Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-07 / 82. szám
T984. április 7„ siomboí ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Ha megterem a vadkömény... ...próbálkozzunk fűsznnyelÉl! ’ Tibolddarócon a beszélgetést, mindig a szőlővel illik kezdeni! Pontosabban, az újságírónak itt a szőlő, bor hazájában először erről illik kérdezősködni. Nincs ez másképpen most sem. Haduk Miklóst, a Rákóczi Termelőszövetkezet termelési elnökhelyettesét először a vi- tis viniferáról faggatom. — A szakcsoporti művelésre kiadott szőlőterületeinken felül, a közösben százöt hektár termő és ötvenhat hektár új telepítésű szőlő- ültetvény művelése jelenti a feladatot. A metszéssel már végeztünk, jelenleg a kordon karók lekötésé és a Pm berendezések javítása tart. — Hogyan telelt a szőlő? — Szerencsére nem volt az idén nagyon hideg tél, úgyhogy a fagykár elenyésző. Ami a terméskilátásokat illeti, a rügyvizsgálatok szerint 1,8—2 a . rügytermékenységi együttható. Ez azt jelenti, hogy minden világos rügyben .átlagosan 1,8—2 fürt búvik meg. A szőlő mellett természetesen a Rákóczi Tsz szántó- területei is egyre népesebbek. Műtrágyát szóró, talajt előkészítő gépeket látunk itt is, ott is. sőt már a vetés is elkezdődött. — A 382 hektár őszibúza, « 150 hektár rét és az 50 hektár lucernás fejtrágyázása már megtörtént. Megkezdődött a tavaszi vetésű növények talajelőkészítése is, sőt niár a vetés is tart. Idén 3uo hektáron vétünk bairn a mustárt (brassicae junce). Ez « növény nagyon bevált, tavaly hektáronként 17 mázsával fizetett itt Darócon, szemben a 7—8 mázsás országos átlaggal, s anyagilag is kifizetődő, a napraforgó után a legpénzesebb növényünk volt. — Ezzel a területnagysággal úgy tudom e mustárféle legjelentősebb termesztőjévé vált az országban a daróci szövetkezel. — Ha így is van, nem a területi elsőségért termesztünk ennyit belőle, hanem azért, mert szereti a helyet nálunk. Ezen kívül kiváló elővetemény (tavaly a búza 4fi mázsával fizetett mustár elővetemény után), gyommentesen tartja a talajt, s nem zsarolja. Az is előnye, hogy egy év kihagyás után újra termeszthető azon a te-- rülétén, — Nyilván, e mustárnál elért sikerek szülték azt a döntést Tibolddarócon. hogy más gyógy-, illetve fűszernövény termesztésével it ■megpróbálkoznak. — Tulajdonképpen legpraktikusabb volna a kevés szántóterületünkön csak- gabonát termeszteni. Ám, nálunk a gabona — adottságainkból adódik — ráfizetéses. A napraforgó pénzes növény, viszont növényegészségügyi okok miatt 150 hektárnál többet nemigen tudunk belőle termeszteni. Hogy honnan jött a fűszeres gyógvnövénvtermesztés ötlete? Észrevettük, hogy Tibolddaróc és Kács között dús. vegetációban tenyésznek a gyógy- és vadfűszernövények. Mire következtet ebből az ember? Arra, hogy szeretik a helyet, a klímát. Ezért — no meg jövedelmezőségi szempontból — döntöttünk úgy. hogy a mustár mellett, idén hat, hektáron koriandert, tíz hektáron petrezselymet termesztünk magfogásra. Jövőre pedig valószínűleg belevágunk a konyhakömény termesztésébe is. (hajdú i.) Szerelem Ereztem, feleségem megsejtett valamit, őszintén szólva, még csak meg sem lepődtem, hiszen kapcsolatom eleiem nagy szerelmével hosszú évek óta tartott. Mivel ismernek is egy páran, mindig számítottam rá, hogy a dolog előbb-utóbb felesegem fülébe jut. Mégis, hogy évek óta tartó viszonyomról tudomást szerzett, a lelepleződéstől való félelem valahogy elvesztette jelentőségét. A titok semmivé foszlósa lehet az oka, az, hogy kedves titkunk immár többé nem titok, sót, ország-világ tudomást szerezhetett róla? Mikor évekkel ezelőtt megismerkedtünk, másként képzeltem el az egyszer óhatatlanul is bekövetkező válság pillanatát. Am, abban az időben még hajlamos voltam elhinni, hogy a mi kapcsolatunk komoly, életreszóló szerelem, amilyen ezer között',-egy ha akad. Aztán tellek az évek, mind jobban megismertem, egyre jobban szerettem. Ritka, ám annál becsesebb közös élmények finom pókhálószálai kötőitek össze bennünket. Az együttlét izgalma, egyesülésünk gyönyörrel és feszültséggel teli pillanatai mind-mind olyan csodához juttattak, amely egyre inkább kiteljesítette a kezdetben csak futó ismeretségnek, afféle könnyű kis kalandnak induló kapcsolatunkat. Evek alatt erősödött bennem az elhatározás, bennünket Isten is egymásnak teremlelt. nekünk, ha már így egymásra találtunk, együtt kell leélnünk az életet, ö az esztendő legszebb hónapjait töltötte mindig velem. Februar közepétől egészen júniusig, aztán távozott, bölcsen átengedve helyét másoknál;, hogy félévi távoliét után. visszatérve, friss szerelmeseh módjára, örülhessünk egymásnak. Most, midőn feleségem fölfedve titkunkat, még inkább rájöttem. mennyire szeretem Szeretem tapintatos természetet, hogy nem követel egészen magáénak, s ezért aztán lélekben egészen az övé vagyok Szeretem friss tavaszi kedvet, vidámságát, szeretem karcsú alakját, bőrének finom illatát, szerelem gömbölyűdé, kemény fehér húsai, szeretem lebbenö szökés haját, szeretem, szerelem .. A sors fura játéka, hogy feleségül mégis mást szereztem. Tulajdonképp nem bániam meg a választást, ám az izgalmas, gyönyörű órákkal teli kettős életemnek immár vége. Feleségem beszélgetésre hivott. Felpanaszolta, micsoda kellemetlen helyzetbe hoztam cn öt. csalódott bennem, tőlem igazán nem várta volna, hogy a háta mögött ezt teszem vele. Tudomásomra hozta, hogy kedvesem régóta ismeri, és javaslatomnak még a gondolatától is irtózik, mármint, hogy ha fény derült mindenre, ezentúl, ha nem is törvényes keretek között, de éljünk együtt szépen, hármasban. Felszólított, válasszak. Vagy ő. vagy az a másik. $ en habozás nélkül a zöldhagyma mellett döntöttem. (csendes) A gazdaságirányítási rendszer mint köztudott — mindazon szervezetek, módszerek és eszközök ösz- szessége, amelyek segítségével az állam megszervezi a népgazdaság tevékenységét, megvalósítja gazdaságpolitikai céljait. 1968-ig direkt irányítás útján zajlott ez a folyamat, majd a reform bevezetésekor tértünk át a közvetett szabályozásra, melyeknek elemei és formái azóta is állandó mozgásban vannak. Hogyan lehet az adott szabályozók között dolgozni? Erről beszélgettünk a szerkesztőségben, a BAÉV vállalkozói és műszaki igazgatójával, Dudla Balázzsal, az Ózdi- Kohászati Üzemek gazdasági igazgatójával, dr, Almassy Józseffel, a bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezet terv- és üzemgazdasági osztályvezetőjével, Nye- mecz Jánosáéval és a PM megyei Ellenőrzési Igazgatósága igazgatójával, dr. Rózsa Ernővel. Szerkesztőségünket Szendrei Lőrinc képviselte. — Vannak vélemények, melyek szerint a korábbi direkt irányítási rendszer talán nem volt olyan szigorú, mint a mostani szabályozók közötti gazdálkodás. DUDLA BALÁZS: — Ha a szabályozásnak, illetve a gazdaságirányításnak erről a két formájáról beszélünk, akkor látnunk kell, hogy számos területen hordozzák egymás elemeit. A direkt, vagy az indirekt irányítási rendszer a jobb? Azt hiszem, ez nem is képezheti vita tárgyát, legfeljebb a szabályozás mértékéről, és módszereiről lehet vitatkozni. Vannak, akik lényegesen nagyobb gazdálkodói szabadságot kívánnak, és több toleranciát igényelnek az államtól. Csakhogy, amikor a gazdasági egyensúly, é? a fizető-, kepesseg megtartása kerül elöterbe. akkor helyes,, ha a kormány közvetlen módszerekkel is beavatkozik, / DR. ALMÁSSY JÖZSEF: — Nagyon sokan szidják a gazdasági szabályozást. Én úgy érzem, hogy állami szerveink elsősorban az Állami Tervbizottság és a Gazdasági Bizottság, mint operatív irányítók, a gazdasági szabályozásnak éppen a rugalmas módosításaival teremtették meg a fő politikai és gazdasági célkitűzéseink megvalósításához szükséges eszközöket. NYEMECZ JANOSNE: — A mostani szabályozás általában nagyon sújtja a mezőgazdaságot és különösen azt a kategóriát, amelybe a mi termelőszövetkezetünk is tartozik. DR. RÓZSA ERNŐ: — Milyen kritikák illetik a szabályozó rendszereket? Bonyolultak és túlságosan gyakran és gyorsan változnak. Mindkettő természetes, hiszen biztosítani kell a gyakran és gyorsan változó helyzethez igazodó céljaink megvalósítását. Miért összetettek? Mert maga a gazdálkodási folyamat is összetett. Különböző — társadalmi, vállalati és egyéni — érdekeket kell összehangolni, mindeközben erősen korlátozódtak a piaci lehetőségek, és ezért a piac egyes szerepeit is a szabályozók elemeivel kell pótolni. — Gyakran emlegetett fogalom a vállalati önállóság. Mekkora és milyen jellegű önállóságra van lehetőség a szabályozók keretei között? NYEMECZ JANOSNE: — A gazdálkodási önállóság megvan, ha azt nézem, hogy ki tartja kezében a döntés jogát. A direkt irányítási rendszerben jórészt végrehajtó szerepük volt a termelőszövetkezeti vezetőknek. Ma a fejlesztések$ i g g MM Dudla Balázs, dr. Almássjr József, Nyemecz Jánosné, dr. Rózsa Ernő, Szendrei Lőrinc. Szerkesztőségi beszélgetés A szabályozók szerepe a gazdálkodás irányításában ben, az új termékek termelésének kiválasztásában benne van a kockázat vállalása is. Nemcsak a piac gyors változása hozhat nehéz helyzetbe gazdálkodó egységeket, hanem — ahogy azt a tej- es a gabonatermelés premizálásénak alakulása is bizonyítja — a szabályozók módosítása is. DUDLA BALÁZS: — Olyan önállóságot nem le hét elképzelni, amely függetleníti magát attól a környezettől, amelyben él. Annak érdekében, hogy a szabályozók által szorított gazdálkodásban növelni tudjuk .a hatékonyságot, megfelelő. érdekeltség! rendszert is ki kell alakítani. Vállalatunk például megpályázta a kísérleti bérgazdálkodás rendszerét, aminek az a lényege, hogy a vállalati aiapokat változatlannak feltételezve, a hatékonyság, a termelés és a nyereség, növekedését díjazza, és felső plafont nem határoz meg bérszínvonalban. DR. A LM ÁS SY JÓZSEF: — Csatlakozom Dudla Balázs véleményéhez. Nem lehet teljes körű és mértékű vállalati önállóságot elképzelni. Az állam által mindenkor érvényesített köz- gazdasági szabályozókon belül és azokkal teljes összhangban megvan a vállalati vezetők önállósága. Példa erre, hogy minden vállalat, ma már saját maga készíti el tervét, amit csak az üzemi demokrácia fórumainak segítő véleménye befolyásol, vagy korlátoz. DR. RÓZSA ERNŐ: — Az önállóság kérdéskörében nagyon lényeges elem a helyzetek gyors felismerése, és a tenniakarási vágy. Szemléletváltásra van szükség. Minden területen, minden egyes dolgozóval tudatosítani kell. hogy mi, mennyibe kerül, milyen teljesítményért mit várhatnak el. — A fejlesztési alapok csökkentése nem szüli-e azt a veszélyt, hogy néhány esztendő múlva a jelenleginél is nagyobb nehézségekbe kerülnek a gazdálkodó egységek? DUDLA BALÁZS: — Vállalatunknál arra törek-- szünk. hogy amíg nincsenek nagyobb pénzeszközök újabb fejlesztések, beruházások megvalósítására, addig erősítsük a kutatási munkát. NYEMECZ JANOSNE: — A termelőszövetkezetekben a fejlesztések jelenlegi nagyfokú korlátozása negatívan befolyásolja a majd következő évek termelését. Egy-két év és előlegednek a gépeink, az epületek állagáról most nem is beszélek. DR. ALMASSY JÓZSEF: — A hetvenes években több beruházás és fejlesztés valósult meg az ózdi kohászatban. Az ezekre kapott hitelek törlesztési kotelezettsegei egybeestek a szabályozók szigorodásával. Emellett kaptunk uiabb hiteleket is, melyeket a nyersvasgyártás korszerűsítésére, a fajlagos kokszfelhasználás csökkentésére és a salakfeldolgozó építésére fordítunk. Ezek azt jelentik, hogy nem kilátástalan az ÓKÜ fejlesztési lehetősége. DR. ROZSA ERNŐ: — Tény, hogy visszafogtuk a fejlesztéseket, beruházásokat-és olyan helyekre koncentráltuk a pénzforrásokat, melyekből a leghatékonyabban juthatunk nyereséghez. — A szabályozók milyen mértékben érintik a dolgozók jövedelmét? DR. ALMASSY JÓZSEF: — Ahhoz, hogy egy vállalat munkaerőmeglartó-ké- pessége szinten maradjon, vagy javuljon, nemcsak a munkabérekkel, hanem a munkahelyi körülményekkel, a munkásvedelemmel es a különböző szociális juttatásokkal is intenzivebben kell foglalkozni. Az ózdi kohászaiban a bérfejlesztés 2.2 százalék. Kormányzati szerveinknek indokolt lenne a központilag biztosított bérszínvonal mértékét közelíteni az árszínvonal változásaihoz. mert egyébként a relatív bérelmaradás tovább nő és visszafoghatja a belső erőfeszítéseket. DR. RÓZSA ERNŐ: — A szabályozás megdrágította a munkaerőt. Nőtt a társadalombiztosításra fizetett arány, amivel az még mindig nem vélt önfinanszírozóvá. Itt is kiderül a cél: a hatékonyabb foglalkoztatás. Azt kellene ennek *s.d a szabályozásnak biztosítani, hogy minden vallalat csak annyi dolgozót fog- lalkoztassón, amennyi a termelés adott szintjéhez feltétlenül szükséges és elegendő, de ez meg mindig nem jelenti azt a veszélyt, hogy munkanélküliségnek kellene fellepni, hiszen tekintsünk csak. a munkaerő-keresletet mutató hirdetésekre. NYEMECZ JANOSNE: — A mezőgazdasági dolgozók foglalkoztatottságát, biztosítani kell, hiszen ehhez kötődnek a jogosultságok: a szabadság, a háztáji. Csak a költségek csökkentésével tudunk eredményeket elérni. A jövedelem növelésére a mező- gazdaságban is alkalmazzák a különböző vállalkozási formákat. — Kulcsszavunk ma s vállalkozás. Milyen a txi!- lalkozó vallalat? DUDLA BALÁZS: — A meglevő termékek továbbfejlesztése, a technikai adottságokhoz igazodó új termékek gyártásának bevezetése, és az előretekintő kutatás kifejlesztése... NYEMECZ JANOSNE: — Minden területen az ex- tenziv irányba kell vinni a termelést. Meg kell akadályozni a termőföld további csökkenését, meg kell művelni minden területet. Előbbre kell lepni a háztáji tevékenységben és további lehetőségeket biztosit a részesmüvelés növelése. DR. ALMASSY JÓZSEF: — A vállalati gazdasági munkaközössegekkel, kisvállalatokkal foglalkozó kormányrendelet nagyon célszerű, mert olyan munkaerő-tartalékok felszabadítására ad lehetőséget a hatékonyság javítása érdekében. amit az adott bérrendszeren belül nem lehetett megoldani. Ezzel együtt látni kell azt is. hogy a fő termelést nem lehet gmk-kal elérni. Milyen a vállalkozó vállalat? Olyan, amely a ráháruló feladatokat maradéktalanul ellátja. DR. RÓZSA ERNŐ: — A vállalati eredményesség lehetőségeit kell figyelembe. venni, miközben a termelési eszközök és a szabályozók lehetőségeihez alkalmazkodnak a gazdálkodásra vállalkozók. /
