Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-08 / 106. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 T984. május 8., kedd SssW*m Részletek a várból Á rablólovag sasfészke A Mátra magas vonulatai lankákká szelídülnek, s az erdőktől koszorúzott Messzelátó-heggyel együtt őrzik azt a kis dombot, amelyre egykor Nána sokat emlegetett vára épült. Hajdani urai — a híres Aba-nemzetség tagjai és leszármazottai — akkora területet birtokoltak, amelynek határai egészen Eperjesig terjedtek. Amikor az Árpád-háznak magva szakadt, többségük Csák Mátéra esküdött, ám a család egyik ága, a Kom- polti nevet viselő, jó lapra tett, s az Anjou-király, Károly Róbert szolgálatába szegődött. A jutalom nem maradt el. s gazdaságuk még inkább gyarapodott... Az erősség helyén már a honfoglalás után jobbágyok telepedtek meg. Ide épült — a XI—XII. században egy kis méretű, kör alakú, román stílusjegyeket őrző plébániatemplom. Körülötte temető húzódott, amelyet a régészeti kutatások feltártak. Az Abák, majd a Kom- poltiak lehetőségeikhez mérten terjeszkedtek, s védelmet nyújtó otthonuk alapjait nem sokkal a tatárjárás után rakták le. Ez aztán lassan emberöltőről emberöltőre formálódott hamisítatlan főúri rezidenciává. Nevéhez nem fűződnek fényes hadi tettek, a kisszámú őrség nem állhatott ellen a messzehordó tűzfegyvereknek, s a szemközti domb is komoly veszélyt jelentett, hiszen innen ágyúk serege vehette volna ostrom alá. Sosem erősítették meg külső tornyokkal, rondellákkal, bástyákkal. Magas és erős falai — a nyilak és a hajítógépek idejében — mégis biztos menedéket nyújtottak a váratlan támadások ellen. A Kompoltiakat a Lo- soncy család követte Az ő rokonuk volt az a hírtiedt rablólovag, akit a mohácsi vész után országszerte rettegve emlegettek. Móré László ugyanis gátlástalanul halászott a zavarosban, s kegyetlen csapatával egyaránt rabolta a magyarokat, a törököket és a németeket. A krónikások szerint óriási vagyont harácsolt össze, egészen addig, amíg maga ellen nem haragította a budai basát. Szorongattatva a nánai várba menekült fiaival együtt, a keleti főúr seregei azonban ide is követték, s a rablóvezér egykettőre rájött, hogy nem sokáig tarthatja magát. Istvánffv Miklós, korának művelt krónikása, egy csél- vetését is megemlíti. A támadók pénzéhségére gondolva. aranyakat szóratott közéjük. A török mégsem torpant meg: elfoglalta Móré sasfészkét, s őt — fogolyként — a konstantiná- polvi Héttoronyba hurcolta. Azt mesélik ma is. hogy kincseit valahol a várban elásta. Nyomára persze senki sem bukkant, a legenda mégis mindmáig él. Az igazi érték nem a rablóit vagyon, hanem az erősség, amelynek feltárt romjai megőrizték a középkori, a XV. századi vár konstrukcióját, a kettős falgyűrűvel övezett, a palotából, a kápolnából, a lakó- és gazdasági épületekből álló együttest... A török feldúlta, s ezután senki sem törődött vele. A hajdan büszke falakat befedte a föld, a gótikus vártemplom s a belső kaputorony falai omladoztak. A köveket a lakosság építkezéshez hordta el. Kárt okoztak a leventékből toborzó- dott amatőr régészek is. A maradványok megmentéséhez a hatvanas években kezdtek a község vezetői. Először csak erősítést kértek. mert az omlás veszélyeztette a környéken levő házak biztonságát, s az alkalmi látogatók testi épségét. Az Országos Műemléki Felügyelőség azonban sokkal többet tett: munkatársai 1A62 őszén hozzákezdtek a teljes feltáráshoz. Ekkor bontakozott ki a részben alápincézett, emeletes, két szobasorból álló palota, faragott, gótikus kőtöredékeivel, a téglapadlós. a kőbordás hálóboltozattal fedett reprezentatív helyiségeinek maradványaival, az északnyugat! sarkon meghúzódó ciszternával. Rátaláltak az udvaron elhelyezett vörösmárvány domborműre is, amely a XV. századi falikutat díszítette. Előkerült igen sok használati -tárgy is. A vár fogadja a hazai és külföldi látogatókat. r. i. Stockholm - a második forduló elé Á Varsói Szerződés tagállamainak Felhívása Május 8-án Stockholmban ismét tárgyalóasztalhoz ül a 35 küldöttség, hogy politikai és katonai szinten segítsen továbbra is távol tartani a háborút kontinensünktől. Európai bizalom-és biztonságerősítő intézkedésekről van szó, amelyek alapot teremthetnek később a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséhez. Harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada folytatja eszmecseréjét arról, hogy a szembenállás viszonyai között fejleszthető-e az együttműködés ennyiféle állam, koalíció, érdekcsoportosulás között. A stockholmi konferencia első fordulója január 17. és március 16. között alapvetően taktikai, puhatolózó jelleggel folyt. A Madridban lezártnak hitt mandátumvita lezáratlannak bizonyult és a javaslatok — akár szabatos formában terjesztették elő, akár «jak körvonalazták őket — csudán valahol a peremükön találkoztak. Már most világos, hogy a katonai bizalomerősítő intézkedésekre vonatkozó javaslatok biztonságerösito mozzanatot is tartalmaznak, hiszen a háborús érőcsopor- to.sít.ások létrejöttének megakadályozása előzetes közléssel és megfigyelők jelenlétével, az európai biztonságot is erősíti, másfelől a tisztán politikai jellegű biz- tonságerösítő rendszabályok hamar nyerhetnek anyagi tartalmat. A stockholmi konferencia kilenchetes első fordulóján 140 felszólalás hangzott el, köztük programadó jelentőségű külügyminiszteri beszédek. A NATO benyújtotta a mandátumot szűkén értelmező hatpontos javaslatát, a semleges és «I nem kötelezett országcsoport a beterjesztők közötti nézeteltéréseket tükröző, szondázó célzatú, a részleteket áthidaló 12 pontos indítvánnyal élt, s egy román javaslat is szerepel a konferencia munkaokmányai között. Az első forduló vitái sokban hozzájárultak ahhoz, hogy a Varsói Szerződés formális javaslata — amikor tételesen is előterjesztésre kerül — magába ötvözze a konszenzus reális lehetőségét és a szocialista országok Európa- politikájának meghatározó politikai elveit, valamint azokat a katonai biztosítékokat, amelyek mindenki számára egyenlő és nem csökkenő biztonságot szavatolnak a konfrontáció és a fegyverzet alacsonyabb szintje mellett. (Folytatás az 1. oldalról) alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére tett javaslat közös megvizsgálása. E javaslat értelme ismeretes. A Varsói Szerződés tagállamai javasolják az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak, hogy kölcsönösen, szerződéses formában vállaljanak kötelezettséget: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert, következésképp egyáltalán nem alkalmaznak elsőként egymás ellen katonai erőt. A kötelezettség kiterjedne a szerződésben részes minden állam területére, valamint katonai és polgári személyzetére, hajóira, repülőgépeire és űrhajóira és a tulajdonát képező más objektumokra, tekintet nélkül azok hollétére. Lehetségesnek tűnik, hogy a két szövetség tagállamai a szerződésben hasonló kötelezettségvállalást irányoznak elő arra, hogy harmadik országgal szemben is lemondanak az erő alkalmazásáról, legyen az velük akár kétoldalú szövetségi kapcsolatban álló, akár el nem kötelezett vagy semleges ország. A szerződés lényeges eleme lehetne a részes államok kötelezettségvállalása arra, hogy nem fenyegetik az olyan térségeket érintő nemzetközi tengeri, légi és a világűrben történő kommunikáció biztonságát, amelyekre nem terjed ki egyik ország nemzeti fennhatósága sem. A szerződésben rögzíteni lehetne a résztvevők kötelezettségvállalását, hogy a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a fegyverzetek korlátozására és csökkentésére, valamint a leszerelésre fognak törekedni. Ennek vonatkoznia kell mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetekre. A szerződés ugyancsak előirányozhatná azt a kötelezettségvállalást, hogy a részt vevő államok kölcsönösen megvizsgálják a váratlan támadás veszélyének elkerülését szolgáló gyakorlati intézkedéseket. A szerződésben célszerű kifejezésre juttatni a készsége’, hogy az aláírók az ENSZ alapokmánya alapján együttműködnek a világszervezet hatékonyságának fokozásában. A katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés — összhangban az ENSZ alapokmánya 51. cikkelyével — természetesen nem korlátozná résztvevőf- nek elidegeníthetetlen jogát az egyéni és kollektív önvédelemre. A szerződés kezdettől fogva nyitva állna minden más, ahhoz csatlakozni kívánó állam számára. Ezek és a szerződés megkötésére vonatkozó más javaslattal kapcsolatos kérdések fontos helyet foglaltak el azokon a konzultációkon, amelyek az elmúlt időszakban kétoldalú alapon folytak a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szerződés több tagállama, valamint néhány más ország között. A konzultációk elősegítették a Varsói Szerződés tagállamai javaslatának jobb megértését. A tagállamok azonban figyelembe veszik azt is, hogy e javaslat egészéről és egyes elemeiről eltérő vélemények és elképzelések jutnak kifejezésre, amelyek komoly tanulmányozást érdemelnek. Mindez arról tanúskodik, hogy szükség van a párbeszéd elmélyítésére a katonai erő alkalmazásáról történő kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére tett javaslatról. A Varsói Szerződés tagállamai készek erre. A tagállamok újabb lépésre hívnak fel a szerződésjavaslat megvizsgálásában — indítványozzák a sokoldalú konzultációk megkezdését. Meggyőződésük, hogy éppen egy sokoldalú fórumon lehet a legmélyrehatóbban elemezni és közösen mérlegelni valamennyi résztvevő álláspontját, mind a szerződés egészével, mind pedig annak egyes elemeivel kapcsolatos elképzeléseit. Meggyőzően bizonyítja ezt az európai biztonság bonyolult problémáival foglalkozó számos sokoldalú fórum tapasztalata. A sokoldalú konzultációk résztvevői lehetnének: a Varsói Szerződés és az Északatlanti Szerződés tagállamai, valamint minden más érdekelt európai állam. A konzultációk tárgya lehetne mind a javasolt szerződés gondolata, mind annak fő elemei. A konzultációk során — többek között — figyelmet lehetne fordítani olyan kérdésekre, mint a szerződésből eredő lehetséges kötelezettségek tartalma és mértéke, ezek összefüggése az ENSZ alapokmányából, a helsinki záróokmányból, más két- és többoldalú szerződésből és megállapodásból fakadó kötelezettségekkel, továbbá a szerződésben vállalt kötelezettségek betartásának biztosításában való együttműködés. Konsztanlyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn fogadta Czinege Lajos hadseregtábornokot, az MSZMP KB tagját, honvédelmi minisztert, aki munkalátogatáson a Szovjetunióban tartózkodik. A testvéri barátság jegyében lezajlott, szívélyes légkörű találkozót követően A magyar szakszervezetek és az újjáalakuló lengyel szakszervezeti mozgalom közötti együttműködés keretében 60 lengyel bányász (szakszervezeti alapszervezeti titkárok és aktivisták) részére konzultációs tanfolyam kezdődött tegnap Miskolc-Tapolcán az SZMT Oktatási Intézetében. Tegnap délelőtt, dr. Jakab Sándor, az MSZMP KB es a SZOT A sokoldalú konzultációk jellegénél a Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy a szerződésben részt vevők vagy azonnal hozzáfoghatnának a lényegi kérdések megvizsgálásához, vagy — amennyiben az Észak-atlanti Szerződés tagállamai a fokozatos haladást részesítik előnyben — e kérdések későbbi megvizsgálása kereteinek és rendjének megvitatásával kezdhetnék meg a munkát. A sokoldalú konzultációk lebonyolításának rendjéről — beleértve azok helyszínét is —, a Varsói Szerződés tagállamainak véleménye szerint különösebb nehézség nélkül meg lehetne állapodni. A Varsói Szerződés tagállamai természetesen készek a javaslatukkal kapcsolatos véleménycsere folytatására minden érdekelt állammal az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencián, valamint kétoldalú alapon. Európa és a világ népei tényleges lépéseket várnak a béke és a biztonság érdekében, valamint a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítására. A Varsói Szerződés tagállamai éppen ebben a szellemben intézik ezt a Felhívást az Észak-atlanti Szerződés tagállamaihoz, és erre pozitív választ remélnek. Konsztantyin Csernyenko átnyújtotta hazánk honvédelmi miniszterének a Lenin- rendet. A magas kitüntetést a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ítélte oda Czinege Lajosnak a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság fegyveres erői közötti fegyverbarátság fejlesztésében és erősítésében szerzett kiemelkedő érdemei elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából. tagja a magyar szakszervezetekről, ma pedig Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára tart részükre előadást és konzultációt. Az egy hétig tartó tanfolyam további előadásain és konzultációin a lengyel bányászok ismereteket szereznek a magyar szakszervezeti mozgalom különböző kérdéseiről. AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! Május 7—14-ig az I. EMELETI KIÁLLÍTÁSI RÉSZEN 40°/o engedménnyel napszemüvegek és időjós házikóit, 30°/o engedménnyel egyes fotócikkek, fényképezőgépek és barométerek kaphatók VARJA ONT A Czinege Lajos kitüntetése Lengyel bányászok tanfolyama Miskolc-Tapolcán
