Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-31 / 178. szám
í AKUKOróAU 4 1984. július 31., kedd A képernyő előtt Nomen est omen: Zsákutca Komén est omen, azaz a név intő, figyelmeztető jel — jutott eszembe az elmúlt szombaton este, miközben a Zsákutca című kabaréműsor fáradt jelenetei tűntek fel és múltak el a képernyőn. Zsákutca olyan utat jelent, amelynek egyik vége lezárt, tehát onnan nem lehet tovább haladni, de jelent a zsákutca olyan állapotot, helyzetet is, amelyből nincs kiút. A szombat esti műsor hetvenedik percében egy láthatatlanul átrobogó autósor zúzta össze magát egy zsákutca végén; legalábbis a zajokból erre következtethettünk, mert későn tették volna ki, illetve nem engedték kitenni az erre a veszélyre intő táblát. A Telepódium — amelyről olyan sokszor kellett már elmondani, hogy keresi az utat n televíziós szórakoztatás jobbítása felé. vállal elismerést es elmarasztalást, kamerák elé állít kabaréösszeállítást és ogylelvonásos bohózatot, vendégül hívja a Rádiókabarét, új szerzőket avat és régiek dicsfényével próbálja a maga parazsát felizzítani — már-már tiszteletre méltó konoksággal kísérletezget mindennel, ami szórakoztathat és ami egyszerre nyújthat derűt a több diplomás és a félanalfabéta nézőnek. a televízió műsoraiban válogató és „mindenevő” előfizetőnek. amit megnézhet szombaton este a gyerek és nem nyújt csalódást a pikantériára vágyó felnőttnek sem. A legújabb ilyen kísérlete volt a minapi Zsákutca, amely címével es egész szerkezetével, tartalmával, színvonalával a bevezetőben idézett latin nyelvű mondást látszik igazolni. Intő, figyelmeztető újabb adalék, hogy a Telepódium — és talán a hazai televíziós szórakoztatás jelentős része is — valami olyan zsákutcában bolyong és csetlik-botlik, amelyen nem lehet tovább haladni, amelyből nem látszik kiút. Tulajdonképpen nem érne ennyi szót ez a műsor, ha nem egy évek óta makacsul jelenlevő tendencia, a kórosan lefelé nivellálódó televíziós szórakoztatás nagyon is jellegzetes tüneteinek valóságos gyűjteménye lenne. Ebben a laza szerkezetű műsorban, amely egy elaggott budapesl-belterületi utcasarokra vetíti az elmúlt évek. sőt évtizedek tucatnyi kabarétémává devalvált gondjál-baját. bevezetésként megjelenik egy ittas férfi, aki — mi is lehetne más? — nemcsak munkás, hanem „rászedett” szocialista brigádvezetö. Ez a jóember elmeséli kínjait, mert társai helyett is színházban volt, s ott ezt, meg azt tapasztalta. Elmond egyet s mást a modern(kedő) színjátszásról, véleményét egy drasztikus karmozdulatban összegzi, s eltűnik. Mivel a néző aktivizálásáról is beszélt, várható, hogy ennek jegyében folytatódik a műsor. De nem. Megjelenik két tolvaj, aki „vállalati megbízásból” alkatrészeket lop, ezt megmagyarázza r bugyuta rendőrnek, majd előhúzza a szocialista brigád zászlaját, ami „természetesen” szintén lopott. S jönnek sorra a kedvelt és igen jó színészek, de mindhiába, a népszerű színész puszta megjelenése még nem kabaré és még nem szórakoztatás. Talán csak Nagy Bandó András nyújtotta a maga évek óta megszokott színvonalát és témáját, ami most szervesen illeszkedett a lerobbant lakókörzettel viccelődő műsorba. Volt ebben házmesterné (Tábori Nóra), kukaedények között élő öreg reakciós, valahonnan a negyvenes évek végéről (Csákányi László), különféle szerepek- , ben ott volt Szombathy Gyula, Horváth Gyula, Mikó István, Tahi Tóth László, Balázs Péter, csak éppen felvillant Szuhay Balázs, s voltak még nagyon sokan mások. Volt magánszám, amely kicsúfolta az anglicizmust, hallottunk matematikai okfejtést a férfiak és nők kapcsolatáról, volt lakógyűlés-paródia és külhonba szakadt utcánk fiának a fogadtatására készülődés, voltak lógós melósok és a művezetőjüket bebetonozó munkások, gyerekek párbeszédéből kitűnt, hogy ■ szülők isznak és lógnak a munkahelyükön, otthon meg verekszenek, pedig mondják: „Legalább mi, kommunisták ne üssük egymást”, s volt fürdőszobai opera, meg egy-két sanda visszaszólás az ötvenes évekre stb. A műsor szellemességére álljon itt két jellemző adalék. „Az ABC itt van, csak egy köpés. — Plát. ahogy kinéz..meg egy másik „szellem-gyöngyszem”: itt járt Sandokan, a „Kabir Bedi. — Igen, a Kabir Budi”, Tahi Tóth László egy telefonfülkéből hívta fel Ráday Mihályt, hogy segítsen megmenteni az öreg fülkét, s közben ő maga verte azt szét. Telefonálása nagyon szellemes és szórakoztató lett volna a „mit sütsz kis Szűcs” szójátékkal, ha nem ismernénk azt Kabos Gyula immár klasszikus értékű „magánszámaként” a Meseautóból' éppen ötven éve, és nem láthatta volna a fiatalabb néző is pont hat nappal előbb a képernyőn. Zsákutcában van hát a Telepódium, de nag}'on. Ez a Zsákutca című műsor ennek beismerése és egyben demonstrálása is volt. Benedek Mikié« Zene Biikkszenmeresiten r A Miskolci Zenebarátok Köre augusztus 6-án és 7-én Bükkszentkereszti zenei esték címmel két hangversenyt rendez. Az elsőt hétfőn, 6- án 18 órai kezdettel tartják a bükkszentkereszti műemlék templomban. A kör együttese — Szegeczky Edina és Nagy Zsófia (hegedű), Petendi Gyula (gordonka), Lőkös Péter (nagybőgő), Mura Júlia, Körei Katalin, B. Kis László (ének), Regős Zsolt (orgona, csembaló), valamint a Miskolci Ének- együttes — Gergely Péter ' Borsodi KlSZ-fiatalok ba- rátságvonata indul augusztus K-án a Szovjetunióba. A KISZ megyei bizottsága és | <u ifjúsági Hxpr.es« írod* vezényletével Vivaldi-, Ecc- ies-, Albioni- és Bach-mű- veket mutat be. Másnap, 7- én 18 órai kezdettel a helyi pártszékház nagytermében ad a kör együttese koncertet, és azon Bartus László és Sándor János (kürt), a csehszlovákiai Jitka Gajdosová (hegedű) és Miloslav Gajdos (nagybőgő), Mile Mária (ének) és Regős Zsolt (csembaló) közreműködésével. Gergely Péter vezényletével Vivaldi-, G. Laska-, Händel-, Dvorzsák- és Rossini-műve- ket szólaltat meg. szervezésében SCO úttbró és KISZ-es ismerkedik 10 napig Kijev, Moszkva és Leningrad nevezetességei vei. Észak-Szibériában, az In- gyigirka folyó partján egy őskori ló farka és lábai bukkantak elő a földből. Az esetről értesítették a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kutatóit, s azok irányítása mellett kiszabadították a ló egész testét az örök jégből. Radiokarbon módszerrel megállapították, hogy a lelet mintegy 37 ezer éves. Az észak-szibériai ló 134 —136 cm magas volt. Testét sötétbarna, mintegy fél méter hosszú szór fedte, és fekete sörény díszítette. Az állat hátán sötét sáv húzódott végig. Erős patáival ki tudta kaparni az élelmet a hó alól. A gyomortartalom vizsgálata alapján megállapították, milyen növények nőttek akkoriban Észak-Szibériában. A különböző múzeumok csontvázleleteivel való összehasonlítás alapján kimutatták, hogy ilyen lovak akkoriban Észak-Szibérián kívül Alaszkában is éltek. öreg a nádtetős falusi ház, öreg a padkán a karoslóca is., Fotó: Laczó József B » Öreg lóca A Borssdi Szemle 1S84/2. számából 0 vezeiés iszeií kérdései A Borsodi Szemle efnrű tudományos ismeretterjesztő folyóirat legújabb, 1984 '2. száma nyolc magvas é6 terjedelmében is tiszteletre méltó tanulmányt, valamint három könyvméltatást kínál az érdeklődő olvasóknak. A leggazdagabb ebben a számban a Gazdasági élet rovat. Ebben két írás is foglalkozik a vállalati gazdasági munkaközösségekkel: a lapszám élén olvashatjuk Nagy Aladárnak, a Magyar Tudományos Akadémia „Szocialista vállalat” Kutatási Főirány Koordinációs Titkársága és a Miskolci Akadémiai Bizottság közgazdaságtudományi szakbizottsága által rendezett, 1983. decemberi miskolci konferencián elhangzott, A vállalati gazdasági munkaközösségek egyes közgazdasági kérdései című előadása szövegét. Ebben a témakörben olvasható Mis- kolczi Bodnár Péter Írása. A vállalati gazdasági munkaközösségek vizsgálata címmel. Barta Imre A gazdaságirá- nyitási rendszer továbbfejlesztése címmel, rövid elvitörténeti áttekintés után a továbbfejlesztés célját, irányát, jellegét, módját, formáit elemzi. P*usztay Béla tanulmányának címe: A racionális földhasználat jogi eszközrendszerének kérdéséhez. Végül a Gazdasági élet rovatban található három Ä Bükki Nemzeti Park kezelésében levő, Borsod megyében működő kiállítóhelyek közül az oszlai néprajzi kiállítás október 15-ig — hétfő kivételével — naponta 10-től 16 óráig tekinthető meg; a lillafüredi István-és Anna-barlang október 15-ig 9-től 17 óráig, a téli időszakban 9-től 16 óráig látogathatók; míg az aggteleki barlangoknál október 15-ig Egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező üveget fejlesztettek ki türkmén tudósok. Kellemes hűvösséget biztosit a lakásokban még « legerősebb napsütésben is. A laboratóriumban felállították egy lakóház makettjét. Széles ablakok, ránézésre közönséges, átlátszó üveggel. A nháa” beLsejeben hó merő. A szerző — Susánszky János, Fekete Ivan és Kocziszky György — tollából A hazai szervezési gyakorlat reprezentatív » vizsgálatának néhány eredménye című, nagyszabású munka. A Napjaink kérdései című rovat két művet kínál. Tóth Pál A nyílt várospolitika szürke hétköznapjai című tanulmányában a lakossági érdekek és tanácstagi szerepek kapcsolódását, a tanócslagokkal szembeni elvárásokat elemzi, Seifert Tibor pedig Gazdaság és kultúra, kultúra és gazdaság címmel fejt ki időszerű művelődéspolitikai gondolatokat. A Történelmünk rovat most Kovács Ernő munkáját kínálja: A Munkásőrség Borsod megyei Személyi és parancsnoki állományának negyedszázados fejlődése a címe, és igen sok összehasonlító táblázattal illusztráltan érzékelteti a megtett utat. Végezetül a Könyvszemle rovatban olvashatjuk N. A. méltatását Bogár László A fejlődés ára, Szabó László recesszióját Hajdú Gábor Kánaán merre vagy?, valamint Horpácsi Sándor kritikai jegyzetét Kalász László Nehéz a szó című kötetéről. A Borsodi Szemle új számát a képzőművészeti felszabadulási pályázat műveiből váloga-' tolt művek reprodukciói színesítik. 8-t<51 18 óráig (srz trtolső túra 17 órakor Indul): október' 15-től április 15-ig 8-tól 17 óráig (az utolsó túra 15 órakor indul), a Vörös-tó bejáratánál 8-tól 16.30 óráig tartanak nyitva (az utolsó helyen téli időszakban 14.30-ig indul az utolsó túra); végül pedig a rejteki A Bükk növényvilága című kiállítás a lillafüredi barlangokkal azonos időben látogatható. makettre lenesével sugárnyalábot irányítanak. Telnek a percek, a hőmérő higanyoszlopa azonban mozdulatlan... Ezen a modellen jól láthatók az új üveg elfónyei a melegebb övezetekben. Legfőbb közülük a délvidéki lakások lég kondicionál ásá hoz szükséges energia megtakarítása. A gazdálkodás feltételeinek gyors változásai, a világgazdasági folyamatokban végbemenő kedvezőtlen változások napjainkban különösen próbára teszik a vezetői alkalmasságot és vezetési készséget. A, vezetés funkciója ugyanis az, hogy a célokat, feladatokat egyeztesse a gazdasági-társadalmi környezet állal támasztott követelményekkel és a feltételekkel, teremtse meg a reálisan kitűzött célok megvalósításához a feltételeket, mozgósítsa a kollektívákat a célok megvalósítására. A környezethez való alkalmazkodás azonban nem elég. A vezetés feladata a környezet formálása, az előrelátás, a jövő tervezése is. A rövid távú szemlélet nem helyes, hiszen könnyű belátnunk, hogy nemcsak a jelenlegi helyzet miatt szükséges a munka termelékenységét növelni, a teljesítményelvet érvényesíteni, hanem szocialista távlati céljaink megvalósítása is ezt követeli. A társadalmi-gazdasági fejlődés bonyolultabbá válása, \ fel- gyorsulása mindig is megkövetelte az alkotó értelmiség, a vezetők aktívabb tevékenységét. Ilyen helyzetben megnő vekszik a vezetők felelőssége, a gyors és reális helyzetfelismerés, az objektivitásra és bátorságra épülő döntések, a végrehajtás ütemének és hatékonyságának javítása, a következetes ellenőrzés iránt. E funkciók gyakorlása során sem bízhatják magukat a vezetők az improvizálásra. A döntések várható következményeit előre fel kell mérni, s ha változnak a feltételek, tovább kell fejleszteni a már meghozott döntéseket. Ugyanaz áll a tervezésre is. Napjainkban folyamatos tervezésre van szükség. A lényeg a célok, a feltételek és a megvalósítás eszközeinek összhangját biztosítani. Ebben van a vezetési tevékenység lényege. E feladatnak mindinkább a kreatív, alkotó vezetők képesek megfelelni, akik felismerik és vállaliók a konfliktusokat, keresik az úiat, a jobb megoldást. A rutinszerűség, a konzervativizmus. a sémákhoz ragaszkodás és az alkotókészség kibontakozásának megannyi más akadálya nem tűrhető, különösen ma, amikor az időtényező jelen (őségé any- nyira megnőtt. Fontos a döntések gyorsabb és hatékonyabb megvalósítása. Az alkotó embert az jellemzi, hogy tudását,' képességeit a gyakorlatban váltja valóra, e« az egyén, a társadalom, a munkahelyi kollektíva szamára egyaránt hasznosan. A változó környezethez való alkalmazkodás es annak formálása számtalan vezetési probléma újszerű, hatékony megoldását követeli. A környezetformálás, a vezetési rendszer hatékonyabbá tétele az információs kapcsolatok racionálisabb kiépítését, megszervezését igényli. A jövő formálásához az eddiginél teljesebb, sokoldalúbb és érdemibb információkkal kell rendelkeznie a vezetésnek. A minőségi követelmények érvényesítése, az innováció gyorsítása, a műszaki fejlesztés, az emberi erőforrások maximális, optimális kihasználását, a korszerű eljárások, módszerek adaptálását igénylik. A képzettség, a képességek es készségek fejlesztése és jobb kibontakoztatása csak megfelelő ösztönzési-motiválási rendszer kiépítésével érhető el. Az emberi tényezők hatékonyabb mobilizálása érdekében szükség van a káder- és személyzeti munka megújítására is. Gazdaságirányítási rendszerünk továbblej- lesztése során a vállalatoknál új vezetési formákat kell megvalósítani, amelyek a demokrácia szélesebb alapokra helyezését biztosítják. Üj elemekkel gazdagszik a kádermunka gyakorlata, mint például a pályázati rendszer, a meghatározott időre szóló megbízások. Bátrabban kell alkalmazni a szükséges cseréket, ugyanakkor biztosítani a vezetői munkakörből való tisztességes visszavonulás lehetőségét, megfelelő indokok alapján. A demokrácia szélesítése új követelményeket támaszt a vezetési stílussal kapcsolatban is. Le kell mondani a tekintélyelvű. diktatórikus stílusról, és fejleszteni kell az együttműködés, a vita, a közös cselekvés módszereit, magatartásbeli jeeveit, A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos tudnivalók a párt állásfoglalása alapján már ismertek, de a megvalósítás hogyanja még kevésbé. Érdemes ezeken gondolkozni, a korszerű módszereket és formákat keresni és kipróbálni. Dr. Bogár Károly a megyei ÓIG tanszékvezetője | Kiállítóhelyek lyitvatartása Speciális üveioel - a hőség ellen Baralsagvonat a Szovietomoba
