Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-08 / 83. szám
T984. épftlis 8., vasárnap tSZAK-MAGYARORSZAG S Újszerű gondolkodásra, magatartásra van szükség Beszélgetés dr. Eleki Jánossal, a TÓT főtitkárával A mezőgazdaság számára kiemelkedően fontos időszakban kerestük fel dr. Eleki Jánost, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkárát. Ismeretes, hogy a közelmúltban fejeződtek be a zárszámadó közgyűlések az ország 1285 mezőgazdasági, illetve 130 halászati és szakszövetkezetében, szövetkezeti közös vállalatánál. Ez a tapasztalatok összegezésére, az elmúlt időszak átfogó értékelésére készteti agrárágazatunk országos vezetőit. A mind nagyobb ütemben kibontakozó tavaszi munkák önkéntelenül is a napi és a jövőbeni tennivalókra irányítják a figyelmet. — Bevezetőül kérjük összegezze a küldöttgyűlések, zárszámadó közgyűlések legfőbb tapasztalatait. — A szövetkezetek vezetői, szakemberei a tagsággal együtt szinte mindenütt — s nemcsak a hat aszályos megyében — így fogalmaztak: rendhagyó esztendőt hagytunk magunk mögött. Több összetevő együttes hatására országosan jelentősen csökkent a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredménye. Az okok közé tartozik, hogy a közgazdasági szabályozórendszer szigorodása tovább differenciálta a szövetkezeteket; az aszály következtében több megyében nehéz helyzetbe kerültek azok a tsz-ek is, amelyek korábban kiváló eredményeket értek el. Az elért 17.1 milliárd forint nyereség az 1082. évinek 82.6 százaléka. Csongrád, Szolnok, Békés, Borsod. Szabolcs és Vas megye közös gazdaságaiban csökkent legnagyobb mértékben a nyereség. S még egy adat, ami jelzi a gondokat: az összes pénzügyi hiány elérte a 2.1 miüiárd forintot, ebből egymilliárdot a szövetkezetek saját forrásból rendeztek, a fennmaradt veszteség össziesen 1,1 milliárd forint, amely csak külső forrásból rendezhető, ez csaknem háromszorósa a tavalyelőttinek. — Ezek ismeretében azt mondhatjuk, hogy a ■ termelőszövetkezetek, s tagjaik kevésbé optimistán készültek az idei gazdasági évre? — Az 1984. évi gazdálkodásra való felkészülést a termelőszövetkezetek nagy többségében offenzív magatartás jellemezte. Természetesen a termelés folyamatosságához, az idei gazdálkodásra való viszonylag zökkenőmentes felkészüléshez — mint például a műtrágya, a növényvédő- saer és a gépek vásárlásához — az aszálysújtotta közös gazdaságok jelentős külső segítséget is kaptak. A kormányzat az érdekképviselettel egyetértésben a földadó és a jövedelemadó mérséklésével, valamint hitelekkel támogatta a tsz-eket, amelyek ezenkívül közös szövetkezeti pénzalapokból is részesültek. Mindezek ellenére igaz, hogy a termelőszövetkezetek egy része — és nemcsak az aszálysújtolta tájon működök — nem kezdték gond nélkül av. idei esztendőt. Fokozza a gondokat, hogy a 80-as évek gazdaságpolitikai követelményei a korábbitól jelentősen eltérő magatartást, gondolkodást igényelnek a szövetkezeti vezetéstől és tagságtól.- Ez a váltás nem zökkenőmentes. objektív és szubjektív feltételek is befolyásolják. Ezzel összefüggésben egy példát említenék: ha szórványosan is, de még mindig fellelhetők a termelőszövetkezetekben a pénzügyileg nem kellően megalapozott, a reális igényeket felülmúló fejlesztésekre irányuló törekvések. Az ilyen túlzott igények visszafogása, a rendelkezésire álló fejlesztési források nagyon ésszerű, takarékos és célratörő felhasználása, ugyanakkor a vállalkozási készség fenntartása mozgalmunk egyik jelentős tartaléka. — Jól ismert a közvélemény előtt, hogy a mezőgazdasági kormányzat kiemelt hangsúlyt helyez a gabona- és húsprogram teljesítésére. Milyen tennivalók hárulnak ennek kapcsán a tsz-ekre? . — Ismeretes, hogy ez a két program 15 millió tonnányi gabonatermés elérését, s k valamivel több mint 2,3 millió tonnányi vágóállat és állali termék előállítását foglalja magában. Döntő mértékben a termelőszövetkezetekre hárul e két feladat teljesítése, hiszen az ország gabonatermésének 83—84 százalékát tsz-ekben állítják elő. A szövetkezetek árbevételében és nyereségéljen meghatározó a gabonaágazat. — Mivel az őszi időjárás nem volt kedvező a vetésre, ezért fokozott jelentősége van a kalászosok jó minőségű fej trágyázásának, korszerű tavaszi ápolásának. Ami a kukoricát illeti, fontosnak tartom, hogy a tervezett vetésterületen idejében és magas fokú technológiai fegyelem mellett kerüljön földbe a mag. Követendő példa lehet, hogy az üzemek korszerű gépeiket kölcsönadják egymásnak. A gabonaprogram szövetkezeti tennivalóihoz tartozik a biológiai alapok javítása, az üzem- es munkaszervezés korszerűsítése és a személyes érdekeltség fejlesztése. ' — A húsprogram keretében a mérsékeltebb termelésnövekedés és az állatállomány szinten tartása, valamint a minőségi árutermelés mellett az idén még fokozottabban előtérbe kell helyezni az állattenyésztésben rejlő belső tartalékok feltárását. Így például a szaporulati mutatók növelésére, az elhullás csökkentésére, a napi súlygyarapodás fokozására., s a takarni ányértekesnés javítására kell törekedni. Az állattenyésztés termelési szerkezetének kisebb mértékű módosítása azt. jelenti, hogy bővíteni kell a legeltetésre alapozott húshasznú szarvasmarha- és juhtar- tás részarányát. A sertésállomány fenntartása, s ezzel egyidejűleg a termelési költségek további csökkentése szükségessé teszi a háztáji és a nagyüzem kapcsolatának fejlesztését. Ügy vélem, célszerű fokozatosan felváltani a korábbi hagyományos háztáji termelést a szakosított, teljesen integrált árutermeléssel, mint ahogy azt már csaknem 300 tsz-ben megvalósították. Így például Baksán, Kábán, Mágo- cson, Nagyrédén s Öcsén. — Az 1984. évi népgazdasági tervben fél százalékkal többet kell teljesítenie az ágazatnak, mint a kiugró 1982-es esztendőben. Véleménye szerint hogyan lehet ezt elérni? — A szabályozórendszerhez való gyors alkalmazkodással egy időben több dolgot kell megoldani. Kiemelkedően fontos a hatékonyság és jövedelmezőség növelése, a biológiai, természeti, földrajzi feltételei': jobb kihasználása, a fajlagos termelési hozam növelése; a célszerű élőmunka és energiafelhasználás. Még így, távirati stílusban is sokáig sorolhatnám a teendőket De minthogy ezeket a tsz-ek vezetői és tagjai is jól isménk, csak egyet emelek ki még közülük, a szövetkezeti demokrácia további fejleszr tését Hiszen minden nagyratörő program csak akkor valósulhat meg, ha a tagság aktivitása, cselekvőkészsége fokozódik — mondotta befejezésül dr. Eleki János, a TOT főtitkára. n. s. Ha néhány évvei ezelőtt egy vállalat éves mérlegében a Lermelési értékre vonatkozó terv-, illetve tényszámok megközelítően azonosak voltak, már-már bizonyosak lehettünk abban, hogy a másik. a nyereséget jelölő rubrikában is tisztes haszonról beszélnek a számok. Ma viszont egyáltalán nem biztos, hogy elegendő csupán a termelési értéktervet teljesíteni' újfajta kritériumai vannak a nyereséges gazdálkodásnak. Konkrét példaként említhetjük a Kazincbarcikai Hab- selvem Kötöttárugyárat, ahol tavaly az előirányzottól 2 millióval többel, összesen 532 millió forint termelési értékei állítottak elő. a nyereség mégis 20 százalékkal kevesebb lett mint amire számítottak. Török János igazgató elmondotta: munkájuk nyereségtartalmát több tényező együttesen csökkentette. Ismeretes. hogy a szükséges alapanyag 75—80 százalékát tőkés importból szerzi be a Vállalat. Az alapanyagárak tavaly emelkedtek, a késztermékek ára viszont alig változott,-A másik, nem kevésbé elhanyagolható körülmény, hogy korábban főként nagy szériában termeltek, mostanság viszont a nagy' sorozatú gyártás ritka, mint a fehér holló. Külföldön és itthon sem örülnek az asszonyok annak. ha minden üzletben ugyanaz a választék. A kis szériában készülő termékek egyben bonyolultabbak, munkaigényesebbek is. Ebben a helyzetben a munka termelékenységének növeléséhez alapvető érdeke fűződik a gyárnak. El is határozták tavaly, hogy nyolc százalékkal növelik egy év alatt a termelékenységi mutatót. Átszervezték a varrodát. bevezették a konfekció- iparban korszerűnek számító, úgynevezett szekciós gyártást. A helyzet az idén sem lesz könnyebb, nem várható a munkát befolyásoló, külső tényezők kedvező változása. A termékösszetétel jellege a tavalyival azonos marad. Alsóruházati cikkek és több blúz. Illetve szabadidőruha gyártását tervezik. Emelteti szeptemberig el kell készíteniük több mint félmillió darab iskolaköpenyt, a bedolgozók segítségével. A két- műszakos munkarend lesz továbbra is a meghatározó, de növelik az egy műszakos munkahelyek számát is. Ki»A gyógyszerek mintegy 60 százalékát a gyárakban készítik. A nem gyárilag készített gyógyszereket az orvos utasításának megfelelően vagy receptgyűjtemény szerint a gyógyszertárakban készítik el. A nemegyszer 5— 10-féle gyógyszer-alapanyagból összeállított gyógyszerkeverék adagoltan, kapszulába töli ve. mint oszlott porkészítmény kész gyógyszer formájában, kerül a beteghez. Ez a munka nagy figyelmet, pontosságot kíván a gyógyszerészektől. Felvételünkön Farkas Sándorné és Kovács József né gyógyszertári asz- szisztensek a miskolci Petőfi gyógyszertár Petőfi szocialista brigád tagjai munka közben. Fotó: Pásztor Károly Érlelődik a bor a mádi pincékben Ahhoz, hogy a mustból jó bor legyen, különféle borászati szakmunkákat (fejtés, derítés, szűrés) kell elvégezni. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság Borkombínát jához tartozó területen 16 felvásárló pincészet végzi a borok kezelését, tárolását. Az egyik legnagyobb pincészet Mádon található. Itt 36 ezer hektoliter bort tudnak egyidejűleg tárolni. A borokat általában 3—4 év után szállítják a palackozóüzembe, ahol egy utólagos kezelés, szűrés után töltik üvegekbe a híres nedűt. A mádi pincészetben száraz típusú borokat érlelnek. Mint azt Schmidt János pincevezetötő! megtudtuk, az elmúlv évi termésből érlelődött bor második fejtése megtörtént, s a szűréssel is hamarosan végeznek. A bor minősége jó. sőt kellemesebb, „tisztább” ízű. mint amit az .előző évben érleltek. A jobb minőség a tavaly első ízben bevezetett szüretelési „szabályozásnak” tudható be. A borkombinát létrejöttét megelőzően Mádon palackozóüzem is volt. A későbbiekben a palackozó a szűkös hely miatt átköltözött Tolcs- vára. Az így üresen maradt helyiségek azonban nem maradtak kihasználatlanul: díszdobozokat készítenek itt. Azoknak a dolgozóknak biztosítottak ily módon elfoglaltságot. akik egészségi okok miatt már csak könnyebb munkát végezhetnek. Több- féle dobozt állítanak itt ösz- sze a különféle borok díszes csomagolásához. Szükség van erre a tevétkenységre, hiszen ma már szükséges az esztétikus csomagolás is. Mert a jő bornak is kefl a cégér! \ gyermekes dolgozóikat szeretnék itt tartani ezzel a lehetőséggel. Nem vették le a napirendről a termelékenység javítását sem. Ellenkezőleg: erre a célra összpontosítanak minden intézkedést. Feladat a próbagyártások tapasztalatainak jobb hasznosítása a szalagmunkában. A havi programokat részletesebben akarják megismertetni a dolgozókkal, akiket anyagilag- is jobban érdekeltté' tesznek a jó munkában Egy hónappal ezelőtt 1—1.50 forintos kategória- béremelést hajtottak végre, a tavalyi mozgóbér jelentős részét beépítették az alapbérbe. D. H. Nem mindegy, mi, mibe kerül Önelszámolási rewlszei a BVK-ban Javítja-e a vállalat gazdálkodásai, meg ludja-e újítani a működését, képes-e érzékeltetni a külpiac változásait az üzemrészekkel egy belső átszervezés? Ez volt a kérdés a Borsodi Vegyi Kombinátban az olajválságot követően. amikor kiderült, hogy egy korábbi árszinthez képest. rövid idő alatt az alap- anyagárak a többszörösére emelkedtek, így a vállalat eg eszére egyre nagyobb terhek rakódtak. — Már 1974-ben felmerült, hogy változtatni kell a belső struktúrán — mondja dr. Varpa Péter, számviteli főosztály vezető. — Természetesen, eleinte nem önelszámolási rendszerre gondoltunk, csak egy erre utaló kísérleti é, de ezzel is mész - sze megelőztük a kort. Miért volt erre szükség? — kérdezhetné a közgazdaságban járatlan olvasó. A válasz: csak ez a módszer teheti érzékennyé egy ilyen nagy vállalat üzemeit a költségváltozásokra. A tény, hogy az első kísérlet a kaprolaktámüzem- ben 1975-ben kezdődött, és annak pozitív tapasztalatai alapján az új módszert 1978- ban a műtrágyagyárban is bevezették. Nos, az új belső elszámolási rendszer valóban „hozta” a várakozásokat, hiszen ennek segítségével az üzemrészek érezték, észlelték, hogy egy bizonyos mennyiségű késztermék előállítása esetén a felhasznált alapanyag, energia- és egyéb költségek végül is mennyit érnek, azaz konkrét valósággá vált a hatékonyság foga Ima. Ez nyilván ama inspirálta az üzemrészeket, hogy valóban gazdálkodjanak, anyaggal, gépjjel, fejlesztéssel, felújítással és a döntésekkel is. Ugyanis együttesen ezek jelentik azt az érdekeltsegi rendszert, amit ki-ki érzékel a borítékjában, hiszen a mozgóbéreknek bizonyos százaléka a hatékonyság javulásával nagyon is összefügg. 1982 nyarán döntött úgy a vállalat vezetése, hogy az eddigi tapasztalatok alapján, a gyár valamennyi üzemében bevezeti az új elszámolási rendszert. A technológiai adottságokat figyelembe véve négy önálló egységet, a műtrágyagyárat, pvc-gyárat. műanyagfeldolgozó • üzemet és az intermedier gyáregységet választották külön, önálló költséggazdálkodás szempontjából. Bár a vállalat új belső irányítási rendszerének kialakításában a mostani szoros szabályzók nem kedveznek, de mint a fdosztályvezető hangsú lyozta, a módosítás a gyáregységeket már egy következő szakaszra készíti fel. Most ugyan még nincs lehetőség arra, hogy az anyagi elismerés terén számottevően változtassanak, de arra már van mód, hogy a ráfordítások csökkenjenek, és olyan új szerkezeti változások jöjjenek létre, olyan erdekelt- ségi körök alakuljanak ki, például a közvetlen termelési feladatok vállalásával, amelyre korábban nem volt mód. Tény, hogy ez a változás érezhetően kihat az. újításokra. az anyaggazdálkodásra, az import anyagok helyetiesitésere es mas költségérzékeny területekre is. Most ugyan a beleszólás még korlátozott, hiszen például a fejlesztési pénzek elosztása is csak részben történhet az üzemekben, de a jövő útja mindenképpen a jelenlegi gyakorlat továbbfolytatására irányul. Ez pedig néhány év alatt jelentős szervezeti változással járhat. — A gyárban egyelőre a tanulóidőszak korát éljük — mondja a főosztályvezető. — Részletes elemzések ugyan még nincsenek, de néhány adatunk már van, és ezek egyértelműen az önelszámoló rendszer -életképességét igazolják. A BVK az elmúlt évben, a korábban jóváhagyott tervek alapján körülbelül 3—406 millió forintos nyereséggel számolt. Ezzel szemben a teljesítés 420 millió forint volt. Ha hozzáteszem azt, hogy a terv kimunkálásának idején meg nem számolhattunk az import drasztikus csökkentesével es a szigorúbb feltételekkel, akkor azt kell mondanom, hogy ez az eredmény lényegesen jobb. mint amit számszerűen mutat. Igen kedvező volt az is, hogy az üzemrészek külön-külon már az első hónapok után jelezték a többletköltség csökkentésének lehetőségeit. Korábban senkit nem érdekelt, ki tisztítja ki példáuL az áruszállító tartályokat, ma már ezzel Is törődnek; minden üzem felmérte, nyilvántartja, hogy ne háruljon rá olyan költség, amely nem feltétlenül szükséges a termeléshez. Az üzemek is arra törekedtek, hogy szisztematikusan javítsák a gazdálkodás teltételeit. Ez pedig arra vezetett, hogy valamennyi vállalati alap: a részesedési, a jóléti, a lakásépítési és a fejlesztési is sikeresebben alakult, mint a tÄ-vezett. és mindezek egv- értelműen jelzik — a nehézségek ellenére —. a Bcmsodi Vegyi Kombinát egy év alatt megerősödött, a teherbíróképessége fokozódott, és ezek alapján ma optimistábbak vagyunk, mint egy esztendővel korábban. Hajdú (iiiNt
