Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-06 / 105. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984. május 6., vasárnap Köszöntjük az édesanyákat! .. \ F<sl«dy Gyula rajza Anyám Mintha a tér görbületében anyám még fölém bajolrva., súlyának édes tömege sajog idegbe, húsba, csontba, mintha felettem Ö maga, testesülő sűrű sötét: én istenem-jó istenem, ilyen alacsony lett az ég! Ilyen magos a rémület között, — hogy láttam, s látom Öt. A rémület palánkjai, a létentúli háztetők rétegen a rétegek. Nincs jelentés, csupán a kép, ahogy a levált fogalmak, ahogy a kezdet és a vég, a nem-tudat, nem észlelés felé a létbői kibontva föltarthatatlan, mint a fény, árnyékáról levált vitorla! Emberi tisztelettel Anyuka! Szokatlan ugye. hogy irákban köszönök meg va­lamit, amire pedig szóban már annyi alkalmam lett volna. Csakhogy az ember szóban néha sokkal su­tább, sokkal gyámoltala­nabb. mert az arcvonásait nem képes olyan fegyel­mezetten igazítani, mint a betűket. Mert hiába álttunk több mint fél óráig a szeles busz­megállóban, nem mond­tunk — es nem mondtam en sem — semmi lényege­set egymásnak, csak néz­tük a piaci forgalmat, a kocsiállások elé sorra be- dübörgő buszokat, a sűrű­södő tömeget, és vártuk a .jellegzetes, virágmintás, szelvédős autóbuszt, amire Anyuka majd felül, és el­viszi innen 20 kilométerre oda. amire én már nem mondhatom azt — haza. Utólag tudom már, en mennyire nem vártam a buszt, s meg pár perces késése is haladék volt ne­kem, haladék . . . nem is tudom, mire. Mert haza­térve hirtelen olyan fáj­dalmas ürességet éreztem, amit akkor sem a férjem, sem a kislányom nem tu­dott feloldani. És ott a la­kásban éreztem azt is. hogy ezt az ürességet már soha nem tölti ki bennem semmi — mert nemcsak anya vagyok. MEZLI ANDRÁS: A világ legokosabb asz- szonya, édesanyám, a tu­dományokban meglehető­sen járatlan volt. Ürfi ko­romban kezembe nyomta a seprőt, s azonnal magya­rázott: „hogy meg tudd majd mutatni másoknak, hogyan kell söpörni .. Hat gyerekét látta sze­gény a mózeskosárban kéz- zel-lábbal dolgozni, ké­sőbb a homokban várat építeni, fára mászni, majd dolgozni. Ha én most pedagógus lennék, a tudományokban eszményképemül természe­tesen a nagy öreg Comé- nius Jánost választanám. De a munkára nevelés pe­dagógiájában a Coménius- ról sosem hallott édes­anyámat követném. Mód­szerét ugyan nem volt sze­rencséje kicserélni kortár­saival. Makarenkóval sem, mégis, gyakorlata felettébb hasonlított a nagy nevelőé­re. Néha megbukott és ku­darcot vallott velünk, de fáradhatatlan volt és ki­tartóan bízott bennünk. Tudta, hogy az emberi élet egyedül lehetséges és üd­vözítő létezési formája a munka. Amikor az iskolá­ban év végén kicsengettek — ő becsengetett nekünk. Vitt, zavart nyári munká­ra. amit szívből gyűlöl­tünk. de csináltuk. És: szeptemberben új ruhában mentünk az iskolába. A vi­lág legokosabb asszonya Pavlovot sem ismerte per­sze, de gyermekei feltéte­les reflexeit feltétlenül ki­fejlesztette. A jól végzett munka után simogatással, zsíros kenyérrel es öröme­vei fizetett. * Nem a naptári véletlen hozta, hogy május elsejét, a nemzetközi munkásosz­tály nagy ünnepét rögtön vasárnap az anyák ünnepe követi. Azok a munkások, akik 1896-ban kibontották má­jus elseje vörös lobogóját, megnyitották az emberiség felszabadításáért folyó harc frontját, lehet, maguk is arra gondoltak, hogy har­cuk természetes következ­ményeként legyen jobb elete a szenvedő anyáknak. Annak is több. mint öt­ven éve már, hogy minden év május első vasárnapján emberi tisztelettel, gyer­meki szeretettel és csók­kal, meleg szavakkal, vi­rágerdővel köszöntjük az édesanyákat. Ünnepeken, különösen az édesanyák ünnepén áhítat­tal beszélünk, írunk róluk. E sorok szerzője most át­nyújtja a virágot, és kö­szöntőként állampolgári minőségben egy elfogadha­tó javaslattal is él: Legyen az év mind a háromszáz­hatvanöt napja az anyáké. A virág május első va­sárnapján csupán hálánk többlete legyen á kínokért, amellyel világra hoztak bennünket, szívük melegé­ért, féltő jószavukért, a hajnali reggelikért, a tisz­ta, vasalt ruhákért, a gyengeségükben is a mienk­nél sokkal nagyobb erejü­kért. Tegyük könnyebbé életü­ket. Elismerem, e gondolat és ezzel együtt javaslatom is plagizáció. Hiszen az új­ságírónál sokkal korábban és hatásosabban a kormány is erre gondolt, amikor be­vezette az anyasági se­gélyt, s törvénybe iktatta a nőket, mindenekelőtt az anyákat segítő határozato­kat, soron kívül napközi­ket. óvodákat teremtett, olcsóbbá tette a gyermek­holmik árát, könnyítette a terhes anyák munkáját, te­temesen felemelte az ipar­ban dolgozó nők bérét, or­vossal és orvossággal védi egészségüket, a szülő nőt, az új ember születését. Igen, a kormány... Csakhogy rajtunk a sor, ezért nem állok el a ja­vaslatomtól. Ezért hangsú­lyozom, az édesanyák ün­nepén, hogy holnap és hol­napután is köszöntsük őket, osszuk meg velük a mun­kát. vállaljunk gondjaikból, amennyit lehet. Hiszen, gyenge vállaikon tartják az egész világot, minden pil­lanatban újraszülik az em­beriséget. Szovjet, csehszlovák és NDK vendégek Borsodban Nemes hagyomány Borsod megyében, hogy a májusi béke és barátság hónapjához kapcsolódva a Hazafias Nép­front megyei bizottsága és a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat közösen több hetes filmprogramot szervez azzal a céllal, hogy a szocialista országok filmalkotásainak bemutatásával is segítse a népek közötti barátság erő­sítését, módot adjon új al­kotások megismerésére és a baráti találkozók kereteben pedig a személyes kapcsola­tok megteremtésére. Az idei sorozat nyitóün­nepsége május 8-án délután három órakor lesz Leninvá- rosban. ahol Hegyi Ferenc helyi népfronttitkár beveze­tője után Amriskó Gusztáv, a Hazafias Népfront megyei titkára mond ünnepi beszé­det, majd Szergej Bondar- csuk világhírű filmjét, az Emberi sorsot mutatják be. Ugyanott kiállítás nyílik a szocialista filmek plakátjai­ból. A sorezat záró ünnep­sége egyben nagyszabású po­litikai fórum is lesz. s jú­nius 4-én Miskolcon, a me­gyei pártbizottság tanácster­mében rendezik meg. Témá­ja: „Béke, kultúra, gazda­ság”. A fórumot Kövér Ár­pád. a megyei pártbizottság osztályvezetője vezeti és azon részt vesz Ivan Bagyul nagykövetségi tanácsos. a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége magyarországi képviselője, Anatolij Bormo­tov, a budapesti Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza igazgatója, Leonyid Jago- dovszki nagykövetségi taná­csos, a közgazdaságtudomá­nyok doktora. A négyhetes sorozat ki­emelkedő eseményeinek szá­mítanak a következő rendez­vények: Az ázsiai filmművé­szet megismertetése végett május 17-én a miskolci Kos­suth moziban bemutatják Richard Attenborough Gan­dhi című. angol—indiai, nyolc Oscar-díjjal kitüntetett film­jét; május 28-án a miskolci Hevesy Iván Filmklubban mutatják be Az utolsó re­mény című vietnami film­drámát, valamint az Emlé­keim a régi Pekingröl című kínai filmet. Május 11-én szovjet filmművész-delegáció érkezik Borsodba és részt vesz az aznap Kazincbarci­kán. a Béke moziban tar­tandó békegyűlésen és dísz­bemutatón. Itt a Harctéri regény című új szovjet fil­met mutatják be, s ide vár­ják Vlagyimir Naumov film­rendezőt, Nyikolaj Szumeno- vot, a moszkvai Filmtudo- mányi Intézel osztályvezető­jét. Natal ja Andre jcsevlto színművészt, a Harctéri re­gény főszereplőjét. Megyei papi plenáris ülést és film- bemutatót tartanak május 18-án a Diósgyőri Vasas Mű­velődési Központban, ahol Kis József Nyitott utak cí­mű filmjét láthatják a rész­vevők. Aggteleken magyar— csehszlovák baráti estet tar­tanak május 21-én, ahol Bő-' dis Istvánná tanácselnök kö­szönti a vendégeket, s ide várják dr. Jaroszlav Muszá- leket. a budapesti Csehszlo­vák Kultúra igazgatóját és helyettesét, dr. Jozef Gaáll, Itt a Cicák és titkárnők cí­mű filmet mutatják be. Ma­gyar—NDK baráti estnek ad otthont Ernőd május 29-én, ahol Tóth Elek tanácselnök köszönti a vendégeket, köz­tük Werner Warnecké t, a budapesti NDK-centrum igazgatóját, s itt a Randevú az NDK-val című filmet mu­tatják be. valamint az NDK életét szemléltető fotókiállí­tást nyitnak. A fentieken kívül számos moziban és intézményben tartanak a béke és barátság témájához kapcsolódó vetíté­seket. amelyekhez a megyei moziüzemi vállalat gazdag választékot kínál. A jubiláló Agria ígérete Kisebb jubileumhoz, tize­dik nyarához érkezett a szomszédos megyeszékhelyen az Agria Játékszín. A jubi­leumi nyár programja már elkészült, s Egei' mo6t is sokszínű műsorígérettel var­ja látogatóit. A hagyományoknak meg­felelően az egri vár rom- kertjében és a líceum zárt udvarán tartanak színielő­adásokat. A romkertben Bornemisza Péter Magyar Elektra című tragédiáját mu­tatják be először június 28- án, majd további hét alka­lommal, Valló Péter rende­zésében, a (öszerepben Al- mási Évával, a liceumudva- ron pedig Nagy Ignác Tiszt­újítását, július 4-től kezdő­dően tíz alkalommai. Ezt az előadást is Valló Péter ren­dezi. A hangversenyprog­ramban a bazilikában egy nagyzenekari és kórushang­verseny, valamint három or­gonaest hallható, a líceum­udvaron pedig Jacobi-estet rendeznek. Hét alkalommal lépnek fel az elmúlt tíz év­ben Egerhez kötődött művé­Munkahelyi művelődés a drótgyárban A December 4. Drótmű­vekben nagy figyelmet fordí­tanak a dolgozók művelődési igényeinek felkeltésére, il­letve kielégítésére. A mun- kásmüvelődésen belül a leg­nagyobb eredményt a dolgo­zók szakmai képzésében, il­letve továbbképzésében érték el azzal, hogy évente a gyár­ban is szerveznek különbö­ző szakmásító tanfolyamo­kat. A legtöbb gondot az je­lenti. hogy a dolgozók 50 százaléka bejáró. Ezért azon községekben, ahonnan a leg­többen járnak be. kezdemé­nyezték a rétegtalálkozókat. A legsikeresebbet Szirmabe- senyőn szervezték, örvende­tes, hogy nőtt a vállalati könyvtárat látogatók és a ki­kölcsönzött kötetek száma is. A szocialista brigádok tagjai köréből 365-en veszik rend­szeresen igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Évente a drótgyáriak 5500 kötet köny­vet kölcsönöznek ki. szék az Agna-podium előadó­estjein a Dobos cukrászdá­ban. Több bábműsor, mú­zeumi kiállítás, nyári egye­temi program teszi teljeseb­bé az Agria '84-es program­A Magyar Mezögazdasagi Múzeum az idén tizenne­gyedszer hirdette meg az általános és középiskolák ta­nulói számára a „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel” című pályázatot. Az idén az ország 808 iskolájából közel 3500 tanuló vett részt a pá­lyázaton dolgozatokkal, raj­zokkal es különböző más képzőművészeti anyagokkal. A legsikerültebb képzőmű­vészeti pályamunkákból ma. május 5-én, szombaton kiál­lítás nyílik Budapesten a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeumban, s ez alkalommal adják at a díjakat az általá­nos iskolás pályázók legjobb­jainak. A középiskolai pa­ját, amelyhez a megyei mű­velődési központ, az ifjúsági ház műsorai és a sportren­dezvények is széles körű kí­nálattal járulnak hozzá. lyázatok díjkiosztására má­jus 19-én kerül sor. Me­gyénk általános iskolai kö­zül az encsi 1. számú Álta­lános Iskola honismereti szakköre nyert harmadik di­jat a „Lakóhelyem állatte­nyésztése” című dolgozatával. A megye középiskolás pálya­munkáiból Havasi Csilla, a to­kaji Tokaji B'erenc Gimnázium tanulója első, Pozsa Antal, ugyancsak tokaji gimnazista harmadik díjat nyert. Juta­lomban Broczkó Noémi es Várhelyi Péter. a tokaji gimnázium, valamint Nagy Dezső, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanulói ré­szesülnek. Mézmunkás Tovosr... szirom, bibe, virágpor, virág. Virágzás... d»o- dösés, zümmögés, méhecske, dolgos méh. Virágról virág­ot •• • gyűjti a mézet. Fotó: Laczó József Hazánk mezőgazdasága diákszemmel A béke és barátság biapia fibnprogianiia

Next

/
Thumbnails
Contents