Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-06 / 105. szám

1984. május 6., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Nem csalás, nem ámítás Még efiilékszem a segéd úrra l<tv Ilii Íny ül *^gas boltban, előtte alacsonyabb alkalmatossá gon az eladó, s kezében tartja a hölgy kecses harisnyás lábát, majd egy cipót próbál rá. Ezt a jelenetet a tv-rck- lámban láthatjuk mint egy fantáziaképet. Pedig az if­jabb generáció, akar hiszi, akár nem, valamikor való­ban szakemberek, szaksze­rűen és udvariasan így szol­gáltak ki a cipóboltban. Ifjú leánykoromban mindig za­varban voltam egy ilyen ci­póvásárlásnál, mert a segéd ur nem adta ki kezéből a ci­pót. Nem, már csak azért sem, nehogy a kedves vá­sárló letapossa a cipó kérgét, vagy kisebb számút rongál­jon azzal, hogy beleerölteti a lábát. A cipöbolt polcain csak rejtelmes dobozok sorakoz­tak, s külön hangulata volt annak, mikor elénk ült az eladó három-négy dobozzal, s egyenként emelte ki a ci­pőket. Vajon mit rejt a do­boz? Mi bukkan elő a se- lyempapirok közül? Ma dugig vannak a polcok százszor próbált, előre kita­posott cipőkkel. Ha kisebbel, vagy nagyobbat kér az em­ber egy kiválasztott talonból, a válasz rendszerint mordon igy hangzik: — Az van. ami ki van téve a polcokon. Az ember örül. ha egy fenéknyi helyhez jut a padokon, hogy ne kelljen féllábon ugrálva próbálnia. Egy dologra vagyok kiván­csi: mit tanulnak a kereske­dők az iskolában? S amit ta­nultak a cipőbolti, fűszerüz­leti eladok, mikor és hogyan tudják hasznosítani? Ezek­ben az önkiszolgáló boltok­ban nem eladónak, hanem rendesznek kellene tanulniok. Mert az élelmiszerben — ki­vétel meg egy ideig a hen­tesáru és helyenként a ke­nyér — csak annyi a dolguk, hogy figyeljék, mi megy a kosárba és mi a zsebbe? . . . A cipőboltban lesütött szem­mel azt kell lesni, nem megy-e ki valaki felemás ci­pőben kétszer egymás után, vagy esetleg új cipőben. S mivel olykor a sajal cipőnk sem rosszabb, mint ami a polcokon nyúzódik, honnan szerzik a rutint az eladók ahhoz, hogy észben tartsák, milyen cipőben megy be es ki az a sok vásárló? Az is­kolában nem tanulni ilyet... Vlóképzést bizonyára a mun­kahelyen szereznek, miköz­ben gyorsan elfelejtik mind­azt, amit az iskolában, áru- ismeretböl tanullak. Kialakul a megfigyelés, lefigyelés, ami ha nem tévedek, valami egé­szen más típusú iskola tan­tervében szerepel. Ilc (ériünk aki gyöngéden kézbe veszi a hölgy vagy az úr bokáját, s szakszerűen ráadja az új ci­pót. A tv-reklám kiötlője bi­zony nem lehel már mai gyerek, emlékezete tárházá­ból állította össze a kis jele­netet, amely hol volt. hol nem volt, valamikor igaz is volt, de manapság csak mese! Adamovics Ilona Nepgazdasagi érdek a hul­ladék és másodnyersanyag gyűjtése, hasznosítása. A Hazafias Népfront megyei operatív bizottsága irányí­totta tavaly a gyűjtési ak­ciót. Az idén is a népfront égisze alatt folyik a munka, természetesen vannak jó se­gítőtársak is. Együttműködé­si szerződést kötöttek a Szakszervezetek megyei Ta­nácsával, amely felhívással fordult a szakszervezeti bi­zottságokhoz, segítsék, szer­vezzék az akciót. Az érté­kelés szerint. Borsod megye, a megyek között a középme­zőnyben foglalt helyet az 1983-as akcióban. A megyé­ben az encsiek lettek az el­sők: több mint 101 ezer kg vasat, 2000 kg fémet, 11 000 kg papírt, 826 kg textíliát, 1240 kg üveget, és 120 kilo­gramm gumit gyűjtöttek ösz- sze. Igazi motorja volt a gyűj­tésnek a népfront mellett a helybeli szakszervezeti szak­maközi bizottság, az úttörők es természetesen a közremű­ködő felnőttek is. Pál háza a második helyen végzett a versenyben. A tavalyi hulladékgyűjtési akciónak az is haszna volt, hogy megtisztult a környezet, hulladékmentessé vált a la­kóterület. A pénzt, amit az idei gyűjtés révén meg meg­pótolnak, sokfele célra lehet hasznosítani. Módosításokat javasolnak... Kérdőjelek a Széchenyi uíca közlekedési rendjében — A napokban az Arany János utcából a Korvin ut­cára hajtottam be — ami há­romsávos —, hogy Innen a Széchenyi útra kanyarodva az Ady-hidnál majd balra befordulhassak. Amint azon­ban kihajtottam a Széchenyi útra, azonnal megállított egy rendőr, és megbírságolt, mert ide tilos behajtani. Nem ér­tettem, miért, hiszen a fény­jelző az egyenes és jobbra- hatadást is egyértelműen mu­tatta. Ez igaz — tájékozta­tott a rend őr —, de a Kor­vin utcában, a Széchenyi úti útkereszteződéstől mintegy 50 méterre nagyalakú előjelző tábla van elhelyezve, ami rögzíti a besorolás rendjét és utasítást ad, miszerint jobb­ra és balra csak tél forga­lomból lehet behajtani. Va­lóban így van. Csakhogy bár­milyen nagy is a járműveze­tők tájékoztatását szolgáló előjelző tábla, azok. akik az Arany János utca felől haj­tanak be a Korvin Ottó ut­cába, ezt legfeljebb egy üveg- tetejű kocsiból láthatnák ... sorolta a szerkesztőségünket felkeresett gépkocsivezető. Miután hasonló problémá­val többen is fordultak hoz­zánk, megkértük a városi rendőrkapitányság közbizton­sági és közlekedési- osztályá­nak vezetőjét. Herman End­re rendőr alezredest, tájé­koztassa a lapunk olvasóit: valóban nehéz biztonsággal közlekedni városunkban a gépjárművezetőknek ? — A városi útszakaszon, csomópontokon elhelyezett fényjelző készülékek, jelző­táblák és útburkolati jelek egyértelműen tájékoztatást adnak a közlekedők részére. Ezekhez alkalmazkodni min­őén esetben kötelező! Saj­nos. a gyakorlat bizonyítja, kegy járművezetőink egy ré­sze figyelmen kívül hagyja a KRESZ ezzel kapcsolatos előírásait. Ilyenkor szükség van rendőri intézkedésre. Miskolcon, a városi tanács döntése alapján 1984. február 1-tól a Széchenyi utal sétáló­utcává alakították. Az uj for­galmi rend kialakítása előtt az illetékes szervek a sajtó és egyéb hírközlő szervek útján időben tájékoztatták erről a lakosságot, sót szóró­lapokon. ábrák segítségével mutatták be az új helyzetet. Ennek ellenére — döntő többségében azok, akik ru­tinból vezetnek — megsértik ezen a szakaszon az előírást. Szeretném hangsúlyozni, hogy a sétálóutca már az Ady- hidnál kezdődik. A rövid, mintegy 150—200 meteres út­szakaszon, amely amúgy sem széle®, villamosok közleked­nek, nagy a gyalogos forga­lom, hiszen itt van a Cent­rum Áruház, s más üzletek is. Semmiképpen nem enged­hető meg tehát, hogy a nagy tömegben közlekedő gyalogo­sok közé a rendes átmenő forgalmú gépjárművek töme­gét engedjük. A közúti jelző­rendszerek kihelyezésére a városi tanács építési és köz­lekedési osztály forgalom­technikai csoportja illetékes, a rendőrség szakvéleményt ad. Előfordulhat, hogy a jog­szabályban előirt helyre és módón kihelyezett tííbta a gyakorlatban nem szolgálja megfelelően a gépjárműveze­tők tájékoztatását. Amennyi­ben ilyet észlelünk, vagy erre felhívják figyelmünket, annak módosítását, vagy ki­egészítését az útügyi szer­veknél kezdeményezzük. Éne teszünk javaslatot az Arany János és Korsón Ottó utca kereszteződésénél is. mert elképzelhető, hogy a nagy forgalom miatt az Arany Já­nos utcából kikanyarodó jár­művezető elől a nagyobb jár­müvek eltakarják a besoro­lást jelző táblát. Javasoljuk ezért, az egyirányú utca bal oldalán is egy újabb tábla elhelyezését — mondotta. Szerkesztőségünk a jövő­ben is szívesen fogad olyan javaslatokat, észrevételeket, amelyek a közlekedés biz­tonságát szolgálják, s ezeket továbbítjuk az intézkedésre jogosult szerveknek. Azt azonban tudomásul kell ven­niük a gépjárművezetőknek, hogy a közlekedés rendjének szigorú betartása mindenkire nézve kötelező, hiszen ez mindannyiunk életét, testi épségét van hivatva vedeni. Lómustra Vége ni „előadásnak”. Vevő nincs, a csikót a kifutóba vezelik. Fura dolog egy árveres. 9 Látszólag itt is ugyan­azok az ősi kereske­delmi szabályok érvényesek, mint az egyszerű adásvétel esetében. Árujáért az eladó minél több pénzt szeretne, a vevő a legjobb minőségű áruhoz pedig a lehető legke­vesebb pénzért szeretne hoz­zájutni. Ám az árverésen a vevők saját érdekeiket szem előtt tartva, mégis sajat maguk ellen, vagyis az. eladó javára dolgoznak: az olcsón kínált portéka árát önként föleme­lik. Aki hát árverésre megy, sok pénzt vigyen magával. Kérdés, hol mennyi a sok. A minap Prügyön például lovakat kínáltak az árveré­sen, vagy ahogyan Csáki La­jos, a Tiszamente Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet föállattenvésztője nyomban kiigazít, ..csikók e/ek még. egy-kétéves csikók." De azért csak loforma.ia van az egyéves csikónak is. Minden ol.yan rajta, mint a felnőtt lovon, csak kisebb. No meg kicsit másmilyen a természete is. Pajkosabb, fi- cánkolóbb, mint komoly, már éveket munkában töl­tött társáé. Meg kell hát fog­ni a kötöféket, mikor kiveze­tik a csikókat az istálló elé. Eredetileg a lovaspályára tervezték az árverést, de a bolond április hóval, havas esővel riogatta a lótartókat, jobbnak látták hát, ha nem sétáltatják meg a portékát a falun át a pályáig. Amit per­sze az árverésre összegyűlt száz-százötven ember sajnál a legjobban. Hiszen itt, az is­tálló előtt csak olyan kurta a mustra, ámbár, ha a vásárol­ni szándékozó úgy kívánja, háromszor-négyszer is körbe­vezetik a csikót az alkalmi futóhelyen. Némelyek megjegyzéseket tesznek, „pókos”, „menni se tud’", „ez csak számártól szü­lethetett”. ám a föallatte- nyésztö a beavatottak maga- biztosságával, vagy a vendég­látók udvariasságával tudo­mást sem vesz mindezekről. Higgadtan közli, ami a vevő­re tartozhat, egyebek között a kikiáltási árat. Egyéves csikó tizenötezret kóstált, de jelentkező, gazdá­nak, nemigen. Ügy tűnik, mintha erre az árverésre nem is vásárlók jöttek volna. Persze, mióta Poszeidon, a tenger ura Athén polgárait a ló nevű teremtménnyel meg­környékezte, a férfiemberek mindig könnyen kaphatók voltak arra, hogy a lovaknak hódoljanak. Miért lenne ez másként napjainkban, mikor hovato­vább a falvakból is eltűnik a ló, hiszen ez az egylóerös univerzális alkotmány — a motorizáció hívei szerint — lassú is, hangos is. a burkolt utat is elszennyezi. De a ka­rosszériáját szerencsére nem sikerült a mai napig sem utá­nozniuk: értelmes, csillogó szemmel, figyelmes füllel, huncut pofával, kecses nyak­kal, libbenő sörénnyel csak maga a lo rendelkezik, s e,.l nem képes pótolni hatvan- hetven, motorházba bújtatott lóerő sem Hasonlóképpen gondolhat­ták a prügyi lóárverés részt­vevői: mindössze a Lucifer névre hallgató kancacsikó kelt el. tizenötezerért, az ár­verés befejezése után mégis minden látogató a kifutó ko­rül maradt, ameddig csak le­het. guszlálhassa a négylábú- akat. S valószínűleg tó őr­zésekkel maradtak regi he­lyükön a lovak — pardon, csikók! —, is: par hónapig meg szabadon ficánkolhat­nak. Egyelőre senki nem akarja őket szekérhűzási a oktatni. Csendes Csaba Névpályázat Kazincbarcika Kertvárosá­nak úgynevezett III. üteme­ben — a piactér, a buszvég­állomás. a pálya, a Herbolyai út által határol! területről van szó — ötszáznál több la­kás, intézmény épült meg. A tanács vb pályázatot hirdet ennek a városrésznek az el­nevezésére. A pályamunkákat július 31-ig kérik eljuttatni a városi tanács titkárságára. A legjobb pályamunka dija: 3000 forint. Korszerűsödő technikával, növekvő minőségi kívánal­makkal kell együtt élniük manapság a dohányipari dolgozóknak is. A városi ta­nács végrehajtó bizottsága a közelmúltban a Sátoraljaúj­helyi Dohánygyárban tartot­ta ülését, ahol természetsze­rűleg beszámoltak a mun­kásművelődés helyi eredmé­nyeiről és gondjairól. A vál­lalat igazgatója elmondta, hogy aránylag sokan vannak azok a dohánygyári munká­sok. akik nem végezték el az általános iskola összes osztá­lyát. Évente csupán 3—4 em­bert sikerül csak beiskoláz­niuk. a többiek elzárkóznak, így időről időre újra terme­lődik az alapfokú végzettség­gel nem rendelkezők létszá­ma. Tizenkét évvel ezelőtt szer­vezték meg a felnőtt szak­munkásképző tanfolyamot, ahol elsősorban a betanított nődolgozók szerezhetnek szakmunkás-képesítést. A szakmunkások részére spe­ciális továbbképző tanfolya­mokat Is szervez a gyár meglehetős sikerrel. A szak­másító tanfolyamok és a spe­ciális képzés azért sikeres, mert a bizonyítványhoz bér- beni juttatást csatol a válla­latvezetés. TároM-e vizel a A karszt csodalatos vilá­gát a vizek munkája alakí­totta. A mészkő repedésein leszivurgó csapadék utat old magának, es lenn a mely­ben. a víznyelőkön at lefolyt éréknél együtt szeles járato­kat, barlangokat mos. hogy a hegyek lábánál a karszl- íorrások vizében újra a napvilágra kerüljön. Ilyen, a kőzetek áltál tökéletesen megszűrt forrásvizek az em­beri települések, igy Miskolc vízellátásában is alapvető szerepet játszanak. Egyetlen hátrányuk a vízhozamoknak az időjárástól erősen függő változékonysága. Lehetne-e egyenletes vízhozamokat biz­tosítani? — ez a kérdés fog­lalkoztatta Szabó Józsefek A Borsod megyei Természet- védelmi Egyesülethez küldött pályamunkájában a legjobb megoldásnak a karsztvíznek a kőzetben, a hegy belsejé­ben való tárolását tartja. Kétségtelen, hogy a termé­szet már megalkotta a föld alatti víztárolók problémáját. Kérdés, hogy a mesterséges tározók megvalósithatók-e? Előnyeik mindenesetre te­kintélyesek. A kristálytisz­taságú vizet olyan tökéletes szűrők produkálják, mint a karsztfelszínt borító talajré­teg és a barlangok agyagos, sóderes szifonjai. Az emberi felelőtlenség azonban mind­kettőt veszélyeztetheti. A Létrási-fennsík — amely Miskolc vízellátása szempont­jából exponált terület — Sárospatak ivóvízellátása az utóbbi években hathatós mértékben javult, ennek kö­vetkeztében a város lakóinak nagyobb része jó minőségű vezetékes vizet fogyaszthat. A víz minőségét, a megfelelő ellátást jelzi: ivóvíz okozta járvány, nitráton megbelege­nagy területein jelenleg ti olyan fakitermelés fol> ik, amely a talajtakaró pusztu­lását okozhatja. A meredek, köves oldalak vékony talaj­rétegét az esővíz egykettőre lemossa, és marad a csupasz sziklaíelszín. Soha erdő oít nem nő többé! De a víz el­ső fokú szűrőrétege is el lu­nik. A Létrási-íennsikra ju­tó különféle szennyező anya­gok — a légszennyezés, a járműforgalom es a fakiter­melés - kapcsán megjelenő olaj és egyéb kémiai anya­gok, valamint a szilárd hul­ladékok — bekerülhetnek — es sajnos be is kerülnek — a víz föld alatti járataiba is. S ha mennyiségük meghalad­ja a természetes szűrőréteg kapacitását, máris szennye­zett lesz a források vize, fertőzött lesz az ivóvizünk is. Ennek veszélyessége nem szorul magyarázatra, és hogy ne jussunk el odáig, Szabó József javaslatait érdemes komolyan fontolóra venni; Az aktív víznyelők szájába helyezett, aktív szénnel töl­tött szűrőbetétek a nagyobb szennyeződést jól megkölik. A szennyező olajforrások csökkentése a gépjárműfor­galom szabályozásával. a lóval történő fakivontatás újbóli fejlesztésével, és s te— rület dolomitbányáinak szi­gorúbb környezetvédelmi te­vékenységével oldható meg. dés az utóbbi időkben nem fordult elő. A külterületeken, a tanvá- kon továbbra is van tenni­való a vízellátást illetően A szennyvíztisztítás fokozása ugyancsak a tennivalók közé tartozik, arányosan a megnö­vekedett vízfogyasztással. Kovács A. Gábor Pataki víz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents