statisztika), azt látjuk, hogy nálunk hozzávetőlegesen 1100 nagy, közepes és kisszámítógép jut hatezer mikrogépre. A mértékadó vélemények szerint 1984 végére megkétszereződhet a mikrogépek száma, mindenekelőtt azért, mert egyre jobban kibontakozik a hazai gyártásuk. OKTATÓGÉP — 35 EZERBRT Ez örvendetes jelenség, s magában rejti annak a — persze, nem holnap megvalósuló — lehetőségét is, hogy hazánk a számítástechnika elterjesztését szorgalmazó kormányprogram szellemében felzárkózik a fejlett országok mögé. Csakhogy az öröm ürömmel jár: Magyar- országon túlságosan drága a mikroszámítógép. Csak néhány példát jellemzésül! A fejlett országokban már meglehetősen olcsók a mikrogépek első csoportjába sorolt, tömegigényeket kielégítő, a családban és az oktatásban használatos, televízióhoz csatlakoztatott mikrogépek. Még a nagyobb teljesítményűek ára sem haladja meg közülük a 3 (Ki dollárt. Nálunk viszont csaknem 60 ezer forintba került először az az oktatógép, amelyet, a Híradástechnika Szövetkezet állított elő, az iskolaszámítógép-program keretében. Igaz, hogy később 45 ezerre csökkent az ár, 1984 második felében pedig már csak 35 ezret kérnek érte. De ez még mindig tekintélyes összeg, s ráadásul nem is könnyű ehhez a géphez hozzájutni. Talán még kedvezőtlenebb a helyzet: a legfejlettebb, legnagyobb teljesítményű mikrogépek körében, az úgynevezett professzionális számítógépeknél. (Ismeretes, hogy e gépek már összekapcsolhatók egymással. sót nagygépes rendszerekkel is.) Amíg külföldön már 3 ezer dollárért hozzá lehet jutni e gépek olcsóbb változatához (ez nem sok, ha tekintetbe vesz- szük, hogy e komputerek tárolókapacitása elérheti a mini-, illetve kisszámú ó- gepekétl), nálunk annyira drágák, hogy még a jól menő, erősebb szövetkezetek is kénytelenek meggondolni: jut-e rájuk pénz? Megjegyezzük, hogy a legtöbbször nem is valós dilemma ez, hiszen e gépeket külföldről kell behozni, többségük viszont embargós cikknek számít nyugaton. (Ez persze alaposan közrejátszik a magas árban!) SOROEATGTARTASRA van szükség Közismeri. Hogy a mikroprocesszorra vonatkozó embargó mindig létezett, bár az utóbbi időben néhány területen enyhült. De még így is gondot okoz idehaza, hiszen a hazai mikroprocesszor gyártás híján nehezen bővíthető a magyar mikrogéppark. Mégis, a 70-es évek végén több hazai kutatóintézet és nagyvállalat szakemberei láttak hozzá a mikro- gépgyállás előkészítéséhez. Ez ugyancsak örvendetes jelenség, hiszen semlegesítheti az embargós hatást. Csakhogy, ez az akció sem zökkenőmentes, Jellemző, hogy több mint l'él.száz gazdálkodó szervezet foglalkozik ma Magyarországon mi krogép-fejlesztéssel és -gyártással. A legnagyobb részük saját szükségletre termel, még a legnagyobb gyártók sem produkálnak többet évente néhány száz darabnál. Vagyis igencsak szétszórtak nálunk a szellemi es termelőkapacitások. Az ilyesfajta, egyedi gyártás persze magas költségekkel jár, nem beszélve arról, hogy ilyen kis ,szériákkal nem lehel kielégíteni a szükségleteket. Az effajta kisipari módszer nem szünteti meg, csupán mérsékli a hiányt. Az. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság még 1979-ben kutatási célprogramot kezdeményezett e gondok enyhítésére. A program — amelynek végrehajtása sajnos csak két év múlva kezdődött meg igazából — előirányozta, hogy a sokféle fejlesztés közül válasszuk ki a legsikeresebbeket, kezdődjék meg itt a tömeggyártás. s ezáltal tegyük lehetővé a hazai szükségletek kielégítését. Kedvezőnek mondható, hogy a legfejlettebb típusok, a professzionális számítógépek gyártását szorgalmazza mindenekelőtt a program. Az erőfeszítések sikerrel jártak, s három hazai berendezés lényegében készen áll a sorozatgyártásra. A szakértők szerint ezek közül a Számítástechnikai Kutató Intézet gépe a legtöbbet ígérő. Jónak ígérkezik a Központi Fizikai Kutató,Intézet magyar—szovjet együttműködéssel kifejlesztett Janusz fantázianevű gépe is. A képzeletbeli dobogó harmadik lépcsőfokára a Videoton sorozatgyártásra megérett gépe került. ÁRCSÖKKENTŐ PROGRAM Ismeretes, hogy a kormány még 1971- ben számítástechnikái központi fejlesztési programot fogadott el, a hazai számítás- technikai kultúra megalapozása végett. A Minisztertanács a közelmúltban értékelte s program teljesítésének eddigi tapasztalatait, s határozta meg, hogy mik a teendők a továbbiakban. Amint az értékelés megállapítja, bár nálunk is sokat fejlődött a számítástechnika, lényegesen kisebb szerepet játszik, mint a fejlett országokban, sőt, számos területen még a világátlagtól is elmaradunk. Hogy e hátrány minél előbb mérséklődjek, egy új, átfogó program kidolgozására, és persze — a hetedik ötéves terv időszakában — annak teljesítésére van szükség. Sarkalatos követelményként fogalmazták meg: el kell érni, hogy csökkenjen. méghozzá lényegesen csökkenjen a mikroszámítógépek ára. Elképzelhető, hogy a mikroszámítógépek magas árában közrejátszanak még más tényezők is, mint amelyekről szóltunk. Az Országos Anyag- és Árhivatal a közelmúltban komplex vizsgálatot indított az okok feltárásává, a gondok, panaszok orvoslására. h. m. Ipari tevékenység a Hernádvölgye Tsz-ben A közös gazdaságod kezdeti és sokszor kezdetleges melléküzemágai mára valóságos ipari tevékenységgé nőttek. Így van ez a her- nárinémet i Hernádvölgye Termelőszövetkezet ben is. ahol a termelőmunkán kívül bizonyos szolgáltató kapacitást is kialakítottak. A helybeli szerviz- és felújító műhelyükben például IFA t e hei gépk i >csi k fel ú j i l ásá l. nagyjavítását és vizsgáztatását is vállalják. - Mint -S’ti- bally Hn'mó. a tsz főmérnöke elmondotta, a gesztelvi gépin ú he] vükben te 1 k és zü 1 - 'lek a l-il-lK—1UÜ típusjelű hidraulikus kotró gyártására. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel 191(2 elején kötőitek hasznosítási szerződést — dr. Tarjaii Tamás és dr. Debrvezeni Ele- mer szolgálati találmányáról van szó — és a prototípust viszonylag rövid idő alatt elkészítették. Ez. jelenleg az onga.j kavicsbányában üzemel. Most. készül u második példány az ónodi II. Rákóczi Ferenc Tsz részére. A kotró egyetlen energiabevitellel, 20 bar — atmoszféra — magas nyomású tiszta vízzel üzemel, lazítja. jöveszti a homokot, illetve a kavicsot, végzi az. osztályozást, az iszaptalaní- tást és a szállítást, meghozza nagy — 30—40 méter — mélységről. A prototípus és a most készülő kotró teljesítménye — mint a típusjelből is kiolvasható — 100 köbméter anyag óránként. De az igényeknek megfelelően kisebb, illetve nagyobb teljesítményűt is tudnák készíteni 4—fi millió forint értékben. Az ú.i termék iráni az érdeklődés nagy, a konkrét megrendelések száma azonban kicsi, pedig az Országos Műszaki Fejlesztési BiHegesztök dolgoznak a második kotró úszótestén. Tamás István íekr. zottság is támogatja ezt a programot. Mint a közös gazdaság vezetői elmondottak. az. idén kel komplett/ egység készül el és négyet előkészítenek. Jövőre már nyolcat képesek gyártani. Az. is elképzelhető, hogy — hasonlóan a termelési rendszerek gépbérleti módozataihoz — 4—5 évre bélbe ad ják a mély kot rókát, illetve majd előnyös részletfizetésekkel is megvásárolhatók. Hernádkakon egv régi lakóházból alakították k>i az úgynevezett Siegling üzemet, ahol nők dolgoznak. Az tuen, már 20 millió forint termelési er leket terveztek. Nyugatnémet alapanyagból készülnék itt különböző szállítószalagok, hajtószíjak, es itt történik ezek végtelen»- lése is. Közel 200 hazai iparvállalattal, gyárral, üzemmel állnak partneri kapcsolatban. Termékeik jól szolgálják az import ..kiváltást”, illetve a devizámig* takarítást. E leien is megszervezték szolgáltató «műszerüket, a helyszíni szervizt. Újai csatlakozások a munkaversenyhez fFofj/tató« i»e 1. oUialrcd) át ész forgalmi tervét az. idén és a jövő évben egyaránt 2 —2 százalékkal túlteljesítik. A szövetkezet számos intézkedést hozott nyereségének növelésére. Tervezik, hogy 1985 végére a kereskedelmi egységek nyolcvan százaléka már új üzemelési formálván tevékenykedik, a termelékenységet mindkét esztendőben 5—5 százalékkal emelik. Az energiafelhasználás csökkentése is az el civil dó célok között szerepel: az. idén és a következő ívben összesen fiOO ezer forint értékű energiát takarítanak meg. A kollektíva felajánlotta, az esztendő végére az áfész valamennyi ipari üzeme nyereséges lesz. A vállalások között szerepel, hogy a szövetkezet nyereségtervét az idén 600 ezer forinttal. 1985- ben ivedig 7(H) ezer forinttal túlszárnyalják. A tagság és a szövetkezei kapcsolatának erősítésére irányuló tennivalók is hej vert kaptak a vállalásban. Többek között rendszeresen megrendezik az őszi szövetkezeti heteket, s ennek keretében legalább negyven, különböző kereskedelmi, vendéglátóipari és szövetkezet- politikai akciót (árubemutató. kedvezményes vásár, termékkiállítás, tömegsport ren dezvény stb.) szerveznek. Két év leforgása alatt 15 millió forint értékű célrészjegyet gyűjtenek a tagság körében. — A talpon maradáshoz, a piaci igények kielégítéséhez, - az egyre magasabb színvonalú követelmények teljesítéséhez nemcsak modern technikára és technológiára van szükségünk, hanem képzett szakmunkásokra is ... márpedig számos területen hiányzanak a magasan kvalifikált emberek, a megbízható tudással, felkészültséggel rendelkező munkások — mondta Lenkey Tibor. a Lenin Kohászati Művek személyzeti és oktatási főosztályvezetője. Évek óta vissza-visszatérő Iv 11 ;ia legkülönbözőbb fórumokon: termelési tanácskozásokon, műszaki konferenciákon. szakszervezeti bizalmiak ülésén ... és sok más helyen gyűltek és gyűlnek az indulatos és megfontolt. uz aggódó és néha már- már kétségbeesett felszólalások. észrevételek. hogy nincs utánpótlás nem men nek a fiatalok melegtizemi szakmákat tanulni. Olyan hagyományos, nem egy esetben évszázados tradíciókkal rendelkező szakmák mun- kisgárdá.iír „dicsekedhet” ölvén év körüli átlagéletkorral, mint a kovácsok, öntők, hengerészek, de újabban már hiány jelentkezett az esztergályosok között is. Vannak szakmák, melyekben tíz éve egyetlen beiskolázás sem volt! Tíz évig nem tanult senki öntőnek, kovácsnak! Márpedig nemcsak arról van szó, hogy emiatt nem lesz, aki turbinaházat öntsön, vagy nem lesz, aki vasúti kereket kovácsoljon. hanem arról is, hogy a gépipar így kevesebb turbinát, vasúti kereket tud gyártani ... és hosz- szan sorolhatnánk még, mi minden következménye lehet, hogy gazdátlanul maradnak a szerszámok. — A legnagyobb mértékű csökkenést a korkedvezményes munkakörökben tapasztalhatjuk. éppen ezért ezekben a szakmákban kell a legtöbb erőfeszítést lenni — mondta a főosztályvezető. — Ezek az emberek melegüzemi dolgozók, akiknek a közelmúltban adtuk ki először, a kormányrendelet értelmében, a melegtizemi pótlékok Idén megtört ajég és 30 fiatalt, sikerült beiskolázni ezekben a szakmákban. Nagy jelentősége volt az ösztöndíjrendszernek és a különböző juttatásoknak, melyekkel igyekeztünk eme szakmák presztízsét növelni... visszaemelni eredeti rangjukra. Nemcsak az efijes-zerő létszámfogyás okozott és okoz gondot az LKM-ben, hanem az is, hogy a nagymértékű fluktuáció során számos, a gyárban kitanított, oil több szakmára szóló képesítést szerzett ember ment el, és vitte magával azt a szellemi tökét, amit a kohászattól kapott. — Aki itt ■ dolgozik, gyakran találja szembe magát a kényszerítő ténnyel, hogy tanulni kell .. . tanulni kell a kenyérért. Természeteken ez nem csupán egyéni felismerés és érdek, hanem a vállalati feladatok is ezt parancsolják. Ezért számos tanfolyamot, továbbképzést szervezünk és jelentős azoknak a száma is. akiknek különböző nappali és levelező tanulmányaikhoz nyújtunk anyagi és erkölcsi segítséget. Jelenleg 16 ezer 500 dolgozója van gyárunknak, akik közül egészen pontosan 7005-en vesznek részt valamilyen tanfolyamon, vagy továbbképzésen. A korábbi évekhez viszonyítva, a minőségi követelmények léptek előtérbe, igyekszünk olyan szakmákat adni munkatársaink kezébe, melyek a magasabb technikai, technológiai ismeretek megszerzését segítik. Kiemelhetem ezek közül a kombinált acélmű üzemeltetéséhez szükséges számítógépes tanfolyamokat, a hard-ware-képzést és az operátorok oktatását. A kohászat idén 3,7 millió forintot költ a különböző oktatási formákra. Ez olyan beruházás, aminek megtérülését semmilyen könyvelési oszlopba, rovatba nem lehet beírni, ám mégis jelentős tényezője a nyereségképzésnek. De nyereségei kell jelentsen mindez valamennyi munkásnak is. Erről a következőket tudhattuk meg: — Különböző ösztönzési formák vannak. Például a másod- és rokonszakmák megszerzésekor 50 fillér, egy forint órabéremelésben részesül a továbbképzésben részt vett dolgozónk. A fokozott ösztönzés rendszerét most dolgozzuk ki. Szót kell ejtenem egy újdonságról is: a kiemelt kategóriáról. Még kevesen esnek ebbe a csoportba. de azoknak a mesterszakmunkásoknak, valamint diplomásoknak adtuk meg ezt a lehetőséget, akik eddig az átlagosnál nagyobb kreativitásról, újítási és innovatív készségről tettek tanúbizonyságot. Az ő tevékenységüket félévenként fog juk értékelni, tehát nem valami örökös elit-klub tagságot jelent ez a kiemelés. A jövőben a vezetők is er dekeltek lesznek a szakemberállomány utánpótlásában és megtartásában. Ezt a fel adatukat ugyanolyan súllyal fogjuk értékelni, mint ter- melési-gazdasági munkájukat. Jelenleg 8827 szakmunkás, 4109 betanított munkás és 626 segédmunkás dolgozik a gyárunkban, tehát látható. hogy elég kicsi azoknak a száma, akiknek még nincs szakmájuk. Miiven lehetőségünk marad? Konvertálható szakmunkásokat kell nevelni, akiknek tudása bármikor be- és átváltható a vállalati és egyéni érdekek szerint. És mivel a tudásában fölkészült embereket nem csupán termelőerőnek. hanem érzelmekkel, humánus igényekkel telített munkatársaknak tekintjük, az eddigieknél is nagvobh fiaveimet fordítunk a lövőben a inunkahelvi légkör, a környezet alakítására .. . mindarra, amit emberi té- nvezönek szoktunk ni",-ezni. Szendrei Lórin« Tanuló kohászok