Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2- 1984. június 20., szerda Magyar —NSZK kapcsolatok Korrekt partnerek . irt»«/-.-;;-?' *;' " * >'tá •** ** ■■ ...........rW ' i T öbb mint 300 ipari kooperációs megállapodás van ér­vényben. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat például a villanyírógépek hazai gyártásának feltételeit az NSZK-beli Olimpia-céggel létrejött együttműködés alapján teremtette meg. A képen: Korszerű szerelöszolagon ké­szülnek az Írógépek. A ' népi zenekarok friss húrokat tesznek hegedűik­re, a Piroskák új tánccsiz­mát húznak, így várják a turistákat — írta egy nyu­gatnémet hetilap magyar- országi beszámolójában. -Valóban, a két ország szempontjából a kölcsönös utazás, az évente több mint félmillió onnan érkező és a százezren felüli innen odalátogató említésre mél­tó szerepet játszik — de a kapceola toknak ez csak egy szelete, kis része. Mindkét ország figyelemre méltónak tartja, ápolni és fejleszte­ni kívánja a gazdasági kö­telékeket, a kereskedelmet. Érdekes minősítést fogal­mazott meg egy müncheni lap e tekintetben, mond­ván: a Szovjetunió az NSZK-nak fajsúlyosabb gazdasági partnere, az NDK jelentősebb, de Ma­gyarország is fontos a szo­cialista országok között az ipari kooperáció tekinteté­ben. Ilyenformán mindkét ál­lam hasznosnak tartja a jó viszony fenntartását. Ennek leglátványosabb, leg­kézzelfoghatóbb eredmé­nyei a gazdaság területein mutatkoznak. Márkában ki­fejezve a forgalom néhány év alatt háromszorosára, négymilliárd fölé emelke­dett; több mint háromszáz ipari kooperációs megálla­podás van érvényben, ami arra utal, hogy ezek a kap­csolatok sokrétűek, lebont­hatók az egyes vállalato­kig, nagyon sok személyes eszmecsere, piacfeltárás, technológiai ismeretszerzés származik belőle. Van egyébként valami kedélyes jellege ennek az egyébként szigorúan üzleti alapon ál­ló magyar—NSZK ipari együttműködésnek. Egy lap­juk a legutóbbi BNV alkal­mából azt írta, hogy a vá­sáron régi barátként üd­vözölték a bajor gazdasági minisztert; nemrég járt itt tartománya üzleti érdekeit kifejezendő, Lothar Späth baden-württembergi mi­niszterelnök, s még koráb­ban alsó-szászországi kol­légája. Az „ügyes magya­rok" — irta a már idézett lap — tudják, hogy iparuk fejlesztéséhez korszerű be­ruházási javakra van szük­ségük. Ez igaz, de a lényeg ennél több, az, amit egy magyar politikus így fogal­mazott: Magyarország a világgazdaság kihívására nem elzárkózással, hanem a nemzetközi munkameg­osztásba való fokozottabb bekapcsolódással válaszol. Bármily fontosak legye­nek is az ipar, a kereske­delem, s a pénzügyek — hazánk külkereskedelmi tevékenysége egy még szé­lesebb keretbe illeszkedik: a szocialista külpolitikába. A bekapcsolódás a nemzet­közi munkamegosztásba nemcsak a magyar gazda­sági érdekeket szolgálja, hanem általában az euró­pai együttműködést és a béke erősítését. Magyaror­szág teljes mértékben tá­mogatja a Varsói Szerző­dés nemzetközi politikáját, és minden lehető alkalom­mal képviseli is azokat a javaslatokat, amelyeknek kidolgozásában részt vesz, s amelyek az európai eny­hülés tendenciájának visz- szahozását szolgálják. Er­re vonatkozik külpolitikánk alapelve: mindenki tudja, mit várjon tőlünk, baráta-. ink bizton támaszkodhat­nak ránk, a másik oldal pedig számíthat korrekt partnerségünkre, együttmű­ködési készségünkre, őszin­teségünkre. Erőnkhöz mér­ten minden erre alkalma® tárgyaláson, tanácskozáson, találkozón figyelemmel meghallgatjuk a más vé­leményt, de következetesen képviseljük, magyarázzuk a szocialista álláspontot, igyekszünk a másik oldalt meggyőzni jóindulatunkról, igazunkról. Ez vontakozfk a közelgő magyar—nyugatnémet meg­beszélésekre. Budapestre érkezik Helmut Kohl, az NSZK kancellárja: az el­ső magyar—NSZK magas szintű találkozó lesz éz a bonni kormányváltozás óta. Minden jel szerint ez a váltás a két ország viszo­nyában nem hozott fordu­latot, rosszabbodást. Még évekkel ezelőtt biztosítot­ták erről, ottjártakor Ká­dár Jánost az akkor ellen­zékben lévő keresztényde­mokrata vezetők, s az el­múlt másfél esztendő iga­zolta i* ezt az ígéretüket. Az amerikai rakéták tele­pítése ugyan bennünket is nyugtalanít, de reméljük — és ennek több jele ta­pasztalható —, hogy a nyu­gatnémet kormány azok között lesz, akik mégsem engedik elveszni az euró­pai ‘ enyhülés megőrizhető elemeit. Tatár hm Stoclíiöínsi konferencia Egy sor, a stockholmi kon­ferencián résztvevő ország mar érdeklődéssel reagált az osztrák javaslatra, hogy kezdjenek tárgyalásokat az erőszak alkalmazásáról való lemondásról, — mondotta az MTI tudósítójának az oszt­rák külügyminisztérium szó­vivője. Erwin Lánc külügyminisz­ter a közelmúltban terjesz­tette elő javaslatát. Eszerint kezdjenek előkészítő, szak­értői tárgyalásokat az euró­pai biztonsági konferencián résztvevő 35 ország kénvi­selői. A cél: olyan megálla­podás megkötése, aniely el­tiltja az erőszak alkalmazá­sát, illetve az erőszakkal va­ló fenyegetést a nemzetközi kapcsolatokban, egyben meg­erősíti a hasonló vonatkozá­sú korábbi megállapodáso­kat. Az osztrák javaslat utalt arra, hogy á Szovjet­unió már javasolta a stock­holmi konferencián ilyen jel­legű egyezmény megkötését s a nyugati országok, ame­lyek korábban feleslegesnek ítéltek ilyenfajta megálla­podást, most ugyancsak haj­lanak arra, hogy eszmecse­rébe kezdjenek a kérdésről. Abdel Halim Haddam Szí­riái alelnök és a libanoni vezetők részlete* biztonsági tervet dolgoztak ki Bejrútra és környékére — közölték a libanoni miniszterelnökhöz közel álló források. A kor­mánynak ma kell jóváhagy­nia a tervezetet;. Haddam bej­rúti tárgyalásai alatt sike­rült haladást elérni a liba­noni hadsereg átszervezésé­nek kérdésében is, amely ed­dig a leginkább megosztotta a kabinetet. Rasid Karámi libanoni mi­niszterelnök szerint á bizton­sági terv' célja, hogy megszi­lárdítsák a tűzszünetet, meg­nyissák a főváros két része, közötti átkelőket, a kikötőt é* a repülőteret A hadsereg átszervezéséről Karami nem nyilatkozott Ér­tesülések szerint új rendele­tet adnak ki az 1979-es vé­delmi törvény szellemében: oivan kollektív parancsnok­ság irányítása alá helyezik a hadsereget, amelyben minden felekezet képviselteti magát. Ez a lépés a baloldal egyik legfontosabb követelésének teljesítését jelenti. ia a szí Iiidira Gandhi indiai mi­niszterelnök hétfőn közölte, hogyyaz alkotmány biztosítot­ta kéretek közölt kész ismét tárgyalni a szikh vezetőkkel a Pandzsáb szövetségi állam­ban' a s/.alíadárok szította za­vargások miatt kialakult vál­ságos helyzet,rendezéséről. A kormányfő a BBC brit tévé- társaságnak adott interjút. Korábban már voltak tár­gyalási próbálkozások a köz­ponti kormányzat és a szikh politikai vezetők között, de az utóbbiak hibájából a meg­beszélések mindig megsz.a-. kadtak. A szikh szélsősége­sek elharapódzott termi-gyil­kosságai miatt végül is Üj- Deíhi a hadsereg bevetését határozta el Pandzsáb szö­vetségi államban. Az AFP francia hírügynök­ség értesülése szerint az am- ritszári Aranytemplpm ost­roma idején letartóztatott szikh vezetők ellen hazaáru­lás a fő vád. Olyan iratok jutottak ugyanis a kormány birtokába, amelyek bizonyít­ják, hogy a szikhek külföldi támogatással akarták elsza­kítani Pandzsáb szövetségi államot Indiától. Határőr sajtótájékoztató Bánrévén Tegnap délelőtt sajtótájé­koztató keretében találkoz­tak a Borsod megyei újság­írók a BM Határőrség mis­kolci kerületi parancsnoksá­gának képviselőivel Bánré­vén, az ország egyik legkor­szerűbb határátkelőhelyén. A találkozón részt vett Ko­vács József, az Ózdi városi Pártbizottság munkatársa és Zádori István őrnagy, a bán­révei FEP parancsnoka is. Birke Miklós alezredes, a ke­rület politikai osztályának vezetője adott tájékoztatást a kerületi parancsnokság helyzetéről, a nyári idegen- forgalomra való felkészülés­ről. Elmondotta — többek között —:, hogy az idén a kerületparancsnokság határ- átkelőhelyein, Sátoraljaúj­helyen, Hidasnémetiben, Bánrévén, valamint a ki­sebb határátkelőhelyeken a múlt évihez viszonyít­va az első félévben már duplájára emelkedett a forgalom. Miután a szom­szédos országokban, Cseh­szlovákiában és Lengyelor­szágban nagyobb kiáramló idegenforgalmat engednek meg, számolnak azzal, hogy az év hátralévő részében még nagyobb vendégjárásra kerül sor. A múlt évben a kerület határátkelőhelyein több mint 2 millió főt és (íOO ezer gépjárművet lépteitek át. Az idén már a3. első fél évben jóval magasabb ez a szám. Bánréve, a kerület leg­korszerűbb közúti határátke­lőhelye, az idén január el­sejétől nemzetközi, ami azt jelenti, hogy éjjel-nappal az utazók szolgálatában áll. Tamás' László határőr fő­hadnagy a határrendről tar­tott beszámolót. Elmondotta — többek között —, hogy az utóbbi időszakban meg­növekedett a határsértők száma. Elsősorban a külföl­di országok állampolgárai sértik meg államhatárainkat azzal a céllal, hogy innen más, kapitalista országokba távozzanak. A büntetlen ha­la mértők száma azonban csekély. A honi és a határ­vidékről való határsértések elsősorban a fegyelmezet­lenségből adódnak, különös tekintettel a vadászok sértik meg az idevonatkozó rend­szabályokat. Vladislav Rado százados, * csehszlovákiai forgalomellen­őrző pont parancsnoka * magyar határőrizeti szer­vek kel való jó kapcsolatról beszélt. Elmondotta, hogy együtt működésük zavarta­lan, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az utazók, a határokat átlépők a lehető legkevesebb időt töltsék él a határátkelőhe­lyen. Ajánlotta, hogy a Cseh­szlovákiába utazók elsősor­ban a bánrévei határátkelő­helyet vegyék igénybe, mi­vel ezt követően tíz kilomé­terrel már kitűnő autóúton folytathatják útjukat. O. J­Bizonytalan jelzések (egvollak az „európai” választások. A fogalomról mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy idézőjel nél­kül aligha állja meg a helyét: a most lezajlott fu­ra-zajos voksolás ugyanis nemcsak (össz)európainak. de jószerével még nyugat-európai választásnak sem tekint­hető. Olyan hosszabb távú kísérletsorozat részéről van szó, amelynek lényege, hogy a Közös Piacba tömörült tíz or­szág (tehát távolról sem az egész Nyugat-Európa) a gazr dasági integráció fejlesztése mellett megpróbálja a poli­tikai integráció illúzióját kelteni. Nem sok sikerrel. Ah­hoz, hogy megértsük, miért fogadják még a közvetlen ér­dekeltek is szkeptikusan e választásokat, elsősorban a tes­tület jellegével és hatáskörével kell tisztában lennünk. Ez a testület az úgynevezett „Európa-parlament”, amely az alapvetően gazdasági jellegű Közös Piac politikai intéz­ménye. strasbourgi székhellyel — és bizony, meglehetősen korlátozott hatáskörrel. A dolgokat Brüsszelből intézik és ebbe Strasbourgnak sokkal kisebb beleszólása van, mint a tagországok parlamentjeinek kormányaik munkájába. Akkor miért kísérte egyáltalán figyelem ezt az aktust? Elsősorban azért, mert a voksolás országonként és pár-: tönként történik, ebből pedig a tagországok bizonyos bel­politikai következtetéseket vonhatnak le. Ha a szavazá* összeredményét tekintjük, a tendencia mindenütt (illetve majdnem mindenütt, mert Görögország kivétel) az volt, hogy előretört az ellenzék. Nem bal-, vagy jobboldali elő­retörésről van szó, az összképet illetően a kormányzó pártok pozíciói gyengültek. A jelenség valószínű oka, hogy késik a beharangozott igazi gazdasági felfutás, a vi­lághelyzet pedig romlik. Franciaországban háromért kormányzás után a baloldal vesztett pozíciókat, és nemcsak a jobb-, de még a szélsőjobboldal is előretört. Angliában és Olaszországban a helyzet fordított. Az Olasz Kommu­nista Párt megelőzte a kereszténydemokrata pártot, * szociális feszültségekkel küzdő Albionban pedig a mun­káspárt öt esztendő óla á legjobb eredményt érte et. V»-' lamelyest „kilóg a képből” az NSZK, ahol mind a kor­mányzó CDU—CSU, mind az ellenzéki SPD (tehát a két igazán nagy párt) visszaesett, komolyan előretörtek a zöl­dek, a szabaddemokraták viszont nem érték el az ötszá­zalékos küszöböt, tehát kibuktak. Ez valóban érdekes jelzés, de persze nem Európának. A végső mérleg tehát: ez a szavazás legfeljebb bizonyt tálán szeizmográfnak és némi propagandára volt jó. i f jCUDK-kildöttség hazánkban Hazánkba érkezett ■ Magyar Honvédelmi Szövetté* KNDK-beli testvérsze-rvezetének küldöttsége Bak Mjona Csői elnökhelyettes vezetésével. A küldöttség tanulmányozza az MHSZ nevelő- és sportmunkáját. Befejeződött az EGK külügyminisztereinek tanácskozása Az EGK kfsmgymmttrke­rei kedden véget ért tanács­ülésükön értékelték a lezaj­lott nyugat-európai parla­menti választások eredmé­nyeit, és előkészítették az EGK június 25-én és 26-án Fontainebleau-ban Francois Mitterrand elnökletével tar­tandó kormányfői tanácsko­zását. Az elnöklő Claude Cheysson francia külügymi­niszter szerint a csúcsérte­kezleten nem a múlt meg­oldatlan problémáival, ha­nem inkább a jövő kérdései­vel kívánnak foglalkozni. Megfigyelők rámutatnak, hogy a brit költségvetési visszatérítés ügye változat­lanul megoldatlan, s nem is várható, hogy a csúcsérte­kezleten erre megoldást ta­láljanak. Ezért a Jtrancia el­nökség várhatóan nem i* tűzi napirendre a költségve­tési problémát, hanem olyan kérdéseket állít majd közép­pontba, mint a közös nyugat­európai űrkutatás és távköz­lés, az elektronikai közös fej­lesztések és egyéb korszerűsí­tési intézkedések összehango­lása a közösségben. Ezekben azok a tagállamok vennének részt, amelyek érdeklődnek éa erre igényt tartanak. A külügyminiszterek meg­állapíthatták, hogy a vasár-- napi választásokon a meg­szorító gazdaságpolitikát folytató kormányok szinte mindenütt teret veszítettek! a gazdasági alternatívát hír-; dető ellenzékkel szemben. Értesítjük a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mezőgazdasági üzemeket, Hogy a DATE MGFK Tanüzemének vevőszolgálati osztálya vállalja az alábbi típusú mezőgazdasági erő- és munkagépek fődarabjainak felújítását. — K-700, K—701, T—150K traktorok motor, sebességváltó, hidrau­likus tengelykapcsoló és adagolók javítását. Ezen fődarabok al­katrészeinek, tengelyeinek korszerű technológiával történő fel­újítását — KSP—5 gyorsrakodó elektromos vezérlő szekrényének teljes felújí­tását, valamint egyéb mezőgazdasági gépek fődarabjainak ja­vítását. A javításokat a mezőgazdasági gépek üzemének folyamatos biztosítása ér­dekében cserefődarabok felhasználásával is elvégezzük. Megrendelésüket: 5400 MEZŐTÚR, Szolnoki u. 5. Telefon; 70/66. Telex; 23249 címre várjuk. v

Next

/
Thumbnails
Contents