Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-26 / 174. szám
1984, július 26., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kádár János látogatása a Habselyem Kötöttárugyárban AktívaülÉs a szocialista brigádok képviselőivel (Folytatás az 1. oldalról) Már jócs!:án elmúlt del, amikor az aktívaülés helyszínére éntezlek a vendégek. A gyár éttermében a vállalat 131 szocialista brigádja, az ezekben tevékenykedő 1366 dolgozó képviseletében mintegy harmincán várták a Központi Bizottság első titkárát hogy beszámolhassanak neki sikereikről, gondjaikról. Elsőként Som Lászlóné. a beszerzési osztály dolgozója emelkedett szólásra, elmondva: a párt közelgő legfelső loruma tiszteletére alakult, „XIII. Kongresszus” nevű komplex ifjúsági brigádjuk azzal a felhívással fordult a vállalat többi kollektívájához: csatlakozzanak a kongresszus, valamint felszabadulásunk 40. évfordulójának tiszteletére kibontakozó munka verseny-mozgalomhoz. Ennek során mindenekelőtt jobb minőség elérésére törekednek, maradéktalanul eleget kívánnak tenni exportszerződéseiknek, 3 százalékkal növelni szeretnék belföldi szállításaikat: Egy 24 esztendővel ezelőtti találkozásra emlékeztette a vendéget Tatár Józsefné. az angyalföldi gyár igazgatója: 1960-ban járt náluk Kádár János. Akkor is voltak, ma * vannak gondok — mondotta az igazgatónő —, ám míg akkor azt kérdeztük, mikor lesz, a textiliparban is szabad a szombat délután, mikor lehet majd mindennap húst kapni az üzletekben — addig mára általánossá vált a 40 órás munkahét, és egy-egy ABC szinte terül j-terülj asztalkámnak tűnik. Ma két téma foglalkoztatja leginkább az asz- szonyoknt, lányokat: békében szeretnének élni, és olyan fizetést kapni, amely becsületes munkájukat megilleti, amiből meg tudják fizetni még a mostuni magasabb piaci árakat is. A fiatalok helyzetéről szólt Mráz Julianna kötónő, mondván: a 6—7 ezer forintos átlagfizetés ellenére is mind kevesebben vállalják a három műszakot. Az ifjúság legnagyobb gondjaként Marsok János, a kikészítőüzem dolgozója — akinek családjából hatan dolgoznak a vállalatnál — a lakásproblémát említette: bürokratikusnak minősítette az en- gedélvezési eljárást, és szóvá tette az építőanyag-ellátás visszásságait. Juhász Józse.mé. a kazincbarcikai gyár dolgozóinak képviseletében egyebek között a minőségi munka fontosságáról szólt. Hasonló kérdéseket feszegetett Werner Jánosáé, a pesterzsébeti gyár meósa. aki szerint ló lenne, ha nagyobb mennyiségű jó hazai szálból dolgozhatnának. Köpe Istvánná, a felvető üzemrész munkatársa megfontolandónak vélte: a kötőiparban sem lenne haszontalan nyugdíjkorhatár-kedvezménnyel vonzóbbá tenni a szakmát. — Ügy 10—12 évvel ezelőtt nyugalmasan éltünk — kezdte felszólalását Takács Sándor részlegvezető, mire Kádár János közbevetette: — Csak most tűnik az a korszak olyan nyugalmasnak 1 — Valóban — mondta Takács Sándor —, ám azóta egyre keményebbek lellek a feltételek, és arról is el kellett meditálnunk, miként tudjuk a textilipari rekonstrukció során 10—12 évvel ezelőtt megvásárolt, nyugati berendezések alkatrészeit saját erőből pótolni. Megoldottuk e feladatot, és az anyagi hasznon túl, ennek erkölcsi sikere is van: rájöttünk, hogy mi is képesek vagyunk mindarra, amire a külföldiek. Ezek a sikerek el is gon- dolkoztatnak bennünket, ugyanis mintha mostanában több gondról hallanánk, mint örömről. Azt szeretnénk, ha többet beszélnénk az eredményekről. hiszen ezek újabb sikerek eléréséi« ösztönöznek. Ezt a gondolatot több felszólaló is megfogalmazta, amikor elismeréssel szóltak gazdasági előrehaladásunkról, társadalmi fejlődésünkről. S kiemelték, milyen jelentősnek tartják, hogy egy ilyen találkozón őszintén beszélhettek örömeikről, gondjaikról. Rövid szünet következett, majd Kádár János emelkedett szólásra. Kádár János beszéde _ A velem érkezett ven-' Hégek és a magam nevében köszönöm a meghívást, a szíves fogadtatást és azokat a tájékoztatókat, amelyeket a látogatás során kaptunk. — Az Önök nagyüzeme nemcsak kerületi, hanem országos jelentőségű vállalat. Ezt támasztja alá, hogy évi l milliárd 300 millió forint körüli értékű árut termelnek. a gyárban 4 ezren dolgoznak és széles körű aktivitást fejtenek ki a társadalmi szervezetek is. A központi üzemben a dolgozóknak csaknem 37 százaléka párttag, s a párttagság aránya az egész vállalatnál magas. Tevékenyen, példamutatóan dolgozik a többi társadalmi szervezet is, a szakszervezet, a KISZ, a Vöröskereszt. a Magyar— Szovjet Baráti Társaság. S vannak számszerűen nem kimutatható eredményeik is, mint például az a jó kollektív szellem, amelyet a látogatás közben is érzékeltünk. Az önök vállalata tehát az ország egyik fontos gyára, ezért örülök annak, hogy alkalmat találtunk erre a látogatásra. Ezekre a találkozókra nekünk is szükségünk van. — Minden szóba került itt. ami ennek a vállalatnak a dolgozóit foglalkoztatja. Sok helyi kérdés, amelyeknek egy része ugyanakkor az •gesz szakma, a textilipar, sőt az ország problémája 1*. Nagyon tetszett, hogy a felszólalók közül nagyon sokan — az üzemen túltekintve — társadalmi kérdéseket is érintettek, mint például a fiatalok képzését, vagy a tőkés importmegtakarítást. Természetesen most nem tudok minden kérdésre külön kitelni. de kérem, hogy Önök azzal az érzéssel menjenek el erről a találkozóról, hogy nem hiába szóltak, mert mindazzal, amit elmondtak, a továbbiakban foglalkozni fogunk. — Megismerkedve Önökkel. munkájukkal, először is szeretnék a nagyüzem vezetőinek, párttagságának, valamennyi dolgozójának gratulálni ahhoz a tisztes és becsületes helytálláshoz, amit az utóbbi években a legfontosabb területen, a termelésben, s emellett a társadalmi munkában tanúsítottak. Az eredményeket jelzi az a sok magas kitüntetés is, amelyet a kollektíva kapott. Persze azt hiszem, legalább ilyen fontos, hogy azok az emberek, akik ezt a munkát elvégezték, a saját lelkiismeretükkel is összhangban lehelnek és bátran nézhetnek a tükörbe. Kérem önöket, hogy tolmácsolják valamennyi dolgozónak a Központi Bizottság elismerését. és az én személyes gratulációmat, üdvözletemet is. A brigódgyülésen Kedves Elvtársak! — Ezen a találkozón megosztjuk gondjainkat. Ezért én is szeretnék szólni azokról a kérdésekről, amelyekkel mi a Központi Bizottságban foglalkozunk. Ezek köÉrdemi, va'ódi tárgyalásokra van szükség — A nemzetközi helyzetben bekövetkezett feszültséget az Egyesült Államok azon köreinek tulajdonítjuk, amelyek az elmúlt években célul tűzték, hogy erőfölénybe kerüljenek. Ennek keretében a múlt év végén megkezdték az amerikai közép- hatótávolságú rakéták telepítését Nyugat-Európába. Ha ez a folyamat tovább tart, akkor egy új fegyverkezési verseny bontakozik ki és a helyzet még veszélyesebbé válik. — A Varsói Szerződés országai világosan állást foglaltak: erőfölényre nem törekszenek, de az erőfölény megszerzését a szembenálló félnek sem engedik meg. Ez most a legfontosabb kérdés, mert népeink biztonságának, jövőjének, békés epítömun- kájának feltételéről van szó. A Varsói Szerződés valamennyi állama békét akar; a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés. a lelek érdekeinek megfelelő széles körű kapcsolatok híve. Ettől a politikától a jelenlegi bonyolult, feszült helyzetben sem térünk el. Azt javasoljuk, hogy az érdekeltek biztonsági érdekeit kölcsönösen figyelembe véve. új fegyverkezési hullám nélkül, a fegyverzet alacso- niabb szintjén tegyük még szilárdabba a békét. — A Szovjetunió, a Varsói Szerződés valamennyi tagállama, így a Magyar Népköztársaság is azt vallja. hogy a jelenlegi helyzetben is minden kérdés rendezhető tárgyalások útján. Ehhez persze nem porhintésre. a népek félrevezetésére. hanem érdemi, valódi tárgyalásokra van szükség. A Szovjetunió. a Varsói Szerződés többi országa ilyen megbeszélésekre bármikor kész. Ez külpolitikánk lényege, ami meggyőződésem szerint megfelel népünk, a szocialista közösség, az egész emberiség érdekeinek. r A Varsói Szerződés tagállamai az utóbbi időkben több javaslatot is előterjesztettek. Tavaly januárban nagy hangsúlyt adlak annak a kezdeményezésüknek, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országai kössenek olyan megállapodást, amelynek értelmében lemondanak az. erő alkalmazásáról és a vele való fenyegetőzésről, s békés, gyümölcsöző kapcsolatokra törekednek. Ez a javaslat változatlanul érvényes. De ugyanígy említhetjük a Varsói Szerződés azon indítványát is, hogy az országok állapodjanak meg a fegyverkezési kiadások befagyasztásában, majd csökkentésében. Ez ésszerű javaslat. amelynek megvalósítása minden nép javát szolgálná. Hazánkban a párt, a kormány, a társadalmi szervezetek nagyfokú nemzetközi aktivitást fejtenek ki. Ehhez hazánk fejlődése révén — s ebben az Önök munkája is benne van — a lehetőségeink is megvannak. Magyarország ma bizonyos nemzetközi tekintélynek örvend. Gyakoriak nálunk a nemzetközi találkozók, tanácskozások. Mi azért dolgozunk, hogy fejlődjenek a kelet—nyugati kapcsolatok és az érdemi megbeszélések eredményeként oiyan helyzet és légkör alakuljon ki a világban. amelyben létrejöhetnek a valódi nemzetközi tárgyalások és megegyezések. A Magyar Népköztársaság a nemzetközi életben egyenes és tisztességes úton szerzett magának megbecsülést. Mi minden partnerünknek pontosan és világosan megmondjuk, hogy szocialista ország vagyunk, szocializmust építünk, a társadalmi fejlődés útján járunk és folytatni akarjuk a békés építést. Mi tehát alapvető érdekeinknél fogva a békéért harcolunk és ebben a törekvésünkben egységesek vagyunk a Varsói Szerződés, a KGST többi országával, együttműködünk a beke minden hívével. Államunknak tekintélye és becsülete van — A belpolitikáról is szólok néhány szót. Amit önok itt a saját kollektívájukban érzékelnek, az bizonyos értelemben az országos helyzetnek is tükre. A belpolitikai helyzet szilárd, a párt vezető szerepe érvényesül, népi államunknak tekintélye és becsülete van. Ennek tudatában és szellemében készülünk felszabadulásunk 40. évfordulójára is. Ez nagyon fontos történelmi állomás és módot ad az áttekintésre, mit csináltunk, hogyan éltünk, mit értünk el és mit nem, mire törekszünk a jövőben. A Központi Bizottság legutóbbi ■ ülésén úgy döntött, hogy a jövő év tavaszára összehívja a párt XIII kongresszusát. Országgyűlési és tanácsválasztások is lesznek, hiszen lejár a mandátumuk, tehát egy nagy politikai kampány előtt állunk. Milyen szellemben akarunk a kongresszusra készülni? Először is az eddig végzett munkánkat és helyzetünket kritikusan, a valóságnak megfelelően akarjuk áttekinteni. Amikor azt mondom, „kritikus”, akkor arra gondolok. hogy. azt is meg keil állapítanunk, ami helyes, ami rendben van, amit nem változtatni, hanem erősíteni kell: Nekünk a kongresszuson és a választási előkészületek során is a nép életét meghatározó alapkérdésekkel, az élő problémákkal kell foglalkoznunk. Meg vagyok győződve arról, hogy a kongresszus legfontosabb határozatait a Hazafias Népfrontba egyesült társadalmi erők elfogadják. Munkaértekezletet akarunk tehát tartani, és a választásokat is ebben a szellemben kívánjuk majd lefolytatni. Azt várjuk, hogy. a párt. bgész népünk, a választás kapcsán is megerősíti majd politikánk alapvető és lényegi vonásait. Meggyőződésünk szerint politikánk elvi alapokon nyugszik, fő irányának helyességét a gyakorlat valamennyi területén igazolta. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a végrehajtás gyakran már kevésbé sikerül úgy, mint a célok meghatározása. A gyakorlatot kell tehát megjavítanunk és közben megvizsgálni olyan döntéseket is. amelyeket mi magunk hoztunk, de a gyakorlatban nem egészen váltak be. Ezeket ki fogjuk javítani, lgv készülünk a kongresszusra; azzal a kötelességtudattal, amelyet népünk ügyének a becsületes szolgálata megkövetel. Azt gondoljuk, hogy ennek a politikának a megerősítése tovább szilárdítja majd nagy vívmányunkat: azt a társadalmi összefogást, szövetségi politikát, amely eddig is nagyszerű eredmenveket hozott. Azt az egységet, amelynek keretében a dolgozó osztályok. kommunisták és pár- tonkívüliek a-z alapvető nemzeti célokban egyetértenek, olyan módon is fejleszteni kell. hogy tovább erősítjük, bővítjük rendszerünk demokratizmusát. — Ma széles körű társadalmi kezdeményezőkészség tapasztalható az országban a Hazafias Népfront keretében. és ebben az egyházak is részt vesznek. Ebben is kifejezésre jut szövetségi politikánk: mindenkivel egyetértésre törekszünk es készek vagyunk együtt dolgozni, aki társadalmi rendünket tudomásul veszi, törvényeinket tiszteletben tartja, népünk szocialista céljait elfogadja és előmozdítani igyekszik. — Ami az építömunkán- kat illeti: az itt elhangzott felszólalások is sok nehézségről számoltak be. Ezearól szólva nem felejtjük el, hogy az utóbbi evekben nagyon nehez körülmények közölt jelentős eredményeket értünk el a népgazdaságban, lgv például az első fél ev eredményei az iparban, a . mezőgazdaságban és más területeken is alapjában a népgazdasági terv szerint alakultak. Rs ez nem kevés az adott körülmények között. Népgazdaságunk első lél eve biztatóan alakult. Természetesen vannak gondjaink es nehézségeink is. Emlékeznek. a XII. kongresz- szuson nyíltan beszéltünk, es azt mondtuk: ezeknek az éveknek az; első számú kérdésé, hogy a külföldi adósság növekedési üteméi állítsuk meg. sót. ha lehetséges csökkentsük lerheinket. Később. az ország fizetőképességének fenntartása váll központi kérdéssé. Eközben minden erőnket arra kellett összpontosítani, hogy az. elért életszínvonalat megőrizzük. Ezek az alapcélok, úgy tűnik. megvalósulnak, bár az idei ev is nehéz. Az adósság nem növekedett, sőt csekély' mértékben meg csökkent is. Politikánk a realitásokból indul ki — A mi politikánknak van egy jellegzetessége, amit meg kell őriznünk majd a XIII. kongresszuson is: a realitásokból indul ki, és nem vágyainkból, elképzeléseinkből. Amikor az álmainkat valóságnak véltük, drága árat fizettünk érte. — Iparunk, mezőgazdaságunk sok tekintetben állta a nemzetközi összehasonlítást. De tudnunk kell azt is, hogy gazdaságunkban 30 százalékkal több anyag és 20 százalékkal több energia kell az. egységnyi termékhez, mint a legfejlettebb tőkés országban. Ez adja fel nekünk a leckét, s ennek nemcsak a nehéz körülmények között kell él eznünk a súlyát. Nagy tartalékaink vannak a gépkihasználásban, az anyag- es energiatakarékosságban, valamint a munkaerő ésszerű hasznosításában. Gyakran óriási összegekért vásárolunk modern gépeket. amelyeket nem használunk ki kellőképpen. S nem mindenütt dolgozzák ki teljesen a munkaidőt. Országos érdek, hogy szervezettebb legyen a munka, s ha ezen a téren még vannak fogyatékosságok, ezért nem az eg vés dolgozók, hanem azok a felelősek, akiknek szervezniük kellene a termelést. — Ilyesfajta programot kell hirdetnünk, mert szocialista viszonyok között rendnek kel! lenni, dolgozni kell. hogy azután még tartalmasabban tölthessük a szabad időt és még jobban élhessünk. Ehhez rendelkezünk a szükséges eszközökkel is. Gazdaságirányítási rendszerünk működőképes, és most továbbfejlesztjük az ésszerűség, a nagvobb demokratizmus iránvába. — Nagyon sok. a munkával. a bérrel, az árral kapcsolatos kérdés vetődött fel. amire én természetesen nem tudok most részletesen kitérni. Ezek közül a berek és az árak viszonyáról szólnék. Nekem az a meggyőződésem, hogy nekünk elsősorban nem a fogyasztást, hanem a termelést kell támogatni, mert. csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk. Én annak híve vagyok, hogy a bérek ott javuljanak, ott növekedjenek, ahol emögött tényleges termelés van. Aki többet termel, az többel is keressen. Ezt a programot nem lehet öt perc alatt végrehajtani. De ezen a csapáson járunk, s igv előre jutunk. Az a célunk, hogy a becsületesen dolgozó ember kapja meg tisztességes bérét. Az allam csak a legalapvetőbb szolgáltatásokat. közszükségleti cikkeket dotálja. Egyre inkább el kell jutnunk oda. hogy aki amit elfogyaszt, annak az értékét fizesse meg. Befejezésül arra kérem Önöket, hogy dolgozzanak továbbra is az eddigi lendülettel és odaadással — most mindenekelőtt az éves terv teljesítéséért. Ebnek ->•: is nagy jelentőséget ad. hogy" ezzel valójában az ú.i ötéves terv alapjait rakjuk le. Meg kell teremtenünk annaic feltételeit, hogy a következő ötéves tervünk már mindé:' tekintetben erőteljesebb ,:c’ lödést hozzon. Ha az addig háralevő másfél év alatt b esüleltel. nagy erőfeszítése,>' dolgozunk, akkor a szocialista építés újabb, lendül', tes időszaka kezdődhet el a VII. ötéves terv esztendei ben — fejezte be beszédét Kádm János. A program befejezéseké.: Kádár János. a vállalat gyártmányszerkezetét repít zentáló divatbemutatón von részt. A vendég elismerő szavakkal nyugtázta a látottakat : a gyári tervezők es gyártmányfejlesztők mu Ilkája alapián készült, számos nagy- és nivódíjjal kitüntetett női és gyermeken házi ti cikket. I zül elsősorban a nemzetközi helyzetet említem, amely az utóbbi időben feszültebbé vált. Érthető tehát, hogy a mi legfőbb gondunk népünk. országunk biztonsága és békéje.