Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-04 / 80. szám

1984. április 4.,' szerda

A *

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7

Könnyebb és tisztább lesz a munka

125 éves

a jármííjavíló üzem

A cél: évente 21 ezer vasúti teherkocsi megjavítása

A beruházót egyik fontos részét jelenti az új, korszerű festőműhely. kialakítása. Ezt a csarnokot a jövő évben adják át rendeltetésének. Jelenleg az EAEV szakemberei alapozási és vasbeton- szerelési munkákat végeznek itt.

— Valamikor az volt itt a szokás, hogy amikor ipari tanúidnak jelentkezett hozzánk egy gyerek, vagy új dolgozót .vettünk, fel, az újoppnak négy ..bizottság” előtt kellett vizsgáznia — emlékezik vissza' régi dől-' gaikra Varga Zoltán, a MÁV Miskolci Járműjavító Üzemének igazgatója. Először,, természetesen, á^zg.kmai ciolr, gokról, a munkáról beszel-, gettünk az emberekkel, akik. nek ezután feltétlenül jelentkezniük kellett a dalárda, a zenekar, illetve a sportkör vezetőjénél. Így aztán mindig megvolt az utánpótlás az üzemekben, no meg a másik három helyen is. mert a kulturális és a sporttevékenységet ugyancsak fontosnak tartottuk . ..

Az igazgató egy levelet tart a kezében, amelynek feladója a kocsijavító üzem egyik dolgozója, aki a vezető hozzájárulását kéri, hogy a felmondási idő letelte után munkahelyet változtathasson. Kérelmét azzal indokolja. hogy lakóhelyéhez közelebb szeretne dolgozni, és.er. re most lehetősége adódott — mágasabb bérért. Az igazgató, természetesen, „hozzájárul”. ■

— Sajnos, nemritkán kapók mostanság ilyen leveleket— jegyzi meg gondterhelt arccal. — Jelenleg is munkaerőhiánnyal küszködünk. azokról a súlyponti helyekről hiányoznak az emberek, ahol a legnagyobb szükség van az értő szakemberekre. Ifarmihc hegesztő és járműlakatos hiányzik például -a kocsijavító létszámából.

A létszámhiány oka nem egyértelműen anyagi jellegű. Arról van szó, hogy a kocsijavító üzemben jelenleg is rendkívül nehéz körülmé- nvek között kell dolgozniuk az embereknek. A javításra beérkező teherkocsik siralmas látványt nyújtanak: naavon piszkosak, szemetesek, gyakran a szándékos megrongálásról árulkodnak. A kocsik tisztítására egyelőre csak mechanikus módon van lehetőség.

A megújulásra minden- kénpen megérett az üzem, ami Miskolc égvik legrégibb, ugyanazon a telephelyen 125 éve működő ipari létesitmé- nve. Az üzemet 1850-ben alapították az akkori Tisza, .vidéki Vasúttársaság vasútépítési (orvéi szerint. Az fezem történetét — „A vaspálya túlsó oldalán” címmel — néhány évvel ezelőtt megírta Pál István, aki ma is a járműjavítóban dolgozik, az üzemgazdasági osztály helyettes vezetője. A múlt sok érdekes dokumentuma közül két évszómot szeretnék kiemelni — mindkettő mérföldkő az üzem életében. Az egyik: az 1895—1901 közötti időszak, amikor jelentősön bővítették 'ak iizéhnétr Ezt kövétően 70 évig a műhelytelepen jelentősebb építkezésre nem került sor! A másik évszám: 1970. amikor felépült az új kocsijavító csarnok. a kazánház és új szociális létesítményt is avattak. Az immár megváltozott körülmények között évente 6000—7000 vasúti teherkocsit tudnak megjavítani. Erre vállalkoztak ebben az évben

is. Súlyponti feladatuk lesz, a forgóvázas teherkocsik korszerűsítése, átalakítása, valamint a fedett teherkocsik felújítása. Üj, a nemzetközi szabványnak megfelelő ütközőket kell elkészíteniük es felszerelniük a kocsikra. Számításaik szerint körülbelül öt esztendőre van szükségük ahhoz, hogy valamennyi MÁV-tulajdonú teherkocsin kicseréljék a regi ütközőket újakra.

— Az üzem feladatai nagyon komolyak, és szeretnénk jól megfelelni az elvárásoknak — jegyzi meg Rétfalvi János, műszaki prog. ramozó csoportvezető. — Dolgozóink az évforduló tiszteletére már tavalv ősszel megindították a jubileumi raun- kaversenvt. Vállalásokat tettek a kiemelt, vasúti teherkocsik javítására vonatkozó feladatok teljesítésére a ter- me'ékenvsée növelésére, a javítások időtartamának lerövidítésére és a munkák minőségének javítására.

A termelőmunkával oárhu- zamosan beruházás indult tavalv az üzemben. A megújulás azt. eredménvezi majd. hogv jelentősen javulnak a műnk akörülimén vek és a jelenleginél sokkal több vasúti teheriroecj megjavítására

vállalkozhatnak. A beruhát- zási munkákról ár. Na<ru Attilává. a beruházási osztálv helyettes vezetője tájékoztat:

— Tavalyelőtt szentem ber- hen írtuk alá a keretszerződést a generálkivitelezővel, az FAFV-vrt. a munkálatok rendkívül lassan haladtak, ezért kénvteleneik voltunk a kivitelezők számát növelni. 1" kötöttünk szerződést a KEV Metróval is. é« nem bántuk meg, mert a kivitelezés üteme felgvorsuK, Az üzem számára naavon fontos új kocsimosó berendezés műszaki áldására minden bizonnyal még az idén sor kerül. A gépészeti munkákat a debreceni társüzemünk dolgozói végzik. Kellő tapasztalattal rendelkeznek, mivel ott már működik egy hasonló berendezés, ami valóban fémtisztára mossa a vasúti kocsikat. A teherkocsik mozgatását, mosását hamarosan már nálunk is a vezérlőteremből fogják irányítani. . Célunk ez is, hogy a kocsijavító csarnokban javí- tóólláshelveket szabadítsunk fel. Tavaly már új helyre költözött onnan például a homlok- és oldalajtó-javító műhely. További javitóhe- lyek szabadulnak majd fel az új forgóváz- és kerékpárjavító üzem elkészültével. Üj, korszerű festőműhelyt is kialakítunk majd. Csak a legfontosabbakat említem, hiszen még sok egyéb dolog is megváltozik itt.

A tervek szerint a beruházás egészének el kell készülnie a jövő évben. A megújulás következteben a jelenlegi 6500 darabbal szemben évenként 21 000 darab vasúti teherkocsit javíthatnak meg, összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között.

Déváid Hedvig Fotó: Fojtán László

Az idén sor kerül az új kocsimosó-berendezés műszaki átadására. Debrecenben már működik egy hasonló berendezés, ami valóban fémtisztára mossa a vasúti kocsikat, jelentősen megkönnyítve ezzel a járműjavítók munkáját. Felvételünkön o KEV Metro dolgozol építik a berendezéshez szükséges kábelcsatornát.

A kííolajfelÉliiszás jelene és jövője

Fiatal iparág Borsodban

Szovjet tervek alapján és szovjel gépszállitással épült fel a TIFO kombinált üzeme, omely a 8a. rátsag kőolajvezetéken érkező szovjet kőolajat dolgozza lel. Fotó: Szabó Istvánná

Csaknem tizenöt esztendeje annak, hogy a Leninvá- ro6Í>an megvalósuló es újszerű nemzetközi és hazai együttműködésen alapuló iparfejlesztésről döntöttek az illetékes kormányzati szervek. A három nagyipari létesítmény: a benzinből

vegyipari alapanyagot előállító olefinmú. a 860 megawattos új Tiszai Hőerőmű és a fenti kel ipari objektum ellátását szolgáló kő- olajfinomító létesiuse átfogó fejlesztést tett lehetővé. A program megvalósítása a harmadikként elkészült új ipari létesítménynek, a Tiszai Kőolajipari Vállalatnak az átadásával vált teljessé.

A Leninvárosban települt köolajfinomító a nemzetközi együttműködésen alapuló szocialista iparfejlesztés jelentős eredménye. A kőolaj- feldolgozó kombinált üzemének gépeit és berendezéseit államközi szerződés értelmében a Szovjetunió szállította. Ugyancsak szovjet tervezővállalat szolgáltatta a korszerű szennyvíztisztító mű terveit is.

A finomító üzembe helyezéséből kivette részét a szovjet szakértők népes csoportja is. akik a TIFO dolgozóival szorosan együttműködve sikeresen elvégezlek a termelő egysegek próbaüzemeltetését. majd 1980-ban megkezdődhetett az üzemszerű termelés, azaz a kőolaj -feldolgozás.

Ez volt a múlt. de milyen a jelen? A kérdés megválaszolására készséggel vállalkoztak a vállalat vezetői.

Kónya Sándor, műszaki igazgatóhelyettes: — Tavaly a hazai kőolaj-felhasználás 8 millió 462 ezer tonna volt. Ez kétmillió tonnával kevesebb a hetvenes évek végen rendelkezésre álló össz- kóolaj mennyiségnél. A nyolc es fel millió tonna kőolajból 2 millió tonnát a hazai kutak biztosították. Tehát több mint hatmillió tonnát importálnunk kellett, mégpedig a Szovjetunióból. Lenvegében erre számíthatunk 1984-ben is.

— Mennyi kőolaj jut a nvolc és fél millió tonnából a TIFO-nak ?

— Tekintettel arra, hogy a mai gazdasági helyzetben fokozottan takarékoskodni kell minden energiahordozóval, így a folyékony szénhidrogénekkel is. kevesebb kőolajat kapunk. mint amennyi a feldolgozó kapacitásunk. Taválv csupán 1.4 millió tonna állt rendelkezésünkre. Ez tulajdonképpen fde annak a mennyiségnek. amelyre a TlFO-t eredetileg tervezték.

— Tudomásunk szerint nemcsak ez az egyedüli szigorítás a hazai kőolaj-feldolgozásban ?

— Van több példa ifi erre — kapcsolódik a beszélgetésbe József Gábor, a vállalat technológiai főosztályának vezetője. — Éppen nemrég értesültünk róla, hogy a

több mint 40 éve üzemelő komáromi kőolaj-finomítóban ezekben a hetekben vegleg befejezik a feldolgozást. De említhetem a saját példánkat is: nvirbogda- nvi gyáregységünk ugyancsak felhagyott az alacsony kéntartalmú, hazai kőolaj- félék feldolgozásával.

— Tehát a számítottnál kevesebb kőolaj érkezik Le- ninvárosba. viszont a TIFO egyeb, eredetileg nem tervezett feladatokat is ellát — ve' ettük közbe.

l)r. Tapasztó György gazdasági igazgatóhelyettes:

— 1976-ban létrejött egy áUamközi megállapodás, melynek értelmében — a hazai kőolaj termék-felhaszna- lás egyensúlyának megteremtése érdekében — a Szovjetunió a hazánkba i ■ unvuló fehérárutermek tueíizin, gázolaj) szállítás növelésére vállalt kötelezettséget, Vagyis, még el sem készült a kőolaj-feldolgozó, 1977 végére megépült az úgynevezett Keleti Termék- vezeték. amelynek végpontja Leninvárosban a TIFO rendszeréhez kapcsolódik. Ezen a termékvezetéken érkezik azóta is hozzánk a Szovjetunióból vásárolt benzin és gázolaj, ugyanis a Tiszai Kőolajipari Vállalat feladata ezeknek a kőolajipari termékeknek a fogadási). tárolása és további hazai értékesítés coljából az ÁFOR részere történő továbbítása.

— Milyen mennyiség érkezik ezekből a termékekből ?

— Az elmúlt esztendőben például 320 ezer tonna szovjet importbenzint és 720 ezer tonna gazolajat fogad tunic, illetve taroltunk a vállalat csaknem 900 ezer köbmétert kitevő hatalmas tartályaiban. Ezenkívül, 200 ezer tonna fűtőolaj érkezett hozzánk vasúti tartálykocsikban a Szovjetunióból.

— A vállalat múlt évi árbevétele 17.5 milliárd forint volt. Mit takarnak a számok ?

Parkos Kálmán, a Tiszai Kőolajipari Vállalat igazgatója: — Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy vállalatunk maradéktalanul teljesítette a népgazdaság energiapolitikai célkitűzéseiből reá háruló termelési, fel- dolgozási, tárolási és forgalmazási feladatokat. Ugyanakkor biztosítottuk a Szovjetunióból csővezetéken érkező. s a TIFO rendelkezésére bocsátott kőolaj feldolgozását és a leninvárosi nagy ipari üzemek vegyipari alapanyag- és energiahordozó igén veinek kielégítését.

— Minek tulajdonítja, hogy az exportban kimagasló eredményeket értek el?

— A tárca vezetői arra ösztönöztek bennünket, hogv a lehetőséghez mértén növeljük kivitelünket, különösen a • tőkés exportot. Valóban gyors ütemű fejlődésről tudunk számot adni. Míg

1982- ben 4 millió dollár volt k

a nem rubelelszámolású exportunk. addig tavaly, a tér- , vezett 10,8 millióval szemben 18.1 millió dollár ex- port be vételre tettünk szert. Kivitelünket döntően az új MTBE-üzemben gyártott, a benzin oktánszámát növelő f adalékanyag nyugati piacokon történt eladásának köszönhetjük. Ebből a korsze- , rú termékből az elmúlt esztendőben 24 ezer tormát termeltünk. i

— Ma abban a nem éppen kedvező helyzetben van a vállalat, hogy minden év- * ben három hónapion át szüneteltetni kénytelen a kóolaj- feldolgozást. Hogyan próbál- ' ják ellensúlyozni a termeléskiesést ?

— Amikor egy vállalat

olyan helyzetbe kerül, mint mi, hogy tólünk független okok miatt képtelenek vágyunk a termelő kapacitás, illetve a kőolaj-feldolgozó i kapacitás teljee kihasználására. két dolgot tehetünk — mondja József Gábor föosz- > tályvezetó. — Egyrészről, csökkenteni igyekszünk a feldolgozás költséget, más-1 reszt tovább növeljük az értékesebb, a világpiacon jól eladható termékek arányát. ’ A költségcsökkentésre mondok egy biztató példát. A finomító üzembe lepesenek első éveben. vagyis 1980-ban a teljes feldolgozó vertikum energetikai önfogyasztása mintegy ’ 5.8 százalék volt köolaj-egyer.ertékben kifejezve. Az időközben végrehajtott különböző energiaracionalizálási intézkedések eredményeként a kőolajfeldolgozás önfogyasztása

1983- ban 1,3 százalékkal csökkent, azaz a feldolgozott alapanyagnak már csak a 4.48 százalékát jelentette.' A különböző energiatakarékossági es költségcsökkentő intézkedések eredménvét évenként sok-sok tízmillió forint megtakarításban lehet lemerni. Ami a meglevő szellemi kapacitás hasznosítását illeti, erről elmondha-. tom. hogy a vállalat gondolkodó és cselekvő kollektívája. a műszakiak új eljárások. korszerűsítések, ú utasok kidolgozásával. azo|c megvalósításával igvekezne-k ellensúlvozni a kőolaí-feldol- gozó kapacitás kihasználásában keletkező veszteséget.

— Es a jövő?

— Az idén sem számíthatunk 1.4 millió tonnánál több kőolaj feldolgozására. Ebben az évben úgy kell dolgoznunk, hogy az 1984." évi vállalati eredmény meghaladja a 600 millió forin-- tot. Az idén 720 ezer tonna' szovjet gázolaj és 200 ezer tonna fűtőolaj fogadását, tá-- rolását és továbbításéi Is' meg kell oldanunk. Termelési feladatainkat pedie úgy kell teljesítenünk, hogy a tervbe vett 59.8 százalék fehéráruhozamot elérjük —. mondotta végezetül Farkas Kálmán.

lx> vas Lajos