Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-21 / 144. szám

ÉSZAIC-MAGYARORSZAG 2 1984. június 21., csütörtök ­ésszaka T (Folytatás az 1. oldalról) jövedelmezőségű, vagy a szépen javuló eredményeket felmutató vállalatok sokasá­ga mellett hosszabb ideje nem kévés gyenge teljesít­ményű vállalat is akad. A jól dolgozók között említhe­tő például a Taurus Gumi­ipari Vállalat, a Szigetvári Cipőgyár, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Fontosnak tartj uk — mon­dotta Hetényi István —, hogy a vállalatok mindenek­előtt saját maguk, saját ere­jükből rendezzék pénzügyi hiányaikat. Néhány vállalat­nál nagyon felhalmozódtak a gondok: itt a kormány részben már tett és a jövő­ben is tenni kíván intézke­déseket A mezőgazdasági dolgozók helytállása, az időben ho­zott szervezési, pénzügyi in­tézkedések egyaránt hozzá­járultak ahhoz, hogy az aszálykár kedvezőtlen hatá­sait az üzemek többségében sikerült erőteljesen mérsé­kelni. Az alaphiányos mező- gazdasági üzemek száma az előző évhez képest .még így is több mint százzal nőtt, az alaphiány is emelkedett. Nem csupán az aszály oko­zott gondot, hanem a mező- gazdasági termékek export­árai is: 1983-ban 8 százalék­kal csökkentek, és a csökke­nés várhatóan az idén sem lesz kevesebb. Tisztában vagyunk azzal, hogy é súlyos körülmények és a nemzeti jövedelemben ']• mutatkozó elmaradás nyo­mán, kényszerűen bekövet­kező kisebb forrás és az összhangot elősegítő évközi központi intézkedések csök- ■ kerítik a teljesítményüket I nem, vagy csak lassan növe­lő gazdálkodók mozgásterét. A miniszter szólt a válla­lati szabályozásról, amellyel egyidejűleg bővítettük és fo­lyamatosan bővítjük az erő­források mozgósítását, a tar­talékok feltárását segítő le­hetőségeket. Mint mondotta: ! 1983-ban kísérleteket kezd­tünk mintegy 100 mezőgaz­dasági nagyüzemben és 117 ezer főt foglalkoztató 21 épí­tőipari és 9 ipari vállalatnál olyan jövedelem- és kere­setszabályozásra, amely a mainál rugalmasabb és meg­felelő adórendszer révén közvetlenebb kapcsolatot te­remt a jövedelmek és a bé­rek között. A kísérletbe be­vont szervezetek nagyobb része megfelelt a várakozás­nak, , az átlagosnál jobb . eredményeket produkált, és fejlődött belső irányítási, ér­dekeltségi rendszerük is. Újszerű intézkedéseink kö­Or. Helmut Kuli! illegálisa , lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására jú­nius 21-én, csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Helmut Kohl, o Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. helyettese, két évvel később pedig Rajnd-Pfalz tarto­mányban a keresztényde­mokraták vezetőségének tag­ja lett. 1959-ben Maimban beválasztották a tartományi gyűlésbe (Landtag), amely­nek akkor ő volt a legfiata­labb tagja. Kohl \a heidelbergi és a frankfurti egyetemeken ta­nult. doktori disszertációját 1958-ban írta meg Nyugat- Németország politikai párt­jairól. Az országos politikában 1964 óta szerepel, ekkor vá­lasztották be a CDU orszá­gos vezetőségébe. 1966-ban átvette Rajna-Pfalz tarto­mány CDU-szervezetének vezetését. Három évvel ké­sőbb 1969-ben tartományi miniszterelnökké választot­ták. 1969 és 73 között a CDU országos elnökhelyetteseként, majd 1973-tól elnökeként tevékenykedett. 1976 óta tag­ja a szövetségi parlament­nek, 1982-ig a CDU/CSU parlamenti frakciójának el­nöke volt. 1982 óla szövet­ségi kancellár. Dr. Helmut Kohl, a Né­met Szövetségi Köztársaság hatodik kancellárja, 1930. április 3-án született Lud- wigshafenben. Ifjú kora óla részt vett a keresztényde­mokrata mozgalomban Egyik alapitó tagja volt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 1947-ben létrehozott ifjúsági szervezetének, a Junge Union-nak. 1954-ben az ifjúsági szervezet elnök­zül a legnagyobb érdeklő­dést a kisvállalkozások kel­tették. Az elmúlt két évben bevezetett új formában a résztvevők száma 1983 vé­gén a foglalkoztatottak 5 százalékát tette ki. A részt­vevők többsége főállása mel­lett, és nem önálló vállal­kozóként dolgozik. Az új vállalkozási formák elsősor­ban a nagyvállalatok háttér­iparaként terjedtek el, jól kiegészítik a hagyományos szervezeti formákat. Eredményeink milliók ak­tív, feszített munkájával voltak csak elérhetők. A dol­gozók emberpróbáló munká­juk mellett élesebben rea­gálnak a jogszabályok meg­sértésére, a környezetükben szembetűnő lazaságokra, pa­zarlásokra, elvárják a haté­kony ellenőrzést és az el­lenőrzés nyomán a hibák ki­javítását. A miniszter ezután idősze­rű feladatainkról szólt. Mint mondotta: a tavalyi év fon­tos és alapvető eredményei lehetővé, külső körülmé­nyeink pedig szükségessé tették, hogy nagyobb, de reálisan teljesíthető követel­ményeket állítsunk 1984-ben az ország, a gazdaság elé. így a nemzeti jövedelem tavalyi csökkenő mértékű növekedésével szemben idén másfél-két százalékos növe­kedést kell elérnünk. Az év eddig eltelt időszakában az ipar dinamikusan, több mint 4 százalékkal emelte terme­lését, és ezt csökkenő lét­számmal érte el. Nőtt a me­zőgazdasági termékek felvá­sárlása is. Bővült a szocia­lista országokba irányuló export. Mindez kedvező je­lenség, s arra utal, hogy van élénkülés a gazdaságban, de vannak komoly figyelmeztető jelek. A konvertibilis .elszá­molású exportbevétel eddig nem érte el az időarányo­san tervezettet, és ebben nemcsak a tavalyi gyengébb mezőgazdasági termelés ját­szik szerepet, hanem egy­két iparág nem kielégítő ex­portteljesítménye is. Ha fi­zetőképességünket meg akar­juk tartani, és el akarjuk kerülni az import adminiszt­ratív korlátozását — amit mindenképpen el kell ke­rülni —, akkor még tevőle­gesebben kell minden terü­leten segíteni az export nö­velését. A termelés bővíté­sében a belföldi értékesítés juthat nagyobb szerephez, amit a beruházási vásárlóerő és a lakossági pénzbevételek terven felüli növekedése ten­ne lehetővé. Ezért kell hang­súlyoznunk az exportösztön­zés fontosságát. A kormány az első ne­gyedévi tapasztalatok alapi­ján több intézkedést hozott a gazdasági folyamatok be­folyásolására, mindenekelőtt arra, hogy a beruházások a terv keretei között marad­janak. A vállalati beruhá­zások alakulását az eddigi­nél szelektívebb hitelpoliti­kával kívánjuk befolyásolni, de éppen a szelekció jelzi azt, hogy az energiamegta- karitási célokra több hitelt biztosítunk, mint amit ere­detileg a terv biztosított. Hetényi István emlékezte­tett rá, hogy az iparban idén lezajlik a 40 órás munkahét­re való átállás. Szólt* a mű­szakpótlék és a melegüzemi pótlék emeléséről is. — Ezen túlmenően tervezzük — a szakszervezetek javaslatait figyelembe véve — az alsó- és középfokú oktatásban dol­gozó pedagógusok bérének idei 10 százalékos emelését, valamint néhány további központi bérintézkedést, ame­lyek együtt közel negyedmil­lió dolgozót fognak érinteni. Befejezésül felhívta a fi­gyelmet építőmunkánk külső és hazai feltételei szempont­jából egyaránt nagy fontos­ságú két eseményre. Külgaz­dasági kapcsolatainkban meghatározó jelentőségűek a szocialista gazdasági közös­Bevezetőben emlékezte­tett arra, hogy ez év októ­berében tízéves lesz a kül­kereskedelmi törvény. Tíz év alatt a világgazdaság és saját belső gazdaságúnk helyzete is alapvető változá­sokon ment keresztül. A nemzetközi pénzügyi rend­szer szétesésével párhuza­mosan bekövetkezett robba­násszerű árváltozások követ­keztében valamennyi ener­gia-importőr ország érzékeny cserearány-veszteségeket szenvedett. Országunk külke­reskedelmi forgalmának cse­rearány-veszteségei alapve­tően négy tényezőre vezethe­tők vissza: az importunkban jelentős részarányt képvise­lő energiahordozók és egyes nyersanyagok árának tartós emelkedésére; a kivitelünk jelentős hányadát kitevő me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ség tagállamaival fenntartott kapcsolataink. Ezek tudatos fejlesztése hozzájárul a nem­zetközi munkamegosztásban való részvételünk eredmé­nyességéhez. Ezért a KGST- tagállamok közelmúltban le­zajlott felső; szintű gazdasági értekezletén’ hozott határo­zatok hosszú időre meghatá­rozzák a szocialista gazdasá­gi közösség, így hazánk gaz­dasági fejlődésének kereteit is. Magyarország közvetlenül érdekelt a tagállamok közöt­ti integráció, valamint a gaz­dasági, tudományos és mű­szaki együttműködés elmé­lyítésében. Nagy örömmel üdvözöltük tehát e találko­zó létrehozásának gondola­tát, aktívan részt vettüpk az előkészítő munkában, egyet­értünk az állásfoglalásokkal, és azon leszünk, hogy azok minél teljesebb mértékben megvalósuljanak. A másik jelentős esemény a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak áprilisi ülése, illetve az azon hozott állásfoglalás a gazdaságirányítás továbbfej­lesztéséről. Az állami szervek elsőrendű feladatuknak te­kintik, hogy a kijelölt cse­lekvési irányok alapján a konkrét intézkedéseket ki­dolgozzák, beveztésüket idő­ben előkészítsék — mondotta befejezésül Hetényi István. A miniszteri expozét köve­tő vitában felszólalt Klabuzai Miklós Somogy megyei, Kangyalka Antal Csongrád megyei, Szabó Kálmán buda- p>esti, Jávorkai István Komá­rom megyei és Kadlecsik Miklós Fejér megyei képvi­selő. Az elhangzottakra He­tényi István pénzügyminisz­ter válaszolt. Határozathoza­tal következett: az ország- gyűlés a Magyar Népköztár­saság 1983. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangú­lag elfogadta. Ezután Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter tartotta meg expozé­ját ri termékek hullámzó, de a rendkívül erős verseny mi­att összességében alacsony árszintjére, arra. hogy kész­termékeink exportárai elma­radtak az importáraktól, ami elsősorban termékeinknek a követelményekhez való las­sú alkalmazkodásával függ * össze; és végül egyebek közt a külkereskedelmi munka egyes gyengeségeire. A csere­arányok romlása, valamint a tőkés világgazdaság elhúzódó válsága országok, pénzinté­zetek. vállalatok fizetőképes­ségének megrendülése, a nemzetközi politikai helyzet éleződése alaposan próbára tette álló- és teljesítőképes­ségünket. A ránk zúduló új gondok még nyilvánvalóbbá tették gazdaságunk gyenge­ségeit. Nemzetközi fizetőképessé­günk megőrzése már évek óta megköveteli, hogy kon­vertibilis elszámolású keres­kedelmi mérlegünk jelentős bevételi többlettel zárjon. Ezt a követelményt gazdaságunk — nagy erőfeszítések árán — immár harmadik éve teljesi­ti. Míg 1978-ban nem rubel­elszámolású kereskedelmi mérlegünk hiánya közel 1200 millió dollár, 1982-ben már 445 millió, 1983-ban pedig 545 millió dollártöbbletünk volt határparitáson számolva. Ez önmagában jelentős és biztató eredmény, de a meg­valósítás útja ellentmondá­sos: indokolt és erőltetett ta­karékosság — miközben sok helyen folytatódik a pazarlás —; feszesebb importgazdál­kodás. a belföldi vásárlóerő visszafogása, a fejlesztéshez szükséges források egy részé­nek elvonásával; egyre erő­teljesebb gazdaságszervező munka, minél több export­árualap biztosítása végett; a piacok megtartása céltudato­sabb gazdasági diplomácia és erőteljesebb vállalati export- tevékenység révén. S eköz­ben — bár a korábbinál na­gyobb' nehézségek árán — szállítási kötelezettségeinknek eleget teszünk a szocialista országok iránt. A külkereskedelmi törvény első mondatai is hangsúlyoz- . zák, hogy a Magyar Népköz­társaság számára kiemelkedő jelentősége van a szocialista országokkal, különösen a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaival foly­tatott kereskedelemnek és a szocialista gazdasági integrá­ciónak. A Szovjetunióval kö- - tölt megállapodásaink gaz­daságunk valamennyi terüle­tén alapvető jelentőségűek — mondotta a miniszter. A magyar kereskedelempo­litika feladata, hogy nem szo­cialista országokban is biz­tosítsa azokat az alapfeltéte­leket, amelyek nélkül nem lehet a nemzetközi munka­megosztás előnyeiből része­sülni. Ezek: a feltétel nél­küli legnagyobb , kedvezmé­nyes elbánás és a diszkrimi­nációmentesség. Magyaror­szág ezeknek a jogoknak tel­jes birtokába jutott, amikor 1973 szeptemberében csatla­kozott a kereskedelemről és a vámtarifákról szóló általános egyezményhez, a GATT-hoz. A gyakorlat vjszont arról árulkodik, hogy a nemzet**: zi kereskedelemben olyan tendenciák nyertek teret, amelyek ellentétesek ezzel az általános szerződéssel. Az 1984-es esztendőről szólva Veress Péter elmond­ta: a külső piaci • körülmé­nyek 1 számunkra lényegesen előnyös, új feltételeket nem ígérnek. A nyugati gazdasá­gokban helyenként észlelhető — visszaesésekkel tarkított — élénkülés nem jelez álta­lános fellendülést. Ha ez mégis bekövetkezne, mivel mindenki erre vár, még éle­sebb piaci versennyel talál­juk szembe magunkat. Teendőinket a következők­ben fogalmazhatjuk meg: — erőteljes tervező-, gazdaság- tervező és exportértékesítő munkával biztosítanunk kell a szükséges külgazdasági egyensúlyt. 1984-ben, csak ez­által alapozhatjuk meg az 1985. évi és a VII. ötéves ter­vet. — Már 1984-ben, de 1985- re mindenképp olyan szabá­lyozást keli érvényesítenünk, amely gazdaságunkat az elő­ző pontban megfogalmazott teljesítményre ösztönzi a ter­melés, a felhasználás min­den területén. — Ehhez céltudatos, egy­séges cselekvésre van szük­ség. — Az új helyzetnek meg­felelő kereskedelempolitikai és kereskedelemszervező programót kell kidolgozni va­lamennyi pénzpiac viszony­latában. — A külkereskedelmi szer: vezetet úgy kell továbbfejlesz­teni, hogy ezeket a célokat a legjobban szolgálja. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta: a külkereske­delmi törvény az elmúlt tiz évben betöltötte szerepet. Megfelel azoknak a kivánal­maknak is, amelyeket idő­közben a Központi Bizottság 1977. októberi határozata, il­letőleg az MSZMP XII. kong­resszusa a külkereskedelem­mel szemben támasztott. A külkereskedelmi törvény al­kalmas azoknak a feladatok­nak a megoldására is. ame­lyeket a Központi Bizottság ez év április 17-i állásfoglalásá­ban fogalmazott meg. A miniszteri beszámolót vita követte, melyben felszó­lalt Szabó Imre Hajdú-Bihar megyei, Marion János Győr- Sopron megyei. Juhász Mi­hály budapesti. Radnóti László Somogy megyei, dr. Varga János Pest megyei es Tóth István Bács-Kiskun megyei képviselő. A vitában elhangzottakra Veress Péter válaszolt, majd határozatho­zatal következett. Az ország­gyűlés a külkereskedelmi mi­niszter beszámolóiét a külke­reskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyá­ri ülésszaka — amelyen Ap­ró Antal, Péter János es Cservenka Ferenc.né felvált­va elnökölt — befejezte munkáját. Veress Péter expozéja Mi történik azokkal a pén­zekkel, amel/eket az adott költségvetési évben az or­szágnak nem sikerül elköl­tenie? Márpedig ilyen hely­zet nemcsak a háztartá­sokban fordulhat elő, de megesik, hogy marad egy kis pénz az ország erszé­nyében is. Egy kis pénz pedig, hasonlóképp az or­szágnak, miként bármelyi­künknek hónap végén, vagy év végén,.bizony min­dig jól jön. Ahol pedig milliárdos tételekkel számolnak, mint az ország költségvetésében, ott valójában a kevés is sok. Hiszen, mint dr. He­tényi István pénzügymi­niszter a kormány képvise­letében. az 1983. évi költ­ségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadó törvény­javaslatában, az ország- gyűlés június 20-i ülésén Egy kis elmondta, tavaly az ország költségvetésének összes be­vétele mindössze 8,1 milli­árd forinttal volt kevesebb a kiadásoknál, s ez a költ­ségvetési hiány 4,1 milli­árd forinttal kevesebb a tervezettnél. Ennek látszólag ellent­mond, hogy mégis maradt pénze az országnak abban a bizonyos jelképes erszény­ben. A miniszter expo­zéjából kiderüli: annak el­lenére, hogy a költségveté­si intézményeknél, a taná­csoknál megfontoltan igye­keztek kiválasztani a pén­zek felhasználásának cél­jait, tavaly mégis előfor­dult egyes intézményeknél, pénz... hogy a pénzügyi források egy része elköithetetlen maradt. Ezeknek az összegeknek az átcsoportosításához kér­te a miniszter — többek között — a/, országgyűlés hozzájárulását. Mire költi az ország ezt a maradék kis pénzt? A miniszter sze­rint az egyes helyeken el­maradt felújítási munkák egy részének a pótlására. Példaként említette a mú­zeumokat, amelyekre ily módon több pénz jut az. eredetileg tervezettnél. S hogy a múzeumok felújí­tásának ügye a tavalyi esz- 1endő költségvetése végre- ha.j lásá n a k tő r vény ja vasi a ­Iáról szóló pénzügyminisz­teri előterjesztésbe is be­került, az, aligha lehel vé­letlen. Minden bizonnyal szerepet játszik ebben az. emlékezetes. Szépművésze­ti Múzeumból történt mü- kincslopós. hiszen ismere­tes: a bűncselekmény fel­derítése során olyan, a múzeumokban meglévő hlá- nyosságefk is napvilágra kerültek, amelyeket felszá­molni nemcsak a Szépmű­vészeti Múzeumban, de jó néhány más közgyűjte­ményt őrző intézményben is sürgető feladat, ha a to­vábbi, hasonló bűnügyek megismétlődését szeretnénk elkerülni. Ehhez, az idén elvégzen­dő munkához ad maid se­gítséget a képviselők jó­váhagyáséval az a kis ma­radók nénz, ; (csendes)

Next

/
Thumbnails
Contents