Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-01 / 78. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 T984. április 1,, vasárnap (Folytatás az 1. oldalról) A hagyományoknak megfelelően, április 3-án délelőtt tíz órakor Miskolcon a Felszabadulási Emlékműnél, fél tizenegykor a Bartók téren, tizenegy órakor a Hősök temetőjében levő Szovjet hősi emlékműnél, fél tizenkettőkor a szovjet és román emléktábláknál, hősi síroknál helyezik el a párt- és a tömegszervezetek, a lakosság képviselői a hála és a kegyelet virágait. Memlékeznek az évfordulóról a megye más területein is. Szerencs és a város vonzáskörzetének központi ünnepsége április 3-án. délután két órakor kezdődik, a Szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásával. Ezután megemlékezést és nagygyűlést tartanak az új Fel- szabadulási emlékműnél, amelyet ez alkalommal avatnak fel. Az ünnepség koszorúzással és a szerencsi művelődési központ munkáskórusának műsorával fejeződik be. Sárospatakon, a Comenius Tanítóképző Főiskolán emlékeznek meg hazánk felszabadulásának 39 évfordulójáról április 2-án. Egyúttal ünnepük a felsőfokú tanítóképzés 25. éves jubileumát, majd névadóünnepséget tartanak. Délelőtt tíz órakor megkoszorúzzák Dezső Lajosnak. a kollégium névadójának sírját. Tizenegykor a gyakorló iskola aulájában nyilvános főiskolai tanácsülést tartanak, majd méltatják az évfordulók jelentőségét. A kollégium névadása alkalmából rendezett ünnepség után emlékszalagokat helyeznek el a kollégium zászlajára, majd kitüntetéseket és jutalmakat adnak át. A program kulturális műsorral zárul. A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozat részeként és április 4-e alkalmából mozgalmi dalverseny színhelye lesz április 3-án a miskolci Földes Ferenc Gimnázium. KISZ- és úttörőkitüntetéseket, jutalmakat adnak át április 3-án a esa- nyiki Ságvári Endre Politikai Képzési Központban, az eredményes mozgalmi munkát végzett aktíváknak. Ezen a napon ifjúsági nagygyűlést szerveznek Borsodszirákon is, az emlékezés jegyében. Encsen délután három órakor megkoszorúzzák a Szovjet hősi emlékművet, majd központi ünnepséget rendeznek a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban, ahol egyúttal bezárják a forradalmi ifjúsági napok encsi rendezvénysorozatát. Április 4-én délelőtt kilenc órakor kezdődik Özdon az immár hagyományos felszabadulási váltófutás, a város fiataljai részére. Április 5- én pedig Sátoraljaújhelyen rendezik meg az ifjúságmozgalmi vetélkedő döntőjét. Ifjú Gárda-verseny Miskolcon (Folytatás az t, oldalról) szakágban helyszínelés, tesz- tes feladatok szerepeltek általános tudnivalókról. A szombati elméleti és gyakorlati feladatok megöl- d*ása után másnap szabadidős programok következtek. Szakmai filmvetítések, többek között az Ifjú Gárda életéről, történetéről, technikai bemutató a rendőrség eszközeiből, karate önvédelmi és cselgáncsbemutató. Megtekintik a fiatalok azt az emlékszobát is. amely a Forradalmi Rendőri Zászlóalj életével, létrejöttével, jelentőségével és tevékenységének eredményeivel ismertette meg őket. Az ünnepélyes eredmény- hirdetés ma. vasárnap délelőtt lesz, amikor is a legjobbaknak díjakat, kupákat és serlegeket adnak át eredményes versengésük elismeréseként. A három zsázlóalj- ban indított megyei Ifjú Gárda-verseny első helyezettjei tovább jutnak — szakágaké nak megfelelően — az országos versenyre. Festményeiét Szekszárdim Tizennyolc ismeretien eredetű, vizsgálatuk eddigi eredményéből ítélve értékes festményre bukkantak a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum épületében. A nem mindennapi lelet az intézmény képzőművészeti gyűjteményének költözése közben került elő. A stílusjegyek alapján valószínű, hogy valamennyi XVIII—XIX. századi műalkotás. A 13 közül három-három vallási témájú, a többi pedig egyházi és világi személyekről készült portré. Az egyik bibliai jelenetet ábrázoló képet fára festette alkotója, ami abban a korban már ritkaságnak számított Az egészalakos képmások pontosan datálhatok: a XVIII. század végén készültek. A megörökített személyek viselete is hitelesíti ezt az időpontot, mert vala- mennyiüket az e korra jellemző főúri ruhában örökítette meg a művész. A portrék közül a hat legnagyobb méretű kép — 120x130 centiméteresek — külön érdekessége, hogy egyetlen mester keze munkája. Matyóföldi tv-óra Gyorsan elröppenő egy óra volt, s hiányérzetemet maga a vágy táplálja, hogy még néztem volna e színeket, e virágokat, ezeket az általam is gyakorta látogatott településeket, utcákat, ezeket az isméi ös és ismeretlen emberarcokat; főleg őket, akik sorsukban, emlékükben, tetteikben, vágyaikban történelmet idéztek. Sajátosan egyedit is, s országosnak is' nevezhető általánost. Matyóföldet — Mezőkövesdet, Tardot, Szentistvánt — láthatta csütörtök este az ország a televízió 2. műsorában, a népszerű Falusi esték sorozatban. A Matyóföldet, amelyről az ismert kép aránytalanul torz, csupán virágmintás és summásmúltú. Kétségtelen, a „külvilágnak” a pozitív és negatív hírt elsősorban ezek jelentették — sok embernek ma is ez jelenti —. ám itt e tájon, hol sík és hegy testvériesen egymásba szelídül, volt, s tőleg ma, van más is, mi hírt ad, vagy adhat. E csütörtök esti tv-szociográfia erénye elsősorban az volt. hogy nem ragadt le csupán a népművészetnél. csak a múltidézésnél, hanem jó aránynyal — szó szerint bóklászva a múltban — a mát (is) mutatta, az építményeiben, arculatában, lehetőségeiben átalakult Matyóföldet, főleg pedig az ott élő, átformálódott embert, alti hagyományőrző ugyan, de akinek nemcsak a hímzötűvel jár gyorsan a keze, a motor tekercselését, vagy más ipari munkát is könnyen, ügyesen elsajátította. Színek kavarogtak e filmben, színes mozaikok. Takás Pista bácsi mozgalmas freskói. Nagy Pista bácsi szűcs-rózsái, Hajdú Rátis dános egyedi palettája, a mezőgazda- sági gépgyüjtemény, vagy a tardi óvodások es köve.sdi gimnazisták irodalmat ápoló és múltórzö igényének ötvözete. S mindezek, érzelmeket, nemes indulatokat kavartak a bailadisztikusan tömör summásdalokkal, Gari Takács Margit néni tigyelmeztető igazságával: „Nem úgy volt altkor lelkem, mint ma”, Gál Kálniánné hagyományóvó hűségével, a 40 éve indult utolsó summás- vonat felemlegetésével, a szentistváni termelőszövetkezet vezetőinek népességmegtartó, erőt jelentő szemléletével. Mert hogyan fogalmazott Hajdú Benjámin elnök: „Ami a tsz-nek jó, jó a községnek is”. Tovább folytatva a megkezdett gondolatot: ami jó Szentistvánnak, jó a Matyóföldnek, s ami jó a Matyóföldnek, jó az egész országnak. Apropó, egész ország ... Mit tudott meg ebből a filmből az ország más táján élő ember? A múltból és jelenből nagyon sok tényanyagot. Ezenkívül, vagy éppen ezzel összefüggésben, nem kevés el látogatásra csábító látnivalót. De úgy gondolom, mindezeknél fontosabb az egész filmből leszűrhető tanulság, tapasztalás — amely minden e tájon élőt büszkeséggel tölthet el —: úgy változtatta, tette emberibbé életét Matyóföld népe az elmúlt 40 évben, hogy közben nem lett hűtlen önmagához. Hajdú Imre II láioplís a szocialista eszmeisóp nMid iái N emrégiben lapunkban kifejtettünk néhány gondolatot arról, hogy a gazdasági nehézségeknek a kulturális életbe történt begyűrűzése milyen konzekvenciákkal jár, milyen ösz- szefüggés van napjaink gazdasági élete, és a kulturális ,,termelés” között, a keletkező többletkiadásokat honnan lehet előteremteni, illetve kinek kell azt viselnie. Szót ejtettünk arról, hogy három igen nehéz alternatíva adódik, azaz a kulturális élet állami dotációjának emelése, ami jelen körülményeink között gyakorlatilag * csaknem egészében kizárt; másodikként a megemelkedett árú kulturális szolgáltatások ter- hetinek részbeni áthárítása a kultúrát fogyasztó lakosságra, ami viszont azért ütközik nehézségbe, mert a gazdasági élet egyéb területein bekövetkezett nehézségek amúgy is nehezítik a lakosság életkörülményeit; a harmadik pedig, a kulturális „termelés” csökkentése, azaz kevesebb film készítése, kevesebb könyv kiadása stb. Ezek az alternatívák súlyos országos gondot jelentenek és nem is e cikk feladata ezek közül választani. Itt pusztán ki kell egészíteni a korábbi gondoiatmenetet, illetve válaszolni egy olyan kérdésre, amit nem egy olvasó felvet az említett cikk elolvasása után. Nevezetesen az olvasók szerint ellentmondás van a cikkbeli állítások és a kulturális élet területén tapasztalható gyakorlat között. Ugyanis, ha az amúgy is anyagi' nehézségekkel küzdő lakosságra a kormányzat nem kívánja a kulturális termékek és szolgáltatások áremelkedésének terheit áthárítani, miért lettek mégis drágábbak egyes könyvek, egyes filmekhez a belépőjegyek, vagy miért meglehetősen magas az áruk a különböző szórakoztató rendezvényeknek? * Azt hiszem nem oktalan dolog tisztázni, hogy amikor az állam nehézségei ellenére is messzemenően biztosítani igyekszik a kulturális értékeknek a fogyasztó nagyközönséghez való eljuttatását anélkül, hogy oktalanul áthárítana terheket, nem hagyható figyelmen kívül, mi az a kulturális szolgáltatás, vagy termék, amit a fogyasztó magának kíván- Szocialista államunk ugyanis elsősorban a szocialista gondolkodást segítő, a szocialista eszmeiséget ápoló kulturális ágazatokat támogatja messzemenően, azokat, amelyek jó irányú társadalom- formálást végeznek, és amelyek a szocialista társadalom számára elemi szükségletek. Nem várható el viszont, hogy az állam ugyanolyan magas dotációban részesítse a kevésbé fontos sokszor kulturálisnak nehezen nevezhető, vagy ha kulturális is. de nem társadalmi szükségleteket szolgáló tevékenységeket, ágazatokat mert ha erre valaki igényt tart. ha valakinek luxuskívánalmai vagy extrakivá- nalmai vannak, ám járuljon ahhoz hozzá saját erejéből is. Érdemes megemlíteni, heiyr például a színházjegyek ara változatlan. Bizonyára igen kevesen tudják, hogy például Miskolcon az egy színházjegyhez adott állami dotáció meghaladja a másfél száz forintot. De ha valaki a megyében vagy Miskolcon vendégszereplö — rendszerint, illetve az esetek nagy hányadában már magánvállalkozás keretében fellépő — esztrédmúsorokra es egyéb vendégjátékokra kiváncsi. vagy mindenféle, csábos ígéretek nyomán ül be az ilyen produkciók nézőterére, természetszerűen ma. gasabb árat kell, hogy fizessen a belépőjegyért, hiszen nem várható el az államtól, hogy magasan dotálja a különféle revük. nemritkán meztelenkedő műsorok költségeit; is. Akinek kell, fizesse meg. legalább részben. A mozijegyeknél már régóta differenciálnak és bizony van olyan film, amelyért húsz forintnál többet kell fizetni a -premiermozikban és ha az a film kétrészes, úgy annak a dupláját. De ha történetesen magas eszmeiségű. művészi értékű filmet akar valaki megnéz- 1 ni, az jóval olcsóbban megteheti, mert abban az esetben az állam vállalja a dotációt. az árkiegészítést. Ugyanígy van a hangversenyeknél. A Filharmónia hangversenyeinek helyórai alapvetően évek óta változatlanok. De ha valaki a nagy reklámmal beharangozott rock-együttes, vagy egyéb sztárparádé nézője, élvezője kivárt lenni, különösen. ha külföldi szereplőkkel drágított műsorokról van szó, azoknak költségeit bizony részben, sőt nagy részben át kell hárítani az érdeklődő közönségre. Hasonlóan differenciáltak a könyvárak is. Tagadhatal- lan. hogy a könyvkiadás összvolumenében áremelkedés tapasztalható, de ugyanebben az összkiadásban roppant nagy hányadot jelentenek a bestsellerek. » lektűrök, a félponyvák, valamint olyan korábbi, elmúlt rendszerbeli népszerű írók műveinek kiadósai, amelyek a szocialista eszmeiség, a szocialista társadalomépités szempontjából semmiképpen sem elsődleges fontosságúak, így azok költségeit nem is fedezheti az állam. (Terme- szetszerüen vonatkozik ez a nem állami könyvkiadó által közreadott művekre is) ß kérdés gyakorlatilag megválnszoltatott. Az állam továbbra Is dotálja a kulturális szolgáltatásokat és termékeket, de elsősorban a szocialista tartalmú értéket. Akinek ezen kívül van igénye, annak kielégítésében még segít is meghatározott keretek között, de természetesen a z anyagi támogatás itt már nem érvényesülhet oly mértékben, mint a szocialista kultúra esetében, itt már a fogyasztók zsebére (isi megy a játék. Benedek Miklós NDK színházi küSdötlség Miskolcon A Magyar Színházművésze ü Szövetség meghívására hazánkban tanulmányúton tartózkodó német demokratikus köztársaság beli színházi küldöttség két tagja. Jürgen Fricke, a Frankfurt am Oder városi színház intendánsa és Alfred Nikolaus kreiswaldi színész igazgató-rendező három napol Miskolcon töltött, megtekintett több előadást. részt vett próbákon, ismerkedett a színház munkájával. A vendégek szombaton elutaztak Miskolcról. Kondor Béla: Muzsika Kondor Béla: önarckép Kondor Béla o Magyar Nemzeti Galériában Kondor Béla: Kis tripticon, Katalin-oltár Április t-e megünneplésére késtől megyénk
