Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
ÉSZAIC-MAGYARORSZAG 2 1984. június 21., csütörtök ésszaka T (Folytatás az 1. oldalról) jövedelmezőségű, vagy a szépen javuló eredményeket felmutató vállalatok sokasága mellett hosszabb ideje nem kévés gyenge teljesítményű vállalat is akad. A jól dolgozók között említhető például a Taurus Gumiipari Vállalat, a Szigetvári Cipőgyár, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Fontosnak tartj uk — mondotta Hetényi István —, hogy a vállalatok mindenekelőtt saját maguk, saját erejükből rendezzék pénzügyi hiányaikat. Néhány vállalatnál nagyon felhalmozódtak a gondok: itt a kormány részben már tett és a jövőben is tenni kíván intézkedéseket A mezőgazdasági dolgozók helytállása, az időben hozott szervezési, pénzügyi intézkedések egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az aszálykár kedvezőtlen hatásait az üzemek többségében sikerült erőteljesen mérsékelni. Az alaphiányos mező- gazdasági üzemek száma az előző évhez képest .még így is több mint százzal nőtt, az alaphiány is emelkedett. Nem csupán az aszály okozott gondot, hanem a mező- gazdasági termékek exportárai is: 1983-ban 8 százalékkal csökkentek, és a csökkenés várhatóan az idén sem lesz kevesebb. Tisztában vagyunk azzal, hogy é súlyos körülmények és a nemzeti jövedelemben ']• mutatkozó elmaradás nyomán, kényszerűen bekövetkező kisebb forrás és az összhangot elősegítő évközi központi intézkedések csök- ■ kerítik a teljesítményüket I nem, vagy csak lassan növelő gazdálkodók mozgásterét. A miniszter szólt a vállalati szabályozásról, amellyel egyidejűleg bővítettük és folyamatosan bővítjük az erőforrások mozgósítását, a tartalékok feltárását segítő lehetőségeket. Mint mondotta: ! 1983-ban kísérleteket kezdtünk mintegy 100 mezőgazdasági nagyüzemben és 117 ezer főt foglalkoztató 21 építőipari és 9 ipari vállalatnál olyan jövedelem- és keresetszabályozásra, amely a mainál rugalmasabb és megfelelő adórendszer révén közvetlenebb kapcsolatot teremt a jövedelmek és a bérek között. A kísérletbe bevont szervezetek nagyobb része megfelelt a várakozásnak, , az átlagosnál jobb . eredményeket produkált, és fejlődött belső irányítási, érdekeltségi rendszerük is. Újszerű intézkedéseink köOr. Helmut Kuli! illegálisa , lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására június 21-én, csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Helmut Kohl, o Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. helyettese, két évvel később pedig Rajnd-Pfalz tartományban a kereszténydemokraták vezetőségének tagja lett. 1959-ben Maimban beválasztották a tartományi gyűlésbe (Landtag), amelynek akkor ő volt a legfiatalabb tagja. Kohl \a heidelbergi és a frankfurti egyetemeken tanult. doktori disszertációját 1958-ban írta meg Nyugat- Németország politikai pártjairól. Az országos politikában 1964 óta szerepel, ekkor választották be a CDU országos vezetőségébe. 1966-ban átvette Rajna-Pfalz tartomány CDU-szervezetének vezetését. Három évvel később 1969-ben tartományi miniszterelnökké választották. 1969 és 73 között a CDU országos elnökhelyetteseként, majd 1973-tól elnökeként tevékenykedett. 1976 óta tagja a szövetségi parlamentnek, 1982-ig a CDU/CSU parlamenti frakciójának elnöke volt. 1982 óla szövetségi kancellár. Dr. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság hatodik kancellárja, 1930. április 3-án született Lud- wigshafenben. Ifjú kora óla részt vett a kereszténydemokrata mozgalomban Egyik alapitó tagja volt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 1947-ben létrehozott ifjúsági szervezetének, a Junge Union-nak. 1954-ben az ifjúsági szervezet elnökzül a legnagyobb érdeklődést a kisvállalkozások keltették. Az elmúlt két évben bevezetett új formában a résztvevők száma 1983 végén a foglalkoztatottak 5 százalékát tette ki. A résztvevők többsége főállása mellett, és nem önálló vállalkozóként dolgozik. Az új vállalkozási formák elsősorban a nagyvállalatok háttériparaként terjedtek el, jól kiegészítik a hagyományos szervezeti formákat. Eredményeink milliók aktív, feszített munkájával voltak csak elérhetők. A dolgozók emberpróbáló munkájuk mellett élesebben reagálnak a jogszabályok megsértésére, a környezetükben szembetűnő lazaságokra, pazarlásokra, elvárják a hatékony ellenőrzést és az ellenőrzés nyomán a hibák kijavítását. A miniszter ezután időszerű feladatainkról szólt. Mint mondotta: a tavalyi év fontos és alapvető eredményei lehetővé, külső körülményeink pedig szükségessé tették, hogy nagyobb, de reálisan teljesíthető követelményeket állítsunk 1984-ben az ország, a gazdaság elé. így a nemzeti jövedelem tavalyi csökkenő mértékű növekedésével szemben idén másfél-két százalékos növekedést kell elérnünk. Az év eddig eltelt időszakában az ipar dinamikusan, több mint 4 százalékkal emelte termelését, és ezt csökkenő létszámmal érte el. Nőtt a mezőgazdasági termékek felvásárlása is. Bővült a szocialista országokba irányuló export. Mindez kedvező jelenség, s arra utal, hogy van élénkülés a gazdaságban, de vannak komoly figyelmeztető jelek. A konvertibilis .elszámolású exportbevétel eddig nem érte el az időarányosan tervezettet, és ebben nemcsak a tavalyi gyengébb mezőgazdasági termelés játszik szerepet, hanem egykét iparág nem kielégítő exportteljesítménye is. Ha fizetőképességünket meg akarjuk tartani, és el akarjuk kerülni az import adminisztratív korlátozását — amit mindenképpen el kell kerülni —, akkor még tevőlegesebben kell minden területen segíteni az export növelését. A termelés bővítésében a belföldi értékesítés juthat nagyobb szerephez, amit a beruházási vásárlóerő és a lakossági pénzbevételek terven felüli növekedése tenne lehetővé. Ezért kell hangsúlyoznunk az exportösztönzés fontosságát. A kormány az első negyedévi tapasztalatok alapiján több intézkedést hozott a gazdasági folyamatok befolyásolására, mindenekelőtt arra, hogy a beruházások a terv keretei között maradjanak. A vállalati beruházások alakulását az eddiginél szelektívebb hitelpolitikával kívánjuk befolyásolni, de éppen a szelekció jelzi azt, hogy az energiamegta- karitási célokra több hitelt biztosítunk, mint amit eredetileg a terv biztosított. Hetényi István emlékeztetett rá, hogy az iparban idén lezajlik a 40 órás munkahétre való átállás. Szólt* a műszakpótlék és a melegüzemi pótlék emeléséről is. — Ezen túlmenően tervezzük — a szakszervezetek javaslatait figyelembe véve — az alsó- és középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok bérének idei 10 százalékos emelését, valamint néhány további központi bérintézkedést, amelyek együtt közel negyedmillió dolgozót fognak érinteni. Befejezésül felhívta a figyelmet építőmunkánk külső és hazai feltételei szempontjából egyaránt nagy fontosságú két eseményre. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó jelentőségűek a szocialista gazdasági közösBevezetőben emlékeztetett arra, hogy ez év októberében tízéves lesz a külkereskedelmi törvény. Tíz év alatt a világgazdaság és saját belső gazdaságúnk helyzete is alapvető változásokon ment keresztül. A nemzetközi pénzügyi rendszer szétesésével párhuzamosan bekövetkezett robbanásszerű árváltozások következtében valamennyi energia-importőr ország érzékeny cserearány-veszteségeket szenvedett. Országunk külkereskedelmi forgalmának cserearány-veszteségei alapvetően négy tényezőre vezethetők vissza: az importunkban jelentős részarányt képviselő energiahordozók és egyes nyersanyagok árának tartós emelkedésére; a kivitelünk jelentős hányadát kitevő mezőgazdasági és élelmiszeripaség tagállamaival fenntartott kapcsolataink. Ezek tudatos fejlesztése hozzájárul a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk eredményességéhez. Ezért a KGST- tagállamok közelmúltban lezajlott felső; szintű gazdasági értekezletén’ hozott határozatok hosszú időre meghatározzák a szocialista gazdasági közösség, így hazánk gazdasági fejlődésének kereteit is. Magyarország közvetlenül érdekelt a tagállamok közötti integráció, valamint a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés elmélyítésében. Nagy örömmel üdvözöltük tehát e találkozó létrehozásának gondolatát, aktívan részt vettüpk az előkészítő munkában, egyetértünk az állásfoglalásokkal, és azon leszünk, hogy azok minél teljesebb mértékben megvalósuljanak. A másik jelentős esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának áprilisi ülése, illetve az azon hozott állásfoglalás a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről. Az állami szervek elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy a kijelölt cselekvési irányok alapján a konkrét intézkedéseket kidolgozzák, beveztésüket időben előkészítsék — mondotta befejezésül Hetényi István. A miniszteri expozét követő vitában felszólalt Klabuzai Miklós Somogy megyei, Kangyalka Antal Csongrád megyei, Szabó Kálmán buda- p>esti, Jávorkai István Komárom megyei és Kadlecsik Miklós Fejér megyei képviselő. Az elhangzottakra Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. Határozathozatal következett: az ország- gyűlés a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Veress Péter külkereskedelmi miniszter tartotta meg expozéját ri termékek hullámzó, de a rendkívül erős verseny miatt összességében alacsony árszintjére, arra. hogy késztermékeink exportárai elmaradtak az importáraktól, ami elsősorban termékeinknek a követelményekhez való lassú alkalmazkodásával függ * össze; és végül egyebek közt a külkereskedelmi munka egyes gyengeségeire. A cserearányok romlása, valamint a tőkés világgazdaság elhúzódó válsága országok, pénzintézetek. vállalatok fizetőképességének megrendülése, a nemzetközi politikai helyzet éleződése alaposan próbára tette álló- és teljesítőképességünket. A ránk zúduló új gondok még nyilvánvalóbbá tették gazdaságunk gyengeségeit. Nemzetközi fizetőképességünk megőrzése már évek óta megköveteli, hogy konvertibilis elszámolású kereskedelmi mérlegünk jelentős bevételi többlettel zárjon. Ezt a követelményt gazdaságunk — nagy erőfeszítések árán — immár harmadik éve teljesiti. Míg 1978-ban nem rubelelszámolású kereskedelmi mérlegünk hiánya közel 1200 millió dollár, 1982-ben már 445 millió, 1983-ban pedig 545 millió dollártöbbletünk volt határparitáson számolva. Ez önmagában jelentős és biztató eredmény, de a megvalósítás útja ellentmondásos: indokolt és erőltetett takarékosság — miközben sok helyen folytatódik a pazarlás —; feszesebb importgazdálkodás. a belföldi vásárlóerő visszafogása, a fejlesztéshez szükséges források egy részének elvonásával; egyre erőteljesebb gazdaságszervező munka, minél több exportárualap biztosítása végett; a piacok megtartása céltudatosabb gazdasági diplomácia és erőteljesebb vállalati export- tevékenység révén. S eközben — bár a korábbinál nagyobb' nehézségek árán — szállítási kötelezettségeinknek eleget teszünk a szocialista országok iránt. A külkereskedelmi törvény első mondatai is hangsúlyoz- . zák, hogy a Magyar Népköztársaság számára kiemelkedő jelentősége van a szocialista országokkal, különösen a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaival folytatott kereskedelemnek és a szocialista gazdasági integrációnak. A Szovjetunióval kö- - tölt megállapodásaink gazdaságunk valamennyi területén alapvető jelentőségűek — mondotta a miniszter. A magyar kereskedelempolitika feladata, hogy nem szocialista országokban is biztosítsa azokat az alapfeltételeket, amelyek nélkül nem lehet a nemzetközi munkamegosztás előnyeiből részesülni. Ezek: a feltétel nélküli legnagyobb , kedvezményes elbánás és a diszkriminációmentesség. Magyarország ezeknek a jogoknak teljes birtokába jutott, amikor 1973 szeptemberében csatlakozott a kereskedelemről és a vámtarifákról szóló általános egyezményhez, a GATT-hoz. A gyakorlat vjszont arról árulkodik, hogy a nemzet**: zi kereskedelemben olyan tendenciák nyertek teret, amelyek ellentétesek ezzel az általános szerződéssel. Az 1984-es esztendőről szólva Veress Péter elmondta: a külső piaci • körülmények 1 számunkra lényegesen előnyös, új feltételeket nem ígérnek. A nyugati gazdaságokban helyenként észlelhető — visszaesésekkel tarkított — élénkülés nem jelez általános fellendülést. Ha ez mégis bekövetkezne, mivel mindenki erre vár, még élesebb piaci versennyel találjuk szembe magunkat. Teendőinket a következőkben fogalmazhatjuk meg: — erőteljes tervező-, gazdaság- tervező és exportértékesítő munkával biztosítanunk kell a szükséges külgazdasági egyensúlyt. 1984-ben, csak ezáltal alapozhatjuk meg az 1985. évi és a VII. ötéves tervet. — Már 1984-ben, de 1985- re mindenképp olyan szabályozást keli érvényesítenünk, amely gazdaságunkat az előző pontban megfogalmazott teljesítményre ösztönzi a termelés, a felhasználás minden területén. — Ehhez céltudatos, egységes cselekvésre van szükség. — Az új helyzetnek megfelelő kereskedelempolitikai és kereskedelemszervező programót kell kidolgozni valamennyi pénzpiac viszonylatában. — A külkereskedelmi szer: vezetet úgy kell továbbfejleszteni, hogy ezeket a célokat a legjobban szolgálja. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta: a külkereskedelmi törvény az elmúlt tiz évben betöltötte szerepet. Megfelel azoknak a kivánalmaknak is, amelyeket időközben a Központi Bizottság 1977. októberi határozata, illetőleg az MSZMP XII. kongresszusa a külkereskedelemmel szemben támasztott. A külkereskedelmi törvény alkalmas azoknak a feladatoknak a megoldására is. amelyeket a Központi Bizottság ez év április 17-i állásfoglalásában fogalmazott meg. A miniszteri beszámolót vita követte, melyben felszólalt Szabó Imre Hajdú-Bihar megyei, Marion János Győr- Sopron megyei. Juhász Mihály budapesti. Radnóti László Somogy megyei, dr. Varga János Pest megyei es Tóth István Bács-Kiskun megyei képviselő. A vitában elhangzottakra Veress Péter válaszolt, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés a külkereskedelmi miniszter beszámolóiét a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelyen Apró Antal, Péter János es Cservenka Ferenc.né felváltva elnökölt — befejezte munkáját. Veress Péter expozéja Mi történik azokkal a pénzekkel, amel/eket az adott költségvetési évben az országnak nem sikerül elköltenie? Márpedig ilyen helyzet nemcsak a háztartásokban fordulhat elő, de megesik, hogy marad egy kis pénz az ország erszényében is. Egy kis pénz pedig, hasonlóképp az országnak, miként bármelyikünknek hónap végén, vagy év végén,.bizony mindig jól jön. Ahol pedig milliárdos tételekkel számolnak, mint az ország költségvetésében, ott valójában a kevés is sok. Hiszen, mint dr. Hetényi István pénzügyminiszter a kormány képviseletében. az 1983. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadó törvényjavaslatában, az ország- gyűlés június 20-i ülésén Egy kis elmondta, tavaly az ország költségvetésének összes bevétele mindössze 8,1 milliárd forinttal volt kevesebb a kiadásoknál, s ez a költségvetési hiány 4,1 milliárd forinttal kevesebb a tervezettnél. Ennek látszólag ellentmond, hogy mégis maradt pénze az országnak abban a bizonyos jelképes erszényben. A miniszter expozéjából kiderüli: annak ellenére, hogy a költségvetési intézményeknél, a tanácsoknál megfontoltan igyekeztek kiválasztani a pénzek felhasználásának céljait, tavaly mégis előfordult egyes intézményeknél, pénz... hogy a pénzügyi források egy része elköithetetlen maradt. Ezeknek az összegeknek az átcsoportosításához kérte a miniszter — többek között — a/, országgyűlés hozzájárulását. Mire költi az ország ezt a maradék kis pénzt? A miniszter szerint az egyes helyeken elmaradt felújítási munkák egy részének a pótlására. Példaként említette a múzeumokat, amelyekre ily módon több pénz jut az. eredetileg tervezettnél. S hogy a múzeumok felújításának ügye a tavalyi esz- 1endő költségvetése végre- ha.j lásá n a k tő r vény ja vasi a Iáról szóló pénzügyminiszteri előterjesztésbe is bekerült, az, aligha lehel véletlen. Minden bizonnyal szerepet játszik ebben az. emlékezetes. Szépművészeti Múzeumból történt mü- kincslopós. hiszen ismeretes: a bűncselekmény felderítése során olyan, a múzeumokban meglévő hlá- nyosságefk is napvilágra kerültek, amelyeket felszámolni nemcsak a Szépművészeti Múzeumban, de jó néhány más közgyűjteményt őrző intézményben is sürgető feladat, ha a további, hasonló bűnügyek megismétlődését szeretnénk elkerülni. Ehhez, az idén elvégzendő munkához ad maid segítséget a képviselők jóváhagyáséval az a kis maradók nénz, ; (csendes)
