Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

ÉSZAK-MAGYAROK5ZAG 3

1984. július 25., s*erda

Sikeres exportteljesítések után

fl jövsre gondolnak a drótgyárkao

Milyen erőfeszítéseket tesznek a vállalatok az export fokozása érdekében? Ismert, hogy a közgazdasági megítélésük is kedvező, ha részt vállalnak az ország gazdasági egyensúlyának megteremtéséhez szükséges dollárbevételekben. l)e számos vállalat esetében a körülmények nem túl kedvezőek ehhez. Alacsonyak az árak, csökken a kereslet cs az- eladókat igen gyakran ráadásul még protekcionista hátrányok

Mii körülmények közölt

Nehéz bányabeli viszonyok nehezítik a Borsodi Szénbányák ru- dolftelepi aknáján a frontfejtés termelését. A meddővel szabdalt fronthomlok nemcsak a mennyiségi terv, hanem a minőségi követelmények teljesítését is akadályozza. Felvételünkön Sütő István, a szovjet gyártmányú marógépet irányítja.

Fotó: Pusztai László

A piac fintora

A piachoz, mint közgazdosági kategóriához három fogalom társul; kereslet, kínálat és természetesen oz ár. A piac — fegyelmezett lévén — megszokta, hogy a kereslet, kínálat összjátékának értelmében alakítsa, határozza meg az árakat.

Az elmúlt évek során azonbon valami szokotlon dolog történt. Még újdonságszámba ment 1970 körül, bogy a tsz, vagy állami gazdaság árusítóhelye mellett, a íok*»i nénike lerakta — az igazi hétköznapi értelemben ved piacon saját zöldpaprikáját, szép paradicsomát, s olcsóbbon adta, mint az állami, szövetkezeti áras a maga fonnyodc satnya áruját. Akkor mély felháborodással irtom arról, hogy az árak miért nem igazodnak; rugalmasabban a tényleges kínálathoz, hiszen az aHami, vagy szövetkezeti szektor monopolhelyzete megszűnt a kisárutermelök megjelenésével. A kisárutermelöket pedig úgy képzeltük el, hogy több pénzért jobbot hoznak. Akkor „megmagyarázták", hogy a felvásárolt vagy gazdaságok áltol termelt áruk árát nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, az áttételes szervek nem képesek ilyen rugalmasságra.

Ennek következményeit éveljen át láttuk, miszerint •

zöldségesboltbon inkább megrothadrvi hagyták ae ár irt, mintsem olcsóbban adták volna. ÁMitoiag sok visszaélésre adott volna lehetőséget a boltvezetőknek, ba a tényleges napi árakat követik. A piac valamikor e« idő tájban kezdett fintorogni. Az nyilvánvaló volt, hogy nem űzetik el, helyzete stabil, hiszen árutermelés van. Szabályozó szerepe azonban egyre-másra csődöt mondott. Ugyanakkor észbe kaptak a kisárutermelök és a magánkereskedők. Hoppá! Mi késhegyig menő versenyre számítottunk. Nyugi, nyugi, a partner iánk se fütyül, megy a maga útján, s ez az út nekünk csak hasznot hoz. Méghozzá korábban nem is remélt hasznot! Ha a nagytermelők ne« akarják letörni a mi árainkat, akkor csők nem loguok magunknak ártani? Hajrá, érjük utál, s nekünk „hivatalból megengedett", hogy némileg túl is lépjünk rajtuk.

Tekintsünk el most már a zöldség-gyümölcs ároktól, a-melyek az idén már jó magason, minden szektorba« békés összhangbon tartják magukat a tűrhetőség haturát is súrolva. A számtalan sok butikos jól kitaposott útra léphetett. Vegyünk egy példát; negyven forintos anyagból 800 forintos nőt nyári rubát árul, s egy fazonból eladhat akár ötven darabot is. Szerencsére nem az egyedi, hanem a divatos tucattermék a kelendő. Kész aranybánya !

Aggodalmaskodtak, morgolódtak miotta, hogy egymásba érnek a butikok. Akik még hittek a piacban, azzal vigasztalódtak, hogy nem baj, vannak bizonyos törvényszerűségek, miszerint, Iki túlnő a kínálat a keresletei akkor kialakul a verseny a vevőért, s ebben a harcban létszámilag Is szükségszerűen megfogyatkoznak majd a kiskereskedők. Ez is piaci törvény. Csakhogy a pioc még mindig gunyorosan fintorog, s ölhetett kézzel nézi a fejleményeket. A butikos és zöldséges kiskereskedők szórna nő, az áraik stabilon tartják magukat, esetleg még tovább növekednek, egymással versengve. Ki ad többet érte?

V

alamiben azért bízok, ami tevékeny beavatkozási a és működésre készteti majd a jelenleg eltunyult piacot. Létezik az úgynevezett: fizetőképes kereslet. Egy ideig eltarthat még, hogy a butikos megveszi és meg is eszi a legdrágább zöldséget és gyümölcsöt, a zöldséges pedig egész családját a butikban öltözteti fel, de ez mégis csak egy szűk kör. Több millióan vagyunk bérből és fizetésből élők, akiknek forintjai elobő-utóbb hiányozni fognak az ország egész kereskedelmének.

A. L

Úl műtrágya a HEVIK1 bel

Mozgósítja a talajban levő lését Vermők-ét mefívix.sgálta m i k r oei eme k e t. ni eg a k a d á A repce alkonya ,

Ái aratás nem lehet gond

Hogvan hasznosítható a szalma?

m sújtják.

Hogyan próbálta ezeket a kedvezőtlen halasokat ellensúlyozni a December 4. Drót- müves en hogyan erte el az első íé| évben a tervezettnél magasabb bevételt? A számos ma már ismertek, a drótgyár a korábban tervezett összeget meghaladva 8,4 millió dollár értékben küldött a termékeiből a külföldi megrendelőknek. Reális volt tehát az a cél, amit a kollektíva kitűzött maga elé.

— Nem volt könnyű a teljesítés — mondja Lőcsén György főosztályvezető. — De kanyarodjunk Vissza az elmúlt évhez. 1983-Dan 14,3 millió dollár árbevételt értünk el; es tudtuk, hogy « nehéz gazdasági körülmények továbbra is megmaradnak, a beruházási kedv sem lesz sókkal élénkebb, és a mi termékeinkre általában a megadott vevőkörök, elsősorban a . viUamoíí'tást most véged fejlődő országok jöhetnek számításba. Közismert, hogy a fejlődő országoknak még fokoaottabbak a gondjai, többségük eladósodott. tehát a ■fizetőképes kereslet csökkent. Ilyen ismeretek alapján értékelem az elmúlt évi 3<MI ezer dolláros többletbevételt, amely igen figyelemre méltó, blazon ay. előbbiekből az. következik, hogy csökkenő bevétellel kellett volna számolnunk. A termékszerkezetünkben továbbra is a legnagyobb részt a szabadvezetékek alkotják, tehát igazán nagy áttörésre valóban semmi lehetőségünk sem volt. A bevételek fokozása érdekében aktív kereskedői n>i rriu nkát kezdtünk el a TRANSZELKKTRO és a METALLIMPEX Külkereskedelmi Vállalatokká'!, és a munka során megkerestük azokat a nagytőkés és tőkeerős cégeket, amelyek a megrendelő országokban villamos vezetékeket építenek. Emellett államközi szerződésekkel újabb piacok nyíltak meg előttünk, és ott is nagyobb tételeket tudtunk elhelyezni.

Az. elmúlt időszakban arra törekedtünk, hogy a felhasználókkal szoros kapcsolatokat építsünk ki, és így egyeztetni tudtuk a terveinket, Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy ebben az évben már 15,1 millió dolláros árbevételt tűzhettünk ki magunk elé, majd ezt az Összeget az Ipari Minisztérium kérésére még 500 ezer dollárral megemeltük. Ez. a megemelt ősz- szeg jelentette azt a célt, amit' a kollektíva 1984-ben teliesíteni akar.

Az első hal hónap eredménye alapján elmondhat- iuk. hogv sikerült teljesíteni a várt összeget, és az említett *.4 millió dollár valamivel magasabb, mint a terv k'-"arányos ^része.

Az eddigi munkánkhoz talán még annyit érdemes hozzáfűzni, hogy a drótgyár kollektívája is csatlakozott a felszabadulás 40. évfordulója és a párt közelgő XIII. kongresszusa alkalmából kibontakozó munka versenyhez, és felajánlottuk, hogy a tervezed export gyártását november végéig befejezzük, ísv ebben az évben lehetővé válik a késztermékek teljes kiszállítása.

A további munkáról szólva. a yét külkereskedelmi váll?)Hlta! karöltve, felgyorsítottuk a kereskedelmi tevékenységünket. és a tárgyalások nagy részét a szer- r.ődéskötésig előrcjuUatt uk. E munka eredményeként erre az évre valamennyi tervezett szállításunknak már megvan a kötésfedezeie Kínába például a második fél évben csaknem 4 millió dollár értékben, Egyiptomba pedig, az oltani kubelművek részére megközelítően 2 millió dollár értékben küldünk szabadvezeték építésére alkalmas kábeleket, illetve horganyzott huzalokat. A külkereskedelmi tevékenységünk élénkségét jelzi, hogy az idén csaknem tíz országba szállítunk a termékeinkből, és a vevőink között olyan fejlett országok szerepelnek, mint az. NSZK. Belgium, Finnország, Japán ás Olaszország.

Hozzáfogtunk a jövő évi terv szállítási tárgyalásai és a szerződéskötések előkészítéséhez is. Égy tervezzük, hogy 1985-ben mintegy 1-5,6 — 1« millió dollár értékben exportálunk. Égy véljük, hogy ez a« a maximum, amelynek további növeléséhez a jelenlegi adottságok mellett már nem nagyon lesz lehetőség.

Ezek a jövő évi üzletkötések az elkövetkező hónapokban realizálódnak. és elmondhatjuk, hogy ezekben érzékelhető az a minőségjavító folyamat, amit az elmúlt evekben szorgalmaztunk. A vásárlók neve Is jelzi, hogy a termékeink magas színvonalat képviselnek, a rendkívül erős konkurren- cia mellett reménytelen kísérlet volna közepes színvonalú termékekkel a piacon maradni. De az is köztudott ma már, hogy a vevők megtartásához, vagy éppen a piac bővítéséhez nem elegendő csak a magas műszaki színvonal; alapvető követelmény a szállítási határidő és egyéb kötelezettségek betartása.

— A gyár fontos feladata a hazai ellátás megoldása, illetve olyan termékek készítése, amelyet a felhasználók korábban importból szereztek be. Ezt hogyan oldják meg?

— Az elmúlt évek fejlesztései biztosítják a hazai igények kielégítését is. A termékszerkezetünkben jelenleg mintegy 80 százalékkal részesednek az acél— alumínium szabadvezetékek, mintegy 20 százalékkal pedig a horganyzott nagy szilárdságú acélhuzalok, a feszített betonpászmák, illetve másfajta acélhuzalok. A profilunkba tartozó termékekből korábban jelentős volt az importigény, egyebek között mintegy ezer tonna sodronyt, 2 ezer tonna betonpászmát és jelentős mennyiségű bútor acélrugó- huzalt igényeltek a hazai vállalatok külföldről. Ezt, a mintegy 4 millió dollárnyi anyagigényt a vállalatunk a fejlesztések megvalósítása után. ma már kielégíti. Emellett bővíteni tudjuk a kapacitásunkat olyan termékekből. például a teszí tett betonpászmából, amelyet korábban importból szereztek be. A megvalósult gyártókapacitásunk nemcsak a hazai ellátást biztosítja, hanem exportra is szállíthatunk termékeinkből. Mar megkezdtük a kísérleti eladásainkat, a megrendelők a minőséget jónak tartják, és bízunk abban, hogy ebből a termékből a vevőknek évente mintegy ezer tonna meny- nyiségben szállíthatunk majd.

Hajdú

lyozza a szőlöskertek ben a levélsárgulást, enyhíti a nagyüzemi kukoricások krónikus cinkhiányát a -Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetnél kikísérletezett ammóniunipolifószfát típusú műtrágya. A szer külföldön már ismert, az 1960-as években kezdték alkalmazni, de nálunk még nem gyártottak hasonlót, és az alkalmazásában sincs tapasztalata a gazdaságoknak. A kutatóina Magyar Tudományos Akadémia Agrokémiai és Talajtani Intézete és a Mezőgazdasági Kemizálási Szolgálat. Az első tapasztalatok igen kedvezők: a szer hatására javult a növények mikroelem-hasznosítása, mérséklődtek a hiánybetegségek és alkalmazásával jobban hasznosul a folyékony műtrágya foszfortartalma is. A Ti számén H Vegyiművek készül az. új folyékony műtrágya gyártására.

Akármilyen furcsa, az idén a búzabetakaritásnak á kezdetéi nem az időjárás, . s nem a szemek neovesseglar- talma határozta meg. Hanem a spekuláció, az a nehány nyerészkedő, aki kihasználva, hogy a termény eltűnt a piacról, hétszáz lórin tol (!) is elKért a búza mázsájáért. Tirpák Ferenc, a szikszói Béke fermeloszö- vetkezet elnöke leinevetett:

— Bár kesöboen akartunk kezdeni, néhány kombájnt a leggyorsabban érő búzatáblába vonultatunk, s levágjuk azt a par vagon terményt, amely a kistermelőknek az új termes aratásáig szükséges. Kihúzzuk az ügyeskedők laba alól a talajt, ne a spekulációból, hanem munkájából éljen meg.

De most inkább térjünk át fon lustább dolgokra, hiszen a gazdaságban lei ies erővel halad az őszi káposztarepce betakarítása. A Keglone, ez a helikopterből kijuttatott szarperzselő vegyszer elvégezte dolgát, * megbámult szárakon gyorsabban, s egyszerre értek be a magot rejtő hüvelyekben a szemek. Oá«* Mihály föagronómus:

— Tizenhat mázsa büritti repcelermést várunk hektáronként. Vagyis a ágba ez a kultúra lesz az idén a s»ker - nö vényünk. Jövőre pedig mór szerepbe/, sem >u<. Tévedtünk annak idején, amikor a vetéstervbe főnövény- kéot beillesztettük. Nem számolóink olyan mellékesnek tűnő dolgokkal, amekyek később megpecsételték, a kuktára sorsát.

Évről évre a tMswkáVás, * vegyszeres szárperzselés sok bosszúságot okoz. A Hennád, s Vadász patak völgye, de még a Szóra/.volgy is sajátos légáramaival, kiszámíthatatlan szélmozgásával megSréfákjn a nagyüzemet. A vegy s«ert a felszálló melegebb légeea mát tok soksaor a zártkertek, vágy olyan Váltják felé viszik, ahol »/. károkét otaöz. A biztosító az idegen tulajdonban esett kur nyolcvon százalékát megtéríts ugyan, de húsz százalékot a szövetkezetnek kell fizetnie. Nem is beszélve arról a kiesésről, amit a nagyüzem tábláiban okoz a vegyszer. s amelyet senki nem terít meg a szövetkezetnek. A főngrooomus még hozzátette:

— kndokoiallan kockázatot jelent ennek a növénynek a vetése. Tél végen szinte rendszeresen kárt szenved, de amíg a kintkulást más növénynél — például a búzánál — a biztosító felméri, s a kárt kifizeti, addig a repcénél nem. Így csak egr megoldás marad, a kultúra kiszántása. De nsgvon nehéz eldönteni, hogy tél végén milyen kari szenvedett a repce, hiszen a kipusztulás arányát ténylegesen csak rá egy hónappal állapíthatjuk meg.

Ezek azok az indokok, amelyek a repcetermeszlés alkonyát jelentik. Amihez ráadásként ott a MÁV, a rendszertelen vagon biztosításával. s azzal a többletköltséggel. amelyet a termelőnek a sikeres szállítás érdekében sitiül zsebéből kell áldoznia. Oláh Mihály:

— A sorozatos hirdetések ellenére nekünk nem jó partnerünk a MÁV. Már csak azért sem, mert a vagonfuttatás árának kétszeresét kell a vagon helyrehozatalára. fóliázására, desz.kubo- rítására fordítanunk Lényegében betolják az állomásra a vagont, amelvet nekünk kell kitakarítanunk, alkalmassá tenni a szállításra, még a padlódeszkákat is pótolni. és jó, ha a megrendelt vagonok felél, negyedét megkapjuk. Valahogy úgy érez- tuK, ezért a szállításért túl nagy árat íizelüiiK.

Igen am, de evekkel ex- előtt, amikor a repcét meg, dicsérté*, ajnaroziuK, előnyei között elsősorban az sorúit szóba, hogy a oúza kitűnő előveteménye, s a közel kétezer hektáros kalászos termelése miatt, szinte kőtelező vetni, ha nem akarják azt, hogy a búza három éven ál ugyanabba a táblába kerüljön. A föagronómus ráboiin- lolt:

— Ez így van! Csak olya n kultúrákat vethetünk helyette, amelyek megtételnek ugyanennek az ei Képzetesnek. de ugyanakkor jövedelmezőbbek, s a repce négymillió forintos árbevételei is felülmúlják. Ezért elsősorban a pillangós növények, s a különböző tutaj lak termesz- leset fogjuk eroltéWfti, természetesen magfogas céljából A lucerna, vóróshere, csontos ebtr, vágj' eppen a réti perje magja keresett termek, s így az ara is kedvező. Ráadásul bei 1 lenek a vetéstor^- góba. hiszen „törésűk" wtAt a búza is jobban fiáét.'

De térjünk inkább visszs a mába.' hiszen nem könnyű betakantás elé ooz a szövetkezei. A 2600 hektáros terület uralásának megpzeevezé se nehéz feladat. Mór az első számítások is fgaaoitak: legalább 8 komba .innal kei. lene több. mim amennyivel a szövet kezei leodeWtezik.

— És ezt sikerült a legkönnyebben megsaereani. Mar átlépte s*z. országhatárt az a negv csehszlovák arató-cséplőgép, amely a betakarítás ideje alatt, végig segíti — tehergépkocsikkal együtt — a szövetkezet munkáját. A szikszói kombájnok majd ősszel adjak vissza a kölcsönt, a k u konca bet aka- rüásba-n. Az, aratás közepere megérkezik Békés megyéből az a négy Claas Dommato*, amelyek nagy teljesít menyere szükség is lesz, hiszen az lktlil hektáron termesztett búza 4.2 tonna, a 260 nektáron erő árpa periig 3.5 tonnás hektáronkénti termest igéi'. A főagronomus megjegyezte :

— Még ennyi segttseggiei is három hétig toe tartani az aratás. Az elmúlt esztendők zavaraiból kiindulva, ae. kién megpróbáltuk maximálisan í-endezm a kapcsolatainkat a gaoonaforgalnü vállalattal, s ígéretet is kaptunk, hogy helyi telepükön a mi szállítmányainkat helyezik előtérbe. Nincs ebben semmi protekció, hiszen az ideérkező termény feie a mi határunkból szármázik.

Idén úgy tűnik, végre pontot tehetnek a szalmaügy vegére is. A kis állatállomány, s a nagy kalászos terület már önmagában jelzi, évről évre még a készletfelhalmozás mellett is óriást tömeget kellett elégetni, hiszen ezzel a melléktermékkel egyszerűen nem tudtak mit kezdeni. Ezért vásárolták meg azt a négy szecskázó adaptert, amelyeket a kombájnokra szerelnek, s amelyek képesek annyira feldarabolni a szalmát, hogy az a zavartalan talajmunkának ne legyen akadálya. Természetesen ez a módszer — idén mintegy nyolcszáz hektár területen próbálják ki —. javítja a talajok szer- vesanyag-készletét. s egyben termésnövelő is. Összegezte: Szikszón, a jó felkészülésnek köszönhetően, gond nélküli aratásra számolnak ha a szállítmányokat ütemben veszi át a gabonaíoar

—karma n—