Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-29 / 177. szám
1984. július 29., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A sertések rosszul híznak? A'/ utóbbi hónapokban tol lángolt vita lényegében két egyszerű alaptételre vezethető vissza. A termelők szerint a sertések iól Hizlalhatok, de rosszul — szubjektiven — minö- siiik a beszállított állatokat. A húsipar szerint a minősítés jó tie a sertéseket rosszul hizlalják. A kél homlokegyenest ellentétes vélemény már jelzi: a vágás utáni minősítésekkel egyik fél sem elégedett. Dr. Kormos Janos, a Hejömenti Állami Gazda- sáe ieaz.yat0helveue.se' — Százalékosan bizonyítható hoyv a hasított sertése'-: ’ey kedvezőbb minösité*-'' (á? első, s másodosztály aroma) évről’ évre csökken Vagyis a húsipar obiektívnek tartott minősítése a termelő hálán csattan. Gyakorlatban ez annvit ielent. hogv a központi árrendezések hatása — pedie kilogrammonként 3.50 forint emelést jelentettek — nem érvénvesüi. hiszen a termelőnél a haszonnak csak 58 szó za I ék a reá 1 i zá I ód i l< Magyarán, a hús áremelései. -i minősítések szubjektív, termelőt sújtó módosításával „küszöböli lei" a húsipar? — Erről szó sincs. A probléma összetettebb. A jelenlegi minősítés a termelők elképzeléseinek nem a legmegfelelőbb. Tíz-tizenöt éves kutatások. kísérletezések eredményeként olyan hibrideket sikerüli létrehozni, amelyek nagy fejlődési éréllyel rendelkeznek. Leggazdaságosabban MIO kilogrammig lehetne felhizlalni a sertéseket, de r>onl ez a kategória az. amiért r legkevesebb pénzt kapjuk. Pedig a nagyobb értékű hús aránya, a súllyal együtt nagyobb is lesz. Itt kapcsolódik a beszélge-' tésbe Kamecz István, a húsipari vállalat termelési és felvásárlási osztályának vezetője: — Hivatkozhatnánk arra, hogy a vállalat, s a népgazdaság jól telfogott érdeke a száz kilogramm körüli sertéseket igényli, de évekkel ezelőtt a vágás utáni minősítést — úgynevezett objektív minősítést — éppen a termelők kérésére valósítottuk meg országosan. Ezt, felrúgni nevetséges dolog lenne, mert egyszerűen nincs alapja. A termelők ugyanis jól tudják, nem a minősítésben, hanem a takarmányozásban s a válogatásban van a hiba. A minőség csökkenése nem a vállalat hibája. Dr. Kormos János: — Ez igaz. Mármint részben. A népgazdaság nehezebb helyzetében, kevesebb valuta jut húsliszt, vagy növényi fehérje vásárlására. Ez annvit jelent. hogy nő a tápokban a szénhidrát tartalmú kukorica aránya, s ezzel együtt logikusan növekszik az elzsí- rosodás veszélye is. Vagyis nő az állatban a szalonna vastagsága, romlik az osztásba sorolása. íg\ az ára Több szövetkezetünkben hasonló a vélemény. Nemes- bikk. Nógrádi Sándor Termelőszövetkezet. Szolnoki László főál lattenyésztő: — Több mint hárommillió forintunkba került, amíg áttértünk az objektív vágásnak legmegfelelőbb hibrid termelésbe állítására. De minek? Elvesztegetett nz, s idő volt. hiszen a "osszabb minősítésre tértünk ót. hiába küldjük száz kilogramm körüli súlyban vágásra a vállalathoz a sertéseket, ha kétszáz darabból egy lesz az. első osztályú. A 2.5 millió forintos ágazati nyereségünk a korszerűbb technológiai fokozat ellenére 930 ezer forintra csökkent. Ezért, mondjuk: ez az ibjektív vágás csak a termelőnek objektív, a vállalatnak önérdekül A hejöpapi—hejőbábai terme löszövei kezet lóál lat tenyésztője Bodnár Ferenc sem *»*£árzik az elégedettségtől: — Kíváncsi volnék,, ki ne fogná a hasát, neveltében, amikor 1025 leszállított, sértés közül mindössze tizenkét darabot minősítenek első osztályúnak. Évről évre rosz- szabb a nelyzet. A vágás utáni megítélés nem a termelőnek hoz hasznot, mert a vállalat úgy ítél. ahogy neki jövedelmező. Példaként: volt olyan időszak, amikor Gyöngyösre is küldtünk állatokat. Nos. az ottani eredmények jóval kedvezőbbek voltak, mint a miskolciaké. Nem furcsa? Pedig mindkét ne- lyen a szalonna vastagságát vonalzóval mérték. Más: nagyon ritkán érkeznek időben a húsipar szállító járművei. Mi reggel hétre — a meghirdetett időre — kihajtjuk az állatokat, s várunk négy-öt óra hosszat, amíg a tehergépkocsi megérkezik. Persze, a súlyveszteséget nem a vállalat fizeti. Az. ilyen „játékok” nekünk évente lél- millió forint nyereséget visznek el. Kicsit képtelenségnek tartjuk, hogy fél kilogramm miatt nvolc-tíz forinttal kevesebbet kapjunk a sertés kilogrammjáért. Kamecz István is sorolja a vállalat érveit: — Egyik helyen sem említették, hogy a takarmányozás okozza a minőségromlást. (Pedig,, ez, így van.) Sokkal inkább ott a gond. hogy bár jó a sertésfajta, a szövetkezetekben nem próbálják „centizni” a súlyt. Vagyis úgy összeállítani egy-egv szállítmányt, hogy abban az állatok súlya közel-távol egységes legyen. Nem törődnek azzal, hogy becsúszik több túlsúlyos, vagy súly alatti állat, utána panaszkodnak, amiért leminősítjük őket. Pedig, minden termelőnek jogában állna bejönni hozzánk — s gyakran élnek is vele-, hogy meggyőződjenek a vágás utáni minősítés jogosságától. Kifogással még nem éltek. Ezek után Prügy. Egyáltalán nincs rózsás kapcsolat a vállalat s a termelőszövetkezet között. Csáki Lajos lö- állat tenyésztő dühösen legyint : — Miért is lenne? Talán azért, mert egv törött vonalzóval leminősítsék a hasítás után az állatokat ! Inkább arról számoljon be a vállalat, hogy miként ütemezi télre a szállításokat.1 Volt amikor egy teljes hétvégén nálunk maradt az állat, mert elfelejtették elszállítani. Három napig ingyen takarmányoz- tuk őket. hogy ne forduljanak fel éhen. Kamecz István: — Sajnos, ez. az esel valóban megtörtént. De egyszer, s nem általánosan. Nem ez a jellemző. Különben is a szerződéSvédörszágban olyan ' gyárilag hámozott burgonyát hoztak a piacra, amely hat hétig friss marad, és nincs mellékíze. A hámozott burgonyái egy újonnan épült gyárban készítik, amelynek évi kapacitása 1(1000 tonna. A burgonyát először a gépek meghámozzák. majd kézi munkával eltávolítják a hibás reszeket. A további sekben 15 napos türelmi időt kötünk ki a bejelentett állatok elszállítására, hiszen előfordul. hogy egy-egy nagyjavítás. vagy szemle torlódást okoz. Az idén niegbí- zottaink rosszul mérték fel a kistermelői kínálatot, sokkal több állat került eladásra, mint amire számítottunk. Mint feldolgozónak, nekünk mindenképpen meg kell tartanunk termelőinket, mert különben nincs mit feldolgozni. A prügyieket nem értjük. Nyugodtan megkötbé- rezhettük volna a szövetkezetét. de a folyamatos termelés érdekében mégsem tettük . . Hogy miért? Arra Hegedűs Károly föagronómus válaszol : — Mi a viták elkerülése végett, más módszert választottunk. Építünk egy tízezer sertés vágására alkalmas vágóhidat. s a malacok egy részét már süldőkorukban eladjuk. Így elkerüljük az objektív vágás szubjektivitását. — De végül is mit remélnek ettől? — Nagyobb árbevételt, nagyobb jövedelmet, hiszen a súly telet ti. vagy a súly alat ti állatokat mi dolgozzuk fel, a húsiparnak pedig tényleg kicentizzük száz kilogrammra a sertéseket. Elkerülhetjük a vitát, a mérge- lődésl. s ráadásul a hasznot mi fölözzük le s nem a húsipar. Kamecz István: — Szerintünk Prügv csak újabb gondot vesz a nyakába, de mint mondottam, vállalatunk alkalmazkodott a szövetkezei elképzeléséhez, hiszen nem köt béreztünk azért, mert a szerződésben foglaltaktól ke-, vesebb sertést kapunk a közös gazdaságból. Mi feltétlen meg akarjuk tartani a termelőket. Csak egy példa rá: gondolom sokan lehetették, hogy nem börfejtésetv hanem forrázásos módszert alkalmazunk a feldolgozásnál. Ez sajnos, a termelőt sújtja, mert kilogrammonként 25— 150 fillért veszít. Megértve panaszaikat, harminc filléres árkiegészítést kapnak azok a gazdaságok, amelyeknek sertését így dolgozzuk fel. Két hónap múlva pedig talán végleg pont kerülhet a vágás utáni minősítés sokat vitatott ügyére. A vállalat kezdeményezésére, az országban elsőként vásárolták meg azt a nyugatnémet gyártmányú, számítógéppel vezérelt berendezést, amely tényleg kiküszöböl minden szubjektivitást a méréseknél. Nem olcsó ez a műszer, de a megyei húsipari vállalat a műszer üzembe állításával bizonyítani akarja, hogy menynyire fontosnak ‘tartja a jó kapcsolatot a mezőgazdasági nagyüzemekkel, s talán a nagyüzemek megértik, hogy a feldolgozásnak is lehetnek érdekei, amelyekhez viszont a termelőnek kell alkalmazkodnia. munkafolyamat zárt: a hámozott. burgonya négy vízfürdőn megy át — ezek közül három forró —, miközben sót és aszkorbinsavat adnak hozzá, majd zsugorfóliába csomagolják és lehűtik. A csomagolásba her gesztés előtt nitrogéngázt juttatnak, amely késlelteti a burgonya romlását, és biztosítja, hogy friss maradjon. (Folytatás az 1. oldalról) esőt. Az olyasmi azonban rendkívül elkeserítő,, hogy alkatrészhiány miatt a tíz IFA tehergépkocsinkból most is négy üzemképtelen ... * A Bükk felett újabb esőfelhők. de a mezőkeresztest Aranykalász Tsz-ben a tíz saját és a három vendég- kombájn már és még zavartalanul dolgozik. A Telek- dűlőben érkezésünkre a CB- telefon percek alatt összehozza az aratás „vezérkarát". Mire Dánffi Dezső tsz- elnök odaér, Bordás Pál. a fiatal főágazat vezető mar elújságolja. hogy az 517 hektárnyi tavaszi árpát learatták, a 368 hektár borsó betakarítása szinte csak órák, s közelednek az 1193 hektáros ÜJ GÁZVEZETÉKEK A Szovjetunió gyors ütemben fejleszti egységes gázéi látási táv vezetékhálózatát. Az utóbbi ót évben mintegy 40 ezer kilométer hosszú gázvezetéket építettek. Az idén 85 kompresszorállomással 10 500 kilométer hosszú vezetéket létesítenek. Így a hálózat teljes hossza meghaladja a 166 ezer kilométert. Fontos feladat, hogy a korábbinál több gáz. jusson el az ország és/.aknvuguti, nyugati és déli körzeteibe. Az. idén éri el teljes szállítóképességét, kapacitását az Urengoj— Pomari—U-ng vár-vezeték. s üzembe helyezik a 29 kompresszorállomással felszerelt több mint 300 kilométeres új távvezetéket. Urengoj és a központi iparvidék között. Az új vezetékekhez a korábbinál korszerűbb és nagyobb teljesí l meny ú berendezéseket és felszereléseket használnak fel. Egyebek között a kom presszóra 1 lom ások éoí lésénél az eddigi 10 ezer kilowatt teljesítményű gázturbinás szivattyúberendezéseket automatikus irányítási rendszerrel ellátott 16—25 ezer kilowatt teljesítményű gépegységekkel váltják fel. .leien tősén fejlesztik a szibériai nagy gázlelőhelyek kiaknázásának módszereit és be-’ rendezéseit is. A világon egvedtilálló urengo.ii gázlelőhelyet bokros telepítésű, naponta egymillió köbméter hozamú és raay átmérőjű kutakkal aknázzák lei. JÖN AZ ORRMOTOROS SKODA A csehszlovák autóipar újabb korszerű gépkocsitípusok előállítását tervezi. A személyautó-gyártás központjában. Mladá Boleslav- ban a nyolcvanas évek második felében kezdik meg az orrmotoros e* elsőkerék búzaterület aratásának félidejéhez. Később - egymásra néznek, hogy elárulják-e az eddig mért termésátlagokat ... Az öröm kikívánkozik, elmondani is jó: az árpa 54 mázsás rekorddal fizetett, a borsó a 4(1 (11 mázsa felett jár, s a búzánál az 57 mázsa körüli állagnál tartanak. * Szent ist vánbaft, a VII. Pártkongresszus Tsz-ben Ha jdú Benjámin tsz-elnök, Tóth Márton elnökhelyettes és Koncz György párttitkár egyaránt 4—5 napos jó időt „kérnek” ahhoz, hogy az idei aratást befejezhessék. Pedig itt volt mit aratni. De a rendkívül jó műszaki felkészültségnek úgy látszik, meg sem kottyan a 2017 hektár búza, a 376 hektár ármeghajtású új Skoda típus gyártását. Kezdetben az eddig ismert motort építik be ezekbe az autókba, ám később újfajta 1050 és 1300 köbcentis motort, amelynek fogyasztása nem haladja meg majd lőtt kilométerenként a 4,6—5,2 litert. Az új Skodákat 3—5 ajtós, valamint kombi változatban készítik. A gyártásban részt vesz majd a pozsonyi autógyár is. A Tálra gyár újdonsága a Tátra—815 típus, amelyből 2. 3 és 4 tengelyű jármüveket szerelnek össze. A jármű léghűtéses, dízelmotorja többtele válogat ban 170—300 kilowatt teljesítményű, s e teherautók 420 ezer kilométert tehetnek meg főjavítás nélkül. Az Avia Letnany vállalatnál kifejlesztették a 2—4 tonna teherbírású tehergépkocsik új sorozatát, amely felváltja a Renault licenc alapján gyártott típust. Az új kocsi ötfokozatos sebességváltóval és injekl orral rendelkezik. s igv a dízelolaj- fogyasztást sikerült 15 literre csökkenteni. VÍZI ERŐMÜVEK JUGOSZLÁVIÁBAN J ugoszlávia fokozol t abban kívánja hasznosítani folyóvizeinek energiáját. A Diána és a Morava folyó vízgyűjtő területén Szerbia, Basznia—Hercegovina és Crna-Gora köztársaság megállapodott. hogy ezen a vidéken. e két folyó vízi energiájának felhasználására több mint húsz új vízi erőművet építenek, összteljesítményük megközelíti a 2290 megawattot, s ezzel évente 8.55 milliárd dinárra becsülik. s az új vízi erőművek közül az elsőt legkorábban tíz év múlva lehet tizembe helyezni. A vízi erőművek létesítése egyúttal 260 ezer hektár szántóföld öntözését is lehetővé teszi. Jugoszlápa és a 155 hektár boi^só betakarítása. Ottjártunkkoi' is mind a 25 kombájn dolgozott. A szlovákiai testvergazdasá- gokból 4. a nagyszénást Október 6. Tsz-böl 6 kombájn erősítette a sajat gépparkot. Az. előbbiek segítségét az elkövetkező hetekben adják vissza, a nagyszénásaknál már ők voltak aratni ... És a termésátlagok? — Négy tonna körül lesz a borsó. 5 körül az árpa fizetsége. s közelíti a fi tonnát a búzáé. De ezek meg „végszámok” . . . .Akadtak 7 tonna felett „fizető” MV—(- as búzatáblák . * Sajnos nem ilyen szép, riven igeretes a határ... ▼ka eneogtapoltMke'je* iwner szelepet szán a nukleáris energia hasznosításának is. A zsirovsk« urán ércbánya es feldolgozó uzem mar felkészült az uránkoncentrátum kísérleti gyártására. Évente 160 ezer tonna uránércből 120 tonna koncén trátumol készítenek, amelyből mintegy 16 tonna nukleáris fűtőanyag nyerhető, ami a k rs kői atomerőmű egy ess szükségletet fedezi A tervek szerint a/, tizem további bővítésével even te 294 tonnára növelik a koncentratum termelését, s így további két. atomerőmű nukleáris ftitó- aoyag-ellátasát fedeztk. DUNA—FEKETE-TENGEf CSATORNA Romániában a nebánr héttel ezelőtt megnyitott Duna—Fekete-tenger csatorna mintegy 2 milliárd dollár értékű beruházása várhatóan 27 év alatt télid meg a vízi jármüvek áthaladási díjaiból és a csatorna révén megnövekvő dunai hajóforgalomból. A 64 kilometer hosszú víziót 67—M méter széles és általában 7 méter mély. A két végpontnál. Cernavodátial es Constantánál kettős, radarvezérlésű zsiliprendszerrel látták el. Ezek akár 5 ezer tonna önsúlyú hajók á tévesztésére! is alkalmasak. A csatom« csaknem 400 kilométeres kerülőtől és majdnem kétnapos utazástól kíméli meg a>z új víziutat használó hajókat. A beruházás kiterjed* a oernavodai, a medgidiai és a besszarábiai folyami kikötő megépítésére, valamint a Constantái tengeri kikötő bővítésére, amely most már 150 ezer tonnás hajókat is fogadhat. Ezenkívül két kisebb vízi erőművet és etye nagy víz tározót is épftenelc — kármán Hámozott busgonya Pnosenyi A KGST hírei Ürítenek a Blzon-kombájnok a mezőkeresztesi Telek-dűlőben, ahol méq sosem adott Hyen jt* termést a búza. (Fojtán László (elvételei tetM nyomáhan négy iréieles halárban