Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-01 / 78. szám
1984 április 1-, «a sä map ÉSZAK-MAGYAR0RSZAG5 A tekintélyről Al értékrendek formalodasa, változóba, Ka úgy tetszik, átértékelése olyan folyamat, amely alól nem kivétel a tekintély sem. Az idősebbek saját élményanyagukból, a fiatalok ocdig történelmi ismereteik alapján emlékezhetnek azokra az időkre, amikor a tekintélyt a nagyobb darab föld, az öröklött, vagy bármily módon megszerzett gazdagság, a társadalmi ranglétrán elfoglalt hely, netán a beleszületés motiválta. Ezeket a szembetűnő társadalmi igazságtalanságokat sorsfordulónk elseperte még akkor is, ha a jó értelemben vett tekintélyeivel sérti a régen volt berögződések mába mentése. De nem ez a jellemző, bár esetenként kísért az imént említett káros tekintélyelv mai életünkben is. Nemrégen hallottam Borsod egyik intézményi vezetőjétől, hogy ma mór csak az idegenlégióban és hellyel-közzel nálunk tapasztalható, hogy a magasabb beosztású vezető letegezi oz alacsonyabb poszton levőket anélkül, hogy az utóbbiak visszategeznék. Megint csak a közelmúlt egy fegyelmi eljárása során az érintettek azt próbálták bizonygatni, hogy a miskolci üzem művezetője, azért ütötte meg a rátámadó beosztottját, hogy megvédje mago és művezető társai tekintélyét. Néha kisért még az a szólás-mondás, mint a nagyon is rossz értelemben vett tekintélyelv káros jelensége, hogy mindig a magasabb beosztásúnak van igaza a vitában. Ilyenkor kétségtelenül nem az érvek és a tények, hanem a hatalmi szó a döntő, tehát: azért kell hangosan beszélni, mert meglehetősen foghíjasak az érvek. És az érveket hangerővel pótolják. A példák önkényesen kiragadott helyzeteket illusztrálnak, antidemokratikus magatartásformákat állítanak szembe. A tipikus inkább az, hogy napjainkban a tekintély kimondvo-kimondatlanul is szellemi és fizikai teljesítményekhez kötődik. Ebből adódik, hogy jobbító szándékok irányába ható törekvéseket lendít előre. Csakis így tudunk azonosulni azzal, hogy már az iskolában nem annak a gyereknek van tekintélye társai között, aki valahová oda született, annak megannyi látványos előnyével, hanem a jó tanulónak, a példásan segítőkésznek, a közösségi szellemű gyereknek. A munkahelyen, de különösen olyan beosztásokban, ahol a teljesítmény mennyiségét és minőségét egzakt módszerekkel lehet mérni, még kifinomultabb a jó értelemben vett tekintéfyelv, ami nem mond ellent a kornak, vagy az életútnak kijáró tiszteletnek. Bizonysága ennek, hogy az oly sok ezres üzemben, mint a két kohászat, vagy a DIGÉP, szinte név szerint ismerik a kiemelkedően jó acélgyártókot, a szakma művészeként emlegetnek kovácsokat, lakatosokat, és esztergályosokat. Betéve tudják azok. nak a nevét, akiknek keze alól nem kerül ki selejt. A tervező- irodában pedig azokra néznek fel, akiknek tudása nemcsak újat, hanem korszerűt is teremt. De egyáltalán a gondolkodó típusnak van ma, és holnap még inkább ennek lesz tekintélye. Annak, oki egyéni boldogulása közepette is azonosul a közösség érdekeivel és haladásával. Ismerek pártmunkást, akinek, azért van tekintélye „lent" és „fent", mert nemcsak szókimondó, hanem kifinomult érzéke van a politikához, az emberek örömeihez és gondjához; arról beszél, ami akkor, és ott foglalkoztatja környezetét. Ha vesszük a fáradságot, hogy akár csak gondolatban is áttekintsük, honnan Indultunk és hová jutottunk meglevő és valós gondjainkkal együtt, nem lehet szem elől téveszteni azt a minőségi változást, amely átértékelte, mondjuk alig fél évszázad alatt a tekintély foqalmát. Ez bátorít arra, hogy az elcsattanó pofon, akárcsak a lefelé tegezés feudális voltát csupán jelenségnek, ritka, bár káros jelenségként fogadjam. Ugyanakkor a szakmai, politikai és emberi értékek alapján kitermelődő tekintélyt, életünk minőségét befolyásoló tendenciának tekintsem. Paulovits Ágoston Vörösbor-fesztivál Baimesállapító izotópok A magfizikai kutalá- 0 .sok eredményeként ma már sokfajta radioaktív izotópot állítanak elő. Ezzel újabb diagnosztikai módszer adódott az orvostudomány számára, olyan eljárás, amellyel egyszerűbben lehet követni a szervezetbe jutó anyagokat a bevitel pillanatától a kiürülésig. Az izotópos vizsgálat azon alapszik, hogy a szervezetbe kerülő anyagoknak kémiai és biológiai hatása akkor sem változik meg, ha azok sugárzók. Olyan kis mennyiségű sugárzás is elegendő a vizsgálathoz, amely az emberi szervezetet lényegileg nem károsítja. A fejlődőben levő szervezet azonban erősen sugárérzékeny, s ezért a terhes anyák és a gyermekek izotópos vizsgálatát lehetőleg elkerülik. A radioaktív izotópok diagnosztikai felhasználásának jó példája a szervezet jód-anyagcseréjében központi fontosságú pajzsmirigy működésének vizsgálata. Radioaktiv jódizotópot vízben oldanak, »mit megilatnak a beteggel. Ezután vizsgáló detektorral 2, 6. 24 és 48 óra múlva a pajzsmirigy felett megmérik a jódizofópok aktivitását. A szakorvosok a mérési adatokból, a különböző értékváltozásokból többféle tényezőre következtethetnek. Á radioaktív izotópokat annak a meghatározására is fel lehet használni. hogy valamilyen anyag a szervezetben, illetve va- milyen szerven belül hogyan oszlik el. Ily módon feltérképezhetők az egyes szervek, vagy akár az egész test. Nagy szerepet kaptak a radioaktív izotópok a vérkeringés vizsgálatában is. A vérpályán, valamint a pajzsmirigyen kívül is úgyszólván nines az emberi szervezetnek olyan része, ahol hasznos útbaigazítást ne adhatnának az izotópok. Az izotópdiagnosztikát kizárólag orvos alkalmazhatja. a szükségletnek megfelelő módon és mértékben. A radioaktív izotópokkal való bánásmód rendkívüli óvatosságot igényel. E célra speciális laboratóriumok vannak, különleges eszközökkel. Képünkön egy ilyen laboratóriumba nyelhetünk bepillantást. Ki, mit reklamál? Edelény ellátása Befejeződött a Sopronban rendezett nemzetközi vörösbort arany-, negyvenegyet pe- tartó eseményre egész Európából érkeztek érdeklődők, szakemberek. A kapcsolódó borversenyre 30 magyar, osztrák és csehszlovákiai gazdaság, illetve egyéni termelő 122-íéle vörös bort nevezett be. A borok két nemzetközi zsűri előtt vizsgáztak. A két bizottság 20 bort arany-, negyvenegyet pedig ezüstéremre talált méltónak. A verseny legsikeresebb hazai résztvevője a Villány—mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát volt: Végy mondjuk kétszáz kiló finomlisztet, százötven kiló kristálycukrot és negyven kiló vajat. Legyen a kezed ügyében legalább ezer darab tojás és huszonöt liter friss tejszín. Adva van kilenc embered és reggel 7-től délután 3-ig időd a fipom vaníliaillatban „megtermő” napi produktumhoz, a legalább ötvenféle süteményhez. A nagy fogyasztótáborhoz képest meghökkentően kicsi a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat 13-as számú edelé- nyj cukrászüzeme. Edelény- től Szögligetig, sőt Felső- zsolcálg is ez az üzem látja el az édesszájúakat megy- gyes. gesztenyés, kókuszos, diós, kávés és vaníliás, kré- mes süteményekkel. — Feleségem a helyettes, jómagam, mint egyetlen férfidolgozója ennek a tízfös kollektívának, vagyok a vezető — beszélgetünk a kam- rácskányi irodában Ramada Lászlóval — Ehhez a munkához mindannyian nagyon hűségesek vagyunk, brigádunk már vagy tizenöt éve hiánytalan. — Kis vonalas füzetet húz elő. — íme az •redményeink, amelyekre borai három aranyérmet nyertek. A Soproni Állami Gazdaság és a Közép-magyarországi Pincegazdaság két-két aranyérmet, a Badacsony vidéki Pincegazdaság, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, valamint a Szekszárdi Állami Gazdaság pedig egy-egy aranyérmet szerzett. Az ausztriai és í, csehszlovákiai vörös borok 8—8 aranyérmet vittek el. 1985-ben ismét megrendezik a fesztivált Sopronban. igazán büszkék lehetünk. Termelésünk lSKi8-ban egy esztendő alatt még csak 348 ezer forint volt, tavaly ugyanez 2 millió 743 ezerre alakult. S hogy egészen pontos legyek, ez a szám csak a nyersanyagérték, a forgalmazási. illetve eladási ár ennek több mint a duplája. A vállalaton belül az idén hatodszor lettünk kiváló üzem. és ötödször kaptuk meg a Vállalat Kiváló Brigádja címet. — A sukrászszakma a kívülálló szemében vonzó mesterség. A fizetséggel azonban igen kevesen vannak tisztában. — Talán ez a szerencse, mert akkor alig akadna jelentkező. Az átlagkereset nagyon kevés, alatta marad Virul a zempléni határ (Folytatás <tz í. oldalról) amiről kisebb-nagyobb kopár toltok árulkodnak. Az idejében végzett fej trágyázás és a kedvező időjárás talán segít még valamit az őszi búza- es árpatáblákon. Ahol erre kevés a remény, ott a kipusztult ősziek helyére tavasziakat vetnek. Egyébként ősszel az állami és szövetkezeti gazdaságok szinte minden talpalatnyi tőidet felszántottak, kitűnő munkával előkészítették a táblákat a tavasziak alá. Így most gyorsan haladnak a vetéssel. A mákot, borsót, tavaszárpát már földbe tették, helyenként a cukorrépa vetésével is végeztek. Es ha a mostani kedvező időjárás hatására a főid teljesen felmelegedett, hamarosan megkezdik — a tervek szerint nagy területen — a kukorica vetését is. Toka j-Hegy alján gyönyörűen rendbe tették a kordo- nos szőlőket. A Ids parcellákon és a nagyüzemi földeken egyaránt befejezték a metszést. A venyigék múlt ősszel jól beértek, és bár a történelmi borvidéken honos furmint és hárslevelű a fagyérzékeny fajták közé tartozik, a rügyek csak kismértékben károsodtak, mivel télen nem voltak hirtelen hőmérséklet-ingadozások és hosszan tartó erős lehűlések. A rügyek termékenysége csaknem azonos szintű — a borkombinát Tarcali Kutató Intézetének vizsgálata szerint — a rekord termest adott előző évivel. Látványnak is szép, olyan tiszta, gondozott mindenfelé egész Tokaj-Hegyalján a szőlő. A tavasai „rajt” tehát kitűnő, s most már a remény fokozatos erősödéséhez az évi munkák további gondos elvégzése, mindenekelőtt pedig kedvező időjárás szükséges. Mert bizony messze, nagyon messze van még a szüret ideje ... (h. j.) Köveit© betétállományát Kilenc és fél millió forinttal növelte betétállományát az elmúlt esztendőben a Tállya és Vidéke Takarékszövetkezet. A 13 hegyaljai község pénzügyeit intéző szövetkezet évről évre dinamikusan fejlődik, a jelenlegi betétállománya megközelíti a 75 millió, forintot. minden egyéb foglalkozásnak. Háromezer forint, s ebben már a jutalék is benne van. Központi bérfejlesztés is négy évvel ezelőtt volt utoljára. — Mégsem panaszkodhat, hogy nincs embere, sót...! — Nem is panaszkodom. Ezekről az asszonyokról, lányokról csak a legjobbakat mondhatom. Kitűnő szakemberek. Azt persze nem állítom. hogy nem kelne el több ember, mert süteményeinkre óriási az igény, a jelenleginek a háromszorosát is el tudnánk adni. Csinálnánk is szívesen, csak nincs hol. Minden! kinőttünk. Különösen a konyhát és a raktárai. — Reménykednek az épület bővítésében? Az államigazgatás átszervezése után új fejléc került az Edelényből érkezett meghívókra, tanácsi anyagokra, levelekre: „Edelény városi jogú nagyközség”. Nem csupán formai kérdésről van szó, hanem tartalmi változásról is. Ennek apró jelzéseként: mintha a lakók érzékenyebben reagálnának a nagyközség különböző jelenségeire. Nem mintha ezen a főként bányászokból, földmunkásokból álló településen bármit is elnéztek, „lenyeltek” volna, de most a „szótlan elmenés” még ennyire sem jellemző. Nem köszön vissza A városi jogú nagyközség szakmaközi bizottságának legutóbbi ülésén — melyen Lukács János titkár Alsó- zsolca és Sajószentpéler — Remény az van, anyagi fedezete a vállalatnak már kevésbé ... Talán, ha a helyi tanács is besegítene. — Ügy hallottam, maga cukrászdinasztiából került a szakmába? — Igen. Édesapám és annak testvére is cukrászok voltak, de hat testvérem közül egyetlen maradtam a cukrászszakmában. A vállalatnál 1957 óta dolgozom. Kazincbarcikán élek. kocsival járunk át ide naponta a feleségemmel. — Jön a húsvét. Mit hoz az ünnepi dömping? — Rengeteg túlórát. Ilyenkor két hétig egyfolytában két műszakban dolgozunk. Sajnálom is az asszonyokat, hiszen az ünnepre otthon is elő kell készülniük. — Volt-e már minőségi rekla mációjuk? — Soha. Pedig a mi ajtónk közvetlen az utcára nyílik, s annyira azért nem szívbajosok az emberek, hogy ne kopog janak ránk. ha nem ízlik nekik, amit sütöttünk. Tizenegy éve dolgozunk ezen a helyen, de még nem fordult ilyen elő. Keresztény Gabriella párt-, állami vezetőit is üdvözölhette — szintén érezhető volt ez a jótékony érzékenység. Már csak azért is, mert az áruellátásról esett szó a tanács kereskedelmi főelőadójának beszámolója, majd a hozzászólások révén. Milyen is Edelénynek és körzetének ellátása? Nagyjából megfelel a megyei átlagnak. (Erről tehetett említést dr. Sándor Dezső tanácselnök, a körzet országgyűlési képviselője is az ülésen.) Valamivel talán jobb is. Például tőkehúsból. Egyáltalán: az áruellátás az alapvető cikkekből kiegyensúlyozott itt is, időnként viszont hiányoznak azok a cikkek, melyek sajnos, máshonnan is. Az állami, a szövetkezeti, az állami kereskedelem egységeiben — ötvennél több boltról van szó — sok jó kereskedő dolgozik és akad persze néhány könnyelmű. Egyikükön sem igen múlik viszont az építőanyagok, a háztartási cikkek, a különböző iparcikkek gyengécske választéka. A grízé, a rétes- liszté talán már igen. Pedig az apró cikkek hiánya ugyancsak ingerli a népet. Például: nincs kerékpárgumi, függönykarika, locsoló, szúnyogháló (ez sehol sincs), kávéfőző, meg ilyesmi. Az ülésen többen szóvá telték az ellenőrzés fokozásának szükségességét, kérdezték — mint annyi más kereskedelmi témájú fórumon is —, hol a tisztességes haszonszerzés határa, különös tekintettel a magánkereskedőkre, a szerződéses boltokra? (Tényleg: hol van?) Megnyugtató válasz nem hangzott el itt sem, mint másutt sem. Kérték ellenben a szigorúbb, következetesebb ellenőrzést. Minden boltban. A tanács előadója — ugyancsak a szigorúbb ellenőrzések híve — ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy végzik az ellenőrzést, foltozzák is majd. legföljebb úgy jár. mint az egyik vállalati egységben. A szabálysértés tapasztalása, majd a szükséges eljárás lefolytatása után most már nem fogadják a köszönését. Lehetséges, hogy a jövőben majd növekszik a vissza nem köszönök száma, de ezt vállalnia kell. Piti ügyek Szeletelőgép. Arról a bizonyos gépecskéröl van szó, mely szépen szeleteli a szeletelni valót. De — a tanácskozáson elhangzottak szerint — ilyen gépecskét alig-alig látni a boltokban! Sokan csakis a szeletelőgép miatt keresik azt a boltot, melynek viszont kiterjed a figyelme erre a „beruházásra". Nem lehetne több helyütt is? Üveg. Ügy tűnik mégsincs rend az üvegvisszaváltásnál. Edelényben legalább hárman tették szóvá, hogy a boltokban sok bajt, problémát okoz a visszaváltás. A legtöbb helyen csakis azt az üveget váltják- vissza, amit ők is árusítanak. Kérték: a tanács adjon engedélyt az üvegvisz- szaváltásra valakinek, aki ezt vállalja, mert ez így nem megy. A tanács: ad engedélyt, ha valaki kéri, de nem kéri. Ezenkívül: szabálysértési eljárást indított, helyszínen bírságolt üzletvezetőt üveg vissza nem váltás miatt. Maradt minden a régiben. Húsdaráló. Legyen a vásárló szeme előtt, ne a belső helyiségben daráljanak — ki tudja mit? Rendelet van rá. De erről a húsdaráló nem tud, tehát marad hátul. Szén A szén minőségét többen panaszolták, de senki nem védte. Harminc-negyven százalék meddőről beszéltek. A szén vásárlója tehát nagy mennyiségű kőért, selejtért, rossz minőségű áruért fizet. Akkor pedig a bányász miért reklamál a boltban, vagy bárhol a rossz minőség miatt? — hangzott el a kérdés a tanácskozáson. (Mint ismeretes, Edelényben főként bányászok és földművesek cinek.) Reklamáljon persze a bányász is. tegye szóvá a rjis.sz minőséget. Meg a kereskedő, a tsz-dolgozö is tegye szóvá a meddőt. (Lehetséges: valahol a kettőnek köze is van egymáshoz.) Priska Tibor Vágy 25 liter tejszínt... Habos nyereség
