Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-04 / 103. szám

1984. május 4., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 11 partnerviszcny lehetősége Elvárások és keresetek a BVM-ben Részlet a Központi Bizottság 1984. április 17-i ülésének állás- foglalásából: „A társadalmi és gazdasági céljaink elérése meg­követeli a népgazdaság teljesítőképességének jelentős fokozását és az ezt akadályozó tényezők következetes felszámolását. A Köz­ponti Bizottság megállapította, hogy a gazdasági teljesítmények növelését akadályozza a műszaki színvonal viszonylagos elmara­dása, és az anyagi érdekeltség nem kellő érvényesülése . . Tudjuk, egy határozat annyit ér, amennyi megvaló­sul, megvalósítható belőle. Az irányelvek elfogadásától kezdve, annak a munkahe­lyeken történő megvalósítá­sáig hosszú az út, Számos közbeeső szervezel, intéz­mény, üzem és műhely be­folyásolja, hogy végül is a munkapadok mellett dolgozó­nak, mennyi érdeke fűződik maid a határozatok végrehaj­tásához. * Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyára, tmk- üzem, Oprendek Sándor szo­cialista brigád. A brigád 10 éve alakult és az elmúlt évi tevékenysége alapján a vál­lalatnál elsőként érte el a gyár kiváló brigádja kitűn­tem címet. A komplexbri­gád valamennyi gépészeti, tmk-munkában, javításban és nagyjavításban részt vesz, továbbá részt vállal az új 1 ermel őegységek bérén d ezé­scinek szerelésében, azok át­szerelésében. átalakításában, új sablonok készítésében, hajtóművek es fogaskerekek készítésében, illetve hidrauli­kus berendezések javításá­ban. A brigád létszáma 15 fő. A munkacsapat vezetőjét és egyik tagját kerestem meg, hogy megtudjam, ők ho­gyan látják a jelent és a jövőt a párthatározat tükrében. Tárczy György forgácsoló csoportvezető, a brigád tagja leállítja az esz­tergagépét, es a kéznél levő ronggyal megtörli a kezét. Közben Turbucz András bri­gád vezető, lakatos csoportve­zető is előkerül. — Sokat változott a mun­kánk megítélése az elmúlt időszakban — mondja Tur- bucz András —. mert első­sorban a minőségi igények kerültek előtérbe. Ezt már hosszabb ideje érezzük, pél­dául megnövekedett a köve­telmény az új sablonok ké­szítésénél. Az üzemben az új Clasp-rendszerű födéméi pmek sablonjait lénvegesen méret- tartóbb formában kell elké­szíteni, mint a korábban al­kalmazott sablonokat. Itt már egy milliméternyi eltérés is számít, mert nem a sablont,' hanem az abból kikerülő fö- ricmelemct minősítik. Ha az nem fér bele a tűrési nagy­ságba. akkor újra kell ala­kítani, javítani a sablont. Tárczy György: — Koráb­ban többen végeztük ezt a munkát, a tmk-üz.em lét­száma például 17 fővel csök­kent az elmúlt években. El­mentek innen az emberek, helyettük senki sem jött, hi­szen a tsz-üzemekben, vagy egyes vállalatoknál 27—30 fo­rint órabért is megkereshet egy jó szakmunkás, itt pe­dig 22.80 forint volt az át­lagórabér. Turbucz András: — Eel is szólaltunk a termelési ta­nácskozáson. meri ezt a ha­tást csak úgy lehetett kivé­deni. ha az üzem alapbére- síti a mozgóbér egy részét. Ez meg is történt, és most egv-egy embernél ez csaknem 1 forint átlagórabér-emelést jelentett. így legalább vala­melyest csökkent a különb­ség. /legymegi László üzemve­zető: — A hátrányos hely­zeten a vállalat a kísérleti bérgazdálkodás bevezetésével próbál segíteni, és a 40 órás munkahétre való áttérésnél is úgy oldottuk meg a változ­tatást, hogy ne csökkenjen az emberek bére. Turbucz András: — A költ­ségek csökkentése érdekében a vállalat számos munkát már nem külső cégekkel vé­geztet el. hanem itt a laka­tosüzemben. Ez mennyiségben és minőségben is több és jobb munkát követel tő­lünk, mint korábban. Hegymegi László üzemve­zető: — Nemcsak erről van szó. hanem az elmúlt idő­szakban a munkakörülmé­nyek is változtak, jobb a fel­szereltség. a szervezés, az anyagellátás, jobb lehetősé­gei vannak egy-egv dolgozó­nak a tényleges munkára. Ez megmutatkozik a keresetek­ben is. az elvégzett munka után a dolgozók gyakran kapnak célprémiumokat, ju­talmakat'. Aki becsülettel el­végzi a munkáját, az egy év­ben akár 4—5 ezer forintot is megkap a béren kívüli ke­retből. Tárczy György: — Most kezdtük meg a munkát a VGMK-ban, tízen dolgozunk benne, esztergályos-, lakatos- és hegesztőm un kát végzünk, szerelvényeket készítünk. El­sősorban mi fiatalok va­gyunk benne, és azért vál­laljuk a többletmunkát, mert kinek-kinek építkezéshez, vagy nagyobb vásárláshoz kell a pénz. Turbucz András: — Ügy látjuk, a jövőben még na­gyobb lesz a követelmény, látjuk a folyamatot, az ed­dig történtekből ezt ki lehet következtetni. Vannak elkép­zeléseink a munka javításá­ra. újítások bevezetésére, to­vább folyik a kisgépesítés is, az is növelheti a termelé­kenységet. Hegymegi László üzemve­zető: — A vállalat is rugal­masabban reagál egv-egy igényváltozásra. kj^ist példá­ul újra megkezdik a körüre­ges PS-födémpallók gyártá­sát. ez kelendő termék. Tud­juk. az átállást egy műszak alalt kell elvégezni hozzá, de meg kell csinálni, ez a vál­lalat érdeke. Turbucz András: — A bri­gád is felkészült a gyorsabb munkára. Eddig tízen végez­tek el a hegesztőtanfolva- niot. megszerezték a második szakmát és ősszel kezdődik majd egy ívhegesztő tanfo­lyam is. továbbá egy szak­mai továbbképzés, az új technológia a hidraulikus és pneumatikus gépek kezelésé­nek. javításának jobb elsa­játítására. Ezek az egész üzemben könnyebbé teszik a munkát, és reméljük, a több és jobb munka hozzájárul majd a mi többletkerese­tünkhöz is, Hegymegi László üzemve­zető: — A kísérleti bérrend­szer bevezetésével szerelnénk jól megfogalmazni az érde­keltséget. Már lekerült ide az üzembe a bérösszeg, itt tudjuk követni a teljesrime- nyekéí. A jövőben a gyár­vezetés csak az elvárásait közli, azt, hogy mennyi és milyen minőségű munkát várnak tőlünk. Ha tudjuk „hozni” a teljesítményt, ak­kor a harmadik negyedévtől kezdve már komolyabban is érzékelhetik a dolgozók a borítékjukban a változást. Az a célunk, hogy megszűn­jön az alibi munka, az alibi- létszám, és a valódi teljesít­ményük alapján vigyék haza a pénzt az cmberek. Tárczy György: — Mi örülünk ennek a változásnak, ennek a lehetőségnek, s ta­lán jobban megértjük majd egymást, emberközelbe ke­rülnek a dolgok, hiszen job­ban egymásra leszünk utal- va a munka közben. Ügy erezzük, ez a lehetőség való­di parfnerviszonyt teremthet köztünk és a vezetőink kö­zött. Hajdú Gábor t Kél kézzel, reménnyel Eddig valahogy nem jó idők jurták a dinnyésekreI A napsütésből, a melegből alig- aiig csepegtetett a március- április. Viszont kóborolt min- cJenieíé a szél! Alig ült el oz egyik, maris jött a má­sik, s gyakran vinaros gog gei, azt a csepp nedvet is kisöpörve a talajból, ami a rögek rejtekén meg rejtőz­ködött. Nem csoda, hogy a U- bolddaróci dinnyés arca manapság nem vidám. Aka­rom mondani, az ideigle­nes daróci dinnyésé, mert­hogy egyébkent a dinnye hazájából, a Heves megyei Ecsedról való. Pontosabban ecsédiek! Így tobbesszam- ban helyes mondani, mert­hogy Hegede Mihály édes­anyjával együtt dinnyeske- dik. Sót, a mama a tapasz­taltabb dinnyekertész, mi­vel már huszonkilenc éve ez a munka adja neki ta- vasztól őszig a mindenna­pok tennivalóját. Szóval ők kelten, a 2« éves Hegede Mihály es anyja, született Lendrt Er­zsébet — kik idén a ti- bolddaróci határt válasz­tották második hazájuk­nak — mind ez ideig nem rópdöstek az örömtől. Se a hideg, se a szárazság nem jo előjele a sikernek! Persze mast nem igen tud­nak tenni, mint hogy bi­zakodnak. Hogy egyszer vegre valahára csak tavasz lesz meleggel, s eltelő, aranyat erő májusi esővel. Szerencsére ez a bizakodás megvan, ezt bizonyítja a mindennapok szorgalma, az egymás mellett húzódó ti­zenhét melegágy rendben elvégzett napi dolga. Agya­sonként 4800 darab leve­les dinnyepalánta zöldéit az üvegablakok alalt. s éj­szakánként meg hasúra is védi őket; őrizve szamukra a napközben begyűjtött meleget. Nyilván minden apró momentum, művelet, fel­használt anyag része a jó dinnye titkának, amely — ne csodálkozzanak — min­den termesztő hétpecsétes titka. Hegedéné sem árul­ta el, csak elmosolyodott, am i kor megkérdeztem, maid végül annyit mon­dott: •— a jó föld. a jó­fajta, az értő gondozás, ebben áll a nagy titok. Arról, hogy milyen faj­tákat termesztenek, melyek a najk teendők, hogyan él­nék itt, természetesen már sokkal többet mondottak. — Március 12-én érkez­tünk Tibolddarócra. Jelen­leg még benl’.akunk a fa­luban, de itt. a dinnyeföld szomszédságában, már épül a majdani „lakásunk”, égy ötször öt méteres epület. A téesz építi, még néhány nap, s ki is költözhetünk ide... A napi munkát most a rendszeres öntözés, gyomlalás. esténként a ta­karás jelenti. Sőt, most már .hozzákezdtiink a pa­lánták átültetéséhez is. Mi­előtt ugyanis — a májusi fagyok elmúltával — vég­leges helyükre kiraknánk, egyszer meg kell minden palántát mozgatni. Ilyen­kor elveszti a palánta az első gyökerét, újat, erőset fejleszt, s ezzel az új gy ö­kérrel már nem sínyli meg a szántóföldi kiülte­tést. könnyen ak klímát i- zálódik . . . Ami a fajtákat illeti, sárgából zenfait és ez ást ananuszt, görögből szigetcsépi FI-est termesz­tünk. A munkákhoz a té­esz tói kapunk segítséget. Egy ember állandóan itt vau velünk, az öntözéshez a vizet sZippantóval hoz­zák. s a leesz készíti elő nekünk a tíz hektárt is. ahol tulajdonkeppen ter­mesztünk. Trágyáznák, szántottak, tárcsázták, szó­val ami kell, igaz. véle­ményünk szerint talajelö- keszitéssel egy' kicsikét megkéstek. Remélhetőleg ez nem lesz a kadalya az édes dinnyének ... A fi­zetség ? A daróci téesz az értékesítésben is reszt vál­lal. Húsz vagon görög- es két vagon sárgadinnyére például szerződést kötöttek a Hungaroímcttal Mi egy­más között 55—45 száza­lékban részesedünk. Az ár­bevétel 55 százaléka a tee- s/é. 45 százaléka a mienk. Am azt. hogy jó lesz-e az idei fizetség, azt ma meg csak az úristen tudja meg­mondani. Így hát mi mást tehetnénk? Bizakodunk, re­mélünk. Peisze. ehhez a reményhez hozzátesszük a két kezünk munkáját is. Mert azzal valahogy' még­is nagyobb a/ esélye a vágy valóra válásának. (hajdú i.) Foto: Fo.jtan László A műszaki vizsgán is elfogadják Ujrafutózás Ábaújszántón i Az encsi GAMESZ — a városért Felnőni a feladatokhoz Idestova négy éve lesz, hogy Encsen is megalakult a GAMESZ. S mint a leg­több helyen, ott is úgy, hogy jóformán minden tárgyi fel­tétel hiányzott a zavartalan működéshez, alig volt pél­dául szakemberük. Így aztán nem volt könnyű mentesíte­ni a nagyközségi tanácshoz tartozó intézményeket a gaz­dálkodással kapcsolatos fel­adatoktól. végezni a külön­böző szolgáltatásokat. — Szerencsére mindez ma már afféle hőskorszaknak számít — mondja nem kis büszkeséggel Pósa István, a helyi GAMESZ vezetője és Lutheran Barna, műszaki helyettes. — Tavaly már 34,7 millió forintos költségvetés­sel dolgoztunk. Volt is mit tennie a most már lassan 100 fős gárdának. Olyan fon­tos munkák elvégzése várt ■4nk, mint a nagyközségi orvosi komplexum fűtésének korszerűsítése, a tűzoltóság épületének felújítása, a 150 férőhelyes óvoda festése és mázolása — hogy csak né­hány példát említsek. — Három év alatt mint­egy 2,5 millió forintot taka­rítottunk meg — teszi hozzá Lutherén Barna. — Mert a kezdeti nehézségek után egy­re inkább a jobb szervezés­re, a ponlos és minőségi munkára helyeződött a hangsúly. A mai szakmai színvonal két-három évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Most még nagyobb teher hárul az encsiek GAMESZ- ére. A helyi szolgáltatások, a műszaki tevékenység terén is új feladatok adódlak. Látták ezt a város vezetői is, akik nem csupán számí­tanak Pósa Islvánekra, ha­nem nagyobb támogatást is adnak nekik. Az idén már 43,3 millió forintos költség- vetéssel dolgozik az encsi GAMESZ. — A város majdnem öt­ezer lakosa, s a felügyeleti szervek azt várják tőlünk, hogy ezt a tavalyinál 10 mil­lióval több pénzt jól hasz­náljuk fel — mondja Pósa István. — Bővül a gyermek- orvosi rendelő, az MHSZ-lo tér, az általános iskola ét­kezője, korszerűsítjük az is­kola politechnikai műhelyét, a 2. számú bölcsőde fűtését, gyarapodtak a tervezési fel­adatok és így sorolhatnám tovább. Célunk az. hogy az elért szakmai színvonal ne csökkenjen, sőt, ha lehet, lovább növekedjék. S az idén is mindent megteszünk azért, hogy további millió­kat takaríthassunk meg vá­rosunknak. Mai világunkban előnyt élvez minden olyan kezde­ményezés. elgondolás, amely a már elhasználódott anya­gok, alkatrészek újrahaszno­sítását szorgalmazza. Nép- gazdasági szinten ez jelen­tős (sokszor valuta-) meg­takarítást eredményez. Gon­doljunk csak a fáradtolaj re­generálására, vagy az autó- és egyéb alkatrészek felújí­tásának hasznára. Az embe­rek azonban idegenkednek a használt, de megfelelő eljá­rással ismét felhasználható­vá tett anyagoktól. Valami ilyesféle előítélet él a köz- tudatban az újraíutózott gu­miabroncsokkal kapcsolat­ban is. Pedig — és ezt már a gyakorlat bizonyította» — nem mindig csak az a jó, ami új. A Szerencsi Állami Gazda­ság abaújszántói újrafutozó üzemében Kemény Zoltán művezető mutatja be az itt folyó tevékenységet. A csar­nokban az olasz gyártmá­nyú félautomata gépek kö­zött sorakoznak a felújítás­ra váró abroncsok. Több­ségében tehera u tők ö peny ek. hiszen a műn. a zömét ezek újrafulózátfa adja. A beren­dezések aránya is ennek megfelelő, mindössze egy olyan gép van, amelyik a s zemély gé pk öcs i kná 1 haszná­latos külső köpenyeket látja el korszerű futófelülettel. Ez azonban nem jelenti azt. hogy ne tudnák kielégíteni a ma ganmeg rendelők igé­nyéit. Igaz. a vállalási idő egy kicsit sok, egy hónap. Aki idehozza felújításra a használt gumiabroncsát, un­nak az átvételnél megmond­ják, hogy lehet-e újrafutóz- ni. vagy sem. Az újrafuló- zasra való alkalmasság csak a későbbi, tüzetes gépi vizs­galat során derül ki. Van­nak eleve kizáró okok. mint például a sérült perem. Az ilyen gumikat a szabvány szerint nem lehel újrafutóz- ni. A viszonylag hosszú vá­rakozási idő ellenére kifize­tődő a gumik felújítása, mert egy új abroncs árának a felé-ért megoldódik a gu­micsere. Egy 185 R 13 mé­rető abroncs újrafutózási ára normál mintázattal 480 forint, téli mintázattal 580 forint. A felújított köpe­nyekre egvéves garanciát vállalnak. Reklamáció ese­ten (ha az jogos) kicserélik a terméket. Megjegrzemtő, hogy a reklamációk szama egv százalék alatt van. A ké­vés reklamáció a szigorú technológiai előírásokon túl­menően, a több irányú ellen­őrzésnek is köszönhető. Az itt újraíutózott gumikat re nds ze * ese n futópróbáknak vetik ala a Taurusban, és a Kenni is végez szúrópróba­szerű ellenőrzéseket, ugyan­akkor az üzemben is végre­hajtanak úgynevezett gyár­tásközi ellenőrzéseket a mi­nőség megőrzése érdekében Az Autófelügyelet etigedéh e alapján a felújított gumik .. kormányzott kerekekre is felszerelhetek, és azt a mű­szaki vizsgán is elfogadják. A művezető elmond!, hogy a behozott abroncs rosszul beállított, meglehető­sen elhanyagolt futómúve ■.- ről árulkodnak. Ajánlatos minden gumicserénél elvé­geztetni a kerekek centiro- zását. s ha mód van rá. le­hetőleg szakemberrel végez ­tessük el a köpenyek cseré­jét, mert a szerelővassal könnyen megsérthetjük a pe­remet. és az ilyen gumik új- rafutózására már nines mod. Mészáros István

Next

/
Thumbnails
Contents