Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-08 / 106. szám
1984. május 8., kedd fSZAK-MAGYARORSZAG 3 A három szám bűvöletében — Lényegében azt csinálhatok, ainil attaroK. Ev eie- jcii kapus egy gépéit laput, rajra három száminál, mekkora nyereségét erjutiK el, mennyi költséggel, s meghatározzak a munsadíj színvonalát. « a többit ránk bízk. Premium akkor van, na decemoer végén az ereume- nyeK egyeznek a megtervezett te> acia Lukiba i. Persze, nem nn taiaituk tel a spa- nyu.Viaszt, hogy az ágazatuk önelszainoiuk legyenek, de kétségkívül e módszer nálunk eredményesen működik. Urban Lászlót, az encsi Koja Termelőszövetkezet növény termesztési luáguzut vezetőjét, mindössze a költségtakarékosságról kérdeztem, s ekkor kaptam az első hallásra érthetetlen magyarázatot. Elvégre, mi köze a la- karékossi gnak az ágazati önelszá «toláshoz? — Sok. Merem állítani, ha másképpen gazdálkodunk, akkor az elmúlt evben nem mutathatunk tel közel 14 millió forintos szövetkezeti nyereséget, ugyanis az eredményt nagyreszt az alaptevékenység hozta, ipari üzemeinktől többet iemeltünk. — üe végül is, hogyan ösztönöz a három „bűvös’’ szám a megtakarításra? — Egyszerűen. Az anyagi érdekeltséggel. Nemcsak a vezetők, hanem a tagok és alkalmazottak prémiumfeltételeit is a tervszámok teljesítésére alakítottuk ki. Jobban bevált, mint. ahogy kezdetben gondoltuk, mert megteremtette azt. amit fe- ••velnii eljárások tucatjaival sem értünk el, a szilárd munkafegyelmet. Megszűntek a lógások, a pazarlások, * olyan ötletek születtek, a melyek kétségkívül hatékonyabbá tették a termelést. Csak példaként: a nagy teljesítményű traktorokat eddig két műszakban üzemeltettük. Kiderült, fölöslegesen. mert a két vezető között sokszor volt vita, néha műszakokon át javították a gépet, hogy bebizonyítsák, mennyire nem ért hozzá a másik. Ma már nyújtott műszakban dolgoznak, s érdekes módon a gépek teljesít- monye nőtt. Igaz, jóval too- ötít Keresnek, — es ez a bér- színvonalban feszültsegeset is tereim —, de egyetlen panasz sem hangziK el arról, nogy mennyit dolgoznak. lViniuenKi magának szaoá- lyozza a muiiKaidejet. A tel a uuiiicÁ vaäUA^äa^u. így az egesz növénytermesztés érdeKellté vall abban, nogy ne legyenek fölösleges munkaműveletek. Urüan László: — Tálán ezt volt a legne- hezebo megértetni, hiszen ha többször mozgatjuk meg a talajt. noveljuK a termelés költségéit. Lényegében eredmény nélkül, mert a jelen azt oizonyítja, nogy tökéletesen eleg a veteses előtt az egyszeri talajmunka. Ugyancsak sok pénzt lehet megfogni a műtrágyázáson, s a vegyszerezésen is. A mi vidékünkön, ahol az adottságok nem a legkedvezőbbek a gabonatermesztésre, simán elérhetnénk öttonnás búza, avagy nyolctonnás hektáronkénti kukoricahozamot. Mi megelégszünk a kevesebbel, mert az alaptevékenység költségei fordított arányban nőnének az elérhető jövedelemmel. Ezek után illő elárulni, miért beszélgetünk a költségekről Encsen. Nos. az elmúlt évben egy mázsa búzát 196, egy mázsa kukoricát 220 s egy mázsa napraforgót 460 forintért termeltek meg! Természetesen a szakembereknek többet mondanak ezek a számok, mint a hozzá nem értőknek, de kétségtelen: megyénkben kevés olyan szövetkezet van, amelyik hasonlóan alacsony termelési költséggel tud dolgozni. — Nem szabad természetesen elhallgatni, hogy az alacsony költségek, elsősorban a kedvező időjárásnak voltak köszönhetők. A napsütéstől nincs olcsóbb energia, a szárítóberendezést alig kellett bekapcsolnunk. Viszont az is igaz, hogy a termelés emberi oldaláról is megteszünk mindent. Bevezettük a folyékony műtrágyázást. s olyan tajlaszerke- zetet igyekszünk kialakítani, amelynek hibridjei a zordabb éghajlati adottságok ellenére is bőven teremnek. Példaként: az elmúlt évben 2.4 tonnát íizetelj, hektáronként a napraforgó, pedig a vetesterület nagy részén nem a mázsánként 24 ezer forintba kerülő draga hibrideket vetettük, hanem a kétezerért már kapható hagyományos fajtákat. Idén az intenzív gabonaprogram teljesítése jelenti a szövetkezet legnagyobb feladatát. A 290 hektáron termesztett tavaszi árpa. a több mint 1500 hektárt elfoglaló búza. s az ezekben a napokban vetett 770 hektáros kukorica vetésterület önmagában jelzi, hogy a szántóföld legnagj’obb r zét a program meg va lósí 1 ásá ra fordítják. Következetesen, hiszen eddig 14 millió forintot fordítottak a folyamatok gépesítésére. Urbán László: — Az idén még 12 millió forintnyi hitelt pályázunk meg. ennyit szükséges még ráfordítani gépparkunk korszerűsítésére. De akkor már rendelkezni fogunk azzal a szilárd lechnikai háttérrel, amely lehetővé teszi a legkorszerűbb technológia alkalmazását. És erre feltétlen szükség van. hiszen 16 millió forinttal nőttek az elvonások. amit kigazdálkodni — vagyis az eredményromlást mérsékelni — csak ezekkel a gépekkel lehet. Meri a három szám ..fogságában” a költségtakarékos termelést, a biztos jövedelmet csak a lesjobb — és sajnos, nem olcsó — gépekkel, berendezésekkel lehet megvalósítani. —kármán— f* ‘á9",b0n. ,iaa”olat,al bidositotlok A »okvezeto vaja, a fejszével is ja! bánik (baloldalt). Mokka, Kalman vajai kezeli az elövájó gépet (jobboldalt) Gagarinék gyorsvágalai A Borsodi Szénbányák Miskolci Bányaüzemének lyukói aknájában dolgozik az országos hírű, 18 tagú szocialista elövájó brigád Kovács Ferenc vezetésével. Ok a gyors vágathajtás mesterei. Az év első hónaojaiban nagy, úgynevezett kombinált szelvényben országos rekordot értek el. la- nuárban például 305 méter hosszú vágotot készítettek el. Az új munkahelyek, a tömeg- termelő frontok előkészítése a feladatuk. A napokban fejeztek be egy több mint száz méter hosszú támadovágatot. Most a 300 méter hosszúsá. gúra tervezett légvágatban dolgoznak megbízható, F—8 típusú, magyar gyártmányú elövájó gépük segítségével. Az egyik szakot Kuchta Bertalan vájár vezeti. Kepéink Étkezésre kevés időt fordítanak róluk készültek. Tomás István képriportja Az ezüst trónfosztása Új termésnövelő szer Fovmetol néven új terméshozam-növelő szert kísérletezlek ki a Magyar Tudományos Akadémia szer- veskémikusai és a tiszaföld- vári Lenin Tsz szakemberei. Az újdonságot első ízben tavaly próbálták ki ötszáz hektáron. Az eredmény igazolta a várakozásokat: a hektáronként kijuttatott száz-százötven forint értékű olcsó készítmény hatására a búza öt mázsával, a cukor- réoa hetven-nyolcvan mázsával adott töb >et, a kukorica terméshozama ti zen A Központi Statisztikai Hivatal rrjegyei igazgatósága el koszi tette Borsod-A baújZeinplén megye gazdasági fejlődésének 1984. I. negyedévi mérlegét. E szerint: a megye gazdaságának év eleji fejlődését az országossal azonos tendenciák jellemezlék. de a vezető anyagi ág, az ipái termelésnövekedése az országosnál mérsékeltebb volt. A megye ipara jelentős agazati szóródások mellett 1.6 százalékkal termelt többel az 1983. I. negyedévinél. Lényegesen csökkent a bányászat és a kohászat, szinten maradt az élelmiszeripar termelése, a többi ágazaté 3.4—13.4 százalékkal emelkedett. Legnagyobb növekedést a gépipar és a vegyipar ért el. Javultak az értékesítési lehetőségek is. A megyei iparvállalatok és szövetkezetek árbevétele mindenkori eladási áron 10 százalékot meghaladóan nőtt ezen belül a belföldi értékesítés több mint 5 százalékkal. az export közel 40 százalékkal emelkedett. A külpiac részesedése az árbe vételből 18.5 százalékot ért el. szemben az egy évvel korábbi 14.6 százalékkal. Az exporton belül másfélszeresére nőtt a nem rubel élőt százalékkal nőtt. A me- legágyi kísérletek még jobb eredményt hozlak: a paradicsom és a paprika terméshozama csaknem megduplázódott. a szegfő szára erősebb, virága nagyobb leli. Figyelemre méltó a rostnövényeknél elért hatás is. a kender például a korábbinál sokkal finomabb minőségű rostanyagot termett. számolású árbevétel. A kivitelező építőipar termelése 0.7 milliárd forint értéket tett ki, összehasonlító áron számolva 5,2 százalékkal kevesebbel a bázisidőszakinál. A kivitelezők az 1983. évit kismértékben meghaladó eves termelési előirányzatuk kétharmadára kötöttek szerződést az 1. negyedév végéig A fenntartási munkák aránya az előirányzatból és az eddigi teljesítésből egyaránt csökkent. Az 1. negyedévben építőipari szervezetek kivitelezésében az egy évvel korábbinál 39 százalékkal kevesebb lakás készült el. A használatba vett 410 darab lakás viszont '31 százalékos emelkedési jelent, s a bázis hoz képesi nagyobb hányada jutott a városokba. Az új lakások 57 százaléka magánerős. A megye mezőgazdasága fi százalékkal több vágóállatot értékesített, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül jelentősen csökkent a juh- és a barom fi fel vásárlás. A tojás- érlékesités közel egyötödével A kezdeti sikerek alapján a Mezőgazdasági és Elelme- zésügyi Minisztérium az idén — még továbbra is kísérleti jelleggel — tízezer hektáron engedélyezte a szabadalmazott vegyszer alkalmazását. A Formeioli. ameny- nviben üzemi méretekben is beváltja a hozzáfűzött reményeket. a tiszaföld vári Lenin Tsz hozza forgalomba. emelkedett. A megye anyagi ágaiban 262.5 ezer löt foglalkoztattak. 1,5 százalékkal kevesebbet, mint egv évvel ezelőtt. A vizga'zdalkodas kivételével minden nepgazHz első dasági ágban csökkent a log lalkoztatás. de mérsékeltebben, mint korábban. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban az utóbbi evekhez képest új jelenség a létszámfogyás. ami túlnyomórészt egyes kiegészítő üzem- agak kiválásából, a gazdaságtalan tevékenységek (elszámolásából adódott. Az anyagi ágakban az átlagbérek 6 százalékkal, az átlag- keresetek 5.8 százalékkal emelkedtek. Legkevésbé a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás tudta a dolgozók bérét és keresetét növelni. Leg Hol vannak már azok az idők. amikor néhány ezer talentum ezüstért egész országok válthatták meg békéjüket — legalább egy időre — például a római légióktól? Noha a nem/.el közi tőzsdei világban nem újdonság egyik-másik cikk árának rapszódikus változása. az ezüst — egykor az arany után a második legfontosabb fémki n es — trónfosztása, árának zuhanása még a viszonylag nyomon nyersanyagárak idején is feltűnést keltett. nagyobb volt a beremelke- des a kereskedelemben, de az anyagi ágak átlagos ber- szintjéhez képest igv is 17 százalékos a lemaradása. negyedév A lakosság főbb központi forrásból származó pénzbevételé 8,7 százalékkal voll több a bázisidőszakinal. Ezen belül a végzett munka után járó bevetelek 4,2 százalékkal. a társadalombiztosítással kapcsolatosak mintegy 1." százalékkal emelkedtek. A negyedév vesén a lakossági takarékbetétek összege 1U.8 milliárd forint, a hitelállomány 9.8 milliárd forint volt. Az előbbi 3.4 százalékkal, az utóbbi közei 20 százalékkal nöll egy év alalt. Legjelentősebben az építkezésekkel es lakásvásárlásokkal összeA „matt-fém” legújabbko- ri karrierje csúcsát 1980-ban érte el, amikor egy nagy spekuláció nyomán kilogrammonkénti ára 1500 dollár fölé emelkedett. A spekuláció összeomlását követő hatalmas eladási hullám azonban megindította az ezüst árának „zuhanórepülését”: 1981-ben a londoni tőzsdén átlagosan 400 dollár körül alakult a kilogrammonkénti jegyzés, 1982 nyarán pedig az ár 200 dollár alá zuhant. A tavalyi esztendőt ugyancsak a nyomott ezüstárak függő hitelfolyósítás emelkedett. Az. I. negyedévi kiskereskedelmi forgalom megközelítette a 6.7 milliárd forintot. s ez 10 százalékkal nagyobb az 1983. 1. negyedévinél. Változatlan áron számolva az emelkedés nem egészen 2 százalék. Értékben es mennyiségben egvarant a vegyesiparcikk-eladás nőtt jelentősen, a lobbi árufőcsoportban stagnált vagy csökkent az értékesített volumen. A kiskereskedelmi árszínvonal országosan 8.1 szá zalékkal emelkedett, leginkább a ruházati cikkek ára nőtt. Az idényáras élelmiszerek megyei árszínvonala a tavaly év eleji csökkenés után most közel 11 százalékkal emelkedett. Az árszínvonal-emelkedés a boltokban nagyobb volt. mint a piacokon. de az egyedi árak a termékek nagyobb részénél a boltokban így is alacsonyabbak voltak. A kereskedelem árukínálata élelmiszerekből összességében kielégítő volt. s iparcikkekből is javult. A forgalom összetételében az iparcikkek aránya némileg nőtt. jellemezték, s nem változott a helyzet lényegesen 1984 januárjában sem. A világ ezüstbányász* lkának döntő részét Mexiko, Peru. az Egyesült Államok es Kanada adja. A latin- amerikai termelők az utóbbi három év során igen komoly pénzügyi, fizetési nehézségekkel küzdőitek, bevételeik növelésére tehát kézenfekvő volt az. ezüst értékesítésének novelese. A piacra hirtelen rázúduló nagy kínálat lenyomd, az árakat, de Mexikó es Peru még igy is az eladások folytatására kényszerült. Az elmúlt fel év piaci eseményéi arról tanúskodnak, hogy a latin-amerikai országok nagy eladásai folytatódnak. A valutatartalékok megcsappanása miatt csak szeptemberben és októberben 70 millió dollár értékű ezüstöt dobolt a piacra Peru. s nem kizárt, hogy Brazília és Chile is ielentös eladóként jelentkezik. A túlkínálatot persze csak növelte, hogy a spekulánsok — még nagy veszteségek árán is — ugyancsak igyekeztek minél előbb megszabadulni készleteiktől. Tavaly már 1200 tonnára ’ették a világ ezüst túlkínálatát. s számottevő sikernek számítana a piacon, ha ez a mennvisée idén legalább csak ezen a szinten maradna. Változott az ezüst ipari felhasználósa is. A tartós recesszió visszavetette t? ipar ezüstigenvét s míg a hetvenes evekben az ipari fogyasztás me ’haladta a termelés-. évtizedünkben fordított nelvzet állott elő. Az ezüst iránti keresletet közben csökkentette azoknak a technológiáknak az elterjedése is. amelvek xeg>tsSg,i_ vei mind több ezüst nyerhető vissza. Megyénk a statisztika tükrében mérlege
