Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-09 / 134. szám

1984. június 9., szombat ÉSZAK.MAGYARORSZÁG 5 A féligazságok veszélyei Veszélyességét 'illetően a fél rehállásokkal esetenként egy kategóriába sorolhatók a féligazságok. Mindig is ag­gódom. -amikor olyan tanács­kozáson, vagy beszélgetésen veszek részt, amelyen a fel­szólaló, vagy a válaszadó az igazság nagyon is törékeny magja köré az önigazolás te- kervenyesen vastag rétegét kerekíti. Engedtessék meg Behany példa. Szűkkörű megbeszélésen a műszaki ve­zető meggyőzően bizonygat­ta, hogy a vállalat gondjai a gazdálkodás szférájában ké- tesendők, a műszakiak Ugyanis sorra-rendre meg­oldják a műszaki feladato­kat. A beruházás elkészült, * gyártmányfejlesztés befe­jeződött, a technológiai fe­gyelem az évekkel korábban elkészített utasításoknak megfelelő. Nos, mindez igaz. Be az igazság már nem ilyen leegyszerűsített képlet. A be­ruházás csakugyan elkészült, de időközben két-három elyan módosítást hajtottak Végre, amely a költségeket 1? alaposan megnövelte. Kö­vetkezésképpen a felelősöket dicséret helyett elmaraszta­lás illeti, hiszen a munka kezdésénél bizonyíthatóan le­iser volt a tervezés, a vég­rehajtás során pedig egy­mást követték azok az imp­rovizációk, amelyet kis gon­dossággal, hozzáértéssel, vál­tozatok mérlegelésével elke­rülhettek . volna. Másik eset: » terméket légy ártották, ez a műszakiak dolga. A keres­kedők viszont nem tudják ejadnj. A helyzet itt is hor­dozza azt a bizonyos való­ságmagot — de az igazság­hoz néhány, csöppet sem el­hanyagolható tény még hoz­zátartozik. Nevezetesen az, hogy a legyártott termékek költsége magas, tehát egyet­len piacon sem értékesíthe­tő. Minősége is kívánniva­lót hagy maga mögött ak­kor is, ha a paraméterek­nek megfelel. Igen ám. de ezeket az elbírásokat három­négy éve . vetették papírra, •zóta színvonalasabb termé­kekkel jelent meg a piacon a konkurrencia. Ráadásul a jobbat olcsóbban kell adni, kereskedő legyen ám a tal­pán az, aki ebben a ver­senyben állja a sarat. A pél­dázatok végére meg egy olyan eset kívánkozik, ami­kor az éveken át szállított alapanyagból az eladó nem tud, vagy nem akar többet adni.’ és az új nyersanyagból a végi technológiával egy- szerannyi az előállítási költ­ség. A veszteség kutatása­kor azután megint elkezdő­dik az egymásra mutogatás, az önigazolás, arra a bizo­nyos kis igazságmagra gön­gyölítve botcsinálta, átlátszó­an halvány érveket. Ha ezek a jelenségek csak a műszaki és pénzügyi tevékenység meglehetősen konkrét szfé­rájában kísértenek, talán a megoldás is egyszerűbb vol­na. Hiszen a terület arány­lag körülhatárolható, az ösz- szehasonlításnak egzakt mód­szerei és alkalmazott gyakor­latai vannak. A döntések­nek pedig hivatalos formái is léteznek. A féligazságok veszélye azonban máshol is kísért T-» néha már közelít­ve a íelmondatos fecseges- hez. Faluhelyen mondták: iszik a pedagógus. Hogy honnan kelt szárnyra a hír, egysze­rűen nem lehetett nyomon követni. Ennek is volt való­ság tartalma, mert a lagzi- ban valóban beivott. De sem előtte, sem utána nem lát­ták részegen. Évek teltek el, mig felettesei megint, elhit­ték róla. hogy nem iszákos. Vagy: az igazgató mindig vitatkozik a párttitkárral — olvastam egy vizsgálati anyagban nemrég. De ott részletesen le volt írva a vi­ták tárgya, légköre és a ha- tasa is. Az üzemben bizonyos „jólértesültek” mar úgy fo­galmaztak; nem fér össze a két ember. Pedig ezúttal nem valamiféle kivagyiságon alapuló presztízs vitákról volt szó. hanem ügyet szol­gáló vélemenykülönbsegek egyeztetéséről. És nem egy­más háta mögött, hanem megfelelő fórumon — szem­től szemben. A féligazságok veszélyes­sége tehát valahol közelit a híresztelések, a félrehallá- sok- és a féimondatos céloz­gatásokhoz. Mondom ezt azért, mert hasonlóan a fe­csegéshez kikezdi ez is az emberek feddhetetlensegét, karosai) befolyásolva egy-egy szerv, vagy testület tevé­kenységét. Éppen ezért * „szerzőnek” nem adhat men­telmi jogot sem a kicsinyke igazságmag. sem az, hogy nem számolt a következmé­nyekkel. Mert a féligazságok könnyen kikezdhetik embe­rek és intézmények hitelét. Mindennapi becsületes mun­kával megalapozott tiszteletet és bizalmat aknázhatnak alá. És ez alól a vélt segítő szán­dék sem adhat mentelmi jo­got. Faulorits Ágoston Régi házak, új köntösben Á városközpont rekonst­rukciójában lényeges szem­pontnak tartják a Sárospa­taki ' árosi Tanács vezetőd, hogy a város szivében olyan tij épületeket emeljenek, amelyek építészeti stílusuk­ban igazodnak a helyi hagyo­mányokhoz. A törekvés kéz­zelfogható bizonyítéka a nemrégiben épült művelődé­si ház, amelynek csodájára járnak a Patakra látogatók, ás építészeti különlegesség­nek Ígérkezik az ősz végén átadásra kerülő 24 lakásból álló épület is, amelynek föld­szintjére szolgáltató egysé­gek költöznek majd. A város arculatát a régi épületek helyreállításával is ■gvekeznek szépíteni. A nagy- kin vv tárból előkerültek az Esze Tamás Általános Iskola száz évvel ezelőtti építési tervei, amelyek alapján, az eredeti stílushoz híven állít­ják majd heiyj-e az iskolát. Foglalkoznak a hatvanas­hetvenes években épült, la­pos tetejű epületek átalakítá­sával is. A magas tető. amit a hazakra tesznek, egyrészt esztetikusabb. másrészt pe­dig azért hasznos, mert a tetőteret beépítik. Ilyen át­alakítást három épületnél terveznek. A' városi pártbi­zottság épületének új tető­szerkezete már elkészült, és elkezdődött a rendelőintézet hasonló jellegű átalakítása is. Ezt követően kerül niajd sor az ÉMÁSZ sárospataki székhazának tetőátépítésére. D. H. Külföldön a „viking" A kishatármenti árucsere- forgalom keretében a helyi á£ész-en keresztül a csehszlo­vákiai Trebisovba üdítő ita­lokat szállítanak a Borsod niegyei Gyümölcsszesz és üdítőital Ipari Vállalat sá­rospataki üzeméből. A „vi­king’' termékcsalód tagjait — a szőlő-, szamóca1-, meggy­es málnaízű üdítőket — két­hetente szállítják ki, kami­onokkal. A sárospatakiak készülnek a választék bőví­tésére is. Arról van szó, hogy az importból származó eit- russűritményekből most ki­sebb mennyiség áll az üdítő­ital-készítők rendel kezesere. akik az említett alapanya­got hazaival kívánják he­lyettesíteni. A sárospataki­ak márciusban elkérték a Nvírkémia Vállalattól a ba­nánízű üdítő receptjét és pi­ackutatási céllal kipróbálták, (A banánizű üdítő ital al­masűrítményből készül, és nem tartalmaz semmiféle szintetikus anyagot!) Tekin­tettel az üdítő sikerére, még ebben a hónapban megkez­dik Sárospatakon is a banán- fzű italok készítését és for­galmazását Borsodban. FALURÓLB FALURA — Erdóbényének va­0 laba mezővárosi rang­ja volt — kezdjük a beszélgetést Hanti üde ta­nácselnökkel. — Messze földön híres szőlőkultúrája és tájjellegű bora ugyanúgy ismert volt, mint a Hegy- alja többi településed, Tolcs- váe, Olaszliszkáé, Aabaúj- szántóe. Tokajé. A község az egykori írá­sok szerint az 1300-as évek­ben kapta meg a mezővá­rosi rangot, és ezt az 1900- as évek elejen, a vasútvo­nal megépítése után vesz­tette el. Az ipar es a gaz­daság tovabbíejlödéseszem- szempomtjaból olyan fon­tos erhálózat, a vasút a múlt században Szerencs érintésével épült meg, és Erdőbényétől délre vezetett tovább Sátoraljaújhely irá­nyába. Ez a távolság azt jelentette, hogy a hajdani virágzó település fokozato­san veszített a jelentőségé­ből. és a kereskedelem kő- rabban fontos útvonalköz­sége lassú sorvadasnak in­dult. Há az ember megmássza a házak szomszédságában, magaslő dombot, akkor egy magas kőoszlopot találhat. A nehezen betűzhető sza­vak olvasása közben meg­érinti a történelem, a köz­ség tragédiája. „COLÉRA GYÁSZ EMLÉK HELLY 1831 ESZ. BEN. JUL. 6— 12 SZÉP. RIG E.BÉNYE VÁROSSABŰL 203 HA­LANDÓKAT TETT ÁLDO- ZATTYÁVA'’. Az emlékosz­lop felső részén olvasható csak az írás, az alsó fe­len otromba pusztítás nyo­mai tüntették el a betűket. Az elmondások szerint pár evtize.de leventék tettek tönkre az emlékhely alját, — Nehez története van a községnek — mondja ké­sőbb Győri István reformá­tus lelkész. — Valaha két település volt itt, Alsó- 'es Felsöbénye, mindkettőt a török pusztította el. Mi­után a megmaradt családok beljebb húzódva az erdőbe, új települést alapítottak, a mezőváros nyilván akkor kapta az Erdöbénye nevet. Talán ekkori keletkezésű a Magita története szájha­gyomány is, amely szerint egy ilyen nevű lány riasz­totta a mezőn dolgozókat a török csapatok közeledése láttán. A fegyveresek bosz- szút álltak, elevenen akar­ták a lányt eltemetni, de a falubeliek, akik-a gödröt ásták, tudták, milyen mé­lyen vannak a völgyet be­hálózó pincék, es amikor a lányt belelökték a gödör­be, beszakadt alatta a föld, es így megmenekülhetett. Majd régi könyvet vesz elő és fellapozza. 1739-ben a városka lakóinak csak­nem egy harmada elpusztult a nagy pestisjárvány ide­jén — mutatja a leírt ne­veket. Majd később a tanácsel­nöktől tudjuk meg, hogy Erdöbénye kálváriája ezzel sem ért véget. A század elején tűz pusztította el, csaknem valamennyi ház porig égett. És még a kö­zelmúlt is tartogatott a he­lyiek számára fekete lapo­kat. Az itteni életfeltételek romlása, a munkahelyek hiánya, és más okok miatt 1960-tól 1980-ig a lélekszám ezerrel csökkent, ennyien költöztek el innen, és ma összesen 2160-an laknak a településen. — Milyen most az élet Erdőbényén? Mi határozza meg az itteni viszonyokat? — Ma is a szőlő — vá­laszolja a tanácselnök. És mások is így vélekedne!;. A szőlőterület nagysága körülbelül 5 ezer hektár, nagy részük hagyományos művelésű. Talán ez a gon­dok forrása is. Szőlője ki­vétel nélkül szinte minden családnak van. — Az a gond — mondja a tanács­Messze földön híresek a Kovács Károly által készített bőr- dísztárgyak. A bőr megmunkálását, díszítését az idős mes­ter hagyományos szerszámokkal végzi. Engel István kádár a Hollóházi Porcelángyár számára ké­szülő 43 hekiós hordó beíejezö munkálatait végzi. Fojtán László felvételei elnök —. hogy ma nem kü­lönböztetik meg a minő­ségben is más, hagyomá­nyos művelés után nyert és a tömegtermelés után kapott mustot. Mindkettő átvételi ára egyformán 10 —15 forint között mozog, olcsóbb, mint egy üveg üdítő ital-' Így nyilván az érdekeltség egyre rosszabb. Van, aki csak azért nem hagyja abba, mert nincs szí­ve elhagyni a müveit sző­lőt. A műveléshez szüksé­ges munkák egy részét, pél­dául a permetezést a szak- szövetkezet végzi, és ők gondoskodnak a must át­vételéről is. Ehhez jelen­tős költséggel tárolót, is épí- bánya. De igen jellemző te­nyereség nincs egyensúly­ban. bizonygatják, a hagyo­mányos szőlőművelés felté­telei a jelenlegi árak mel­lett egyre rosszabbak. — Pedig vissza kellene adni Hegyalja rangját a szőlő terén — vélekedik a ta­nácselnök. 1980 óta örvendetesen sok minden megváltozott, és a településen számos intéz­kedéssel, munkaalkalom megteremtésével igyekeznek megtartani a lakosságot. Hogy ez milyen sikerrel jár, az is példázza, hogy 1983- ban 38 építési engedélyt adtak ki, es új utcák ki­alakítása is megkezdődött. . Megtelepedett az ipar is. Van Erdőbényén a borkoni- íbinátnak eav pincészete is, a Spolo Szövetkezetnek kis­üzeme. továbbá varroda és bánya. De igen jellemző te­vékenység ezen a tájon a hordókészítés is, amelynek nagy hagyományai vannak. — Már az apám is ká­dár volt — mondja Gál Gyula, a legnagyobb helyi vizem vezetője. Hozzá ko­pogtattunk be. Megtekint­jük a feltornyozott akác­éi tölgyfabordókat, amelyek naav része exportra kerül. Hollandiába. Svájcba, Ausztriába. & kiderül, hogy nem is olcsó, egy-esy 300 literes bortárolóért 9700—9800 forintnak megfe­lelő összeget kapnak, és je­lenleg 3 ezer darabra van megrendelésük. Majd azt is elmondják. a kisüzem, amelyben jelenleg harminc­hármán dolgoznak, ugyan Gál Gyula tulajdonában van, de az abaújvári ter­melőszövetkezet bérli. — Az apanv nem akarta, hogy kádár legyek — mondja Cal' Gyula —, én mégis ezzel próbálkoztam meg, eleinte titokban csináltam es később beleegyezett. De 1949-ben az egyre rosszabb körülmények miatt abba­hagytam a szakmát. Utána hentesként dolgoztam 13 évig. 1976 óta újra kádár vagyok. Öt esztendőn át egyedül csináltam, azóta a szövetkezetben dolgozunk, így kifizetődőbb. — Ugyancsak fontos kis­üzem a Spolo Szövetkezet helyi létesítménye is. A rö­vidítés a sport- és a' lovag­lócikkeket készítő vállalko­zásból ered. és ez egy bu­dapesti szövetkezet helyi üzeme. Jelenleg csaknem negyvenen dolgoznak itt, a többségükben nők, es fut­ball-labdákat varrnak. Mint Országh Tiborné adminiszt­rátor elmondja, csaknem 12 éve készítik itt a labdákat. Elnézzük a boszorkányos ügyességgel dolgozó labda- készitóket, ahogy a méret­re vágott, hatszögletű bőr- darabkákból összeállít ják- vaiTiák a pettyes labdákat. Majd a fiatalasszony bel­jebb invitál, nézzük meg Kovács Károly részlegét is. ahol az idős mester bőr- díszműárut készít. — Nem­rég Japánból járt itt újság­író — mondja Kovács Ká­roly. A falak körös-körül lele vannak az elkészült tárgyakkal. Szebbnél szebb újságtarlók, kulcstartók, fa- lidiszek, majd másutt tál­cák. pohártartók és más dísztárgyak sorakoznak. A 77 éves művészmester el­mondja. a dísztárgyakat ma­ga tervezi, maga készíti, és azok a világ minden tájára eljutnak. Már több kiállí­tása volt, és mint mondja, az nem fárasztó, az nem nehéz munka, amit szíve­sen csinál az ember. Az 1980-ban bekövetke­zett tanácsi átszervezések nagyobb fejlesztési, felújí­tási lehetőségeket teremtet­tek. Az elmúlt években pél­dául 6 kilométernyi utat újítottak fel. és felújították az iskolát. Most folyik a községi villany vezeték-há­lózat rekonstrukciója is. A négyéves program, amelyet négymillió forintos költség­gel végeznek, mintegy 20 évre megoldja a mai gon­dokat. Tervben van és már hozzáfogtak a vezetékes ivóvízhálózat kialakításá­hoz. a mar említett közeli dombra víztározót is építe­nek majd. Jelentős a köz­ségben a kulturális élet is. A kultúrház. termeiben és a háromszázfős befo­gadóképességű színházter­mében folyamatosan tarta­nak rendezvényeket. Erdó- benyének sz.ep könyvtára van, összesen mintegy 8— 10 ezer kötettel. Van to­vábbá kiállitóhelyiség. egy galéria, ahol rendszeresen tartanak tárlatokat. Leg­utóbb az itt élő Lavotha Géza fafaragónak volt nagy sikerű kiállítása. A kö­zeljövőben pedig Kovács Károly bőrdíszműves tár­latára kerül sor. Korábban talán a megyeszerte híres szüreti bálok csábították ide a messziről jöttékét. Az idén remélhetőleg a nyári dalostalálkozó nyújt erre alkalmat, amelyet az. Ara­nyos-völgy bejáratánál tar­tanak meg. — Ügy érezzük, lesz a községnek jövője is — mondja a tanácselnök. — Erdőbényé ugyanis megkap­ta az üdülőfalu címet. A közeljövő terveiben 20—25 családi házban megterem­tik majd a vendégfogadás feltételeit. A környéken szinte minden biztosítva van ahhoz, hogy messze földről is idekívánkozzanak az emberek. A távlati ter­veinkben még egy horgász­tó kialakítása is szelepei. Szerepel a jövő terveiben a község mai arculatát be­folyásoló átalakító munka is. Egyebek között egy új szolgáltatóház építései ter­vezzük a központban, Már ma is elfogadható színvona­lú az áruellátás, amit rész­ben a tokaji áfész old meg, részben pedig lehetőséget adtunk magánkereskedők­nek különféle élelmiszerek es zöldségfélék árusítására. Igyekszünk a lehetőségeket jól kihasználni, és remél­jük, hogy az ellátás szín­vonala tovább javul majd a jövőben is. Késő délután hagytuk el Erdöbényét. A nap bera­gyogta a település, háztető­it. Fénybe öltöztette a fá­kat. bokrokat. Pihenésre csábító volt a környék. A századok gyötrelmei után békét, nyugalmat sugallt most a jelen. És magunk­kal vittük Hanti Ede ta­nácselnök szavait, aki bú­csúzóul mondta: Most pe­dig azt szeretnénk elém), hogy' Erdőbénve a múltjá­hoz, az egykori rangjához felemelkedjen, és messze földön ismert, számon tar­tott településsé váljon. Hajdú Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents