Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-28 / 176. szám

1984. július 28., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A December 4. Drótművek huzalmü fi. gyáregységében öt fokozatú húzógépen készülnek a betonfeszítő-, veze­ték-, valamint rúgóhuzalok. A betoníeszitö-huzalokat túl­nyomórészt az építőiparban, de hidak építésénél is fel­használják. A képen: Kovács Sándor dróthúzó szakmun­kás köteg leszedéséhez készíti elő a gépet. Fojtán László felvét«*» A huzalműben A jó sorozat folytatódott Eredményese» a liszsi lí • •}, T A TVK fennállása óta még egyetlen évben sem fordult elő, hogy a kombi­nát adós maradt volna a termelési, gazdákodási fel­adatok teljesítésével. A szin- • te párját ritkító sikersorozat 'v"1í)84 első felében is folyta- s- tödott. A vállalat az idő­arányos termelési célokat a kedvezőtlen külpiaci körül­mények és a szigorúbb gaz­dálkodási feltételek mellett is valóra váltotta. Termelé- " si értéktervét 466 millió fo- 2»,rinttal teljesítette túl, amely t így elérte a í) milliárd 327 millió forintot. A múlt év ' azonos időszakához képest a f növekedés egymilliárri 2117 : millió forint. A kombinát ' összes exportja 2.!) milliárd >';■» forint felett volt, amely 1118.3 százalékos terv telj esi- ‘fi lésnek felél meg. A tőkés , exportnak, a népgazdasági i. érdekekkel összhangban az idén Is prioritást biztosítot­tak. A kombinát termelési le- k vékenységét alapvetőén a hosszú távra kialakított stra- ■ tégiához való igazodás és a mindenkori igényeket figye­lembe vevő piacorientált ter­meléspolitika összhangja jel­lemezte. A termelés növelé­sekor elsőbbséget kaptak a gazdaságosan exportálható vagy konvertibilis importot helyettesítő termelések, az alapanyagok magasabb fel­dolgozottsági formában tör­tértő kibocsátása, a perspek­tivikus új termékek. Nagy gondot fordítottak ugyan­akkor a minőség javítására. Mindezek eredményeként to­vább korszerűsödött a kom­binát termelési szerkezete és ez nagymértékben elősegí­tette az értékesítési elkép­zelések realizálását. A Tiszai Vegyi Kombinát tevékenységét ezúttal is 'a piaci lehetőségekhez való alkalmazkodás, a kapacitá­sok minél magasabb szín­vonalú kihasználására való törekvés jellemezte. Így pél­dául az ammónia, salétrom­sav és ammónnitrát. vala­mint a polietilén és poli­propilén granulátumok ter­melése a tervezett előirány­zat felett alakult. E termé­kek termelésének növelését mind a belföldi, mind a kül­piaci értékesítési lehetőségek indokolták. Az olefingyár is túlteljesítette időarányos tervét, ami döntően közre­játszott abban, hogy ele­gendő alapanyag állt a félkész és késztermékeket előállító üzemek számáig. A vállalat kellőképpen felkészülten vett részt a ter­mékek külpiaci értékesítésé­ben, a megszerzett piacok megtartásában, illetve bőví­tésében. Különös figyelmet szenteltek a tőkés kivitel fokozására. A külkereskedel­mi szervezetekkel való együttműködés is közreját­szott abban, hogy a TVK az idén tovább növelte nem rubelelszámolású exportját. Míg a múlt esztendő első felében 27,4 millió dollár ér­tékű terméket értékesítettek a nyugati piacokon, addig 1984 első fél évében 37,9 millió dollár árbevételre tett szert a kombinát, 3,2 millió­val túlszárnyalva az időará­nyos tervet. A termelés és gazdálkodás színvonalának növelésére ho­zott intézkedések, továbbá a nagyfokú takarékosság ered­ményeként több mint egy- milliárd forint érdekeltség alapjául szolgáló nyereséget ért el a vállalat, ami nem csupán a múlt évi teljesí­tést. de az ez óvj tervezett értéket is jelentősen meg­haladja. Mint azt a kombinátban vallják, a TVK vitathatat­lanul kiemelkedő eredmé­nyeit — elsősorban fegyel­mezett, céltudatos, jól szer­vezett munkával, a terme­lőberendezések névleges kapacitását jóval meghaladó üzemeltetésével, magas szín­vonalú fejlesztési tevékeny­séggel. s rugalmas keres­kedelmi-közgazdas ági-péüz- ügyi munkával érték el. I- U Tovább erősednek kapcsolalaink Beszélgetés a Katowicében járt megyei delegáció tagjaival ■ ■ i A kotowicei vajdosógbem, lengyelországi testvérin«-, i gyénkben, a népi Lengyelország megalakulásának 40. év- | fordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozaton me- i gyénkból Grósz Károlynak, az MSZMP Központi Bizottsá- [ ga tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának ve- i zetésével, öttagú delegáció vett részt. A küldöttség tag­jai: dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Mérten i János, a Borsodi Vegyi Kombinát pártbizottságának titká- 1 ra, Poós László, a megyei pártbizottság osztályvezető-he- , lyettese és Pisák János, a bekecsi Hegyalja Termelöszö- i vetkezet elnöke voltak. i t Bár * hírközlő szervek bő információkkal szolgálnak napjaink Lengyelországának életéről és a televízióban, rádióban számos tudósítást, riportot láthattunk-hallhat- tunk az évforduló ünnepsé­geiről, mégis érdeklődéssel vártuk delegációnk hazajö­vetelét, hogy ők milyen sze­mélyes benyomásokat sze­reztek és a katowicei vaj­daságban látottak, tapasz­taltak alapján, hogyan ítél­hető meg a ma Lengyelor­szága? Visszaérkezésük után ezekről beszélgettünk a de­legáció tagjaival. MEGÚJULÁS, STABILIZÁCIÓ Minden jóérzésű ember, aki négy esztendeje aggoda­lommal figyelte a lengyelor­szági eseményeket, ma biza­kodással tekint az onnan ér­kező hírekre A megújulás, az újjászületés, a stabilizá­ció ígéretes lépcsőfokairól számolnak be esek. önök mit tapasztaltak a fcatowv- cei vajdaságban tett Látoga­tásuk során — kérdeztük Grósz Károlytól, a delegáció vezetőjétől. — Mi is érdeklődve vér- tok, mit látunk, mit tapasz­talunk majd. Választ keres­tünk arra, hogyan bontako­zik ki a politikai és gazda­sági konszolidáció, miként vélekednek ax emberek a napi eseményekről, a 40 év­vel ezelőtt lezajlott történé­sekről, a megtett út.róL Né­hány nap természetesen ke­vés az elemző vizsgálatok elvégzésére, de összevetni a korábbi tapasztalatokkal már elegendő. Politikai nyugalmat, szor­galmas munkát, a vezetők­nél pedig magas fokú fele­lősségérzetet és realizmust tapasztaltunk. A munkások, társadalmi aktívák, helyi ve­zetők elmondták, hogy az emberek rendre, kiegyensú­lyozottabb áruellátásra, ön­álló lakásra, több benzinre és autóra vágynak. Ugyan­akkor egyre inkább tisztá­ban vannak vele, hogy ezt nem sztrájkokkal, hanem csak eredményes munkával lehet elérni. Nem kevesen vannak még, akik kételked­nek a válságból való kiju­tás elérhető közelségében, de az egyre növekvő több­ség dolgozik, hisz és re­ménykedik. A javuló politikai helyzet bizonyítéka, hogy a közel­múltban lezajlott tanácsvá­lasztásokon a szavazásra jo­gosultak 70—H0 százaléka tá­mogatta a jelölteket. Szá­mottevően nőtt az újjászer­vezett szakszervezeti mozga­lom befolyása. Nagyon tarka ugyan a kép, mert van olyan üzem, ahol 30 százalékos, és van. ahol 90 százalékos a szervezettség. A vajdaság­ban a bérből és fizetésből élők 49,7 százaléka tagja a szakszervezetnek. 1980—82- ben sokan léptek ki, és nem keveset zártak ki a pártból. Ma már sokan kérik újból a visszavételüket. Az ünnepségek hangulata, szervezettsége méltó volt a jeles évfordulóhoz. A Len­gyel Nemzeti Felszabadítást Bizottság 1944. július 22-én közzétett kiáltványa új kor­szakot nyitott a lengyel nép életében, s ezzel tapasztala­taink szerint, a lakosság igen nagy része tisztában van. Értékeli a szocialista fejlődést. Nem a szocialista társadalmi rendszerben, ha­nem a korábbi vezetés gyen­geségében látja az elmúlt evekben felszínre tört ne­hézségek okát. Jóleső érzes­sél állapítottuk meg, hogy népünk iránt az évszázadok alatt kialakult, az elmúlt négy évtized alatt új tartal­mat nyert rokonszenv töret­len. Mindennapi életünket az emberek nagy érdeklődéssel figyelik. Még a 14—15 éves cserkészek is számtalan kér­déssel leptek meg bennün­ket. Különösen az életszín­vonal, szociális körülmé­nyek, a népgazdasági ered­mények okairól, terveinkről érdeklődlek. Elismerően szól­tak mindenütt magyarorszá­gi tapasztalataikról. Ez is megerősítette bennünk ko­rábbi elhatározásunkat, hogy mindent meg kell tennünk a sokoldalú és gyümölcsöző kapcsolatok, a barátság fej­lesztéséért. A KÖLCSÖNÖS ÉRDEKEK ALAPJÁN Megyénk é» a kakiwtertL vatdasag kapcsolatai ax el­múlt években különösen je­lentős fejlődést mutatnak. A látogatás alkalmából milyen mérleget vonhatunk meg «ír­ről, es dr. Ladányi József miben látja az együttműkö­dés további szélesítését? — Nagy öröm számunkra, hogy lengyelországi testvér­megyénkkel a már korábban kialakult együttműködésünk ismét megújutóban, fejlődő­ben van. Kapcsolataink ke­retében számos vállalat és intézmény tartalmában egy­re fejlődőbb együttműködést valósít meg, melynek gaz­dasági eredményei is van­nak. Elsőnek kereskedelmi kapcsolatainkról szólnék, mi­vel ezek a kérdések is szóba kerültek a lengyel baráta­inknál tett látogatásunk so­rán. Míg például 1981-ben megyénkből árucsere kap­csolata csak a Centrum Áru­háznak volt, mintegy 100 ezer rubel értékben, addig­ra napjainkig a mezőköves­di áfész, a Miskolci Unió Áfész, a Skála Szövker Gaz­dasági Társulás és a Mátra Kereskedelmi Vállalat is je­lentősebb értékű árucsere­forgalmat bonyolít le a vaj­dasági partnerszervekkel. Ily módon árucsere-forgalmunk, amennyiben a megkötött szerződések maradéktalanul teljesülnek,, az idén már várhatóan megközelíti az egy­millió rubelt. Mi azt szeret­nénk és kezdeményeztük is, hogy a cserélhető árufélesé­gek körét tovább bővítsük. Elképzeléseink között szere­pel a katowicei vajdasággal történő munkaerő-együttmű­ködés bővítése is. Ami a lengyel egyetemista fiatalok megyénkben történő munka- vállalását illeti: az elmúlt évben az őszi mezőgazdasá­gi munkák segítésére 620 fős lengyel egyetemista diákcso­port járt megyénkben és dolgozott termelőszövetkeze­teinkben. valamint a Bod­rogközi Állami Gazdaság­ban. Ez év októberében újabb 300 lengyel egyete­mistát fogadunk. Szólnom arról is. hogy tovább széle­sednek a magyar és a len­gyel gyermekek kölcsönös üdültetése férőn kialakult kapcsolataink és a felsorol­takon túl arra törekszünk, hogy együttműködésünket kulturális téren is fellendít­sük. Nemcsak a képzőmű­vészek, népi együttesek cse­réjére, hanem nemzeti ér­tékeink, népi hagyománya­ink jobb és kölcsönös meg­ismertetésére is gondolunk a jövőben. Mindezekről — az eddigi mérleget is meg­vonva — a vajdasági veze­tőkkel való találkozás során szót váltottunk és minden oldalról a kölcsönös érdekek alapján nyugvó kapcsolatok szélesítésének igényével ta­lálkoztunk. EMBERCENTRIKUS AGITÁCIÓS MUNKA Pártmunkás szemmel, mi­lyen személyes benyomáso­kat szerzett Poós László, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese ? — Két és fél évvel ezelőtt jártam a katowicei vajdaság területén, ezért felfokozott érdeklődéssel készültem az útra és elmondhatom: a most látottak, tapasztaltak felülmúlták minden várako­zásomat. A városokban, üze­mekben járva mindenütt nyugalmat, fegyelmezett munkát láttam. Azokon a találkozókon pedig, amelye­ken munkásokkal, értelmi­ségiekkel, fiatalokkal foly­tattunk véleménycserét, azt tapasztaltuk, hogy helyzetü­ket reálisan ítélik meg és előremutató, megalapozott terveik vannak a további kibontakozáshoz. Mint párt­munkás, különösen elisme­résre méltónak tartom azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyeket a pártszervezetek megerősítésére, a párttagok elkötelezettségének növelésé­re és a szakszervezeti roo*- gakm újjászervezése érde­kében tesznek. Ügy tapasz­taltuk: magas mércét állíta­nak a partba belépni szán­dékozókkal szemben: a párt- tagfelvételeknél a minőségi követelmények a meghatá­rozóak és engedményeket ak­kor sem tesznek, ha az adott helyen a taglétszám növelé­se sürgető lenne. ^A hamis sikerek látszatáért nem erő­síthetjük pártszervezetünket” — mondotta az egyik üzem párttitkára. Nemcsak ebben az üzemben, máshol is ta­pasztaltuk, hogy a pártszer­vezetek nagy gondot fordí­tanak a személyes agitáció- ra, a párttagok egyéni fele­lősségének elmélyítésére, el­kötelezettségük fokozására. A politikai munka másik köz­ponti kérdése a felnövekvő nemzedékkel, az ifjúsággal való foglalkozás. Az e terü­leten elért eredmények ugyan szerényebbek, de biztató je­lenség, hogy egyre szélese­dik azoknak a fiataloknak kö­re, akik társadalmi megbí­zatásokat vállalnak és vé­geznek. TÁMASZKODNAK A MUNKÁSDINASZTIÁKRA Mérten János egy másik delegáció tagjaként az idén egy ízben már járt Lengyel- országban. Mit tapasztalt mostani útja során? — Legújabb tapasztalata­im megerősítették korábbi véleményemet és egy sor olyan kérdésben is meg­nyugtattak, amelyekben ko­rábban kételyeim voltak. Ügy érzem, hogy közvéle­ményünk a valóságosnál rosszabbnak tartja a lengyel helyzetet. Újból tapasztal­hattam, hogy a lengyel gaz­daság hatalmas potenciált jelent, és meggyőződésem, hogy a körülmények kedve­zőbb alakulásával nagyon ko­moly eredményeket érthet­nek el. A villanásszerű be­tekintés és néhány adat is­meretében is csodálattal le­het szólni a lengyel szén­bányászat eredményeiről. Az üzemek gépesítettségét bizo­nyítja — a jó természeti le­hetőségek mellett —, hogy csak a Bytoni Bányavállalat több szenet termel, mint a magyar szénbányászat!... Érdekes volt látnunk a több mint százéves vállalatnál a régi gépek mellett, a még csak első generációs ipari robotokat, összességében, az átlagos magyar gépipari technikai szinten jő terme•" lékenységgel gyártanak pél­dául szállítószalag-görgőket, trafó nyomástartóházakatl Termékeik 70—80 százalékát exportálják. Érdekes tapasz­talatokat szereztem a törzs­gárda szerepéről is. Nálunk korábban túlságosan fetisi­záltuk ezt a kérdést; azt is dicsőségnek tartottuk, ha va­laki egész életét egy mun­kahelyen tölti, függetlenül attól, hogyan dolgozik. Ma pedig helyenként a másik végletbe esünk, amikor kezd szégyen lenni a hűség a munkahelyhez, a szakmához. Nagyon fontosnak tartom a lengyel tapasztalatok tükré­ben is, hogy a helyes meg­ítélést ebben a kérdésben megtaláljuk, és az ipari üze­mi munka becsületét meg­őrizzük. A lengyel elvtár­sakkal történt beszélgetések­ből több városi, üzemi ve­zető egybehangzó vélemé­nyéből megállapítható, hegy a legkevesebb gond azokon a helyeken és üzemekben volt, ahol a dolgozók túl­nyomó többsége törzs garda­tag, és többgenerációs mun­kásdinasztia tagja. Ellenben néhány korszerű, hatalma* új üzemben — például a Katowice-kohónál —, ahová a dolgozók az ország külön­böző helyeiről, különböző ré­tegeiből verbuválódtak, ott volt a legélesebb a hehrzet, ott lassúbb a konszolidáció és vontatottabb a termeié» felfutása. A LENGYEL MEZŐGAZDASÁG - MAGYAR SZEMMEL A katowicei vajdaságba* a mintegy 250 eaer hektá­ros vetésterületet kilenc ál­lami gazdasági kombinát és 84 termelőszövetkezet mű­veli. Ugyanakkor jelentő» a magángazdaságok m. Milyennek látta a Lengyei mezőgazdaságot a nmomr tsT-elnök szemével Pisák Jé- nos? — Mindenekelőtt lew-nü^» xem: a lengyel mezőgazda­ság általában jobb, mint azt a különböző tájékoztatási források alapján Itthonról vélhetne az ember. Az el­múlt évben gabonából hek­táronként 30,3 mázsás, rep­céből 21,4, cukorrépából 3SS mázsás átlagtermést takarí­tottak be. A szövetkezetek gépekkel általában jól fel­szereltek, műtrágyát, nö­vényvédő szert a paraszti gazdaságok és a nagyüze­mek is korlátozás nélkül vá­sárolhatnak. Gazdálkodásuk­ra jellemző, hogy állami tá­mogatásban nem részesül­nek, ugyanakkor a mező­gazdasági nagyüzemek és az egyéni gazdaságok által fi­zetett adók rendkívül ala­csonyak. Azt már útközben láttuk, hogy a földek — a szétaprózott parcellák elle­nére is — jól megművel­tek. bevetetlen, műveletlen területet szinte nem is lát­tunk. Ügy tűnik, a vajda­ságban a mezőgazdaság fel­lendülőben van. ezt az ellá­táson is érzékelni lehet. A katowicei sajátosságokat ter­mészetesen nem lehet az egész lengyel gazdaságra vo­natkoztatni, mert amíg a vajdaságban egy főre fél hektár, addig Lengyelország átlagában egy főre 8,5 hek­tár termőterület jut. Azt ta­pasztaltuk, hogy csak igen magasan képzett szakembe­rek kerülnek a vezetői posz­tokra manapság, közöttük pedig sok a fiatal. Pietrowi- cán jártam a Cyprzanow Szövetkezetben, ahol szin­tén nagyon jó benyomásokat szereztem. A mezőgazdasági ügyekért felelős vajdahe­lyettes. Jozef Zbieszczvk ar­ról tájékoztatta küldöttsé­günket, hogy — legalábbis a vajdaságban — éveken belül reménykednek a tel­jes gabonaszükséglet meg­termelésében. összegezve te­hát: mindenütt éreztük a nyugodtságot, a vajdaság­ban rend van: a gyárak, bá­nyák dolgoznak, a földeken is szorgos munka folyik. Re­ményük van rá. hogy a bol­tok árukészlete nő, az em­berek elégedettsége — ke- ménv munkájuk alapján —■' javul. Köszönjük a válaszokat! J Önodvári Miklós '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents