Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-31 / 178. szám
19&4. július 31., kedd ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 mdmm A Mezőgép a belső átszervezés után További célok és lehetőségek Az elmúlt években a rugalmasabb gazdálkodás érdekében elvégezték a belső átszervezést a miskolci Mezőgépnél. Unnék alapján (öbb párhuzamos tevékenységet megszüntettek, illetve olyan programirodát alakítottak ki, amely szervezetien irányítja az iizem termelését. Az átszervezés eredményeként javult a vállalat munkája, tovább folytatódott a termékszerkezet átalakítása, és növekedett a termelés. Az elmúlt négy esztendőben tehát sikerült csökkenteni a belső tagoltságot, de olyan szerkezeti megoldást nem találtak, amely valamennyi gondot megoldott volna. A vállalatnak hat telephelye van, és ezek egymástól 40—(10 és 100 kilometer távolságra vannak. — Ez egy olyan objektív adottság, amit nem szüntethetünk meg — mondja Barms Ágoston igazgató. — Ilyen távolságból képtelenség naprakészen ismerni a gyáregységek munkáját, működései, és lehetetlen azokat innen, a központból irányi-/ tani. Így a gyáregységek jó gazdálkodásának, termelésének kulcsa csakis az önelszámolás lehet. Ehhez kapcsolódik az érdekeltség is. Amikor a vállalat mai termékszerkezete kialakult, lényegében arra törekedtünk, hogy mindegyik gyáregység önállóan végezze a munkáját. a gyártáselökészitéstöl a késztermékig, a szállításig es a garanciavállalásig. Mi tehát nem igyekeztünk valamiféle verti-kumszemléletet kialakítani csak azért, hogy innen irányíthassunk. Az üzem szervezetét tehát úgy alakítottuk ki, hogy a központban csak a nélkülözhetetlen funkciók maradtak meg. Ilyen például a gyártmányfejlesztés, beruházás- előkészítés. a beruházás, vagy a főkönyvi könyvelés. A belső átszervezéssel elértük. hogy minden gyáregység maga alakítja tovább a gazdálkodósát. Most, az át- szei'vézésf követően, a hogyan' tovább útja foglalkoztat bennünket. Az objektív tények miatt nyilván elképzelhetetlenek további szervezeti változtatások-, tehát mindenképpen az önelszámolási és az érdekeltséget kell fejleszteni. Konkrétan arra gondolok, hogy a gyáregységeinknél már ne működjön az összvállalali védőernyő. ha az nem szükséges. Ennek nyilván olyan feltételrendszere is van, hogy amelyik gyáregység jól dolgozik. ezt érezzék meg az emberek a keresetükben is, ott pedig..ahol nem így van, ne legyen mód a fizetések növelésére. Természetesen egyelőre nagy lehetőségek nincsenen, és ma ezeket a dolgokat úgy oldjuk meg, hogy januárban kiadjuk az éves bér 70—80 százalékát és félévkor csinálunk egy kontrollt. A fennmaradó béri ezután adjuk ki, a vállalt es teljesíteti eredmények alapján. Magyarul : többletet csak azok kapnak, akik többet vállaltak, összességben, exportban és az import helyettesítésében. — Million tapasztalatokat szereztek eddig? — Ez a módszer eddig eredményesnek bizonyult. De a jövőben még erőteljesebben, nyereségcentrikus irányban kell folytatni a gazdálkodást. Ebben valamennyi gyáregységnek egyforma a feladata. Tudjuk, hogs7 a feltételeink korlátozottak, hiszen az ár eleve adott, így egyik oldalról csak. a költségcsökkentés, vagy a termékszerkezet változtatása jöhet szóba. Azt már 15 éve érzékeljük, hogy a költségek csökkentése csakis egy határig képzelhető el. Ma már ott tartunk, hogy a régi termékeink egy részénél a nullára zsugorodott a. nyereség, ilyen például a műtrágya- őrlő. Most. tehát vagy azt kell tennünk, | hogy megszüntetjük az ilyen termékek gyártását, vagy meg kell keresnünk a technológiai változtatásnak, vagy ' más módosításnak azl a lehetőségéi. hogy egy ideig még elviselhessük a gyártás terheit'. Most három témakörben alakítottunk ki egy-egy vizsgáló csoportot, hogv megvizsgáljuk ezeknek a termékcsaládoknak a gyártási feltételeit. Kiderült, hogy együttesen még mintegy tízmillió forinttal csökkenthetjük a költségeket, tehát ez az út egy darabig még járható. Ez a szükség gyorsította fel a termékszerkezet változtatásának folyamatát is. A felsözsolcai gyáregységünkben például minden más termek készítését megszüntettük. mert a lő profilunk, az NSZK-licenc alapján készülő EMU-szivattyúk és a korábbi búvárszivattyú iránti kereslet megnövekedett és jó ezeknek a termékeknek a nyeresége is. lgv minden rendelkezésünkre álló kapacitással ezeknek a termékeknek a gyártására tértünk át. A jövőben igen fontos feladat lesz a szervezettség és a vállalkozóképesség további növelése. A szervezettebb működés feltételeit az a számítógép javítja -majd. amit a közeljövőben helyezünk üzembe. A gyárban már megkezdte a próbáját az a VT 25. A kisszámitógáp, amely az adatgyűjtést végzi. Ezt a berendezési végül is adatbanknak szánjuk. Eddig a vállalat 16 ezer információját tápláltuk bele, és még 3 ezer további adatot viszünk be. és így bármikor rendelkezésünkre állnak majd a vállalat irányításához szükséges műszaki, anyaggazdálkodási. készletváltozási. gyártmány- és gyártmánycsaládjának adatai. Ez a rendszer egyúttal alkalmas arra is, hogy a SZÜV-nél levő nagy számítógéphez csatlakoztatva adatokat szolga 11 ásson, és igy meg tudjuk valósítani azt a hosszabb távú célkitűzésünket, hogy később a termelésirányítást is számítógéppel végezzük. Ez egyértelműen javítja majd a vállalkozási készségünket. Természetesen mindezt úgy képzeljük el, hogy később tovább alakítjuk majd H vállalat -struktúráját, és az; újonnan kialakuló feltételeknek megfelelően igazítjuk. Jelenleg kél-háromszáz termék átfutását irányítjuk manuális számításokkal, tehát mindenképpen nagy változás j lesz, ha ettől a munkától meg tudunk szabadulni. A jövő céljaihoz tartozik még, hogy további korszerű NC-gépeket vásárolunk a termelékenység fokozásához. Mindezt abban a reményben tesszük, hogy egyszer majd valamennyi gazdasági körülmény úgy alakul, közte a bérek is, hogy jobban meg tudjuk fogalmazni az egyéni érdekeket. Hajdú Gábor Gyorsmérés A hűvös, csopodékos időjárás megnehezíti a belokaritást, hiszen a termény legnagyobb részét mesterségesen szárítani kell. Ezért rendkívül fontos művelet o magok nedvességtől- talmának mérése, mert a szárítóberendezést csak ennek ismeretében szabad beállítani. Az encsi Zója Termelőszövetkezetben Zsolcák Ferenc mintavétel után az első szállítmányok víztartalmát méri. Fotó: Morvay Tamás Hozzáértéssel nyereséges fi gyepre alapozott husmarha-tartás Egy tanu*sagos tanácskozásról Alig valamivel több. mint egy evtizede kezdődött el hazánkban a szarvasmarhate- nvésztés szakosodása. A tejtermelő ágazat eredményei látványosabbak, a húsmai— ha tartás fejlődése valamivel szerényebb, pedig elsősorban ezen az utóbbin múlik a jelenleg évi mintegy 240— 250 millió dolláros húsexportunk megvalósulása. Ami pedig a jövőt illeti, a húsmarha exportja várhatóan tovább növelhető, s ezek a további dollármilliók kevés beruházással, a még csak részben hasznosított 1,3 millió hektárnyi gyepterületen termelhetők meg. A marhahús „előállításának” további tartaléka, hogy mezőgazdaságunk évi 7 millió tonnányi melléktermékéből jelenleg még csak 3 millió tonnát hasznosítunk, értékesítünk. De maradjunk a esek ív Sajóitébonyi nsvényvédő szerek az argentin piacén A növény védőszer-termelés. amelyet központi programként fogadott el a kormány — jelentős gondokat ró a . végrehajtókra. Piacot szerezni a terméknek és piacot találni alapanyagok beszerzésére. Az Északmagyarországi Vegyiművek a teljes hazai nrt- vétiy védőszer-termelés közel 15. ezen belül a herbicidek m uegy 40 százalékát biztosi' ia. A növényvédő szerek ári értékesítése szinte •‘'••.kérdése a vállalatnak, s mivel a versenytársak köre óriási, a sajóbábonyi szakembereknek szinte minden kilogramm növényvédő szer eladásáért keményen meg kell küzdeniük. A vevőkör bővítésében új tnrdulat következett be az év első felében. Egy szerződés revén Argentínába is szállít növényvédő szert az ÉMV. Az eredményről és a jövő terveiről a következőket ttiondja Hegedűs István kereskedelmi igazgatóhelyettes: — Ma már nem érvényes az a régi jelszó, hogy eladok, ha tudok. Egyre inkább a mindenkori piaci helyzethez való igazodás került előtérbe, A világ növény Védőszer-piacát uraló multinacionális cégek jelenléte már önmagában is szín- 1 te leküzdhetetlen akadályt jelentett. Apró lépéseket, hosszú utat kellett megtenni — s ez nemcsak tengerentúlra érvényes —. míg eljutottunk az érdeklődés felkeltéséig.' Eltérő feltételeket, előírásokat, eljárásokat, technológiákat. eltérő éghajlati viszonyokat, ternSelési kultúrákat kellett figyelembe venni, s talán a legdöntőbb, hogy az árunak szigorú biológiai. egészségügyi, higiéniai előírásoknak kell megfelelnie. Az előzetes tárgyalásokat követően, a termékminta vizsgálata hónapokba, évekbe telik. — Ma' már jóleső érzés, hogy a forgalmazást engedélyező okiratok között a spanyol nyelvű is megtalálható az ÉMV-ben. Az argentin mezőgazdasági viszonyokat megismerve, a tiol- karbamát típusú növényvédő szerek kínálata látszott a legcélszerűbbnek. E termék- család második a világranglistán, s mivel Argentína rendelkezik az egyik legnagyobb szarvasmarha-állománnyal, kézenfekvő volt. hogy elsősorban herbicideket kénééjmiA, «ni elősegíti * t«hármány.szükséglet növelését. A jelenlegi igény meghaladja az évi 1000 tonnás nagyságrendet. Megállapodás született, hogy az ÉMV 1984 őszére — az argentin szezon kezdetére — 170 ezer liter kukorica- és ri zs gyomirtó- szert szálHt. Ennek értéke közel 600 ezer dollár. Az új argentin kormány ga zdaságszi gorí t ó int ézk édeséi jelentősen csökkentenék az ÉMV szállításait, ezért olyan megoldásokat keresünk, hogy jelenlétünk továbbra is biztosítva legyen Így született meg a gondolat, hogy a közös vállalkozás lehetőségét kell megteremteni. Az elképzelés szerint egv üzemet kell építeni, amely alkalmas lesz a tiol- karbamát család termelésére. T ok ele Béla Példa nélküli termés A hazai mezőgazdaság történetében eddig szinte példa nélküli termést, hektáronként 10.34 tonna búzát takarított be egyik 13 hektáros gabonatáblájáról a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezet. A néhány éve még „álomhatárnak” vélt hozamot az MTA marton Vásári mezőgazdasági k u t a tói n t éze t ében nemes í tét I MV 13-as takarmánybúza produkálta, nagyüzemi termesztési körülmények között. ben hasznosított gyepterületeknél. amelyekből megyénkben mintegy 131 ezer hektár található. Az országos 1,3 millió hektárnak közel fele nem hasznosul, marad parlagon, silány fűtermését csak az időjárás „égeti el” évről évre. Hasonló arányú ez a tartalék megyénkben is, s nem véletlen, hogy az az ösztönzés, „rábeszélés”, amely e nagy lehetőség kihasználására, a gyept'c alapozott h us m a rh a ta Has fejlesztéséi e igyekszik serkenteni mező- gazdasági nagyüzemeinket. A húsprogram sikere — adottságaink között — ugyanis elsősorban ezen múlik megyénkben. Sajnos, a nagy lehetőség birtokában levő mezőgazda- sági üzemeink egy részében a szemlélettel, a hozzáállással, de talán még inkább a szakmai felkészültséggel, a hozzáértéssel baj van. Pedig számos nagyüzem jó példája, eredményei bizonyítják, hogy hozzáértéssel, nagy odafigyeléssel, * gyepre alapozott húsmarha tartás kifizetődő, nvei-eséges. És annak ellenére, hogy az ágazaton elérhető * 14—15 százalékos nyereség, egy-egy húshasznú tehén 8000—700* forintot hozhat tisztán * „konyhára”, mégis előfordul, hogy akadnak még ma is mezőgazdasági nagyüzemek, ahol a szabályozókra hivatkozva igyekeznek felszámolni a náluk ráfizetéses ágazatot. (Azt. hogy' rosszul, félvállról, hozzá nem értéssel csinálták, még sehol sem -ismerték el.) Hogy hol csinálják, jól. hol nyereséges a gyepre alapozott húsmarhatartás? A BOOV1NA Gazdasági Társaság technológiáját alkalmazó számos nagyüzemben, megyénkben például a han- gonyi Hangonyvölgye Tsz- ben. ahol a minap egy gyakorlati bemutatóval egybekötött húsmarhatartási tanácskozáson autókaravánnyi. nemcsak megyénkből, de az ország minden részéből, sőt Csehszlovákiából is érkezett szakember győződhetett mes arról, hogy érdemes fejleszteni az ágazatot, hogy igenis kifizetődő a húsmarhatartás! A vitaindítók, a gondolat- ébresztők. igy Bolyki István hangonyi tsz-elnök beszámolója. Lipcsei Attilának, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztá ly vezető-helyettesének, dr. Munkácsi Lászlónak, a mezőgazdasági t udo má n y ok kand idá tusátiák, dr. Barcsok Zoltánnak, a mezőgazdasági tudományok kandidátusának, egyetemi docensnek, Beres Pálnak, a Szikszói Állami Gazdaság főállattenyésztőjének es Bnr- 1ha Györgynek, a TESZÖV tőmunkatársának előadásai, hozzászólásai meggyőzően elveitek amellett, hogy megyénkben nemcsak szükséges, de érdemes is fejleszteni, magasabb szinten „művelni” a húsmarhatartást. Azok a szakemberek, akik hozzáértő füllel hallgatták az érveket, a tényeket, s hozzáértő szemmel néztek kőiül a gyakorlati bemutatón, sokat tanulhattak, sok odahaza hasznosítható tapasztalatok szerezhettek. Meggyőződhettek például aoól, hogy a nagyon költségérzékeny ágazatban menynyire fontos az olcsó takarmány básás, amely jó technológiával, szakmai hozzáértéssel a legmostohább dombvidék gyepterületem rév.-, t-oeí tható, És többek között, ennek köszönhető, hogy a Hangonyvölgye Tse-ben a húsmarha ágazat termelte meg tavaly a 4.4 millió forintos tiszta nyereség zömét. A Szikszói Állami Gazdaság példája, eredményei is bizonyára sokakat meggyőztek. Tavaly országosan elsők lettek a hústermelési versenyben. s a gyepre alapozott húsmarhatarlásuk több mint tízmillió forintos ágazati, s 6.5 millió forintos tiszta nyereséggel zárta az elmúlt évet. ♦ A tanácskozás után. a gyakorlati bemutató színhelyen. a nyár közepén is üde zöld. dús dombvidéki legelőkön a szakemberek, termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetők, a húsipar illetékesei ariól .beszélgettek, hogyan növelhetnék akár ezrekkel a húshasznú tehenek számát, hogyan lehetne társulni, összefogni, az eddiginél többet tenni a húsprogram érdekében . . Érdemes lenne érdemben, tárgyalóasztal mellett is folytatni ezeket a beszél aetése- ket! (p. s.) i
