Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

1984 április 1-, «a sä map ÉSZAK-MAGYAR0RSZAG5 A tekintélyről Al értékrendek formalodasa, változóba, Ka úgy tetszik, átérté­kelése olyan folyamat, amely alól nem kivétel a tekintély sem. Az idősebbek saját élményanyagukból, a fiatalok ocdig történelmi ismereteik alapján emlékezhetnek azokra az időkre, amikor a te­kintélyt a nagyobb darab föld, az öröklött, vagy bármily módon megszerzett gazdagság, a társadalmi ranglétrán elfoglalt hely, netán a beleszületés motiválta. Ezeket a szembetűnő társadalmi igazságtalanságokat sorsfordulónk elseperte még akkor is, ha a jó értelemben vett tekintélyeivel sérti a régen volt berögződések mába mentése. De nem ez a jellemző, bár esetenként kísért az imént emlí­tett káros tekintélyelv mai életünkben is. Nemrégen hallottam Borsod egyik intézményi vezetőjétől, hogy ma mór csak az ide­genlégióban és hellyel-közzel nálunk tapasztalható, hogy a ma­gasabb beosztású vezető letegezi oz alacsonyabb poszton levő­ket anélkül, hogy az utóbbiak visszategeznék. Megint csak a kö­zelmúlt egy fegyelmi eljárása során az érintettek azt próbálták bizonygatni, hogy a miskolci üzem művezetője, azért ütötte meg a rátámadó beosztottját, hogy megvédje mago és művezető tár­sai tekintélyét. Néha kisért még az a szólás-mondás, mint a na­gyon is rossz értelemben vett tekintélyelv káros jelensége, hogy mindig a magasabb beosztásúnak van igaza a vitában. Ilyenkor kétségtelenül nem az érvek és a tények, hanem a hatalmi szó a döntő, tehát: azért kell hangosan beszélni, mert meglehetősen foghíjasak az érvek. És az érveket hangerővel pótolják. A példák önkényesen kiragadott helyzeteket illusztrálnak, anti­demokratikus magatartásformákat állítanak szembe. A tipikus in­kább az, hogy napjainkban a tekintély kimondvo-kimondatlanul is szellemi és fizikai teljesítményekhez kötődik. Ebből adódik, hogy jobbító szándékok irányába ható törekvéseket lendít előre. Csakis így tudunk azonosulni azzal, hogy már az iskolában nem annak a gyereknek van tekintélye társai között, aki valahová oda született, annak megannyi látványos előnyével, hanem a jó ta­nulónak, a példásan segítőkésznek, a közösségi szellemű gyerek­nek. A munkahelyen, de különösen olyan beosztásokban, ahol a teljesítmény mennyiségét és minőségét egzakt módszerekkel le­het mérni, még kifinomultabb a jó értelemben vett tekintéfyelv, ami nem mond ellent a kornak, vagy az életútnak kijáró tiszte­letnek. Bizonysága ennek, hogy az oly sok ezres üzemben, mint a két kohászat, vagy a DIGÉP, szinte név szerint ismerik a ki­emelkedően jó acélgyártókot, a szakma művészeként emlegetnek kovácsokat, lakatosokat, és esztergályosokat. Betéve tudják azok. nak a nevét, akiknek keze alól nem kerül ki selejt. A tervező- irodában pedig azokra néznek fel, akiknek tudása nemcsak újat, hanem korszerűt is teremt. De egyáltalán a gondolkodó típusnak van ma, és holnap még inkább ennek lesz tekintélye. Annak, oki egyéni boldogulása közepette is azonosul a közösség érdekeivel és haladásával. Ismerek pártmunkást, akinek, azért van tekinté­lye „lent" és „fent", mert nemcsak szókimondó, hanem kifino­mult érzéke van a politikához, az emberek örömeihez és gond­jához; arról beszél, ami akkor, és ott foglalkoztatja környezetét. Ha vesszük a fáradságot, hogy akár csak gondolatban is át­tekintsük, honnan Indultunk és hová jutottunk meglevő és valós gondjainkkal együtt, nem lehet szem elől téveszteni azt a minő­ségi változást, amely átértékelte, mondjuk alig fél évszázad alatt a tekintély foqalmát. Ez bátorít arra, hogy az elcsattanó pofon, akárcsak a lefelé tegezés feudális voltát csupán jelenségnek, ritka, bár káros jelenségként fogadjam. Ugyanakkor a szakmai, politikai és emberi értékek alapján kitermelődő tekintélyt, éle­tünk minőségét befolyásoló tendenciának tekintsem. Paulovits Ágoston Vörösbor-fesztivál Baimesállapító izotópok A magfizikai kutalá- 0 .sok eredményeként ma már sokfajta ra­dioaktív izotópot állítanak elő. Ezzel újabb diagnosz­tikai módszer adódott az orvostudomány számára, olyan eljárás, amellyel egy­szerűbben lehet követni a szervezetbe jutó anyagokat a bevitel pillanatától a ki­ürülésig. Az izotópos vizs­gálat azon alapszik, hogy a szervezetbe kerülő anyagok­nak kémiai és biológiai ha­tása akkor sem változik meg, ha azok sugárzók. Olyan kis mennyiségű su­gárzás is elegendő a vizs­gálathoz, amely az emberi szervezetet lényegileg nem károsítja. A fejlődőben le­vő szervezet azonban erő­sen sugárérzékeny, s ezért a terhes anyák és a gyer­mekek izotópos vizsgála­tát lehetőleg elkerülik. A radioaktív izotópok di­agnosztikai felhasználásá­nak jó példája a szervezet jód-anyagcseréjében köz­ponti fontosságú pajzsmi­rigy működésének vizsgá­lata. Radioaktiv jódizotó­pot vízben oldanak, »mit megilatnak a beteggel. Ez­után vizsgáló detektorral 2, 6. 24 és 48 óra múlva a pajzsmirigy felett megmé­rik a jódizofópok aktivitá­sát. A szakorvosok a mé­rési adatokból, a különbö­ző értékváltozásokból több­féle tényezőre következtet­hetnek. Á radioaktív izotó­pokat annak a meghatáro­zására is fel lehet használ­ni. hogy valamilyen anyag a szervezetben, illetve va- milyen szerven belül ho­gyan oszlik el. Ily módon feltérképezhetők az egyes szervek, vagy akár az egész test. Nagy szerepet kaptak a radioaktív izotópok a vérkeringés vizsgálatában is. A vérpályán, valamint a pajzsmirigyen kívül is úgyszólván nines az embe­ri szervezetnek olyan része, ahol hasznos útbaigazítást ne adhatnának az izotópok. Az izotópdiagnosztikát ki­zárólag orvos alkalmazhat­ja. a szükségletnek megfe­lelő módon és mértékben. A radioaktív izotópokkal való bánásmód rendkívüli óvatosságot igényel. E cél­ra speciális laboratóriumok vannak, különleges eszkö­zökkel. Képünkön egy ilyen laboratóriumba nyelhetünk bepillantást. Ki, mit reklamál? Edelény ellátása Befejeződött a Sopronban rendezett nemzetközi vörös­bort arany-, negyvenegyet pe- tartó eseményre egész Eu­rópából érkeztek érdeklő­dők, szakemberek. A kap­csolódó borversenyre 30 ma­gyar, osztrák és csehszlová­kiai gazdaság, illetve egyéni termelő 122-íéle vörös bort nevezett be. A borok két nemzetközi zsűri előtt vizs­gáztak. A két bizottság 20 bort arany-, negyvenegyet pe­dig ezüstéremre talált mél­tónak. A verseny legsikere­sebb hazai résztvevője a Villány—mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát volt: Végy mondjuk kétszáz ki­ló finomlisztet, százötven ki­ló kristálycukrot és negyven kiló vajat. Legyen a kezed ügyében legalább ezer darab tojás és huszonöt liter friss tejszín. Adva van kilenc embered és reggel 7-től dél­után 3-ig időd a fipom va­níliaillatban „megtermő” na­pi produktumhoz, a legalább ötvenféle süteményhez. A nagy fogyasztótáborhoz képest meghökkentően kicsi a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat 13-as számú edelé- nyj cukrászüzeme. Edelény- től Szögligetig, sőt Felső- zsolcálg is ez az üzem látja el az édesszájúakat megy- gyes. gesztenyés, kókuszos, diós, kávés és vaníliás, kré- mes süteményekkel. — Feleségem a helyettes, jómagam, mint egyetlen fér­fidolgozója ennek a tízfös kollektívának, vagyok a ve­zető — beszélgetünk a kam- rácskányi irodában Ramada Lászlóval — Ehhez a mun­kához mindannyian nagyon hűségesek vagyunk, brigá­dunk már vagy tizenöt éve hiánytalan. — Kis vonalas füzetet húz elő. — íme az •redményeink, amelyekre borai három aranyérmet nyertek. A Soproni Állami Gazdaság és a Közép-ma­gyarországi Pincegazdaság két-két aranyérmet, a Ba­dacsony vidéki Pincegazda­ság, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, valamint a Szekszárdi Állami Gazda­ság pedig egy-egy aranyér­met szerzett. Az ausztriai és í, csehszlovákiai vörös borok 8—8 aranyérmet vittek el. 1985-ben ismét megrende­zik a fesztivált Sopronban. igazán büszkék lehetünk. Termelésünk lSKi8-ban egy esztendő alatt még csak 348 ezer forint volt, tavaly ugyanez 2 millió 743 ezerre alakult. S hogy egészen pon­tos legyek, ez a szám csak a nyersanyagérték, a forgal­mazási. illetve eladási ár en­nek több mint a duplája. A vállalaton belül az idén ha­todszor lettünk kiváló üzem. és ötödször kaptuk meg a Vállalat Kiváló Brigádja cí­met. — A sukrászszakma a kí­vülálló szemében vonzó mes­terség. A fizetséggel azon­ban igen kevesen vannak tisztában. — Talán ez a szerencse, mert akkor alig akadna je­lentkező. Az átlagkereset na­gyon kevés, alatta marad Virul a zempléni határ (Folytatás <tz í. oldalról) amiről kisebb-nagyobb kopár toltok árulkodnak. Az idejé­ben végzett fej trágyázás és a kedvező időjárás talán se­gít még valamit az őszi búza- es árpatáblákon. Ahol erre kevés a remény, ott a ki­pusztult ősziek helyére ta­vasziakat vetnek. Egyébként ősszel az állami és szövetkezeti gazdaságok szinte minden talpalatnyi tőidet felszántottak, kitűnő munkával előkészítették a táblákat a tavasziak alá. Így most gyorsan haladnak a vetéssel. A mákot, borsót, tavaszárpát már földbe tet­ték, helyenként a cukorrépa vetésével is végeztek. Es ha a mostani kedvező időjárás hatására a főid teljesen fel­melegedett, hamarosan meg­kezdik — a tervek szerint nagy területen — a kukorica vetését is. Toka j-Hegy alján gyönyö­rűen rendbe tették a kordo- nos szőlőket. A Ids parcellá­kon és a nagyüzemi földe­ken egyaránt befejezték a metszést. A venyigék múlt ősszel jól beértek, és bár a történelmi borvidéken honos furmint és hárslevelű a fagy­érzékeny fajták közé tarto­zik, a rügyek csak kismér­tékben károsodtak, mivel té­len nem voltak hirtelen hő­mérséklet-ingadozások és hosszan tartó erős lehűlések. A rügyek termékenysége csaknem azonos szintű — a borkombinát Tarcali Kutató Intézetének vizsgálata sze­rint — a rekord termest adott előző évivel. Látványnak is szép, olyan tiszta, gondozott mindenfelé egész Tokaj-Hegyalján a sző­lő. A tavasai „rajt” tehát kitűnő, s most már a remény fokozatos erősödéséhez az évi munkák további gondos elvégzése, mindenekelőtt pe­dig kedvező időjárás szük­séges. Mert bizony messze, nagyon messze van még a szüret ideje ... (h. j.) Köveit© betétállományát Kilenc és fél millió fo­rinttal növelte betétállo­mányát az elmúlt esztendő­ben a Tállya és Vidéke Ta­karékszövetkezet. A 13 hegy­aljai község pénzügyeit inté­ző szövetkezet évről évre dinamikusan fejlődik, a je­lenlegi betétállománya meg­közelíti a 75 millió, forintot. minden egyéb foglalkozás­nak. Háromezer forint, s eb­ben már a jutalék is ben­ne van. Központi bérfejlesz­tés is négy évvel ezelőtt volt utoljára. — Mégsem panaszkodhat, hogy nincs embere, sót...! — Nem is panaszkodom. Ezekről az asszonyokról, lá­nyokról csak a legjobbakat mondhatom. Kitűnő szakem­berek. Azt persze nem állí­tom. hogy nem kelne el több ember, mert süteményeinkre óriási az igény, a jelenlegi­nek a háromszorosát is el tudnánk adni. Csinálnánk is szívesen, csak nincs hol. Minden! kinőttünk. Különö­sen a konyhát és a raktá­rai. — Reménykednek az épü­let bővítésében? Az államigazgatás átszer­vezése után új fejléc került az Edelényből érkezett meg­hívókra, tanácsi anyagokra, levelekre: „Edelény városi jo­gú nagyközség”. Nem csu­pán formai kérdésről van szó, hanem tartalmi válto­zásról is. Ennek apró jelzéseként: mintha a lakók érzékenyeb­ben reagálnának a nagyköz­ség különböző jelenségeire. Nem mintha ezen a főként bányászokból, földmunká­sokból álló településen bár­mit is elnéztek, „lenyeltek” volna, de most a „szótlan elmenés” még ennyire sem jellemző. Nem köszön vissza A városi jogú nagyközség szakmaközi bizottságának legutóbbi ülésén — melyen Lukács János titkár Alsó- zsolca és Sajószentpéler — Remény az van, anya­gi fedezete a vállalatnak már kevésbé ... Talán, ha a helyi tanács is besegítene. — Ügy hallottam, maga cukrászdinasztiából került a szakmába? — Igen. Édesapám és an­nak testvére is cukrászok voltak, de hat testvérem kö­zül egyetlen maradtam a cukrászszakmában. A válla­latnál 1957 óta dolgozom. Kazincbarcikán élek. kocsi­val járunk át ide naponta a feleségemmel. — Jön a húsvét. Mit hoz az ünnepi dömping? — Rengeteg túlórát. Ilyen­kor két hétig egyfolytában két műszakban dolgozunk. Sajnálom is az asszonyokat, hiszen az ünnepre otthon is elő kell készülniük. — Volt-e már minőségi rekla mációjuk? — Soha. Pedig a mi aj­tónk közvetlen az utcára nyílik, s annyira azért nem szívbajosok az emberek, hogy ne kopog janak ránk. ha nem ízlik nekik, amit sütöt­tünk. Tizenegy éve dolgo­zunk ezen a helyen, de még nem fordult ilyen elő. Keresztény Gabriella párt-, állami vezetőit is üd­vözölhette — szintén érez­hető volt ez a jótékony ér­zékenység. Már csak azért is, mert az áruellátásról esett szó a tanács kereskedelmi főelőadójának beszámolója, majd a hozzászólások révén. Milyen is Edelénynek és körzetének ellátása? Nagyjá­ból megfelel a megyei átlag­nak. (Erről tehetett említést dr. Sándor Dezső tanácsel­nök, a körzet országgyűlési képviselője is az ülésen.) Va­lamivel talán jobb is. Pél­dául tőkehúsból. Egyáltalán: az áruellátás az alapvető cikkekből kiegyensúlyozott itt is, időnként viszont hiá­nyoznak azok a cikkek, me­lyek sajnos, máshonnan is. Az állami, a szövetkezeti, az állami kereskedelem egysé­geiben — ötvennél több bolt­ról van szó — sok jó ke­reskedő dolgozik és akad persze néhány könnyelmű. Egyikükön sem igen múlik viszont az építőanyagok, a háztartási cikkek, a külön­böző iparcikkek gyengécske választéka. A grízé, a rétes- liszté talán már igen. Pe­dig az apró cikkek hiánya ugyancsak ingerli a népet. Például: nincs kerékpárgu­mi, függönykarika, locsoló, szúnyogháló (ez sehol sincs), kávéfőző, meg ilyesmi. Az ülésen többen szóvá telték az ellenőrzés fokozá­sának szükségességét, kér­dezték — mint annyi más kereskedelmi témájú fóru­mon is —, hol a tisztességes haszonszerzés határa, külö­nös tekintettel a magánke­reskedőkre, a szerződéses boltokra? (Tényleg: hol van?) Megnyugtató válasz nem hangzott el itt sem, mint másutt sem. Kérték el­lenben a szigorúbb, követke­zetesebb ellenőrzést. Minden boltban. A tanács előadója — ugyancsak a szigorúbb ellen­őrzések híve — ezzel kap­csolatosan elmondta, hogy végzik az ellenőrzést, foltoz­zák is majd. legföljebb úgy jár. mint az egyik vállalati egységben. A szabálysértés tapasztalása, majd a szüksé­ges eljárás lefolytatása után most már nem fogadják a köszönését. Lehetséges, hogy a jövőben majd növekszik a vissza nem köszönök száma, de ezt vállalnia kell. Piti ügyek Szeletelőgép. Arról a bi­zonyos gépecskéröl van szó, mely szépen szeleteli a szele­telni valót. De — a tanács­kozáson elhangzottak szerint — ilyen gépecskét alig-alig látni a boltokban! Sokan csakis a szeletelőgép miatt keresik azt a boltot, mely­nek viszont kiterjed a fi­gyelme erre a „beruházásra". Nem lehetne több helyütt is? Üveg. Ügy tűnik mégsincs rend az üvegvisszaváltásnál. Edelényben legalább hárman tették szóvá, hogy a boltok­ban sok bajt, problémát okoz a visszaváltás. A legtöbb he­lyen csakis azt az üveget váltják- vissza, amit ők is árusítanak. Kérték: a tanács adjon engedélyt az üvegvisz- szaváltásra valakinek, aki ezt vállalja, mert ez így nem megy. A tanács: ad enge­délyt, ha valaki kéri, de nem kéri. Ezenkívül: szabálysérté­si eljárást indított, helyszí­nen bírságolt üzletvezetőt üveg vissza nem váltás mi­att. Maradt minden a régi­ben. Húsdaráló. Legyen a vá­sárló szeme előtt, ne a bel­ső helyiségben daráljanak — ki tudja mit? Rendelet van rá. De erről a húsdaráló nem tud, tehát marad hátul. Szén A szén minőségét többen panaszolták, de senki nem védte. Harminc-negyven szá­zalék meddőről beszéltek. A szén vásárlója tehát nagy mennyiségű kőért, selejtért, rossz minőségű áruért fizet. Akkor pedig a bányász mi­ért reklamál a boltban, vagy bárhol a rossz minőség mi­att? — hangzott el a kérdés a tanácskozáson. (Mint isme­retes, Edelényben főként bá­nyászok és földművesek ci­nek.) Reklamáljon persze a bá­nyász is. tegye szóvá a rjis.sz minőséget. Meg a kereskedő, a tsz-dolgozö is tegye szó­vá a meddőt. (Lehetséges: valahol a kettőnek köze is van egymáshoz.) Priska Tibor Vágy 25 liter tejszínt... Habos nyereség

Next

/
Thumbnails
Contents