Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-11 / 85. szám
X ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984. április 11., szerda Térnek házamba sokan melegedni A költészet napjára A z idei Szép verseket forgatom, amely nélkül egyetlen év sem múlik el. Csaknem hatszáz oldalas, tekintélyes gyűjtemény. Persze, nem kritikára készülök, egyszerűen csak olvasom o verseket. Azt nézegetem, miről írnak mostanában o magyar költők. Ami gyorsan feltűnik: tisztelgő verseket oz 1983-ban hetven esztendős Weöres Sándorhoz, s újra meg újra Illyés Gyuláról, Ágh István, Bella István, Csukás István, Keresztúry Dezső, Kiss Tomás, Mátyás Ferenc, Oravecz Imre, Vas István, Veress Miklós — mind-mind irt egy-egy verset Illyésről, Illyéshez. Ki halála előtt, ki halála után. Vas István a nyolcvanadik születésnapra: „Ha magosban, ha o mélyben csak előre mindig élen". Veress Miklós: „Tőled tanultam kiáltani"; Keresztúry Dezső: „ __és akarod, nem akorod. jellé mag aslik alakod"; Kiss Tomás: „...a csil- lagórákot hozzád igazítják". Jól tette a Szép versek összeállítója, hogy ilyen sok, de mégsem túl sok Illyésről szóló költeményt iktatott be. Illyés Gyula tavalyi ha. lála után a megrendülést elénk is kelleti tárnia, kötelessége volt. Illyés maga a vers, még sokáig élni fognak mozdulatai a magyar versbeszédben, a versbéli gondolkodásban, a magyar eszméletben. Maga Illyés Gyula is benne van a Szép versekben. Egyik négysorosa kezdődik azzal: „Térnek házamba sokan melegedni..." Igen. Sokan térnek házába, verseibe még melegedni, halála után is. A költészet napja van. Ilyenkor a versekbe térünk melegedni. Ez o nemzet még makacsul ragaszkodik a költészethez. Nem is tudjuk magunkat máshogy elképzelni. Amit na- oonta kézbe veszünk, az újság, minden hét végén versekkel szolgál. Minden megyei újság is. Költőket igyekszik fölnevelni, hogy aztán átadja őket, ha von bennük erő, elég tehetség, oz egész országnak, minden olvasónak, A Szép versekben megyénket Kalász László és Serfőző Simon költeményei reprezentálják. (Zvolszlty Zita rajta) A kötetben rábukkannak Csorba Győző költeményére: Ars poeticák a XX. századból. £z a versszeretőkel igen közelről érintheti. Csorba Győző azt valljo ugyanis, hogy a vers nemcsak „hasznos", „praktikus'', „okos”, ..rendes", „célszerű” kell, hogy legyen, hanem „szép” is. A szép vers olyan, ahová be lehet térni melegedni. • Gi. L. ILLYÉS GYULA; Ars poetica Dolgozz, munkálj. A szép, a jó. a hasznos, mihelyt elkészül, az élethez ÓH. Minden jó mű egy-egy szabadságharcos. Légy hű magadhoz, olyanokat alkoss, ne fogja KALÁSZ LÁSZLÓ: széjjelnyargalok s nézek nehéz paták kivágták ' helyét az emberségnek botlásaim miattuk s mindnyájunk megbotiása kopjákkal s szép kedvekkel hiába lelnénk társra fölöttünk felhő immár: kapzsi madarak lelke szemünk-hitünket vágják s vaktában nyargalódunk (A Szép versek 1983. című kötetből) a halál! SERf-ÖZÖ SIMON: Gödrök Elterpeszkedve a napon, gazok közt,,a földben magvbm mélyen, otthonosan mindenfelé, gödrök sütkéreznek útón-útfélen. Förbuktatják lépteinket, A jó melegre odafészkelóátek. Kerülgettetik magukat. Ásóval se tudom kiásni őket. e (A Szép versek 1963. című kötetből) Nyitás a közönség felé Végei éri az tragus amlöirtszM Első ízben adott otthont Nyíregyháza a hazai amatőrfilmesek legrangosabb találkozójának. A XXXI. találkozó két jelentős változást hozott a mozgalomban. Az eleő és a legfontosabb talán az, hogy nem egy „szűkkorö, megszállott” társaság örvendezhetett a bemutatkozásnak. A > megye) művelődési központ vetítőterme mindhárom nap alatt szinte teljesen megtelt, s olykor egy-egy nyütsarim tapssal jutalmazták a bemutatott műveket. Első alkalommal jelentkeztek a hazai videósok. A fesztiválra 244 filmet neveztek be és * a zsűri — beszámítva a területi szemlék első helyezett filmjeit — 41 alkotást talált érdemesnek a bemutatásra. Végül is a bíráló bizottság, amelynek munkájában ismert művészek, Kosa Ferenc és Bán Róbert rendező, dr. Veres József tilmtörtéhész és Victor Máié zeneszerző — vett részt, összese* három e4ső, kei második, három harmadik dijat és négy különdí- jat adott át. Az ismert hazai amatór- filmes, a hajdúböszörményi dr. Oláh Imre újra a leg*- jobbnak kijáró serleget vehette át „Húsvéti beszélgetés PappistváimyaT” című alkotásáért. A három nap alatt éjszakákba nyúló viták, tapasztalatcserék tették gazdagabbá a XXXI. fesztivált Szíovák vendégek ( .... B aráti látogatáson Encsen A Szocialista Ifjúsági Szövetség Kassa vidéki Bizottsága és a közelmúltban várossá lett encsi KlSZ-bizott- ság tagjai között évek óta eredményes együttműködés van. Közös tennivalóikat programjaikat írásban is rögzítették, amelynek megújítása éppen a közelmúltban történt meg. Az Írásban foglaltak része, hogy a nagyszaoású politikai, kulturális és sportösszejövetelekre rendszerint meghívják a testvér ifjúsági szervezet képviselőit, delegációját. Így adódott alkalom arra, hogy a forradalmi lifiúsági • napok rendezvénysorozat egyik eseményén Encsen vendégeskedő Juraj Makkal, a SZISZ Kassa vidéki Bizottságának elnökével és Marian Ivánnál, a bizottság ideológiai titkárával néhány szót váltsunk. — Elsőrendű feladataink- közé tartozik az iskolások, a mezőgazdaságban foglalkoztatott fiatalok, a falusi szervezetek tagjainak összefogása, szervezése, programjaik biztosítása — mondja az elnök. — Célunk, bogy minél több tagja legyen a szövetségnek. Az év elején hatezer fölött volt a létszámunk. akik kétszázhatvan alapszervezetben végzik az ifjúságmozgalmi munkát. A terület és a foglalkoztatási lehetőség sajátosságából adódóan többségük a mezőgazdasági üzemekben dolgozik. Valójában ezzel indult az encsiek és a kassaiak baráti kapcsolata is. A termelőszövetkezetek fiataljai el- iártak egymáshoz tapasztalatcserére. Később folyamatosan bővült az együttműködés. — Milyen eredményei vannak? — Bővítjük a fiatalok ismereteit. ki-ki saját országa ifjúságmozgalmának történetével, fejlődésével. Az •üzemekben, szövetkezetekben dolgozók új technológiák, módszerek gyakorlati hasznosítását tekinthetik meg a cserelátogatások során. Mindkét országod* ötömmel vesznek részt a szövetségek lagjai a fesztivál jellegű közös kulturális és sportrendezvényeken. — Nekem például nagyon tetszik az encsi fiatalok munkájában az, ahogyan megszervezik akcióikai, programjaikat — mondja Marian Ivan, ideológiai titkár. — Volt alkalmam már erről többször személyesen is meggyőződni, mint ahogy most a Három tavasz elnevezésű megyei vetélkedő döntőjén. Gyakran beszélgetünk el az encsi KISZ-ve- zetőkkel a politikai nevelő munkáról, annak formáiról. Most nálunk is előtérbe került ez a tevékenység, igyekszünk tehát a cél érdekében minden hasznosítható információt, tapasztalatot összegyűjteni. hogy azokat helyi viszonyainak megfelelően beépítsük a mozgalmi munkánkba. (mnnosi Záróünnepséggel és vitával, Mezőcsáton Március 19-én, Diósgyőrött kezdődött es április 9-én, a késő esti órákban Mezőcsáton befejeződött a forradalmi ifjúsági napokhoz kapcsolódó borsodi ifjúsági filmnapok gazdiig rendezvénysorozata. A mezöcsáh moziban rendezte meg a záróünnepséget a KISZ Borsod megyei, illetve Leninvá- rosi Bizottsága, valamint a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat. A zsúfolásig megtelt moziban Csorna Bertalan, a leninvároei KISZ-bi- zottság titkára köszöntötte a részvevőket, majd Tóth Lajos, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára értékelte a háromhetes sorozat eseményeit. Tóth Lajos többek között arról is szolt, milyen helyet foglal el a filmművészét, mi a jelentősége a forradalmi ifjúsági napok keretében. Kiemelte, hogy az ifjúság érdeklődik történelmünk iránt, amelyről szólva olykor az apák is halkabbra fogják szavukat. S mert igen sok történelmünkben a meg- emesztetlen kérdés, azért nagyon jó, hogy a magyar film rendszeresen foglalkozik történelemmel. Méltatta a Borsod megyei Mozi üzemi Vállalat immár nyolcesz- tendős törekvéset a filmnapokhoz kapcsolódásban, szólt a filmnapok céljaitól, azok jó politikus töltéséről. A három hét alatt — a napi műsorokon kívül — nyolc kiemelt rendezvényt tartottak és egészében a sorozat — a KISZ és más rendező szervek megállapítása szerint eredményes volt, több ezer részvevőnek nyújtott tanulságos.- hasznos, szórakoztató órákat. Szólt a film közössegeket teremtő erejéről es ajánlotta, hogy a KlSZ-szer- vezetek mind gyakrabban vegyék igénybe a filmet az élet kérdéseiben való jot)% eligazodáshoz. Ezt követően bemutatták a Jób lázadása című magyar filmet, amely a közelmúlt napokban nyerte el a San Remó-i filmfesztivál nagydíját, majd ezt követően igen élénk, jó hangulatú, tartalmas gondolatcsere keretében vitatták meg a Tiszatarjánban forgatott film értékeit, tanulságait. A filmvitán tucatnál többen fejtették ki véleményüket, köztük olyanok is, akik statisztáltak a forgatásnál, s a sok-sok elismerő vélemény, megállapítás mellett —amelyek akár külön elemzést is megérnének — a film egykét fogyatékosságát, például a falusi háttér rajzának halványabb vonásait is szóvá tették. Emlékezetes, jól sikerült rendezvény volt a mezócsá- ti ünnepség és vita, egy jo sorozat méltó befejezése. 0» Ózdon az elmúlt heten, a felszabadulási évfordulóhoz kapcsolódó ünnepségek sorában rendezték meg az ötödik ózdi honismereti pályázat értékelését és adták ki az arra érdemeseknek a dijakat, mint arról Nagy Károly, a honismereti kör vezetője tájékoztatott. Lapunkban több alkalommal adhattunk már hírt az ózdi honismereti gyűjtők eredményes munkájáról. Okkal beszélhetünk újabb sikerekről, hiszen a pályázati anyagok lektorálását ellátó megyei múzeumi tudományos szakemberek készítette írásos szakvélemény szerint „a korábbi években beérkezett dolgozatok meny- nyiségét és színvonalát ismerve, az ez évi pályázati anyag a legkiemelkedőbb . .. A felnőtt kategóriában benyújtott pályamunkák közül a túlnyomó rész igen színvonalas, kisebb-nagyobb módosításokkal akár publikálásra is érdemes ... Ezért feltétlenül melegen javasoljuk a pályázati rendszer további kiírását. Meggyőződésünk, hogy a pályázat nemcsak helyi, hanem az országos honismereti mozgalom szempontjából is igen fontos”. E lektori szakvelemenyek- hez a tudósítónak nincs mit hozzátenni, hiszen maga is ismeri évek óla az ózdi honismereti munkát, ismeri a kiadványokat, részben a kör aktív tagjait is. Nem érdektelen azonban megnézni, milyen témákat dolgoztak fel a pályázók. A .néprajzi témák — tájszavak, tójnyelv, népi díszítések, pincés helyek Nyugat-Borsodban, mészégetés, a paraszti gazdálkodás hagyományai Arlón — mellett igen markánsan jelen voltak az ipari település és környéke fejlődését, múltját a munkásmozgalom aspektusából megközelítő dolgozatok, a szocialista átalakulást nyomon kísérő Krónikák, elemzések, a mai szövetkezeti paraszti termelést, vagy éppen a szakmunkásképzést bemutató munkák, a szocialista módon élést körüljáró írások. Az alapos értékelés utón, a rendelkezésre álló kereteket figyelembe véve, a felnőtt kategóriában hét. az ifjúságiban két díjat adtak ki. valamint négy pénzjutalmat és egy könyvutalvány-jutalmat. A kör regi, legszorgalmasabb és legered menyesebb tagjai-* nak cmlékplaketteket nyújtottak át. Amikor mindezekről számot adok, nem az ünneprontás, hanem a kör további munkájának szélesítése szándékával, hozzá . kell jegyeznem a fent írtakhoz: ameny- nyire öröm ismételten találkozni a díjnyertesek között az ismerős nevekkel, a hosz- szú évek során azonos lendülettel dolgozó amatőr hely- történeti kutatók újabb eredményeivel, annyira hiányérzet is jelentkezik, mert viszonylag kevés az uj név, kevés talán az új pályázó, nem bővül eléggé*- új tagokkal a kör. Nem a régi, elismert és kitűnő helytörténeti kutatók helyett, hanem mellettük! Gondolom, ezzel az ózdiak is egyetértenek. Özd művelődési életében számarányát messze meghaladó szerepe van a honismereti körnek. A most díjazott pályamunkákkal is bizonyára találkozunk majd a Lakóhelyünk. Ózd című kiadványsorozatban. S akkor minden érdeklődő meaismu*- heti azokat ff