Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-28 / 150. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 T984. június 28., csütörtök Filmlevél A tó szelleme Ehhez a filmhez nem kell különösebb propaganda: A kicsi kocsi újra száguld... Színes, szinkronizált, amerikai filmvigjáték. A menetközbeni tekercselés adta szünetben valaki azt kérdezte a vetítőteremben, hogy ez, amit látunk: mesefilm? Ifjúsági film, véltük hallomásból, meg az elején olvashattuk, hogy írott dráma alapján készült. Nos, a végén is azon lehetett gondolkodni, milyen korosztálynak szánódhatott ez a japán film? Persze, lehet, hogy csak azért sejtettük kisebb fiatalok számára szólónak, mert éppen az édes vakáció, a szünidő, a nyár ideje van nálunk. A találgatások ellen legjobb a „hivatalos” papír mustrája, s íme, a film adataiból kiderül: Korhatár: 14 éven a trilláknak nem ajánlott”. A tó szelleme című, márt»® a mozivásznakon pergő japán színes film (szinkronizált) írója Minura Haruki és Tamura Takesi; Sinoda Ma- szahiro rendezte a ... nos, itt jön zavarba a néző-kró- nikás. Mesefilm? Dráma- film? legjobb, megmaradni mégintcsak a hivatalos előrejelzésnél: film. Egy olyan film, amelyikből tizenkettő egy tucat. Mi ejt zavarba mégis? E sorok íróját — aki megpróbálta kezdetben meseszerűen elengedni magát, ilyen feliratok láttán éppen, hogy... .. itt van a Szellem-tó... abban lakik egy sárkány . — éppen az zavarta össze, hogy meglehetősen felnőttes- unalrrias jelenetsorokkal kellett megküzdenie a film első felében. Aztán, amikor áthangolta magát a „kivárásra”, a felnőttes figyelemre, elkezdődött a mesefilmes eszközökkel képiesített film- pergés, cselekménybonyoló- dás. Szóval arról szól ez a film, hogy egy vakációját utazgatással^ töltő, botanikai érdeklődésű tanár elindul térkép után, hogy a Szellem-tó környékét megnézze. Egy kiszáradt életű (három éve nem esett eső) faluhoz érve egy magányos haranglábnál forrásra talál; meg egy bájos fiatalasszonyra, akinek férjében három éve Tokióból eltűnt testi-lelki barátjára talál. Utóbbi mindig is vonzódott a mesegyűjtéshez, a legendákhoz. Tanárunk itt tudja meg: „él a tóban a sárkányisten, aki addig marad ott, ameddig — emberekkel kötött egyezség alapján — napjában . háromszor meghúzzák a harangot. Ha elmulasztják a kongatást, rettenetes vízár zúdul végig a völgyön, maga alá temetve a falut és nyolcezer lakóját. A harangozás Akira (a tanár megtalált barátja) feladata... + A hét másik új filmje » Sztárok bűvöletében című lengyel és A kicsi kocsi újra száguld című amerikai alkotás. (t. n. 3.) Borjúláb X doktor urat keresem. Igaz, csak két napja, s ez a mi szakmánkban másod - percnyi idő. Reggel hétkor már tárcsázom a telefont, fene bánja, hogy a család kapkod körültöttem, tartom magam a titkárnői időponthoz. Merthogy akkor még van X doktor. De nincs. Átment egy másik osztályra fontos ügyben, hívjam tíz perc múlva. Lesem az órát, cibálom a gyereket. Jézusom! Már eltelt több, mint negyed óra ... Csöngetek. X doktor még mindig nincs, de azért... koppan a kagyló, s a női hang feljajdul, már megint az az újságíró, pedig még le sem telt a tíz perc, ... közben beszélgetés, ajtó nyikordul, lépések ... egy nő lelkesedik, micsoda gyönyörű borjúlábat kapott, mire egy férfihang álmél- kodik, ő még sose látott borjúlábat. Elönt a Terítékes harag. Akármi legyek, ha ez nem X doktor hangja, aki... visszajön egy másik hölgy és közli, meg mindig a szomszédban tartózkodik. Telefonos nyájasságom szertefoszlik. Fel- fortyanok. Azért ez mégiscsak abszurdum, hogy fél percre nem lehet elérni valakit, aki pár másodperc alatt közli, az ügyben ki az informátorom, mondjuk nem is X doktor, aki ugyan közismerten fenntartja magának ezt a jogot, élni viszont tudj’ isten, mikor élhet vele, mert rettenetesen elioglalt. A hölgy elgondolkodik, és kér: fél óra múlva hívjam őket ismét. Hívtam. Kapcsoltak. X doktorhoz. És kaptam egy nevet. Több idegesség árán, mintha borjúlábat kerestem volna ... — k - g — Gondok a szakniokásképzésbeo A nyomdászszakszervezet központi vezetősége szerdán az ifjúság helyzetét tárgyalta meg. Megállapította, hogy az oktatás, a szakmai felkészítés hiányos, ezért általában a közepesnél nem jobb ismeretekkel rendelkező fiatal szakmunkások kezdik meg munkájukat a nyomdákban. Gondot okoz az is, hogy az oktatás színvonala nem tart lépést az ágazat igényeivel. A fiatalok túlnyomórészt a tegnap technológiáját sajátítják el, holott a holnapra kellene őket felkészíteni. A szakoktatók helyes kiválasztása jelentősen befolyásolja a jövő szakembergárdájának képzettségét, éppen ezért a központi vezetőség javasolta, hogy a jelenleginél nagyobb figyelemmel válasszák ki a szakoktatókat. A testület javasolta, hogy új tanműhelyek építésével, a jelenlegiek korszerűsítésével, az oktatás szakmai színvonalának emelésével javítsák a szakmunkásképzés feltételeit. A tanácskozáson többen felvetették, hogy nem megnyugtató a fiatalok szociális helyzete sem. A lakásgondok enyhítésére több megoldás együttes alkalmazását javasolták. Így a Budapesten és vidéken egyaránt fellelhető üres, komfort nélküli szoba-konyhás lakások kiutalását — átmeneti megoldásként —, és a fiatel nyomdász házaspárok munkásszálláson történő elhelyezését. Pályakezdő pedagógusok Leninvárosban Sok fórumon foglalkoztak már a fiatal pedagógusok pályakezdésének, munkahelyi Borsodi kismonográfiák A szerző dr. Dénes György sokunknak személyes ismerőse. Nemcsak mint történész fordul meg gyakran megyénkben, hanem mint a Magyar Karszt- és Barlang- kutató Társulat társelnöke, és a Magyar Barlangi Mentőszolgálat országos parancsnoka is. Így nemcsak a föld felszínén igazodik el kitűnően, hanem a barlangok világában is. A miskolci Herman Ottó Múzeum kiadásában megjelent monográfiája, A Bódvaszilasi-medence 700 éves története egyéb iránt a tények, az adatok gazdag tárháza ' is. A felhasznált irodalomjegyzékből is kitűnik, hogy minden fellelhető forrásmunkát felhasznált, Anonymustól kezdve Bél Mátyáson, Tompa Mihályon keresztül László Gyuláig, hogy csak a legnevesebb, legismertebb szerzőket említsük. Ugyané jegyzékből kiolvasható az is, hogy a szerző harminc korábban publikált tanulmányából és dolgozatából is idéz. A tíz fejezetre osztott kötet jól tükrözi e vidék het- száz éves történelmének nagy törésvonalait. A kötet kétharmada tárgyalja a terület Mohács előtti történelmét, s egyharmad jut az új és a legújabb korra. Különösen az utóbbi részben tapintható ki a szerző úttörő jellegű törekvése. A szóban forgó vidék — mígnem 1880- ban a íiloxéra ki nem pusztította — gazdag szőlő-, és bortermelő terület volt. Bód- vaszilas 1696. évi pecsétjének lenyomatán például egy szö- lőíürt látható. Az elemi csapások — járványok — mellett többször vezetett erre háborúk hadiútja is. Az iparosodás kezdeteiről, az első szén-, ércbányák nyitásáról, a vasút megjelenéséről is részletes képet kap az olvasó. És megdöbbentő adatokat arról, hogy a század- fordulót követően milyen nagy volt az innen tengerentúlra kivándorlók száma. Az első világháború erről a vidékről is sok fiatal életet követelt. A Tanácsköztársaság pedig talán az országnak ezen a részén volt a legrövidebb életű, amelyet azután a szégyenletes fehér- terror követett. Horthy e vidéken rendeztette be egyik vadászrezervátumát, még medvéket is telepítettek ide. Ezért kellett 1943-ban egy kis falu, Derenk község lakóinak elhagyniuk szülőhelyüket. 1944 decemberében e vidéken is megváltozott a világ. A zárófejezet a felszabadulástól szinte napjainkig mutatja be a nagy változást; a szocialista építés kezdeteit, az ipar és a közlekedés fejlődését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, az egészségügy és a kultúra fejlődését, az életszínvonal emelkedését. Dr. Heckenast Gusztáv professzor, a kötet egyik lektora szerint „A szerző eredményei a honfoglalás kori népesség délszláv etnikumáról, a tornai királyi uradalom történetéről, a középkori századok etnikai és birtoklástörténeti változásairól, messze túlmutatnak a hely- történeti kereteken, a magyar történet egésze szempontjából is figyelmet érdemelnek. Az újkori részekben is szó esik mindenről, ami a vidék története szempontjából fontos, és ki kell emelni a szocialista építés évtizedeit összefoglaló zárófejezet adatgazdagságát. A szerző feladatát végig egyenletes, magas színvonalon oiaotta meg. Megtalálta a helyes arányt, országos és helytörténet között, és maximális mértékben hasznosította a régészet, nyelvtudomány és művészettörténet eredményeit, nemegyszer ezeket is saját kutatásai alapján.” A 160 oldalas kötet 46 fotót tartalmaz, készült a Borsodi Nvomdában. O. Jbeilleszkedésének n körülményeivel, nehézségeivel. A közelmúltban Leninvárosban, egy, a népi ellenőrök által végzett felmérés adatait tették közzé, amely az elmúít két esztendő tapasztalatait rögzítette. A vizsgálati eredmények szerint a pályakezdés szükségszerűen jelentkező konfliktusaitól ez az értelmiségi réteg sem mentes, annak ellenére sem, hogy a város gyors ütemű fejlődése még az átlagosnál is jobb munkahelyi feltételeket teremtett. Ezen időszakban a pedagógusok 26 százaléka volt pályakezdő, s arányuk, tekintettel az. egyre gyarapodó gyermeklétszámra, az elkövetkezendő években is növekvő tendenciát jelez. Jellemző megállapítás, hogy a szakmában zömmel itt is nők dolgoznak, többségükben egyedülállók, akik a munkahelyükön általában jól érzik magukat, ám elégedetlenek az anyagi helyzetükkel, a lakáshoz jutás perspektíváival. Számadatok teszik érzékletessé a felvetett panaszokat: az egyedülálló tanároknak, tanítóknak csaknem a fele szállón, vagy albérletben lakott, s a It káshoz jutásuk feltételeit rendkívül nehezíti az a tény, hogy például az ötéves munkaviszonnyal rendelkező tanítók átlagos havi bére 2818, az altalános iskolai tanároké pedig 2890 forint volt a vizsgált időszakban. A népi ellenőrök legfontosabb megállapítása tehát az volt, hogy a pálya vonzóboá tételéhez, a szakma presztízsének az emeléséhez elengedhetetlenül szükséges a kedvezőbb anyagi feltételeket megteremteni, s a reálisabb társadalmi megítélést kialakítani. Felvételik idején a felvételről Gondos elemzés készült cl nemrég a Művelődési Minisztérium Egyetemi és Főiskolai Főosztályán összegezték a tapasztalatokat és számba vették, miként vált be a 120 pontos felvételi rendszer. Továbbá: milyen mértékű jelenleg a felsőszintű oktatás iránti igény? Természetesen egész sor torzulás is felszínre bukkant a munka során. Beszélni róluk rendkívül időszerű, hiszen elérkeztünk a nyári egyetemi-főiskolai felvételi vizsgákhoz. 60 ezer jelentkező Rekordok ideje lesz az idén ez az időszak: soha ennyi fiatal nem jelentkezett továbbtanulásra. Több mint 36 ezer fiú és leány kíván'nappali tagozaton ne- kigyürkőzni a vizsgáknak — június 27—július 6. között, a szóbelik idején, valóságos nagyüzemmé válik a legtöbb felsőoktatási intézmény. Az esti-levelező tagozatokra jelentkezőkkel együtt összesen 60 ezer felvételiző ad számot felkészültségének mértékéről. Az esélyek jelzésére elöljáróban érdemes idézni a minisztériumi statisztika adataiból: a nappali tagozaton a férőhelyek pontosan azonosak a tavalyival —, tehát 15 740 elsőévest fogadhatnak. Eszerint összességében 234 százalékos a túljelentkezés. Ez normálisnak tekinthető. Az arányok vizsgálata viszont jelentős torzulásokat tár fel, igények eltolódását jelzi. Néhány szemléltető számadat: A bölcsészkarokon átlagosan öt jelentkező jut egy helyre. Nagy a tolongás a jogi karokon is, a miskolci új jogi kar 120 helyére például 423 jelentkező akadt... Erős nyomás nehezedik a* orvosi és az állatorvosi fakultásra; a SOTE általáno* orvostudományi karán csaknem négyszeres, az állatorvosi egyetemen ennél is nagyobb a túljelentkezés. Ami az ellenkező előjelű jelenségeket illeti, a műszaki felsőoktatás immár krónikus érdeklődéshiánnyal küszködik. Minden bizonnyal a műszaki pályák társadalmilag alacsony pénzügyi értékelését jelzi, hogy több főiskola iránt egészen mérsékelt az érdeklődés. A miskolci Nehézipari Egyetem dunaújvárosi karán csak 163 fiatal adott be felvételi kérelmet, holott 175 férőhelyével rendelkeznek. Az egyetem gépészmérnöki karánál? 230 helj'ére szintén csak 233 pályázó jut. Beiskolázási gondokkal küszködik több más műszaki egyetem és kar. Nagy a szóródás Most már gyakorlatnak tekinthető, hogy a minisztérium augusztusban pótfelvételiket hirdet meg jó néhány főiskolára, illetve egyetemi karra.' Az idén is ez lesz a menetrend. Áti rányításokkal és a pótfelvételikkel várhatóan mindenütt megtelnek majd a .felvételi listák. A felvételi vizsgák lébonyolítása során arra is ügyelnek, hogy a leginkább tehetséges munkás, illetve paraszti származású jelentkezők kellő számban bejuthassanak * felsőoktatási intézményekbe. Hizlaló, hogy a jelen ixezesi lapok tanusaga szerint minden negyedik pályázó közülük érkezik, a felvettek között pedig rendszerint tovább javul ez az arány; eléri, illetve meghaladja a 40 százalékot. Igaz, az egyes intézmény- típusok tekintetében eléggé nagy a szóródás. A bölcsészkarokon például csak 22 százalékos országosan a munkásdiákok jelentkezési aránya, a jogi karokon sem több 29—30 százaléknál, a vidéki orvosegyetemeken 26—30 százalékos. A legtöbb fizikai dolgozó szülőktől származó diák a mezőgazdasági főiskolákra igyekszik. Nyíregyházán például jelentkezésük megközelíti, Mezőtúron meg is haladja a 60 százalékot. A gimnáziumokban a Iá-- nyok, a szakközépiskolákban a fiúk nagy túlsúlya egészségtelen polarizálódáshoz vezet a jelentkezéseknél is. Felrajzolja jó néhány értelmiségi pálya szinte teljes elnőiesedésének, másutt —pél-' dául műszaki területen —, az ottani hivatások elférfiaso- dásának körvonalait. Megmutatkozik ez abban, hogy rendkívül kevés lány adott be felvételi lapot a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára (3,8 százalék), a Kandóba (5,1- százalék), a Bánki Donát Főiskolára (3,5 százalék). A budapesti és a vidéki bölcsészkarokon viszont leányinvázió van — 70 százalékos arányú a jelentkezésük — a jogi karokon 48—63 százalékos, a tanítóképzőkben 68 —72, a tanárképzőkben 85 százalékos a lányok jelentkezése. Megemelték 260 fővel a pedagógusképző intézményekben a felvehetők létszámát, k jó néhány új szak és kar is indul például Egérben, Szombathelyen. Hány pontra lesz szükség? A 120 pontos vizsgarend tavaly lépell érvénybe. A minisztériumi tájékozta la« szerint bevált az újfajta értékelés, különösebb gondot nem jeleztek az egyetemek, iőiskoiák. Az ún. ponlküszö- bökröl — tehát arról, körülbelül mennyi pontra volt szükség tavaly a sikeres Vizsgákhoz, illetve a fellebbezés jogának megszerzéséhez — érdemes szólni. Várhatóan hasonlóak lesznek ugyanis az idén is az értek-' határok. A bölcsész- és a természettudományi karokon minimálisan 89—95 pont volt szükséges a sikerhez. Jogi karokon 93 pont volt a legalacsonyabb bekerülési határ, a gazdasági jellegű főiskolákon 77—98, Dunaújvárosba már 66 ponttal bejuthatott a felvételiző, a miskolci gépészkarokon 72— 76 pont volt a mérce. Orvosi és állatorvosi karokon 100 pont alatt kilátástalan volt a felvétel. A tavalyi adatokból is le.-: vonhatjuk a következtetést.: a most kezdődő felvételi vizsgaidőszak igen komoly felkészültséget feltételez — és sok ezer próbálkozó számára, sajnos, kudarcok hordozója lesz ... V. M. „Beszélő bross’ Angol kutatók olyan elektronikus készüléket szerkesztettek, amely a siketnéma embereknek is lehetővé teszi az egymással való kommunikációt. A készülék egv egyszerűsített, kézben tartható írógép-billentyűzetből és egy — a mellen viselhető — kis táblából, a ..beszélő bross”-nak nevezett részből áll. A táblán a betűket a billentyűzettel lehet megjeleníteni. A kísérleti berendezés tábláján öt betű fér el, ezek jobbról balra futnak végig rajta, mint a fényreklámok futó írásai. A kísérletek azi mutatták, hogy az olyan táblácskák, amelyek nem sok betűt tartalmaznak, különösen alkalmasat^ két vagy több személy közötti beszélgetésre.
