Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-04 / 80. szám

1984. április 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 ' Ka landok a város alatt f A véletlen hozta annak idején a Nehézipari Műszaki Egyelem bányamérnöki ka­rúra a szabolcsi fiút. A/, ilyen véletlenek nem mindig szoktak sikert hozni a pá­lyán. bár nem törvényszerű, hogy az elsietett pályavá­lasztás megbosszulja magát. Biró Szabolcsról már az egye­temi évek alatt sem állíthat­ta senki, hogy néhány éve még humán pályáról álmo­dott. Jó mérnök vált belőle, olyan jó, hogy négy év múl­va üzemvezetővé, további nyolc ev múlva pedig fő­mérnökké nevezték ki első munkahelyén, a Bányászati Aknamélyítö YallaJat borso­di körzetében. — Miért éppen az akna­mélyítőkhöz jelentkezett? — Már az egyetemi évek alatt jól körülnéz az ember a szakmában. Ián rengeteg kalandot véltem felfedezni az aknamélyítök munkájában. Szerencsémre nem volt ta­nulmányi szerződésem, sza­badon választhattam a dip­loma megszerzése után. Ak­kor még nem tudhattam, hogy a véltnél jóval több kaíandban van részük, az ak­namélyítőknek . .. A most 75 éves Bányásza­ti Aknamélyítö Vállalat 1958- ban megalakította a borsodi körzetet, mert nagy felada­tok voltak a szénmedencé­ben. Akkoriban telepítették Farkaslyukat, Feketevöl­gyet ... És jól tudjuk, mi történt a bányákkal tíz ev múlva Olyan mértékben csökkentek a beruházások, hogy az aknamélyítök profil- bővítésre kényszerültek. — A7. új feladatokat tár­cán kívüli munkáknak ne­vezzük. Most már persze nem jelentenek sok újdonsá­got számunkra ar. új termé­szetű munkák, bár kétségte­len. hogy minden munka egyedi. — Fel tudna sorolni né­hány érdekesebb feladatot? — Vannak olyan .munká­ink, melyek szakmai körök­ben érdekesek es vannak olyanok, amelyeket baráti kőiben is szívesen elmesel az ember. A Dunántúlon, a Tokod! Hőerőműnél kellett a 70-es evek vége fele egy va­gonbuktató műtárgyat építe­nünk. A geológiai körülmé­nyek olyanok voltak, hogy csak fugyasztásos technológi­ával tudtuk megszilárdítani a kőzetei. Ez akkoriban még nem volt túl ismert, ezért érdekességnek számított. Most ugyanilyen technológiával süllyesztjük a szegedi Tisza- parlon a szennyvíztelep ak­nait. Sok olyan munkánk volt és van is. amely már a laikusok, különösképpen a fiatalok fantáziáját is meg­mozgatja. Sokszor dolgoztunk a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát és az Eger—Mátravidéki Borgaz­dasági Kombinát hatalmas borospincéiben, továbbá a mi feladatunk a két íörtó- neltni város, Eger és Szent­endre hatalmas pincerend­szereinek megerősítése... — Milyenek azok a pin­cék? — Változatosak. Egy víz­zel elárasztott ag félelmetes és titokzatos is. És tegyük hozzá, nem is veszélytelen. Eger alatt Elf)—140 !-" -"ter hosszú pincerendszer úzó- dik. A Bazilika alatl példá­ul egy csodálatos, oszlopos pincét tártunk fel. Tudomá­som szerint kőtárat szeret­nének benne kialakítani. Más pincékben klubokat, raktárakat, igen sokszor bor- raktárakat létesítenek. Ame­lyik pincerendszerre nincs szükség, betömjük, hogy ne veszélyeztesse a várost. Átla­gosan nyolcvan aknamélyítő dolgozik Egerben, a létszám mindig attól függ. mennyi pénz jut a város alatti mun­kálatokra. — Üev hírlik, bányászok mentettél; meg a vámosúj­falui hatlyukú hidat. is... — Igen. az egy érig tartó, igen bonyolult munka volt. Máig is csodálom, hogyan bírta több száz évig az a fa- cölöpökre épült, egyébként gyönyörű híd. Az ottani munka< veszélyessége abban állt, hogy nekünk a pillérek aló kellett mennünk a be­tonnal, tehát a híd a mun­kaiatok idején a „levegőben” lógott. Ráadásul egy II. vi­lágháborús robbanótöltetet is találtunk. Fel akarták rob­bantani a hatlyukút is. de a környékbeliek elvágták a zsinórokat. Végül is. eredeti formájában állítottuk helyre a hidat, ma már vígan bír­ja a forgalmat, holott a/ or­szág egyik legrégibb műem­léke a hidak között. — Ön milyen munkákkal foglalkozik legszívesebben ? — A szívem azért a bá­nyához húz. Szerencsére van­nak azért szép munkáink a bányában. A napokhan ad­juk át a mocsolyási függő­leges aknát és vannak to­vábbi feltáró munkáink is. Emellett a Nógrádi Szénbá­nyáknak is dolgozunk, lej­tősaknát mélyítünk Kányá- son. A borsodi körzet dolgozói az idén 256 millió torta* es további 25 millió rubel érté­kű munkát végeznek. A ru­beleket Csehszlovákiában „termelik”, az ottani Magne­zit Müveknél végeznek im­már 14 eve feltárásokat. Itt­honi munkájuk közül egyet emel ki Bíró Szabolcs főmér­nök: — Forrást foglalunk Bódvnszilas határában. Ti­zenkét —tizennégy met eres aknát telepítünk a kristály­os ta vizű forrásra. A na­pokban kezdtük el a munká­latokat. Több ezer ember jut majd friss, hideg ivóvízhez, ha elkészül a vizkinyerő mű. Ugye ez is szép feladat? (A borsod i aknamélyítök kilencszer nyerték el a „Ki­váló körzet” kitüntető cí­met,! I.éray Györgyi Csak korlátozott számban Üdülés _________ f öidényhon Köztudott, hogy trr. igé­nyekhez képest kevés a fő­szezonra szóló kedvezményes szakszervezeti beutaló. A SZOT-üdülőkben ilyenkor csupán 1(10 ezer ember pi­henhet, közülük is harmadá­ban gyermek és szakmunkás- tanuló. A külföldi SZOT-be- utalási lehetőségek még kor­látozottabbak, mintegy 2U ez­ren vehetik igénybe. Mégis, ahogy közeledik a nyár, úgy szaporodnak a SZOT-nál az üdülési szabály­zat alóli mentességet kérő telefonok és levelek. A leg­különbözőbb indokokra és érdemekre való hivatkozás­sal kérik, hogy kivételes mél­tányosságból. járuljon hozzá az ismételt főidényi beuta­láshoz. Kisebb számban olyan kérések Is vannak, amikor három éven belül másodszor kívánnák valakit külföldi kedvezményes üdü­lésben részesíteni. Hasonló kérelmek érkeznek nanonta az ágazati-iparági szakszervezetek üdülési fele­lőseihez. is. Sem a szakmai központok, sem a SZOT nem adhat mentesítést az üdülési szabályzat elírásainak betar­tása alól. Nem merevségből, hanem a társadalmi igazsá­gosság miatt A SZOT Elnök­sége ugyanis azt vallja: mindaddig szükség van a kedvezményes beutalók kor­látozására. amíg a lelentke- zök száma tóval meghat adja a lehetőséget. Az Üdülési Szabályzat előírásai alapján fö'dénvben írét-, külföldön háromévenként lehet teljes ellátást nvúltó kérivezménves SZOT- vagy vállalati beuta­lót igénybe venni. A szabá­lyok betartásának ellenőrzé­sét szakszervezeti könyvben történő bejegyzés jelenti. Az is előírás, hogy a szak- szervezeti bizottságnak ak­kor is nyilván kell tartani az üdülést, ha a beutalót a más vállalatnál munkavi­szonyban álló házastárs alapszervezete biztosította. A szigort a szakszervezeti tag­ság többsége igazságosnak tartja, mivel elősegíti, hogy évről évre más-más dolgo­zók vegyék igénybe a fősze­zon1 beutalást, vagy a kül­földi kedvezményes üdülést. Ott, ahol nyilvánosan, testü­letileg, a szakszervezeti bi­zalmi véleményének figye­lembevételével döntenek a be­utalók odaítéléséről, elő sem fordulhat, hogy valakit is­mételt főszezon! üdülésben részesítsenek. A jelentkezé­si laoon mindenkinek fel kell tüntetni, mikor kapott utol iára ö vagy a há mstár- sa S/.OT-. illetőleg vállalati üdülőbe érvényes, kedvez­ményes beutalót. Az adato­kat a nyilvántartás össze­hasonlít ásóval kontrollálják. A második ellenőrzés az üdülőkben *örténik. ahol a beutalás kezdetén elkérik a szakszervezeti körívvel. Ha az előírásokat valamennyi kedveznvmves beutalás! for­mánál következetesen be- tartlék. igazságosabb lesz a jegyek odaítélése és bezárul az ügyeskedők előtti „kiska­pu" Gvakori kérés, hogy fő­idénybe szóló SZOT csalá­dos beutalót a nagyszülők unokáikkal együtt vehessék igénybe. Ez mindaddig nem lehetséges, amíg nincs ele­gendő családos beutaló. A nagyszülők mar evek óta üdül­hetnek unokájukkal együtt a főszezonon kívül bármelyik időpontban. Idén a lehető­ségük tovább bővült, ami­kor a foszezoni családos jeggyel valamelyik szülő akadályoztatásánál helyette a kedvezményre jogosult egyik nagyszülő nyaralhat. A szakszervezeti alapszót'- vezetek nagyobb része az előírásoknak megfelelően jár el. sót nem egy olyan alap- szervezet van, ahol a bizal­mi testület kimondta, hogy a főidényre szóló SZOT-be- utalóra csak hároméven­ként lehet jogosultságot sze­rezni. A/ intézkedést a fő­szezont beutalásra jelentke­zők nagy száma miatt, hoz­ták. Ennek az ellenkezőjével is ■lehet találkozni. Tavaly né­hány alapszervezetben for­dult elő. hogy kivétet nél­kül minden vállalati beuta­lást bejegyeztek a szakszer­vezeti könvvbe. Pedie nem szükséges beírni az önkölt­séges beutalást, továbbá azt sem. amelynél az iidülö nem nvű.it lelje'; ellátást a ven­déneknek. vagv ha a ked­vezményes beutalás belföl­dön egy hétnél, külföldön hat napnál rövidebb ideig tart Meddő, vagy vasbánya? Msksz­és érctakarékosság a kohászatban annak izzása egyenletesebbé vált. A kohászok úgy mond­jak: egyenletesebb a koho- jarat, ezert a nyersvasterme- leshez kevesebb kokszra van szükség. A koksszal való takarékos­kodás nem csupán a költ­ségek csökkentese miatt ton­los, hanem azért is, mert vés a koksz. Hagyományos szállítóinktól, várakozásaink­kal szemben, a nélkülözhe­tetlennél kevesebbet kapunk az értékes energiahordozo- bol. Ezert kénytelenek va­gyunk sok ezer tonna kő­szenet bérmunkában kokszo- sittatni, konvertibilis valu­táért. Hogy a kiadások mi­nél rövidebb ideig jelentse­nek terhet fizetési mérle­günkben. a Dunai Vasmű — allami nagyberuházás kereté­ben — kokszolómüvet épít. Összesen 10 milliárd forintba kerül, ha elkészül, fedezi a hazai szükséglétét, behoz­za az arát. Eredetileg 1986 első felében kellene termel­nie. ám ez a határidő a vas­kohászaton kívül álló okok miatt valószínűleg eltolódik néhány hónappal. Az anyag- es árfelhaszná- las csökkenését ígérik az „új magyar ércbányák”, a kitermelésre alkalmas med­dők is. A nyersvas- és az acélgyártás során salak kép­ződik. A DV Duna-parti sa- lakhánvójan körülbelül 7 millió tonna halmozódott fel belőle napjainkig. A jóval több éve működő ÓKÜ-ben pedig ennek nagyjából az öt­szöröse—hatszorosa. ELTŰNNEK A HÁNYOK A kohók nagyjavítása, karbantaitása meghatározott terv szerint történik. Képünk az Ózdi Kohászati Üzemekben készült, az egyik kohó nagyjavításakor. Mirerak István felv. Közismert, hogy már hosz- szú evek óta. világszerte vál­ságos helyzetben van a vas­kohászat, a fejlet l tékesor- szágok vaskohászati kapaci­tásai csak mintegy felerész­ben vannak kihasználva. Mindez a hazai vaskohászat­ra is kihatott. Olyannyira, hogy a múlt ev októberében a kormány is válság-ágazat­nak minősítette ezt az ipar­agat, és átfogó intézkedése­ket hozott gondjainak orvos­lására. Magatói értetődik, a terv végrehajtása csak akkor jár­hat sikerrel, ha a legérdekel- tebbek. vagyis a vaskohászati vállalatok is minden tőlük telhetőt elkövetnek azért, hogy kilábaljanak a mai ne­héz helyzetükből. Ezért ér­demelnek figyelmet az alabbi híradások, amelyek arról ta­núskodnak. hogy sikerrel ke­csegtető koksz- és érctakaré­kos eljárásokkal kísérletez­nek az iparagban. MILLIÁRDOS ÖSSZEGEK Egy tonna nyersvas előállí­tásához a magyar vaskohá­szat átlagosan csaknem 30 százalékkal több kokszot hasznai fel, mint a nálunk fejlettebb országok hasonló vállalatai. Ennek oka nem a pazarlás, hanem az, hogy vi­szonylag korszerűtlenek a technológiák es nem elégge előkészítettek az alapanya­gok, például a vas előállítá­sához használt úgynevezett zsugorít many. Az Ózdi Kohászati üze­mek (ÖKÜ) és részben a Le­nin Kohászati Müvek (LKM) szamára az úgynevezett zsu- goritmányt a Borsodi Érc- clőkészitö Mü (BEM) szállít­ja. Ennek portartalma az amúgy sem korszerű termelő- berendezések fokozatos el­használódása miatt az utób­bi evekben rendre nőtt, ma már eléri a 15—20 százalé­kot. Elméleti számítások és gyakorlati példák igazolják hogy ha a zsugorítmány por­tartalma harmadára csökken, akkor a belőle készülő nyersvas egy tonnájának előállításához 35—40 kilo­grammal kevesebb kokszra van szüksée A BEM korszerűsítése re- melhetöieg az év vegere be­fejeződik es néhány even belül — a kokszmegtakafi- tásnak köszönhetőén — meg terül a rakoltött körülbelül l milliard forint. A takarékoskodásnak szá­mos egyéb módja lehetsé­ges. amelyek közül a vasko­hászati vállalatok lehetősé­geiken belül jo néhányat hasznosítanak is Az ÚKÜ kokszfel használása 1985-től számítva évente 35—40 ezer tonnával mérséklődik pusz­tán azzal, hogy léghevito- parkját korszerűsíti, az úgy­nevezett fúvószel-hómérsek- letel pedig a jelenlegi 950 Celsius-fokrol 150 fokkal megemeli. A jelenleg is fo­lyó beruházás összesen 600 millió forintba kerül, az így elérhető megtakaritas eléri maid az évi 5.5—6,5 millió dollárt. SOK KICSI SOKRA MEGY A kokszfelhasznalás csök­kentese érdekében a válla­latok nem csupán nagy, ha­nem kis lépeseket is hajlan­dók megtenni. Ezek viszony­lag kévés megtakarj tast eredményeznek, de ma mar ez is számít. Csak egy pél­dát a közelmúltból: nemreg fejeződött be a Dunai Vas­mű Il-es kohójának átépíté­sé. Ennek során egy újabb fúvókat állítottak be. ennek következtében a forrószelaz előzőnél egyenletesebben éri a betétet, következésképpen Üj szolgáltatoházat avallaK tegnap délelőtt Kazincbar­cika Kertváros lakónegyedé­ben. az április 4-e tisztele­tére megtartott ünnepségen Az ui létesítmény, a szüksé­ges közmüvek kialakítása illetve a szolgáltatóház kör­nyékének rendezese — a parképítéssel kapcsolatban egyébként meg vannak ten­nivalóik — több mint 15 A mérések szerint a há­nyok vastartalma 14—18 sza- zalek, más szavakkal: a je­lenleg csak területet elfog­laló, környezetszennyező sa­lakhegyek minden tonnája masíel mázsa tiszta ércet tartalmaz. Ha a feldolgozási leheloségek elemzésekor szá­mításainkból kihagyjuk a mindössze 2 százalék ferru- mot rejtő kohósalakot, ugv meg kedvezőbb az arány. A martinsalak és a korábban átgondolatlanul csak gyári szemétnek nevezett vastar­talmú hulladék egy-egy ton­nája 2.1—2,7 mázsa, az úgy­nevezett acelmedve-elfolya- sok tonnája pedig 6—6.3 má­zsa tiszta vasat tartalmaz. Özdon kiszámolták, a He- tesi-völgyben 3 kilométer hosszan húzódó. 00—25 me­ter magas hányóból 2 milli­árd forint beruházás árán, évente 220—240 ezer tonna tiszta vas kerülhetne ki. Üjrafeldolgozasaval a nép­gazdaság évente (mivel az ércért másnak nem kellene fizetni, továbbá feldolgozása éppen tisztasága miatt koksztakarékos) tisztán, kö­rülbelül 20—23 millió dollar devizakiadástól mentesülne, változatlan termelés mellett. A beruházás 6—7 éven belül megtérülne. A dunaújvárosi „vasérc­bánya” feleennyi idő alatt termelné meg a saiat 1 mil­liárd forint árát. A munká­ba legújabban bekapcsoló­dott a szénbányák meddője­nek kinyerésében nagy ta­pasztalatokkal bíró tataba­nyai Haldex. remélhetőleg ezzel az „ércbányák” feltá­rása meggyorsul és az ere­detileg tervezettnél is ol­csóbb lesz. millió forintba került. Az ezer négyzetméteres alapte­rületű komplexum három^ egységből áll. Tegnap nyi­tották meg itt ? varos ötö­dik postahivatalát, valamint a „Sport” eszpresszót >s ételbárt. A szo’sáltatóház- ban helyet kaoott a Putnoki Vegyesipari szövetk« —?t két — ruhatisztító ás cipöjavitó — felvevő részlege is. M. M. Ui szolgáltatóház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents