Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-06 / 131. szám

1984. június 6., szerda ; ÉSZAK-MAGYARORSZAG S Van-e rangia a bizonyítványnak? Ä jövő szakmunkásai Eg.V ország gazdasági fej­lettsége es a szakmunkások tudásszinlje kozott szoros összefüggés mulatható ki. Végül is az ö kezük munká­jával lesz az. ül lel bői való­ság, a téglákból ház, a nyers­anyagokból készáru. Nem mindegy tehát, kik, miért vá­lasztanak egy mesterséget, amelyben dolgoznak majd, hogyan válnak szakemberek­ké, és később hogyan dolgoz­nak a munkahelyeiken. A mesterségbeli tudás meg­szerzésének szervezett módja ma a szakmunkásképző in­tézet. Lehetne vitatkozni azon, hogy jó-e. tartható-e, és meddig tartható fenn az a mai gyakorlat, hogy az álta­lános iskolák ' legjobb tanu­lói csakis a gimnáziumokba törekednek, a négyes átlagot elérők a szakközépiskolákba, és a leggyengébb tanulmá­nyi eredményt felmutató fia­talok töltik meg a szakmun­kásképző intézeteket. E szem­lélet alól szinte alig van ki­vétel. lübböl automatikusan az a kérdés adódik, hogy ma a leggyengébb képességű gyerekekből lesznek a szak­munkások? — Szó sincs róla — vála­szolja dr. Tarái István, a miskolci Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkás­képző igazgatója. Hibát kö­vetnénk el, ha csak az ál­talános iskolában elért je­gyek alapján értékelnénk. Állítom, nincs olyan ember, akinek valamihez ne volna tehetsége. Az nyilván igaz, hogy aki nehezebben tanul, azt nem célszerű értelmiségi pályára kényszeríteni, de az sem bizonyos, hogy akinek számszerűen gyengébb je­gyei voltak az általános is­kolában, annak rosszabbak a képességei. Az iskolában, itt nálunk, a szakmai képzés az elsődleges, de emellett más irányú képzés is folyik, és ennek színvonalát az bizo­nyítja, hogy az elmúlt idő­szakban is több tanulónk szerepelt sikerrel a magyar nyelvi versenyeken, és egy közülük Kazinczy-díjat is kapott. Az oktatásunk egyik alap­elve lett, hogy a hozzánk ke­rülő gyerekek valóban a te­hetségüknek megfelelően fej­lődjenek, és később jól meg­feleljenek a választott mes­terségüknek. És ha a szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzése után tovább akar­nak tanulni, akkor három­éves képzéssel lehetővé tesz- sztik számukra az érettségi bizonyítvány megszerzését is. A közhiedelemmel ellen­tétben, a szakmunkásképző intézetbe sem könnyű bejut­ni. Felvételi beszélgetésen és vizsgán döntenek arról, hogy a jelentkező megfelel-e a követelményeknek. Az alap­vető feltétel, hogy az álta­lános iskolát befejezett fia­tal jól tudjon írni, olvasni, számolni. — Ez is probléma lehet? — Sajnos, igen. Felfedez­hetjük az elemi ismeretek hiányát. De nem ez a jel­lemző. Ha a fiatalok azért jönnek ide, mert ezt a pá­lyát szeretik, akkor az esetek többségében ez a tanulmá­nyi eredményükön i.s meg­látszik majd. Az intézetben élelmiszeripari és mezőgaz­dasági ismereteket, benne húsfeldolgozó, tejtermék-fel­dolgozó és sütőipari, vala­mint dísznövénytermesztő, szőlő- és gyümölcs!ermesztő és zöldségtermesztő szak­munkásokat képezünk. —- Gyakran hallható, hogy a munkások szakmai és kul­turális színvonala már ma sem elegendő a megnöveke- delt követelményeknek. Ezek­kel a megnövekedett igé­nyekkel hogyan tud lépést tartani a képzés, mert az előbbiekből az következik, hogy a jövő : szakmunkásai olyanok lesznek, amilyene­ket ma képeznek. — Az iskola technikai fel­szereltsége nyilván nem teszi lehetővé, hogy a tanulók szá­mára bemutassuk a legkor­szerűbb berendezéseket. Ezen az ellentmondáson úgy segí­tünk, hogy a gyakorlati kép­zés azoknál a vállalatoknál folyik, ahol van ilyen kor­szerű technológia. így szer­ződésünk van egyebek között a Borsod megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalattal, a tejiparral, a sütőiparral és a Tokaj-hegyaljai Állami BorkombináUal is. Ez a meg­oldás lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok az üzemek­ben elsajátítsák a szükséges mesterségbeli fogásokat. A módszer másik eredménye az, hogy így könnyebb lesz a végzettek számára az el­helyezkedés is. Azt is tisztázni kell, hogy ez az iskola lényegében ala­pokat ad. Az innen kikerülő fiatal munkások alapismere­tékkel kerülnek ki az üze­mekbe, ahol kedvező eset­ben és az egyéni szorgalmak alapján válhatnak majd mes­terszintű munkásokká. Ezt a folyamatot is megkönnyíte­né az iskola, részben a há­roméves beiskolázással, illet­ve a továbbképzéssel. De ez­zel a lehetőséggel ma még nem nagyon élnek a vállala­tok. Jelenleg a fő törekvé­sük az, hogy az innen kike­rülő fiatalok megállják a he­lyüket. és pótolják a válla­latoktól eltávozott szakmun­kásokat. Az intézetben most kez­dődtek meg a vizsgák: 1116 fiatal kapta meg a lehetősé­get, hogy végbizonyítványt szerezzen. Csak azok kerül­hetnek a bizottság elé — mondják dr. Nagy József és Jakab István igazgatóhelyet­tesek —, akiknek esélyük van arra, hogy sikeresen Sze­repelnek. Az idén egy fiatal nem kapta meg a jogot a vizsgára. De végül is a be­iratkozottakból a három év alatt összesen 1-0—12 száza­lék morzsolódik le. így env- nyivel kevesebb lesz a szak­munkás. — Ad-e rangot ma ez n vizsga, és mennyire becsülik meg a fiatalok a végbizo­nyítványt? — A közvéleményben ta­lán még másképpen van, de mi már úgy látjuk, hogy nö­vekszik a végbizonyítvány rangja. Nem ritkán 4—5 éve végzett fiatalok keresnek fel bennünket, hogy adjunk má­solatot a bizonyítványukról, mert pótolni szeretnék az el­veszett okmányokat. A jö­vőben ugyanis húsipari vagy más, a profilunkba tartozó szakmu nk ásként szeretnének elhelyezkedni. Hajcin Gábor ’ Milyen is a jó vezető? Fo­gas kérdés, ám leegyszerű­sítve mégiscsak megfogal­mazható. A jó vezető siker­re viszi azt a kollektívát, amelynek munkáját irányít­ja és általában kellemes a közérzet azokon a munkahe­lyek in, amelyeknek élén jó vezető áll. A Sárospataki Ruházati Szövetkezet az idén — is — elnyerte a Kiváló szö­vetkezet kitüntető címet. Az ünnepi közgyűlés kedves epi­zódja volt, amikor a szö­vetkezet egyik dolgozója egy csokor virággal gratulált a szövetkezet elnökének, aki néhány héttel korábban vet­te át kitüntetését, a Mun­ka Érdemrendet. Felkerestük Karajz Géza három munkatársát és arra kértük őket, mondják ei vé­leményüket a szövetkezet el­nökéről. Homonnai B eláné sze­mélyzeti vezető: — 11)77. szeptember 5-én választottuk elnökünkké Karajz elvtársat. Hét év álalt jól megismer­tük egymást, naponta van­nak közös elintézni valóink. Én nagyra becsülöm benne, hogy még most, 52 éves ko­rában sem érzi azt, hogy ö már mindent tud, neki nem tudnak újat mondani. 'Ha egy tanfolyamot hirdet az OKISZ, a mi elnökünk biz­tosan jelentkezik. Nemrég végzett el például egy kül­kereskedelmi és piackutató tanfolyamot, azelőtt vezető­képzőre járt. azelőtt a mar­xizmus szakosítót végezte. Fiatal korában férfiszabónak tanult, aztán elvégezte a ta­nítóképzőt és a tanárképző főiskolát is Egerben. A sok- , fajta képzésnek az egész sző- I vetkezet hasznát látja. Iga­zán nagyon jók az eredmé­nyeink. Persze, a gazdasági sikerekért meg kell dolgoz­nunk, de dolgozhatnánk so­kat mi anélkül is, hogy ilyen mutatós lenne a mérlegünk. Az elnök valahogy ráérez a tennivalókba. Csak egy pél­dát erre. Hosszú-hosszú évekig dolgoztunk az NSZK- beli Élcont részére, nagyon jók voltak a kapcsolataink, de az elnök kevesellte a bérmunkadíjat. Utazgatott, tárgyalt és végül búcsúi vet­tünk Elcontéktól. Üj kapcso­latokat épített ki és új, más természetű munkába fog­tunk. Munkaigényesebb, ma­gasabb színvonalú árut gyár­tunk nyugatnémet és hol­land megrendelőknek. Nem volt könnyű az átállás, de megérte, hiszen ez a mun­ka jövedelmezőbb. Jut pénz az új üzemcsarnok felépíté­sére és növekednek a kere­setek is. Ma már ott táv­iunk, hogy a megrendelők képviselői és a külkereske­dőle ide, Patakra jönnek tár­gyalni ... Tamaska. József né varró szakmunkás: — Én a szak­munkásképzőből ismerem az elnököt. Anyag- és szakmai ismereteket tanított. Jó ta­nár volt, olyan, akitől nem rettegnek a diákok, sőt sze­retik. A tananyagot mindig szigorúan megkövetelte, de ez természetes. És mivel kedveltük, becsülettel ké­szültünk is az óráira. Em­lékszem, egyszer behozott egy új magnetofont, aznap vásárolta. Akkoriban még nem volt a tanulóknak mag­nójuk. kértük, hadd próbál­juk ki. No, az egész órán szórakoztunk! Gyermekgon­dozási szabadságon voltam, amikor hallottam, hogy Ka­rajz Gézát választották a szövetkezetünk elnökévé. Na­gyon megörültem és nem is csalódtam benne, amikor visszajöttem dolgozni. Na­gyon ismeri a mi szakmán­kat és ahogy elnézzük, ve­zetőnek is jó. Nem veszítet­te el a régi vidám termé­szetét. Ha rendezünk vala­hol egy brigádfarsangot, meghívjuk. És rendszerint meg is érkezik a feleségé­vel együtt. Dr. Kelsánszky G yörgyné belső ellenőr, a szövetkeze­ti pártszervezet titkára-: — A munkatársak mondják... IlEÉifeS egy szietteeii tiiirő Rekonstrukció az M7-esen Ai idén több mint hetvenmiHió forintot köttetlek ax M7-es autópálya felújítására. A kálótokat a Budapesti Közúti Igazgatóság megbízásából az Aszfaltútépitö Vállalat, a Fejér és Somogy megyei KÉV, valamint a Betonútépítő Vallalat szakemberei végzik. A forgalom­eltereléssel járó munkákkal június végéig készülnek eL HarmincmilÜós háttérrel Menekülés előre Hat évvel ezelőtt valahogy így fejeztem be az ináncsi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetről írt riportomat: . . . kétségtelen, az új veze­tőség tervei kockázatosak, de valós helyzetre, a veszteség- források felszámolására, az adottságok ■ kihasználására irányulnak. De vajon eiég lesz-e a fiatalos hév, a len­dület, hiszen elképzeléseiken kívül másra item támasz­kodhatnak ... ? Hat év elegendő kfö ah­hoz, hogy a kérdésre vála­szolni lellessen. Ignátz Imre, a gazdaság főagronómosa: — Az eredeti célunk ma­radéktalanul teljesült. Sike­rült a szövetkezetei stabili­zálni, az alaptevékenység megerősítésével, a mellék­ismertem, ismerek vezetőt, aki meg van győződve ar­ról, hogy minden lényeges és lényegtelen dolgot egyedül neki kell megoldania, mert a többiek elrontják. Tapasz­talatból tudom, milyen rossz az ilyen típusú vezető mel­lett dolgozni. Az ember már szinte önmagáról is elhiszi, hogy nem ért az ég vilá­gon semmihez. És az ilyen vezető előbb-utóbb tönkre­megy idegileg, ingerlékeny- nyé, néha durvává válik. Én nagyra becsülöm az elnö­künkben azt, hogy a demok­ratikus vezetési módszert választotta. Itt mindenki a saját képességei szerint vé­gezheti a munkáját és ez si­kerélményt ad. Nálunk nincs fogadóóra, bejelentkezés, az megy be az elnökhöz, aki akar, akinek dolga van ott. Négyszáztízen dolgozunk eb­ben a szövetkezetben, ebből mindössze harminc a férfi. Mindenki tudja, hogy ahol ilyen sok nő dolgozik, van­nak bizony apróbb nézetel­térések. Ha valaki panasz­kodni jön, jól meggondolja, mit mond, mert hívják a másik felet is. Jó módszer, a legjobb az intrika ellen. Véleményem szerint nagyon fontos minden közösségnél a helyes káderpolitika kiala­kítása. Mi nem megyünk a szomszédba és sehova, ha megüresedik egy-egy veze­tői állás. Itt perspektívája van minden törekvő, értel­mes fiatalnak. Vélemények egy szövetke­zeti vezetőről: portré Ka­rajz Gézáról. — lévay —• üzemágak kiépítésével akko­ra jövedelmet elérni, hogy az emberek szívesen marad­nak itthon. Nem kívánkoz­nak máshová ... Sim a h ázi G yörgy elnök: — Az elmúlt évben 10,5 mil­lió forint volt a nyeresé­günk. Szó, ami szó, a számok eredményes útról tanúskod­nak. A kukorica hozamát megháromszorozták, s 2.8 tonna búza helyett öt ton­nát takarítottak be hektá­ronként a kombájnok. A kétmilliós veszteség helyett több mint tízmilliós nyere­séget oszthattak fel. Mást sem lehet kérdezni: hogyan tudlak mindezt elérni'? — Első dolgunk volt, hogy kialakítsuk az alaptevékeny­ség legjövedelmezőbb szer­kezetét. Mindössze kétezer hektár szántóval rendelke­zünk, ezen kellett a kezde­ti időszakban megtermelni a nyereségünket, hiszen többi ágazatunkat pénz híján nem tudtuk fejleszteni. Csökken­tettük a növények számát, mármint azoknak a vetését erőltettük, amelyek jövedel­mezősége megfelelt elképze­léseinknek. Természetesen fokozatosan megteremtettük a nagy termések feltételeit, korszerű agrotechnikát, s tápanyag-utánpótlást alkal­maztunk, s ez alatt a hat óv alatt mintegy harminc- millió forintot fordítottunk gépek vásárlására. így ki­alakulhatott a megfelelő hát­tér. Ez a szerkezet •— mint ál­talában mindenhol — a ga­bonafélék termesztésére épül. A búzát, u tavaszi árpát és a kukoricát évente 1300— 1500 hektáron termesztik. Nagy árbevételű hüvelyes, s olajos kultúrák, borsó, nap­raforgó és repce javítják még a növénytermesztés jö­vedelmezőségét, s adják meg a korszerű vetésváltás elö- veteményeit. A jó hozamok­nak köszönhetően az elmúlt évben nyolcmillió forintos ágazati eredményt mutatha­tod fel a növénytermesztés. A főagronómus sietve hoz­záteszi: — Mielőtt a szak­emberek túlzottnak találnák ezt a jövedelmet, elmondom, hogy területünk nagy ré­szén vetőmagtermesztést folytatunk. Kezdve a búzá­tól. a hibrid kukorica előál­lításán át, az angol-perie magfogáséig. Az pedig már ismert, hogy a vetőmagter­mesztésen harminc-ötven százalékkal magasabb árbe­vételt: érhetünk el, mint az árunövényeken, A melléküzemágiak kréijí- lése — ami nem mem nun- den nehézség nélkül — to­vább javította a szövetkezet eredményességét. A három részleg termeli meg a közös gazdaság árbevételének hat­van százalékát. — Hasonló arányban vesz­nek részt a nyereség kép­zésében is — mondta az el­nök. — Bár valamit rom­lott a hatékonysága kiszere­lő üzemünknek, az itt pa­lackozott háztartási vegysze­rek — évi több milliós nagyságrendben — gazdasá­gunk árbevételének .ielöntés hányadát képviselik. Természetesen nem szabad elfelejtkezni a szövetkezet harmadik fontos ágazatáról, az állattenyésztésről sem. Hogy mégis sorrendben a harmadik helyre került, an­nak az az oka, hogy a meg­felelő szintű termelés elle­nére az üzem itt került ab­ba . a kényszerhelyzetbe, ahonnan más utat nem ta­lálva menekülnek, de elő­re ... Ignátz Imre: — Évek alatt következetes szelekcióval, ol­csó takarmánybázis megte­remtésével sikerült elérnünk, hogy szakosított tehenészeti telepünkön egy tehéntő. 4400 liter tejet fejt.ünk. D< mivel megszűnt a tej meny- nyiségi növelésének allami premizálása, már csökkent az ágazat hatékonysága. Ez­zel párhuzamosan az eddig kelendő vemhes üszőinkre nincs igény. Elestünk két­millió forinttól, amit nem tudunk pótolni. Más válasz­tás híján ezeket az üszőket nagyarányú selejtezés ered­ményeként termelésbe kell állítanunk. (Mivel piacuk nincs!) Vagyis menekülünk előre. Az évtizedfordulóra tűztük ki a tehenenkénti öt­ezer literes hozamot, de így várhatóan, — hiszen csak a legnagyobb tejtermelő ké­pességű üszők maradnak a termelésben — már két év múlva elérjük ezt a szintet: Lényegében ezzel befeje­ződne az a szakasz, ami a szövetkezet megerősödését szolgálná. Mert a továbblé­pés már elképzelhetetlen je­lentős hitelek felvétele né)4 kül. Bár nyűlc-kilenc mil­liót előteremtenének egy korszerű szárítóberendezés­re. s egy ötezer tonnás mag­tárra. de szükség lenne meg további 14 millióra, hogy a létesítményeket fel is épít­sék. Ha megnyernék a pa^ lyázatot, végre sikerülne el­érniük. hogy nem a kény­szerhelyzetek. egyes beren­dezések. létesítmények hiá-' nya határozza meg a ter­melést. hanem az a háttér,' amelynek anyagi, technikai eszközei hatékonyabbá tehe­tik a termelést. kármán J

Next

/
Thumbnails
Contents