Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

1934. jGiíius 7.; csütörtök , ESZAK-MAGYARORSZAG 3 'Bútorok tervezői, készítői Hz ötlettől a megvalósításig T Szüléink, nagyszüleink ke- , fában egy életen ót kitartott i a családi bútor. Ma többször is kicserélik. Nem tudom, mikor mondták ki a lakás berendezéseiről, hogy azok is divatcikkek, de ez ma ér­zékenyen jelzi a változást és a megjelenési forma, a stí­lus, vagy megoldás legfel­jebb 6—7 évig sláger, azután elavul. Jó-e ez, vagy nem, ne tirtassuk, inkább azt a . tényt vizsgáljuk végig, va­jon a gyártó hogyan felel meg ennek az állandóan vál­tozó igénynek, hiszen köztu­dott, a bútorkészítők számá­ra az lenne a legjobb, ha mindig azonos formát kelle­ne készíteni. Az Avas Bútorgyárban je­lenleg a termékek mintegy egyharmadát most vezetik be, egyharmad részük a csúcson van, míg további egyharma- duk a lefutó ágban, és ezek­nek a gyártását a kereslet lassú csökkenése miatt nem­sokára befejezik. Egy olyan ■ kisvállalat, mint a miskolci üzem, vajon hogyan igyek­szik megfelelni az állandóan változó igényeknek? — Mi nem alapellátást végzünk — mondja Deák István igazgató —, ahhoz valóban kicsi ez a gyár. A fő tevékenységünkben a vá­lasztékot bővítjük és ez jól szervezett munkát követel tőlünk, hogy naprakészen le­gyünk az igényekkel. Balta Dezső gyártmányfejlesztő, a kísérleti üzem vezetője hoz­záteszi: — Számunkra a leg­fontosabb a folyamat elején az információ. A gyárban évente tartunk megbeszélé­seket a kereskedelem képvi­selőivel, ők tudják ugyanis a legjobban, hogy a vásárlók milyen bútorokat keresnek. Ez az egyik csatorna. A má­sik, a különféle kiállításokon, szerzett információ, ez rész­ben az ott megmutatkozó vásárlói igényekből, részben a más cégek újonnan kifej­lesztett termékeinek megis­meréséből táplálkozik. Tehát innen tudjuk meg, mi az, «mi a jövő terméke lehet, ami rövidesen elterjedhet. — A megszerzett informá­ciók alapján figyelembe vesz- szük a vállalat műszaki- technikai fejlettségi szintjét, azaz, mire vagyunk mi ké­pesek nagyobb fejlesztés - nélkül — mondja a tervező. — A korábban egyeduralko­dó fényezett bútorok helyett nemrég már a rusztikus dí­szített pácolt bútorok iránti kereslet növekedett meg. Ez igen nagy átállást követelt. Megszűntek a sima doboz- formák, helyette díszlécek, párkány és lábazat jelent meg, ami megtöri, megoszt­ja a nagy felületet. Ez csak e forma, de emellett megje­lent a pácolás is, amely a gyártó számára új technoló­gia bevezetését jelentette. Ezek lényegében olyan fo­lyamatok, amelyek rendsze­rint kapcsolódnak egy ko­rábbi fejlesztéshez: mi né­hány éve megoldottuk a mű­gyantákkal történő ragasz­tást, a mostani fejlesztés lé­nyegében ezen alapszik. — Sokat segített az export­ra kerülő termékek készíté­. sére megoldott korábbi fej­lesztés is — mondja az igaz­gató, — Akkor alakítottuk ki a páeolási technológiát, és természetesen ezt az igény- módosulást követni kell a bútorgyártás háttériparának is. A hazai alapanyag-ellátás is igyekszik lépést tartani az igények változásával, például azzal, hogy ma már kapható a kasírozott forgácslap, amely az új termékeknek az egyik fontos alapanyaga. De az is nagy előrelépés, hogy ko­rábban csak egyféle vastag­ságban készültek az alap­anyagok, ma több méretben is kaphatók, és ez lehetővé teszi a többféle variáció el­készítését. — Lényegében folyamatos tervezés és egyedi gyártás folyik — mondja a gyárt­mányfejlesztő. — Most pél­dául nyolc termék fut pár­huzamosan a nagy sorozat­ban, de tudjuk, melyikkel fogunk rövidesen leállni. Most futtatjuk fel a Paler­mo szekrénysor gyártását, ebből a termékből eddig négy széria készült el. Ez a szek­rénysor igen sikeres, de fi­gyelembe vesszük az igénye­ket is és a bárszekrényt tar­talmazó változat méllett, egy kétajtós változatot is gyár­tunk majd. A Palermo mel­lett még ebben az évben két újabb szekrénysor bevezeté­sét szorgalmazzuk. A három új termék bevezetése azt je­lenti, hogy néhány éven át ezek kelendő bútorok lesz­nek. A felfuttatással egy idő­ben pedig fokozatosan visz- szafogjuk a Borsod és a Her- nád sorok készítését, mert ezek kiszorulnak a piacról. — Technológiai, emberi, gyártói oldalról,' mit jelent egy-egy új termék bevezeté­se? — Itt a gyár bon eleinte szinte elképzelhetetlen volt például a párkányos bútorok készítése. Idegenkedtek tőle az emberek. Azt tapasztal­tuk, hogy egy-két év kell, amíg Hyen. nagy változást megszoknak, amíg polgárjo­got nyer egy-egy új termék. És egy új modell bevezetése más problémákat is felvet. Például, hogy alkalmasak vagyunk-e annak a gazdasá­gos gyártására? Hogy a kiala­kult technológiai hátterünk megfelel-e? Mert például az egyik új termékünk készíté­séhez kooperációs partnert keresünk. Nekünk ugyanis nincs olyan gépparkunk, hogy a tervezett ajtókimun­kálást nagy sorozatban meg tudjuk oldani. Az új gyárt­mányok bevezetése, néha technológiai módosításokkal és átalakításokkal is jár. Ko­rábban az öntés, most a szó­rás az a művelet, ahol az emberek egészsége szempont­jából fontos elszívó berende­zések működnek. Az ilyen módosítások, belső átalakítá­sok nyilván nem mennek könnyen. De módosítani kell, át kell alakítani a berende­zéseinket, követni kell az igények változását, hogy meg tudjunk felelni a piac köve­telményeinek. És ez az igény gyakran a korábbinál szer­vezettebb munkát, a már említett kooperációt, vagy egyéb fontos változtatásokat igényel. Hajdu Gábor Fiatal építészek továbbképzése ’ A Magyar Építőművészek Szövetsége ismét megszerve­zi a fiatal építészek kétéves továbbképzésének mesteris­koláját a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Tovább­képző Intézetében. Az idén kezdődik és 1986-ban fejező­dik be a továbbképzés, ame­lyen neves építészek és a ro­konszakmák szakembérei tartják az elméleti oktatást, A szakma, gyakorlásában pe­dig vezető tervezők segítik a fiatal építészek munkáját.. A mesteriskolái továbbkép­zésre pályázatot hirdettek, amelyre a legalább három­éves szakmai gyakorlattal, munkaviszonnyal rendelkező és 32 évesnél fiatalabb épí­tészek adhatják be felvételi kérelmüket július 6-ig, mel­lékelve hozzá eddigi építészi tevékenységük írásos doku­mentumait is. Képünkön: a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Oszvald—BIV típusú szervokor­mány gyorsdiagnosztikai vizsgálóberendezése, amely az időszakos műszaki vizsgákra megje­lenő gépkocsik ellenőrzésére, továbbá a rendszeres karbantartási munkákat megelőző, a bi- bafeltáró vizsgálatokra, valamint a közúti ellenőrző vizsgálatokra egyaránt alkalmas. Szniiíi! ‘ az ipari ralraioM Szerdán Győrött havad és külföldi szakember rés»-, vételével megkezdődött a ITT.' ipari robot szeminárium A háromnapos eszmecserén 42 előadás hangzik el. Az első napon Gábor And-' rás ipari miniszter helyette« adott áttekintést a robotot: hazai alkalmazásáról és a magyarországi robottechnika fejlesztéséről. Mint elmon­dotta, jelenleg hazánkban mintegy 90 robot működik, elsősorban a gépiparban Ezek a robotok főleg a ne­héz fizikai munkát helyette­sítik a melegüzemekbeu Megjelentek azonban már a szerelő munkánál és egyéb fontos ipari tevékenységnél is. Több mint 200 millió vo­nni értékű fejlesztés ered­ményeként rövid időn beiül további 190 robot kezdi meg munkáját a gép- és könnyű­ipari üzemekben. Ezek a ro­botok már minőségi munka­erői is felszabadítanak, ame­lyet más területre kávét »ír irányítani. Néhány évvel ezelőtt Aba- újdevecseren még az a hír járta, hogy az ott élő fiata­lokra nem lehet számítani. Ez a megállapítás ma már nem helyénvaló. Igaz ugyan, hogy egy-két évig nem beszélhettünk la­kóterületi KISZ-munkáróL, hiszen a KISZ-szervezet sem létezett — mondja Ju­hász Éva községi szervező titkár. — Részben azért, mert nem volt egyetlen fiatal Sem, aki magára vállalta volna a szervezéssel járó út­törőmunkát, részben meg azért, mert az ittenieket va­lahogy nem nagyon érdekel­te a mozgalma munka. Fel kellett rázni a KISZ-eseket ebből az érthetetlen közöm­bösségből. Az akkori encsá járási KISZ-bizottság és a helyi lakóterületi pártappa­rátus tagjainak segítségével •ez végül is sikerült — Melyek voltak a less- türgetöbb teendők? — Az ösztönzés természe­tesen önmagában nem volt elegendő. Gondos felmérést készítettünk az ifjúság köré­ben, amelyből kitűnt, van igény a lakóterületi a 1 önszer­vezetre. Megkezdődött a programok összeállítása. Nem csupán a KISZ-tagokat, ha­nem valamennyi fiatalt szí­vesen láttuk ezeken a zöm­mel kulturális rendezvénye­ken. amelynek helyet a mű­velődési otthon adott. Ké­sőbb itt alakítottuk ki m. if­júsági klubunkat is, jórészt társadalmi munkában. A tar­talmas szabadidős progra­mokkal sikerült újjáéleszte­ni, fellendíteni a mozgalmat az alakuláskor meglévő húsz tag segítségével. Köztilük ma már mindössze öten tevé­kenykednek az alapszerve- zeOben, viszont összlétszá­múk emelkedett, ötven ta­gunk van, akiknek munká­jára mindenben számítha­tunk. •— A művelődési progra­mok, játékos vetélkedők nagy része a hétvégekre koncentrálódik.’ A gondos válogatás és a bővülő vá­laszték ellenére bizonyára akadnak olyanok is, akik el­járnak szórakozni Abaújde- vecserhől máshová ... — Igém. Leginkább Tincs­re. Nálunk ugyanis nagyobb vonzása ran az innen alig négy kilométerre lévő Kincs­nek, amelynek január 1-től már mi is része vagyunk. Nagyon jó a kapcsolatunk a várossal, az ifjúsági moz­galomban a segítségnyújtás kölcsönös. Hasonló a helyzet az encsi művelődési házzal is, ami további segítséget ád a tartalmas időtöltésekhez. •— A területi KlSZ-alap- szervezet nem csupáu bebi­zonyította életképességét, ha­nem egyúttal példamutató munkát végeztek 1981 óta. Ezt elismerések sora igazol­ja ... —• Ai elmúlt év tavaszán kaptuk meg a KISZ Köz­ponti Bizottsága dicsérő ok­levelét. Ide sorolom a ma­gam aranykoszorús KISZ- jelvényét, hiszen az elisme­rés valamennyiünknek szólt. Emellett ugyancsak tavaly kaptuk meg a megye kivá­ló községi ifjúsági klubjá­nak járó arany fokozatot. Eredményesen szerepeltünk a megyei klubtalálkozókon is, 1982- ben Sárospatakon és 1983- ban Miskolcon, ötven­ezer forintot nyertünk az Állami Ifjúsági Bizottság, a KISZ KB és a SZOT kis- területek szabadidős pályá­zatán, amelyből kondicioná­lótermet létesítünk majd. Azért fontos ez, mert az is­kolának nincs önálló torna­terme, ezzel egyúttal meg­oldódna a legkisebbek spor­tolási, testedzési lehetősége is. A pénz és a terv már készen van, a helyiséggel azonban úgy tűnik gondja­ink lesznek. A régi kastély alagsorában szerettük volna kialakítani, abban az épü­letben, ahol óvoda lesz. Ügy hallottuk, a központi fűtés bevezetésébe« szükség van a pincére. Természetesen nem arról van szó, hogy a központi fű­tés bevezetésének fontossá­gát vitatnák a fiatalok, sőt, bizonyára szívesen segítené­nek a munkákban, dé sze­retnék. ha pince felhaszná­lásában meg tudnának egypzni és a kazánok mel­lett’ jutna hely a kondicio­nálóterem kialakításához. Monos Márta Házépitak faottjfa Házépítők bolt ja nyílt ked­den Vácott a Cement- és Mészművek Váci Gyárának C-telepén. A Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi, Vál­lalat és az ÉPTEK új üzle­te a vásárlókat a nyitáskor tizenötmillió forintos áru­készlettel várta, amely vas- és vegyiárukból, különböző szerelvényekből, fürdőszoba­berendezésekből, fűtési és vízszerelési anyagokból áll. Homrogd helyet kér az élmezőnyben Azt, hogy a május? esők hatására milyen sokat vál­tozott, mennyivel ígéretesebb lett Homrogd és Monaj kö- z-ös gazdaságának, az Üj Élet Termelőszövetkezetnek a határa, nem is helybeli szakembertől, hanem telje­sen elfogulatlan „idegentől" tudtuk meg, aki amolyan nemhivatalos termésbecslést végzett a Cserellátnak ezen. a vidékén. Persze Tóth Gé­za csak annyiból „idegen”, hogy nem a tsz szakembere, hanem a Gabona és Iparinö­vények Termelési Rend sze­lének szaktanácsadója, aki e minőségében felelősséget érez e szaktanácsait határ- rés zekért Elmondta, hogy a GTTR több partnergaadaságának halárában járt az elmúlt na­pokban, s a homrogdi határ ígéretével a legelégedettebb. Nem véletlen, hogy ezen a mostoha adottságú cserehátó tájon a homrogdiak termés­átlagai már évek óta maga­sak. Szerinte itt a vezetők szívügye a növénytermesz­tés, évek óta ők tartják be legpontosabban a rendszer technológiáit, s nem is ma­rad el az eredmény. * Steafrtfezkí Sándor, ax 01 Élet Tbz fiatal elnöke arra kér, hogy hadd ne „jósol­jon” még a várható idei mázsákról... Nem azért, mert „friss” még az elnöki cím, (ez ér februárjában kapta meg a tagság bizal­mát), de korai lenne a má­zsákról beszélni, mert sok van még hátra a betakarí­tásig. Az már biztosnak lát­szik, hogy a kincset érő má­jusi esők után az előző évek jó termésátlagait most már valószínűleg «kerül megis­mételni ... Arra a kérdésre, hogy mi számít itt a Cserehát aljá­ban, Homrogdon, jó átlag­termésnek meglepő a vá­lasz, azaz meglepőek a fel­sorolt mázsák ... — Az összesen alig 1490 hektárnyi szántóterületünkön búzából az előző két évben 48. illettre 49 mázsa feletti, tavasza árpából tavaly 46 mázsánál nagyobb, naprafor­góból 27,6 mázsás, kukoricá­ból 64 mázsás átlagtermést takarítottunk be. Pillangó­sokból is 50—60 mázsa kö­zötti a szénatermés. * — Hosszú esztendők szí­vós, következetes munkájá­val sikerült így .feltornász­nunk a hozamokat — ma­gyarázza a fiatal elnök. — A írendsaeroek fVzetlöhft » jő technológiáért, s természete­sen igyekszünk is »at betoar-, tani. Beszélgető* közbe«» tede­rül, hogy a „friss” elnök úgy ismeri a tsz határát, mint a tenyerét. Persze nera is csoda, hisz itt született, nyaranként a tsz-ben dolgo­zott diákévei alatt is ... Gö­döllőről, a friss diplomával hazajött gyakornoknak, né­hány hónap múlva már nö­vénytermesztési ágazatvezető, 1980 óta — a februári el­nökké választásáig — főag- jonónvusa vök a gsimaság­nak — És vajon a növényter­mesztés mostoha adottságok közötti magas átlagtermései biztosítani tudják-e a ketté nyereséget? Az elnök: — Gazdálkodásunk most már kezd hatékonnyá vál­ni... A növénytermesztés nvereseges. az állattenyész­tés feljövőben van. s egy kevéssel 1981 óta besegíte­nek a melléküzemágak is. Addig csak az alaptevékeny­ségre építettünk de 1981 óta éltünk a helyi kínálkozó le­hetőségekkel is. A Panyová- val kooperálva, 48 dolgozó­val varrodánk működik, «. BVK és a csavargyár részé­re termel egy kis galvanl-: zálóüzemünk s az év má­sodik felében, az LKM-mel kooperálva, két műszakba« dolgozik majd esztergáiyos- és forgácsolóüzemüirk. Nyere­ségünk nagyobbik részét azonban továbbra is az akto- teveken vségíöl várjuk * TSAI-ben 5 miltSí. TÜSS-beni 7,3 millió, tavaly 7,6 hkUíó forint volt a kas tormelószö- vetkeaet tiszta nyeresége. És ezt a nyereséget 53 millió forintos árbevétel mellett si­került elérni. Ez az ered-! meny már az elmúlt években is lehetővé tette, hogy saját erőből, minden támogatás nélkül 90 hektár intenzív gyepet telepítsenek Jó a géppark, kétszáz hektár ré­szesül évente altalajlazítás­ban, száz hektár meszezés- ben. s mert még több szak­emberre van szükség, szol­gálati lakást is építettek ...' Mindez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a homrogdi Üj Élet Tsz hozamai állandósul­janak. a gazdálkodás szín­vonala. a hatékonyság to­vább javuljon. Mert hehret kérnek, azaz tavalyi ..mu­tatóikkal” már ott is vannak: a megyei élmezőnyben. * <#- *J I

Next

/
Thumbnails
Contents