Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-28 / 150. szám

I 1984. június 28., csütörtök ÉSZAK »MAG YARORSZAG » Közlemény a; MSZMP Kizponli Msápának M. isis 2S-i iéÉsi (Folytatás az 1. »idolról) A Központi Bizottság .jó­váhagyta a Kádár János elv- társ által vezetett párt- és kormányküldöttségünk jelen­tését a KGST-országok veze­tőinek 1081. június 12—14. között. Moszkvában megtar­tott találkozójáról. ■j A Központi Bizottság '•nagy jelentőségű ese­ménynek és eredményesnek értékelte a tanácskozást, amelynek közös állásfoglalá­sai hosszú távra kijelölik a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésének irányát. Megállapította, hogy a más­fél évtizeddel ezelőtt elfo­gadott komplex program kiállta a gyakorlat próbáját. A KGST-országok történelmi sikereket értek el a szoci­alizmus [építésében. nagy társadalmi programokat va­lósítottak meg, emelték né­peik életszínvonalát. Jelen­tős eredmények születtek a szocializmus a ny ági -1 ech n i ­kai bázisának bővítésében, a tudományos és műszaki ha­ladásban. Tovább erősödött sokoldalú együttműködésük, ami nagymértékben segítet­te a tagországok, közöttük a Magyar Népköztársaság gaz­dasági fejlődését. A KGST- országok együttműködése hozzájárult a tőkés világ- gazdasági válság hatásainak és következményeinek ellen- súlyozásához. Országaink, népeink politi­kai és gazdasági érdekei egyaránt megkövetelik, hogy magasabb színvonalra emel­jük a KGST keretében meg­valósuló együttműködést. Meggyőződésünk, hogy a szocialista gazdasági integ­ráció elmélyítése javítja a munka hatékonyságát, jelen­tősen előmozdítja a gazdasá­gi problémák megoldását, a tagországok fejlődését. A KGST felső szintű ta­nácskozása kifejezésre jut­tatta a tagországok készsé­gét a nemzetközi munkameg­osztásban való részvételre, az együttműködés fejleszté­sére valamennyi országgal az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapjá n. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a közös elhatározások teljes mérték­ben összhangban vannak ha­zánk érdekeivel és törekvé­seivel. A Magyar Népköztár­saság kész kivenni részét a határozatok megvalósításából. A Központi Bizottság fel­hívja a párt- és társadalmi szervezeteket, az állami és gazdasági irányító szerveket, hogy a KGST felső szintű tanácskozásán elfogadott ha­tározatok következetes való­ra váltása érdekében tevé­kenykedjenek. O A Központi Bizottság a népgazdaság fejlődé­sének ez évi tapasztalatait áttekintve megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik a gazdasági felada­tok megoldásán. A népgazda­ság alapjában a terv gazda­ságpolitikai irányvonalával összhangban fejlődik. A ter­melés a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A külgazda­sági egyensúlyi helyzet az előirányzathoz közelállóén alakult, nemzetközi fizetési kötelezettségeinek az ország eleget telt. A belföldi fel- használás valamelyest meg­haladja a tervezettet. Az. ipari termelés az el­múlt évekénél és a tervben előirányzottnál is nagyobb mértékben, több mint 4 szá­zalékkal nőtt. A termelés a gazdálkodás eredményességé­től) és az exportképességtől függően differenciáltan ala­kult. Az építőipari termelés a számítottnak megfelelően csökkent. A mezőgazdasági üzemek az időszerű munká­kat gondosan elvégezték. Az állatállomány tovább gyara­podott., a vágóállatok és ál­lati termékek felvásárlása jelentősen növekedett. Tovább fejlődtek külgaz­dasági kapcsolataink. A ki­vitel az előirányzottat meg­haladóan, mintegy ti száza­lékkal bővült. A behozatal a számítotthoz közelállón n csökkent. A cserearányok to­vább romlottak. A rubelel­számolású áruforgalom a ko­rábbi éveknél kiegyensúlyo­zottabbá n alakult, a szállí­tások ütemessége javult. A nem rubelelszámolású de­viza bevétel eket mérsékelte a múlt évi aszály és az érté­kesítési árak csökkenése. Az év első öt hónapjában a központi állami beruházá­sok az előirányzottnál és a tavalyinál is nagyobbak, a vállalati beruházások a ter­vezett keretek között alakul­nak. A lakosság pénzjöve­delme a számítottnál gyor­sabban, 9—11) százalékkal emelkedett. A fogyasztói ár­színvonal megfelel a terve­zettnek. A kiskereskedelmi áruforgalom valamelyest bő­vült. Az áruellátás összessé­gében kielégítő. Az életkörülmények javí­tását szolgáló tervek meg­valósulnak. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatot­tak több mint 80 százaléka áttért a 40 órás munkahétre. A Központi Bizottság a gazdasági munka eredmé­nyeit értékelve rámutatott, hogy a termelés hatékony­ságának javítása, a jövedel­mezőség és a gazdaságos ki­vitel növelése érdekében to­vábbi erőfeszítések szüksége­sek. Biztosítani kell, hogy a második fél évben a külke­reskedelmi áruforgalom, el­sősorban az export, a terv előirányzatainak megfelelően bővüljön. A beruházás, a lakosság fogyasztása legyen összhang­ban a gazdasági teljesítmé­nyekkel és a terv előirány­zataival. A népgazdaság egyensúlyi helyzete megkö­veteli, hogy a lakosság és az állam bevételei a számított,- nak megfelelően alakuljanak. A Központi Bizottság fel­hívja a kommunistákat, a vállalatok és az intézmények dolgozóit, hogy kezdeménye­zéseikkel. igényes, fegyelme­zett munkájukkal járuljanak hozzá az 1984. évi népgazda­sági terv maradéktalan t el - jesíléséhez, további előreha­ladásunk megalapozásához. EH. A Központi. Bizottság a szervezeti szabályzat előírá­sainak megfelelően elhatá­rozta. hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusát 1985 tavaszára összehívja. A kongresszus előkészítése során át kell tekinteni a pártnak a XII. kongresszus óta végzett tevékenységét. Meg kell vizsgálni politikai, társadalmi, gazdasági, ide­ológiai és kulturális életünk minden fontosabb területét, a párt tevékenységének íő kérdéseit. A kongresszusnak az a leg­főbb feladata, hogy helyze­tünk és lehetőségeink gon­dos elemzésével, munkánk kritikus vizsgálatával adjon választ a társadalmat legin­kább foglalkoztató kérdések­re. Az. elmúlt évek eredmé­nyeire építve dolgozzon ki a következő öt évre reális, előremutató, mozgósító prog­ramot. A Központi Bizottság ki­jelölte a kongresszus tartal­mi és szervezeti előkészítésé­vel kapcsolatos tennivalókat. * A továbbiakban a Köz­ponti Bizottság szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. Ajánlásokat fogadott el ál­lami tisztségek betöltésére. A lakossal leiepüsfejiesziési hozzájárulása Az új rendeletre azért volt szükség, mert az 1967-ben a község fejlesztési hozzájáru­lásról szóló törvényerejű ren­delet életbe lépése óta eltelt időszakban számos jelentős változás következett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a Helyi közélet­ben, lényegesen kiszélesedett a demokratizmus hatóköre. Ugyanakkor azonban növe­kedett az infrastruktúra gyor­sabb ütemű fejlesztése iránti igény és a megvalósítás le­hetősége közötti feszültség. A jogszabály továbbfejlesztését tette szükségessé az is. hogy a helyi tanácsok önállósága növekedett, előtérbe került a lehetőségek fokozott haszno­sítása a lakosság és a taná­csok közötti együttműködés­ben is. A jövőben a lakosság te­lepülésfejlesztésben! rész­vételének egyik meghatáro­zó formájává — a jelenlegi kötelező, adójellegű község-» fejlesztési hozzájárulás he­lyett — a helyi elhatározá­son alapuló településfejlesz­tési hozzájárulás válik. A fejlesztési vagy működési cé­lok kiválasztásakor, illetve a hozzájárulás mértékének, idő­tartamának meghatározása­kor a lakosság véleményét ki kell kérni. Ezáltal általá­nosabbá és egyenlőbbé válik a lakosság teherviselése. Vál­tozatlanul fennmarad a le­hetőség, hogy a helyi taná­csok szervezhessék a lakos-» ság önkéntes felajánlásait. A hozzájárulást a lakás­bérlet vagy a személyi tu­lajdonú lakáshasználat, ille­tőleg az egvéb ingatlantu­lajdon — péidául üdülő, mű­hely. üzlet, telek — és a tar­tós használat alapján állapít­ják meg. Mentesülnek a hoz­zájárulás fizetése alól azok a családok, amelyeknél az egy .főfe eső jövedelem alacsony. A hozzájárulást a helyi ta­nácsok szociális indokok alapján — például a három­én' többgyermekes családok-» nál, fiatal házasoknál, lakás­sal kapcsolatos nagy terhek esetén — elengedhetik, ille­tőleg mérsékelhetik. A településfejlesztési ho»- zájárulást — az ország egész területére — lüUü-bctn veze­tik be. Tehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve ^lapján a helyi tanács ja­vaslatára — a pénzügymi­niszter hozzájárulásával —a törvényerejű rendeletben fog­laltakat már 1985. január 1- lől alkalmazzák. A hozzájárulás mértéke évi 300—2000 Ft közötti lesz Ahol a helyi tanácsok már jövőre településfejlesztési hozzájárulást álla pit a nak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg 1985-ben a 600 forintot. A rendelet ha­tálya alá tartozók mentesül­nek a községiéiles/.tési hoz­zájárulás egvideju fizetése alól. A lakbérterhek növekedé­se miatt kevesebb település- fejlesztési hozzájárulási kell fizetniük a lakásbérleti jog­viszonnyal rendelkezőknek, mint a személyi tulajdonú lakásban lakóknak. A korábbi, a lakosság köz- ségl'ej lesztési hozzájárulásá­ról szóló törvényerejű ren­delet 1986. január elsejével hatályát veszti­Műanyag zsinegek készülnek A kép nem a pamutfonodában készült, hanem a Tiszai Vegyi Kombinátban. A különböző szinti és méretű műanyag fonalak és kötözőzsinegek, hengerek között futnak és formálód­nak. Fotó: Laczó József Az utoísó teíep A fizetés fegyelmez Minél ócskább, annál hatékonyabb? Egy ismerősöm véleménye szerint ehhez a sertéstelep­hez napszemüveg kellene. A lehető legsötétebb, s lehető­leg fényt át. nem eresztő üvegből, mert úgy — hátha — eltakarná a látványt. Szó, ami szó, a korszerűségen nevel­kedett ifjabb generáció ré­mülten menekülne innen el; Természetesen ebben a vé­leményben jócskán akad túl­zás. Az biztos, hogy ezeket a szeriás toldozott-foldozott épületeket megyénk üzeme­inek többségében már évek­kel ezelőtt bontott anyagként kínálták eladásra. (Ha ta­lállak rá vevőt!) Itt, termelnek bennük, figyelembe sem vé­vé a modern módszereket meghazudtoló technológiát, a primitiv berendezéseket, vagy akár a telep közepén illato­zó trágyatavat. Ami az ed­zett szakembereket inkább meglepi, az, hogy eredmé­nyesen termelnek. Tálas György, a tiszakarádi Üj Elet Tsz telepvezetője kíván­csian méri le rajtam a lát­vány hatását. A fintort el­érti, mert felnevet: — Hát szépségdíjra alig­ha javasolnánk. Sőt, két éve majdnem felszámoltuk az egészet. Szinte minden érv e mellett szólt. Gyengécske gazdaságossági eredmények, primitiv módszel ek, krimi­nális körülmények és mégis hála az elnöknek és a veze­tőségnek, megmaradt. — Ügy tudom, akkor- még elnökhelyettes volt. Fürkészve néz: — Fontos ezt feszegetni? Igen, az vol­tam. s akkor is arra vok­soltam. hogy tartsuk meg ezt a telepet. Hiszen minden kedvezőtlen tényező ellené­re, volt egy intő jel: ezek­ben a rozzant épületekben akkor is eredményesen le­hetett termelni. A jelenlegi beosztásomban viszont bebi­zonyíthatom, hogy akkor jól döntöttem. A számok döntő érvek, magukért beszélnek. Három éve 2U ezer forint, tavaly 1,736 millió forint volt az ágazaton a jövedelem. De hogyan lehetett mind­ezt elérni? Hiszen nem áll­tak rendelkezésre milliók, hogy a vemhesftéshez, ma­lacneveléshez. vagy akár a hizlaláshoz megteremtsék az optimális feltételeket. — A válasz nyilvánvaló. Mivel ezeket az épületeket amortizáció nem terheli, szinte a t eljes költségoldalt a takarmányozás, s a muo- kadíj teszi ki. Világos, eze­ket kellett csökkenteni, s a munkafegyelem növelésével az éltetés, malacnevelés ered­ményeit növelni. Mint mott- dom, egyszerűnek tűnik. A kivitel viszont annál bonyolultabb. Kezdve azon, hogy a rózsásnak aligha ne­vezhető körülmények között miként lehetett a fegyelmet szilárdítani? Elvégre ez a telep olyan érzést kelt, hogy a dolgozó már akkor is szí­vességet tesz, ha egyáltalán bejön dolgozni. A telepvezető gunyoros: — És mégis sikerült a lét­szám tíz százalékát kicserél­nünk. Fel mertünk mondani! — Nem bírja tovább, elne- veti magát: — Egy embert küldtünk csak el. Azt is saj­nálkozva —, a családja mi­att — mert lazaságaitól el­tekintve jó munkás volt. Mivel tizen vagyunk, így jön ki a bizonyos tíz százalék. A többieket, beleértve önmaga­mat is, Itt tartotta a pénz­tárcája. Nem szégyellem ki­mondani: fizetésének meg­kétszereződése. — Ez. mit jelent a gya­korlatban? — Nekem, vezetőnek azt. hogy kiszolgáljam a munká­sai mai. Tíz. percet se tölt­senek fölöslegesen, hogy ne rohangáljanak ide-oda, mert nincs elég fertőtlenítőszer, vakcina, vagy éppen takar­mány. Nekik pedig ésak azt, hogy tíz. órából kilencet vé­gigdolgozzanak. Érdekes: na­gyon gyorsan összerázód­tunk. Követtünk el kisebb hibákat, ők is, én is . . . Vi­táztunk, haragudtunk, tud­tuk, pénzre megy a dolog. Csúnya érv ez, viszont két­ségkívül hatásos... (Ez a telep a szövetkezet­nek egy önelszámoló ágaza­ta. Vagyis a nedves kukori­ca kivételével minden ta­karmányt állami felvásárlási áron kap. A költségeket még növeli a fuvar, az állatorvos, a munkabér dija, az SZTK- járulék, amit természetesen levonnak a jövedelemből.) — Okoskodtunk mi sokat, hogyan tudunk a költségek­ből faragni. Legyártottunk sok berendezést maszek ala­pon. kijavítva a meglevő Hi­bákat, de nem mentünk va­lami sokra. A tenyésztési vonal javult. eg▼ hízótól több állatot neveltünk fel, de a költségek sehogy sem akartak számottevően csök­kenni. — És akkor jött Miger úr? Rá bólint: — Az. ISV ter­melési rendszerrel együtt. (Monológ: — Túlságosan elharapódzott az utóbbi idő­ben a termelési rendszerek között a kereskedői szemle­let. Arai még nem lenne baj, de szolgáltatásaikért csak a pénzt hajlandók elkérni, a n»i (!) nyereségünket ga­rantálni már nem. Lényegé­ben ott tartunk, hogy a rendszerek képviselői a havi egyszeri kötelező megjelené­sen tűi nem sokat foglal­koznak a szövetkezetekkel. Mivel a nélkülözhetetlen anyagokért úgy is csak' hoz­zájuk fordulhatunk. Sajátos kivétel volt ez alól az. ISV. Ez az iparszerü sertéstartá­si vállalkozás elsősorban ja­vasolt.) — Talán a tényeket! — Nos, az ISV-tápoknak köszönhetően egy kilogramm húsgyarapodásra felhasznált takarmány költsége 27.26 fo­rintról 21,56 forintra csök­kent. Ügy, hogy saját érde­keinket vették számításba. Vagyis a nyugatnémet SAL- VANA eég szakembere. Ma­ger úr nem restellt eljönni ide. erre a primitiv telepre, hogy beszerezve a szükséges adatokat, hazatérve a mi ta­karmányaink beltartaima alapján számolja ki a szá­mitógépes program alapján a keverékek optimális össze­tételét. Csoda, hogy az ered­mény nem maradt el? A telepvezető nagyon sze­rényen elhallgatja, hogy a legkiválóbb takarmányozás ellenére sem haladtak volna előre, ha ők (étiének marad­nak. Mert automatikusan al­kalmazkodhattak volna á rendszer javaslatához. de ehelyett megvalósították a „nedves” etetés:, a tejipar mellékanyagával, a savóval, s kifundállak hozzá egy ki­szolgáló berendezést is. Ezeknek köszönhető, hogy ez a telep, a Bodrogköz utolsó sertéstelepe, idén már az elmúlt évi 1500 hízóval szemben 2400-at ad tel a hús­iparnak. Olyan gazdaságos­sággal. amelyet a legkorsze­rűbb telepeinken sem szé­gyellnének. _ kirmaa _

Next

/
Thumbnails
Contents