Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

1984. ópríTis 11., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 fl msever nyelv hetére Ha Petőfi feltámadna C saknem hét esztendeje már, hogy íróink — Kolozs­vári Grandpierre Emil kezdeményezésére — szenve­délyesen vitatkoztak a magyar nyelv állapotáról. Illyés Gyula kockáztatta meg akkoriban, hogy Petőfi ha föltómodna, nem értené a beszédünket. Kiabálunk, hadarunk, a hangzókat eltorzítjuk, pongyo­lán fogalmazunk, igénytelenül; megemésztetlen idegen di­vatelemekkel zsúfoljuk tele mondanivalónkat. Kevés az igazi beszélgetés: többnyire csak „fújjuk a magunkét”, s a másik véleményére, közlendőjére alig vagyunk kíváncsiak. Nem jobbak a körülmények az írásbeli kifejezésmód terén sem. S ami a legelszomorítóbb: a nyelv hivatásos hasz­nálói sem mutatnak kellő mértékben követendő példát. Rádióban, televízióban, sajtóban - s olykor még az iro-- dalomban is - lépten-nyomon tapasztalható mindaz1, amit az előbb jeleztem. A magyar hangsúly és hanglejtés pél­dául már-már helyrehozhatatlan sérelmeket szenvedett. Korántsem csupán a műveltség hiánya a gond — bár a művelődés tekintélyén, társadalmi megbecsülésén is számos csorba esett —, hanem mindenekelőtt a naponta használt onyanyelvvel kapcsolatos szemlélet, magatartás, viszony el. torzulása kárhoztatható. Pedig furcsa módon, szeretjük és tiszteljük jól képzett nyelvművelőinket, de valahogyan a szép, világos, szabatos magyar beszéd és írás csupán ,,a Lőrin- cze dolga". Háborgás helyett azonban fordítsuk inkább arra a fi­gyelmünket: hol mutatkozik a legsürgetőbbnek a beavat­kozás, a tudatos cselekvés, a változtatás? Itt van például a megszólítás kérdése. A lehetséges vál­tozatok közül nem kevesen egyiket sem használják. A többiek meg gyakran zavarban vannak: mikor illik az uram, az asszonyom, mikor meg az elvtárs. a kartárs, a szaktárs? Pedig elvileg nem nehéz eldönteni, hogy életünk sokféle területén hol kínálkozik, az egyik vagy a másik. Itt van aztán a köszönés problémája. (Van, aki nem kö­szön.) At kellene már térnünk végre a napszakos köszö­nésformákra (jó reggelt kívánok stb.), a legkisebbektől a legidősebbekig (az óvodában — helyesen - ezt szorgal­mazzák is), s akkor néhány évtized múltán kevesebbszer halijuk majd a sziát. s a ma divatozó, szinte már általá­nos hellót. (Ha már az idegen szavaknál tartunk, a ..rend­ben van" jelentésében manapság nyakra-főre használatos oké is megérett arra, hogy kiiktassuk beszédünkből.) Végül szólnunk kell a legkényesebb kérdésről, a trágár beszéd rémuralmáról. Kinek nincsen élménye ezzel kap­csolatban vonaton, autóbuszon, iskolában és munkahelyen, szórakozás közben? S egyre inkább hallunk trágárságot színpadról, mozivászonról is. Valaha „férfias” magatartás­nak számított nevén nevezni azokat a testrészeket, cselek­vési formákat, amelyek többnyire kimaradtak a szótárból. Ma már — kétes dicsőség — nemre' való tekintet nélkül használják a trágár kifejezéseket, amit sokszor a legcse­kélyebb indulat sem kísér. Nem káromkodik tehát az illető fiatal vagy idősebb férfi és nő, hanem — közöl. Mit tehetnek — tegyenek — azok, akik még nem szoktok meg ezt a magatartást, nem tartanak lépést ezzel a di­vattal? Mindenekelőtt: ne szégyelljék azt, és ne adják be a derekukat továbbra sem. A jó példa - hisszük - leg­alább' olyan „ragályos", mint a rossz. Azon túl, hogy ma­gunk — lehetőség szerint — kerüljük a trágár szavakat, fordulatokat, állandó környezetünkben - csalódban, mun­kahelyen, baráti társaságban — türelmes szóval, esetleg tréfás hangnemben figyelmeztethetjük is azt, aki meíjfe- ■ ledkezik a társadalmi érintkezés illemszabályairól. Próbál­juk megmagyarázni, hogy a bátorságnak, a szabad szel­lemnek, a modern gondolkodásnak nem a trógárkodós a fokmérője. Persze, mint minden nyelvi jelenségnek, a tiágárkodásnak is megvannak a társadalmi okai. gyökerei (a nemek egyen, jogúsodásának folyamata ebben a vonatkozásban is érvé- , nyesülni kíván - habár torz módon; a veszélyeztetettség tudata - háborús félelem, az anyagi helyzet rosszabbot dósa stb. - világszerte az érzelmek kiapadását, a visel­kedés eldurvulását sietteti; negatív magatartásminták hát­nak), és a nyelvművelés egymaga nem szüntetheti meg a trágár beszédmodort. De jó lenne mégis, ha a magyar nyelv idei hetének fő célkitűzésévé tennők a trágárkodás elleni küzdelmet, ha nemes kampányt hirdetnénk a nem­telen szavak, kifejezések visszaszorítására. K, te. . Óira kelő fák A helyben naggyá fejlő­dött fák kiemelése és átül­tetése kétféleképpen is elvé­gezhető. Az egyszerűbb és kevesebb költséggel járó módszer, hagy a fagyok előtt kiássák a földlabdáju­kat, amely a fagyok bekö­szöntésekor keményre össze­áll. Így nem esik szét, amíg csőrlővel vagy darus kocsi­val kiemelik, és átszállítják az ugyancsak előre előkészí­tett új helyére. A módszer hátránya, hogy időjáráshoz és évszakhoz kötött. Lombos állapotban és lombhullás után, amikor nem lehet megvárni a fagyok be­köszöntését. vagy ha tavaszi áttelepítésről van szó, föld­labda összetartó szerkezettel ültethetők át az idős nagy fák. Ez meggátolja a föld­labda fellazulását, szétesését, ami nélkülözhetetlen a la életben maradásához! Legna­gyobb biztonsággal a hidrau­likusan működő íöldlabda- összetartók használhatók. Ezek fő része egy szétnyit­ható, majd a fatörzs körül összezáródó keretre szerelt, négy vagy hat. nagyméretű „ásóegység”, amelyek hid­raulika hatására a földbe süllyednek. Ezáltal fordított kúp vagy gömb alakú föld­labdát alakítanak ki. Ezt a földlabdát az ásóegység fe­szesen tartja mindaddig, amíg átkerül újonnan kiala­kított helyére a fa. A leg­korszerűbb változatuk önjá­ró. Elvégzi a nemegyszer több tonna súlyú fa kieme­lését úgy, hogy a virágszi­romszer üen, kétfelé nyitva álló es a fa körülfogására, kepes ásóegységeit hidrauli­kával jo mélyen besüllyeszH a földbe. Ezulón a gép hid­raulikus berendezése a ke- helyformaban záródó asőta gokkal szorosan megmarkolt földlabdával együtt kiemeli a helyéből a fát. es az uj helyén kiásott ültetőgödör- höz viszi, ahol ismét a föld­be engedi. Képünkön egy nyugatné­met gyártmányú, bármely • hidraulikus csatlekoztatású erőgépre felszerelhető kü­lönleges szerkezetet látha­tunk, amely nagyméretű fák kiemelésére, szállítás közbe­ni megtartására és újra el­ültetésére szolgál. E szerke­zettel egy kb. 25 cm törzs­átmérőjű fa fel óra alatt emelhető ki, a gyökérzettel együtt. Vasárnap nyitnak a kempingek (folytatás az t. oldalról) másik, az Igioi úti autós­kempingben is szolgálnak újdonsággal. Felállítottak há­rom! műanyag bontású. BVK-gyártmányfú házat — tizenkettővel bővítve igv fé­rőhelyeik számat. A kem­ping területen jelenleg te­reprendezési munkálatokat végeznek, azzal a céllal, hogy további ótven férő­hellyel növeljék a sátras területet is. A tervek sze­rint a kétszeresére akarják növelni a tokaji kemping te­rületét is. Megkezdték, es jövőre befejezik a sátortá­bor melletti gát túloldalán levő árterület fetföltését. Ugyancsak április I5-tól fogadnak vendegeket Szeren­csen a Huszárvár Szállóban, a boldogkői varban, es a mibkolc-tapoleai fogadóban. Mindhárom helyen felújítot­tak és kicserélték. illetve megjavították a szállók bú­torzatát. Két héttel később már várjak .a vendégeket Hollóstetői! is. ahol szintén több férőhely áll majd ren­delkezésre. mini tavaly. A nyitásig új kiszolgáló egy­segeket hoznak létre, így például vizesblokköt építe­nek. amelyben mosdókat, nói. férfizuhanyozókat alakítanak ki. * n. h. A T2 esztendős Zísetiya Kiszin személyében uj zon­gorista őstehetség mutatko­zott be a napokban Moszk­vában a nagyközönségnek. A kisfiú 'a moszkvai filhar­mónia nagytermében adta első nagyobb hangverse­nyei. amelyen az Állami Fil­harmonikus Zenekart D. KS- lajenko vezényelte. Karók Természeti értékeinkéi il­letően nem panaszkodha­tunk: böséggei el vagyunk látva velük, szépséges me­gyénkben bármerre is né­zünk. itt terebélyesednek, növekednek, hullámzanak. sötétjének, röpködnek kö­röttünk. Tengerszemek, kő­tengerek, ciprusok, harsak, mogyorófák. lepkék és meg sok minden más egyebek. És még mindig nem véd­jük — a rendelet szigorá­val — mindazt, mi pedig védettséget érdemelne! A megyei tanács legutóbbi ülésén, az ezzel kapcsolatos napirendnél többen is fel­szólaltak, mindegyikük em­lítvén .még néhány, védett­ségre érett-érdemes termé­szeti értéket. Fákat, bar­langot, kaptárkövet, parkot. A környezetvédelmi titkárt persze így sem tudták túl­licitálni, mivel ő azt mond­ta, hogy még“ mintegy 160, ugyancsak védeni való ér­tékünk van. A védelemhez persze pénz is kell, hogyne kelle­ne. de talán mégsem annyi 1 Néha valamicskével keve­sebb is elég lenne. sőt. ta­lán még az a kevesebb sem kellene, hanem csupán jó­akarat kéne. Szándék. A védettséghez. Most nem ar­ról van szó, hogy nem kell mindent letördelni, tönkre vágni, szétfaragni, belevés­ni, hazavinni stb., hanem kifejezetten a védettség fel­tételeinek megteremtéséről. Például. Eßyik községünk­ben védetté nyilváníttatott egy arra érdemesült, idős fa. A védettséget ez eset­ben azzal lehetett volna je­lezni, hogy 3—4 karót kö­ré vernek, ily módon va­lami kötéllel, madzaggal bekerítik és kész. A karót. igaz. ki kefl ter­melni. megfaragni, majd az arra alkalmatos szerszám­mal a földbe verni, szüksé­ges valahonnan beszerezni a két-három méternyi mad­zagot is, amit aztán szin­tén rá kell valami mód te­kerni, kötni, nagy fortély- lyal, hogy le ne essen, még akkor sem, ha netán ma­dárka száll rá. Bizonyara mindezt a sokrétűséget vet­ték figyelembe a helyi ta­nács illetékesei, mert a vé­dettség feltételeinek meg­teremtése ügyéből kifo­lyólag (három-négy karó, plusz madzag) írásos igény­lést nyújtottak be annak rendje-módja szerint a me­gyei tanács vb mezőgazda­sági osztályához. A tanácsülésen nem esett szó róla: vajh sikerült-e megvédeni ft fát... (Priska) fl miskolci „kenyérhiány” oka — Kéfszer-hóromszor annyi fogyott — A jó szándék visszájára fordult •Egy héttel ezelőtt régen tapasztalt hiány volt kenyér­ből Miskolcon. A városi ta­nács az ünnepet követően rendkívül mélyreható, rész­letes vizsgálatot indított az okok feltárására. Minden érintett szervezet és vállalat elmondhatta véleményét, » esetleg védekezését. Lapunk niunkatársát tegnap dr. Sim- kó János, a városi tanács el­nökhelyettese tájékoztatta a vizsgálat eredményéről, és a tanulságokról, Április 3-ra több mint 850 mázsa kenyér szállítását Vállalta a Miskolci Sütőipari Vállalat. Ez 45 százalékkal nagyobb mennyiség, mint amennyi egy munkaszünet! nap előtt, tehát szombato­kon az üzletekbe kerül. A sütőipar — tekintettel az ünnepre — viszonylag kis mennyiségű kenyeret, pék­árut készített el előre, a vá­ros lakosainak friss, meleg kenyeret kívánt az. elmúlt héten kedden egész nap szál­lítani. A jó szándék sajnos, visszájára fordult. Kedden hajnalban az éjszakai sütés­ből 450 mázsa kenyér került a boltokba. A zárt gépkocsik folyamatosan szállították az utánpótlást. Senki sem szá­mított azonban a kereslet ugrásszerű, hirtelen noveke­desere. A miskolciak es a bejárók a jó minőségű, friss kenyérből gyakran dupla, néha háromszoros adagot vittek magukkal, a polcok tartalma; kétszeres, három­szoros sebességgel fogyott, mint más, munkaszünetet megelőző napokon. A Búza téri boltokban tárták szét kezüket a leghamarabb az eladók, amikor kenyeret kértek tőlük, de a polcok rö­videsen megüresedtek előbb a belváros, később Miskolc többi boltjában is. A sütő­ipar ekkor már nem volt ké­pes folyamatosan pótolni a hiányt. Az utánpótlás már nem érkezett meg időben, előfordult, hogy két-három óráig nem jött meg a kocsi. A h(r gyorsan terjedt a vá­rosban, és sokan egyszerre, azonos Időpontban indultak a boltokba. Délután a Mis­kolci Kiskereskedelmi Vál­lalat „diszponálta” a kenyer- szállitó gépkocsikat, s az árut a város legforgalma­sabb boltjaiba irányította. A Pátria élelmiszer-áruházba — ahová Miskolc legtávo­labbi területeiről is utaztak vásárlók — így is csak hét óra után érkezett meg a ke­nyér. * A címben nem véletlenül tettük idézőjelbe a kenyér­hiány szót. Joggal feltételez­hető ugyanis, hogy nem any- nyira hiányról, mint inkább nagy mennyiségű, és igényen felüli fölvásárlásról volt és van szó. Továbbra sem be­csüljük a kenyeret, jó né­hány családban a „másna­pos” vekni már öregnek szá­mit, kidobják, s inkább fris­sért indulnak a boltba. A megnövekedett fogyaszt ást jelzi, hogy a vendéglátóhe­lyeken vasárnap eladott ke­nyér mennyisége is jóval meghaladja a szokásost. Az időszakos kenyérhiány azon­ban bizonnyal figyelmeztette a gyárakat és a kereskedel­met: a közelgő, több napos ünnepekre a megemelkedett kereslet ismeretében kell felkészülniük és tartalékot képezniük. A városi taná­cson mindenesetre megvon­ták az eset tanulságait, s ar­ra törekednek, hogy az ün­nepek előtt az igények fel­mérése körültekintőbben történjék meg, és hogy a vá­ratlan eseményekre is job­ban felkészülve szervezzék meg az ellátást. (udvardy) Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol HOGYAN LEHET ALLAMI TELEK TARTÓS HASZNÁLATÁHOZ JUTNI? — kérdezi B. J. miskolci olvasónk. A lakosság építési telekel­látásának rendjéről a közel­múltban minisztertanácsi ha­tározat jelent meg. A Mi­nisztertanács döntése szerint az építési telekkel való gaz­dáik; lás a helyi tanácsok feladata. A tanácsok — a jogszabályok keretei között — többfajta telekgazdálko­dási feladatot látnak el. Az állami telkek tartós haszná­latba adásánál figyelembe kell venni, hogy az építési telkek az építkezni kívánók — lakás-(üdülő-)építő szö­vetkezetek, valamint építő­közösségek tagjai, illetve magánszemélyek részére ad­hatok, tartós használatba, feltéve, hogy a magánszc- •mályek nem esnek telek-, lakás- és üdülőtulajdon-szer­zési korlátozás alá vagy ez alól felmentést kaptak. A tartós használatba ad­ható állami építési telkek kijelölése es a használati» adás feltételeinek meghatá­rozása a helyi tanácsok végrehajtó bizottságának fel­adata. Ilyen kijelölést vég­zett legutóbb a Bogácsi Ta­nács V. B., amikor lakóház- építésre és kisebb mérték­ben hétvégi ház építésére je­lölt ki telkeket. Az állami építési telket csak beépítési kötelezettséggel lehet tartós használatba adni. Az. üdülő­telkeknél ennek a kötele­zettségnek az előírása a he­lyi tanács vb döntése alap­ján mellőzhető. Az állami építési telkek tartós haszná­latba adásakor általában egyszeri használatba vételi díjat kell fizetni. Ennek mértéke a forgalmi ár körüj. mozog. A használatba vételi díjra előleg befizetését is lehet kérni. Azt javasoljuk, hogy teleldgényét szívesked­jen az illetékes helyi tanács Tb-hez beadni.

Next

/
Thumbnails
Contents