Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-29 / 177. szám
ESZAK*MAGYARORSZAG 2 1984. július 29., vasárnap Panoráma Akik országjárásuk során végigbarangolták. az Északi- közév hegység — nevezetesen a Mátra, a Bükk és Zempleni-hegység — vidékeit, ilt-ott szénégetőkkel, mészkernéncékkél is találkoznak. Ha pedig bepillantsanak egy-egy falusi portára, láthatják, hogy mily,en sokféle saját faragáséi faszerskámot használ még ma is a gazda. Mindez azért van így, mert az említett tálakon hosszú évszázadok óta az erdőségek adlak kenyeret ar ott. élőknek. Megművelésre alkalmas terület, kevés lévén, szinté csak a fa kivágásából, feldolgozásából éltek. A jobbágyi világban úgv. nevezeti faizás jog szabá- lvozta az erdők használatát. Ennek értelmében a jobbágyok annyi erdőrészt vághattak ki, amekkora a telkük volt. A jobbágyfelszabadítás u.tán azonban már közös használatot rendeltek el: általában egy falu .népe alkotott "gv közbirtokosságot. A terület elosztása a legtöbb helyen. nyilazással történt, vagyis ügy, hogy annyi nvilat . — pálcikát, kis falapot — készítettek. ahány erdőjog volt. és >ki-ki a maga szerencséje szerint húzta ki a számozott fadarabkák egyikét. Ez a sorsolás évente ismétlődött. • A legősibb és a legkevesebb szakértelmet igénylő erdei munka nyilván a favágás. Ezt'eredetileg csak azért ' űzték, hogy egyrészt legyen tüzelő, másrészt, hogy gerendákat, léceket faraghassanak az épífkekésekhez. A XVIII.' századtól bfezdve; azonban a favágás is. Mondhatni, iparrá növekedett. mert ekkortól kezdtek működni a vashá- moioli és az üveghuták. Ezek melegítéséhez pedig mind több és több égetni való kellett. (Regécen 1690-tól. Párádon 170»-tól működött az üveghuta.) A favágással együ tt aztán a feldolgozás más mesterségei is virágozni kezdtek:'-A' mind' több felé megnyitott -bányákba például-bányafák kellettek, a szőlőtermesztéshez pedig karók és hordódongák, a gazdálkodáshoz nvelelc a •kézi szerszámokhoz. A mátrai, a bükki és a zempléni férfiak szinte kivétel nélkül jártasak voltak ezeknek a készítésében, és alig akadt olyan ház, ahol ne lett volna faragószék. A Ilyen kunyhókban húzódtak meg a mészégetők falVák — mai'szóval mondva — sok helyütt szakosodtak. Ámint azt dr. Pe- tercsák Tivadar néprajzkutató egyik dolgozatában említi,' a gyöngyössolymo- síak leginkább jármot, talicskát, a szuhahutaiak szövőszéket, a "noszvajiak háti kosarat készítettek zömmel és már-már mesterfokon. Ha a foglalkozásszerűen ma már kevesen is űzik ezeket az iparokat, a faragó tudomány máig él; az említett hegyvidékek lakói közül sokan most is maguk fabrikálják szerszámaikat. Az üveggyártáshoz nemcsak sok-sok tűzifa, hanem hamuzsir is kellett. Ezt a szert is az erdő adta. mégpedig a következő módon. A bükkfát hamuvá .égették, majd nagy fakádakbán kilúgozták. öntöttvas üstökben kifőzték: ezután már csak fehéríteni kellett. Egy időben -r- a XVTII. század táján — oly nagy tömegű hamuzsírt állítottak elő Észak-Magyarországon, hogy még külföldre is jutott belőle. Hamuzsírt főző erdei embereket ma már nemigen látni, de annál inkább űzik még mesterségüket a mészégetők: boksáik itt is, ott is előtűnnek. Hogyan készül egy ilyen alkalmatosság? Legelőbb gödröt ásnak; abban fölhalmozzák a mészkövet: amikor elkészül a rakás — olyan ez, mint egy kisebb szénaboglya —, kívülről belapasztják, és alágyújtanak. Pontosan hetvenkét óráig kell tűznek égni, hogy a felizzott köböl a széndioxid eltávozzon, és jó mészpor keletkezzen. > Ugyanígy máig űzött mesterség a szénégetés: eat nemcsak kisiparosok, hanem az erdőgazdaságok alkalmazottai is gyakorolják, hiszen a jó faszén keresett exportcikk. A gyertyán és a bükk ölfáit szintén bog- lyaszerüen halmozzák fel 45—50 köbméternyi fa kerül egy úgynevezett miiébe —, majd lombokkal befedik. Végül az egészet leíöl- delik. Az alágyújtás után legalább tiz napig kell a jövendő faszénnek odabent izzania, hogy súlyának négyötödét elvesztve jól kiégjen. A falepárlásnak e szilárd termékét — amelynek hamutartalma legföljebb 1—2 százaléknyi lehet — zsákokba rakva szállítják. Az idő múlásával persze egyre kevesebben élnek az erdőből; az említett foglalkozások fokozatosan kihalnak, a szerszámok múzeumi tárgyakká nemesednek. Van is már egy olyan köz- gyűjtemény, amely a fával birkózó, azt formálgató ember lakhelyeit a szénégetők kalibáját, a mészégetők kunyhóját — és természetesen a kézi alkalmatosságok egész sorát őrzi: a szilvásvárain erdészeti múzeumban tekintheti meg a látogató ezeket. Szénégető mile: oldalához támasztva fagereblye és létra A. U. Chan Sy látogatásai a fővárosban A kambodzsai párt- és kormányküldöttség — amely Chan Sy-nek, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a. Kambodzsai Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban —szombaton délelőtt a csillebérci vezetőképző és úttörőtáborba látogatott. A vendégeket — akiknek kíséretében volt Hetényi István pénzügyminiszter, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes és Karsai Lajos, a Magyar Népköztársaság Phnom Penh-i nagykövete — Baller Károly, az. úttörőváros vezetője köszöntötte. Chan Sy miniszterelnök érdeklődésére a laborvezető elmondta: az állandó dolgozókon kívül májustól augusztus végéig mintegy nyolc-ki- lencszáz pedagógus irányítja a Magyar Úttörők Szövetségének felügyelete alatt működő tábor munkáját. A • kambodzsai vendégek ezt követően a Partizán állá bor lakóinak életével ismerkedtek. A Vörös Csillag altábor- ban nemzeti ételeiket mutatták be a ciprusi, francia, magyar, mongol és német gyerekek. Úttörőink nagy sikert arattak rögtönzött népi lánc előadásukkal is. A kambodzsai kormányfő és kísérete végül megtekintette a népek életéből ízelítőt adó fotókiállítást. Az úttörők saját készítésű ajándékokkal búcsúztak a kedves vendégektől, akik viszonzásul jellegzetes kambodzsai épületet ábrázoló festménnyel ajándékozták meg az úttörővárost. Délután Chan Sy és a küldöttség tagjai a Budai Várpalota nevezetességeivel ismerkedtek. A Magyar Nemzeti Galériában Csorba Géza főigazgató-helyettes kalauzolta a vendégeket a mintegy 120 festményt bemutató Munkácsy-kiállításon és a régi metszetek alapján újonnan restaurált, gótikus szárnyas oltárokat felsorakoztató tárlaton. A Budapesti Történeti Múzeumban Székely György főigazgató a középkori Buda' királyi várpalotájával és gótikus szobraival ismertette meg a vendégeket. A Munkásmozgalmi Múzeum volt a látogatás következő állomása. A kambodzsai kormányfő Szikossy Ferenc főigazgató-helyettes segítségével követhette nyomon a magyar munkásmozgalom történetét 1919-től napjainkig bemutató tárlatot. A városnéző program végén a vendégek a Halászbástyáról gyönyörködtek Budapest panorámájában. Amerikai kémrepiilegép provokációja Pénteken egy amerikai SR—71 típusú, kémrepüiő- gép hatolt be a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság légterébe. A nagy sebességgel és nagy magasságban haladó gép az északi országrészek fölött végzett felderítő repülést — jelentette a KCNA koréi hírügynökség. Az amerikaiak július folyamán 26 légi provokációt hajtottak végre a KNDK ellen. Kínálat a magánipiikezőknek (Folytatás az 1. oldalról) között megkezdték a tetőalá- tót-íóliák gyártását. Ezzel a cseréppel vagy palával fedett tetőterek megóvhatok a csapadék és a por beszivárgásától, s egyúttal a fa tetőszerkezetet is védi az időjárás viszontagságaitok Ugyancsak gyártják már a legújabb, habbetetes, üvegszál erősítésű pvc-padlókat is, többféle színben, tetszetős mintákkal. Mindezek mellett műanyagból kínálnak vízvezeték- és szennyvízelvezető rendszereket. A Győri Graboplast Pamutszövő- és Műbőrayár. a másik nagy hazai műanyagpadló-gyártó is az eddigies- nél tetszetősebb, jobb minőségű termékekkel jelentkezett. A fejlesztés eredményeként kiváló hang- és hőszigetelő. habbetetes pvc-padlókat készítenek. Az idén több mint egymillió négyzetméternyit gyártanak, s emellett a lakások csinosításához mintegy 800 ezer négyzet- méternyi műanyag tapétát kínálnak. Nyári egyetemi szeminárium a CssRyitibafl „Társadalmunk értékviszonyai és az ifjúság” címmel nyári egyetemi szemináriumot szervez a KISZ Borsod megyei Bizottsága és a TIT Borsod megyei Szervezete szeptember 3-a és 8-a között. A szemináriumot hét témakörben rendezik: az ifjúság helyzete és viszonya a ma értékeihez; az érték fogalma és az értékkulatás helyzete, eredményei; struktúra- és értékváltozások a mai magyar társadalomban; erkölcs, etika, vallás; művelődési intézmények szerepe az értékközvetítésben; popzene és ifjúsági kultúra — az ifjúsági szubkultúra; az ifjúság politikai szocializációja; nemzet és nemzeti tudat. A szemináriumra 1984. augusztus 10-ig lehet jelentkezni a KISZ Borsod megyei Bizottságának Ságvári Endre Politikai Képzési Központjában, Miskolc-Csanyik 3535. Tárgyalások Izraelben Izraelben teljes lendülettel folynak a koalíciós tárgyalások, mivel a hét eleji választások után mindkét nagy pártnak kisebb politikai csoportok támogatására lenne szüksége a kormányalakításhoz. Képünkön: a legtöbb mandátumot szerzett Munkapárt vezetője, Simon Peresz (jobbra) Mose Salai pártelnökkel tárgyai egy koalíciós megbeszélés szünetében. JÓN! JÖN! JÖN! A HUNGÁRIA UTAZÓ NAGYCIRKUSZ „SZUPERCIRKUSZ” MŰSORÁVAL Miskolcra, az Ady-hid melletti területre! (Főbejárat a Katalin utcából.) A két és fél órás előadásban fellépnek: kiváló külföldi artisták, csimpánzok, bokszoló kenguru, fókák, idomított tehenek, bohócok! Jegyek válthatók: A Vasas Művelődési Központ előtt az elővételi pénztárkocsiban (július 30-tól), valamint a cirkusz pénztárainál réggel 8 órától. Előadás ok kezdete: Augusztus 2-án, csütörtökön este 7 órakor, 3- án, pénteken du. 4 és este 7 órakor, 4- én, szombaton du. 4 és este 7 órakor, 5- én, vasárnap de. 10, du. 4 és este 7 órakor, 6- án, hétfőn du. 4 és este 7 órakor, 7- én, kedden du. 4 és este 7 órakor, 8- án, szerdán du. 4 és este 7 órakor, 9- én, csütörtökön du. 4 órakor. MINDENKIT SZERETETTEL VARUNK!
