Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-08 / 106. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 T984. május 8., kedd SssW*m Részletek a várból Á rablólovag sasfészke A Mátra magas vonula­tai lankákká szelídülnek, s az erdőktől koszorúzott Messzelátó-heggyel együtt őrzik azt a kis dombot, amelyre egykor Nána sokat emlegetett vára épült. Hajdani urai — a híres Aba-nemzetség tagjai és le­származottai — akkora te­rületet birtokoltak, amely­nek határai egészen Eper­jesig terjedtek. Amikor az Árpád-háznak magva szakadt, többségük Csák Mátéra esküdött, ám a család egyik ága, a Kom- polti nevet viselő, jó lapra tett, s az Anjou-király, Ká­roly Róbert szolgálatába szegődött. A jutalom nem maradt el. s gazdaságuk még in­kább gyarapodott... Az erősség helyén már a honfoglalás után jobbágyok telepedtek meg. Ide épült — a XI—XII. században egy kis méretű, kör alakú, román stílusjegyeket őrző plébániatemplom. Körülötte temető húzódott, amelyet a régészeti kutatások feltár­tak. Az Abák, majd a Kom- poltiak lehetőségeikhez mérten terjeszkedtek, s vé­delmet nyújtó otthonuk alapjait nem sokkal a ta­tárjárás után rakták le. Ez aztán lassan emberöltőről emberöltőre formálódott hamisítatlan főúri reziden­ciává. Nevéhez nem fűződnek fényes hadi tettek, a kisszá­mú őrség nem állhatott el­len a messzehordó tűzfegy­vereknek, s a szemközti domb is komoly veszélyt jelentett, hiszen innen ágyúk serege vehette volna ostrom alá. Sosem erősítet­ték meg külső tornyokkal, rondellákkal, bástyákkal. Magas és erős falai — a nyilak és a hajítógépek ide­jében — mégis biztos me­nedéket nyújtottak a várat­lan támadások ellen. A Kompoltiakat a Lo- soncy család követte Az ő rokonuk volt az a hírtiedt rablólovag, akit a mohácsi vész után országszerte ret­tegve emlegettek. Móré László ugyanis gátlástala­nul halászott a zavarosban, s kegyetlen csapatával egy­aránt rabolta a magyaro­kat, a törököket és a néme­teket. A krónikások szerint óri­ási vagyont harácsolt össze, egészen addig, amíg maga ellen nem haragította a bu­dai basát. Szorongattatva a nánai várba menekült fiai­val együtt, a keleti főúr se­regei azonban ide is kö­vették, s a rablóvezér egy­kettőre rájött, hogy nem sokáig tarthatja magát. Istvánffv Miklós, korának művelt krónikása, egy csél- vetését is megemlíti. A tá­madók pénzéhségére gon­dolva. aranyakat szóratott közéjük. A török mégsem torpant meg: elfoglalta Mó­ré sasfészkét, s őt — fo­golyként — a konstantiná- polvi Héttoronyba hurcolta. Azt mesélik ma is. hogy kincseit valahol a várban elásta. Nyomára persze sen­ki sem bukkant, a legenda mégis mindmáig él. Az igazi érték nem a rab­lóit vagyon, hanem az erős­ség, amelynek feltárt rom­jai megőrizték a középkori, a XV. századi vár konst­rukcióját, a kettős falgyű­rűvel övezett, a palotából, a kápolnából, a lakó- és gazdasági épületekből álló együttest... A török feldúlta, s ezután senki sem törődött vele. A hajdan büszke falakat be­fedte a föld, a gótikus vár­templom s a belső kapu­torony falai omladoztak. A köveket a lakosság építke­zéshez hordta el. Kárt okoz­tak a leventékből toborzó- dott amatőr régészek is. A maradványok megmen­téséhez a hatvanas években kezdtek a község vezetői. Először csak erősítést kér­tek. mert az omlás veszé­lyeztette a környéken levő házak biztonságát, s az al­kalmi látogatók testi épsé­gét. Az Országos Műemléki Felügyelőség azonban sok­kal többet tett: munkatár­sai 1A62 őszén hozzákezdtek a teljes feltáráshoz. Ekkor bontakozott ki a részben alápincézett, emeletes, két szobasorból álló palota, fa­ragott, gótikus kőtöredékei­vel, a téglapadlós. a kőbor­dás hálóboltozattal fedett reprezentatív helyiségeinek maradványaival, az észak­nyugat! sarkon meghúzódó ciszternával. Rátaláltak az udvaron elhelyezett vörös­márvány domborműre is, amely a XV. századi fali­kutat díszítette. Előkerült igen sok használati -tárgy is. A vár fogadja a hazai és külföldi látogatókat. r. i. Stockholm - a második forduló elé Á Varsói Szerződés tagállamainak Felhívása Május 8-án Stockholmban ismét tárgyalóasztalhoz ül a 35 küldöttség, hogy politi­kai és katonai szinten se­gítsen továbbra is távol tar­tani a háborút kontinen­sünktől. Európai bizalom-és biztonságerősítő intézkedé­sekről van szó, amelyek ala­pot teremthetnek később a fegyveres erők és a fegy­verzet csökkentéséhez. Har­minchárom európai ország, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada folytatja eszmecseréjét arról, hogy a szembenállás viszonyai kö­zött fejleszthető-e az együtt­működés ennyiféle állam, koalíció, érdekcsoportosulás között. A stockholmi konferencia első fordulója január 17. és március 16. között alapve­tően taktikai, puhatolózó jel­leggel folyt. A Madridban lezártnak hitt mandátum­vita lezáratlannak bizonyult és a javaslatok — akár sza­batos formában terjesztették elő, akár «jak körvonalaz­ták őket — csudán valahol a peremükön találkoztak. Már most világos, hogy a katonai bizalomerősítő in­tézkedésekre vonatkozó ja­vaslatok biztonságerösito mozzanatot is tartalmaznak, hiszen a háborús érőcsopor- to.sít.ások létrejöttének meg­akadályozása előzetes köz­léssel és megfigyelők jelen­létével, az európai bizton­ságot is erősíti, másfelől a tisztán politikai jellegű biz- tonságerösítő rendszabályok hamar nyerhetnek anyagi tartalmat. A stockholmi konferencia kilenchetes első fordulóján 140 felszólalás hangzott el, köztük programadó jelentő­ségű külügyminiszteri be­szédek. A NATO benyújtot­ta a mandátumot szűkén ér­telmező hatpontos javasla­tát, a semleges és «I nem kötelezett országcsoport a beterjesztők közötti nézetel­téréseket tükröző, szondázó célzatú, a részleteket áthi­daló 12 pontos indítvánnyal élt, s egy román javaslat is szerepel a konferencia mun­kaokmányai között. Az első forduló vitái sokban hozzá­járultak ahhoz, hogy a Var­sói Szerződés formális ja­vaslata — amikor tételesen is előterjesztésre kerül — magába ötvözze a konszen­zus reális lehetőségét és a szocialista országok Európa- politikájának meghatározó politikai elveit, valamint azokat a katonai biztosíté­kokat, amelyek mindenki számára egyenlő és nem csökkenő biztonságot szava­tolnak a konfrontáció és a fegyverzet alacsonyabb szint­je mellett. (Folytatás az 1. oldalról) alkalmazásáról való kölcsö­nös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére tett javaslat közös megvizs­gálása. E javaslat értelme isme­retes. A Varsói Szerződés tagállamai javasolják az Észak-atlanti Szerződés tag­államainak, hogy kölcsönö­sen, szerződéses formában vállaljanak kötelezettséget: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert, következésképp egyáltalán nem alkalmaznak elsőként egymás ellen katonai erőt. A kötelezettség kiterjedne a szerződésben részes minden állam területére, valamint katonai és polgári személy­zetére, hajóira, repülőgépei­re és űrhajóira és a tulaj­donát képező más objektu­mokra, tekintet nélkül azok hollétére. Lehetségesnek tűnik, hogy a két szövetség tagállamai a szerződésben hasonló kötele­zettségvállalást irányoznak elő arra, hogy harmadik or­szággal szemben is lemon­danak az erő alkalmazásá­ról, legyen az velük akár kétoldalú szövetségi kapcso­latban álló, akár el nem kö­telezett vagy semleges or­szág. A szerződés lényeges ele­me lehetne a részes államok kötelezettségvállalása arra, hogy nem fenyegetik az olyan térségeket érintő nem­zetközi tengeri, légi és a világűrben történő kommu­nikáció biztonságát, ame­lyekre nem terjed ki egyik ország nemzeti fennhatósága sem. A szerződésben rögzíteni lehetne a résztvevők köte­lezettségvállalását, hogy a fegyverkezési verseny be­szüntetésére, a fegyverzetek korlátozására és csökkenté­sére, valamint a leszerelésre fognak törekedni. Ennek vo­natkoznia kell mind a nuk­leáris, mind a hagyományos fegyverzetekre. A szerződés ugyancsak előirányozhatná azt a kötelezettségvállalást, hogy a részt vevő államok kölcsönösen megvizsgálják a váratlan támadás veszélyé­nek elkerülését szolgáló gya­korlati intézkedéseket. A szerződésben célszerű kife­jezésre juttatni a készsége’, hogy az aláírók az ENSZ alapokmánya alapján együtt­működnek a világszervezet hatékonyságának fokozásá­ban. A katonai erő alkalmazá­sáról való kölcsönös lemon­dásról és a békés kapcsola­tok fenntartásáról szóló szerződés — összhangban az ENSZ alapokmánya 51. cik­kelyével — természetesen nem korlátozná résztvevőf- nek elidegeníthetetlen jogát az egyéni és kollektív önvé­delemre. A szerződés kezdettől fog­va nyitva állna minden más, ahhoz csatlakozni kívánó ál­lam számára. Ezek és a szerződés meg­kötésére vonatkozó más ja­vaslattal kapcsolatos kérdé­sek fontos helyet foglaltak el azokon a konzultációkon, amelyek az elmúlt időszak­ban kétoldalú alapon foly­tak a Varsói Szerződés tag­államai és az Észak-atlanti Szerződés több tagállama, valamint néhány más ország között. A konzultációk elősegítet­ték a Varsói Szerződés tag­államai javaslatának jobb megértését. A tagállamok azonban figyelembe veszik azt is, hogy e javaslat egé­széről és egyes elemeiről el­térő vélemények és elkép­zelések jutnak kifejezésre, amelyek komoly tanulmá­nyozást érdemelnek. Mindez arról tanúskodik, hogy szük­ség van a párbeszéd elmé­lyítésére a katonai erő al­kalmazásáról történő kölcsö­nös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére tett javaslatról. A Varsói Szerződés tagállamai készek erre. A tagállamok újabb lé­pésre hívnak fel a szerző­désjavaslat megvizsgálásában — indítványozzák a sokol­dalú konzultációk megkez­dését. Meggyőződésük, hogy éppen egy sokoldalú fóru­mon lehet a legmélyreha­tóbban elemezni és közösen mérlegelni valamennyi részt­vevő álláspontját, mind a szerződés egészével, mind pedig annak egyes elemei­vel kapcsolatos elképzeléseit. Meggyőzően bizonyítja ezt az európai biztonság bonyolult problémáival foglalkozó szá­mos sokoldalú fórum ta­pasztalata. A sokoldalú konzultációk résztvevői lehetnének: a Var­sói Szerződés és az Észak­atlanti Szerződés tagállamai, valamint minden más érde­kelt európai állam. A kon­zultációk tárgya lehetne mind a javasolt szerződés gondolata, mind annak fő elemei. A konzultációk során — többek között — figyelmet lehetne fordítani olyan kér­désekre, mint a szerződésből eredő lehetséges kötelezett­ségek tartalma és mértéke, ezek összefüggése az ENSZ alapokmányából, a helsinki záróokmányból, más két- és többoldalú szerződésből és megállapodásból fakadó kö­telezettségekkel, továbbá a szerződésben vállalt kötele­zettségek betartásának biz­tosításában való együttmű­ködés. Konsztanlyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke hétfőn fogadta Czinege La­jos hadseregtábornokot, az MSZMP KB tagját, honvé­delmi minisztert, aki mun­kalátogatáson a Szovjetunió­ban tartózkodik. A testvéri barátság je­gyében lezajlott, szívélyes légkörű találkozót követően A magyar szakszervezetek és az újjáalakuló lengyel szakszervezeti mozgalom kö­zötti együttműködés kereté­ben 60 lengyel bányász (szakszervezeti alapszerve­zeti titkárok és aktivisták) részére konzultációs tanfo­lyam kezdődött tegnap Mis­kolc-Tapolcán az SZMT Ok­tatási Intézetében. Tegnap délelőtt, dr. Jakab Sándor, az MSZMP KB es a SZOT A sokoldalú konzultációk jellegénél a Varsói Szerző­dés tagállamai abból indul­nak ki, hogy a szerződésben részt vevők vagy azonnal hozzáfoghatnának a lényegi kérdések megvizsgálásához, vagy — amennyiben az Észak-atlanti Szerződés tag­államai a fokozatos haladást részesítik előnyben — e kér­dések későbbi megvizsgálá­sa kereteinek és rendjének megvitatásával kezdhetnék meg a munkát. A sokoldalú konzultációk lebonyolításának rendjéről — beleértve azok helyszínét is —, a Varsói Szerződés tag­államainak véleménye sze­rint különösebb nehézség nélkül meg lehetne állapod­ni. A Varsói Szerződés tagál­lamai természetesen készek a javaslatukkal kapcsolatos véleménycsere folytatására minden érdekelt állammal az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencián, va­lamint kétoldalú alapon. Európa és a világ népei tényleges lépéseket várnak a béke és a biztonság érde­kében, valamint a nukleáris katasztrófa veszélyének el­hárítására. A Varsói Szer­ződés tagállamai éppen eb­ben a szellemben intézik ezt a Felhívást az Észak-atlanti Szerződés tagállamaihoz, és erre pozitív választ remél­nek. Konsztantyin Csernyenko át­nyújtotta hazánk honvédel­mi miniszterének a Lenin- rendet. A magas kitüntetést a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ítélte oda Czinege Lajosnak a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság fegyveres erői közötti fegyverbarátság fejlesztésében és erősítésé­ben szerzett kiemelkedő ér­demei elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából. tagja a magyar szakszerve­zetekről, ma pedig Kovács László, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára tart részükre elő­adást és konzultációt. Az egy hétig tartó tanfolyam továb­bi előadásain és konzultá­cióin a lengyel bányászok ismereteket szereznek a ma­gyar szakszervezeti mozga­lom különböző kérdéseiről. AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! Május 7—14-ig az I. EMELETI KIÁLLÍTÁSI RÉSZEN 40°/o engedménnyel napszemüvegek és időjós házikóit, 30°/o engedménnyel egyes fotócikkek, fényképezőgépek és barométerek kaphatók VARJA ONT A Czinege Lajos kitüntetése Lengyel bányászok tanfolyama Miskolc-Tapolcán

Next

/
Thumbnails
Contents