Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
=i ' - 1984. április 4., sxerdet ÉSZAK-MAGYARO RSZAG 9 , írta: dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter Ä lakásépítésben az elmúlt évtizededben történelmi jelentőségű lejlődést értünk el. Túlteljesítettük az 19111-től 1975- ig tartó első 15 éves lakásépítési tervet és megnyugtató eredményekről számolhatunk be a második 15 éves lakásfej- lesztési program eddigi éveiről is. Az állami erőforrásokban az utóbbi években bekövetkezett mérséklődés az eszközök körültekintő, hatékony felhasználására kötelez. Nemzetközi szinten is kiemelkedő lakásépítési tevékenységünk folytatásáról, fejlesztéséről a kedvezőtlenebb körülmények között sem mondhatunk le. A második 15 éves lakásépítési program keretében 1976—1990 között összesen 1 millió 200 ezer lakás megépítéséhez kell az anyagi-műszaki, szervezeti és egyeb feltételeket megteremteni. Az 1976—1980 között már megépült 453 ezer lakásból 64 százalék, vagyis 291 ezer valósult meg magánerőből. A VI. ötéves terv során — 1981—1985 között — összesen 370—390 ezer lakás megépítése a feladat. Ezen belül mintegy 70 százalékos magánlakásépi- téssel számoltunk. Ismeretes azonban, hogy az utóbbi években kevesebb állami lakás megépítésére van lehetőségünk, amit a növekvő magánerős lakásépítéssel sikerült ellensúlyozni. Az elmúlt három évben ugyanis a felépült 227 ezer lakásnak csaknem háromnegyede — 168 ezer — létesült magánerőből. Az 1984. évi lakásépítési előirányzaton belül pedig azzal számolunk, hogy a magánerőből épülő lakások részaránya országos átlagban elérheti a 85 százalékot is, amelyhez az állam hosszú lejáratú kedvezményes kamatozású kölcsönnel, szociálpolitikai kedvezménnyel, a tanácsok a telkek tartós használatba adásával, a munkáltatók kamatmentes" kölcsönnel járulnak hozzá. A lakásépítés mennyiségi teljesítése mellett nagy jelentőségűek a minőségi tényezők. Ezt jelzi az, hogy az elmúlt években magánerőből elkészüli lakások átlagos alapterülete kedvezően alakult: a többszintes-többlakásos épületekben 76 négyzet- méter, a családi házakban 87,4 négyzetméter. Ennek megfelelőén a lakások szobaszám szerinti összetétele is javult, komfortosságuk, felszereltségük megfelel a korszerű követelményeknek. A magánlakás-építés és -vásárlás 1983. január 1-től módosult pénzügyi támogatása alapvetően a saját erőből történő otthonteremtés céljait szolgálta. A legjelentősebb változások a családi ház-építők köret érintették. A szociálpolitikái kedvezmény rendszere ugyanis most már kiterjed a családi házat építőkre is. A nyújtható kölcsönösszegek felső határainak felemelése is ennél a formánál volt a legkedvezőbb, mert eddig a családi házak építéséhez és az. egyeb építési kölcsönök kétharmada volt csak nyújtható. Fontos új vonás, hogy az állami építési telkek ára és a tartós használatba vételi díj minden építési formában az építési költség részeként vehető figyelembe. Az építőanyagárak 1984. évi felemelésének költségkihatásait az állam a kétgyermekes családok és a fiatal házasok esetében a szociálpolitikai kedvezmények növelésével ellensúlyozta. A magán la kas-építés minőségét és összetételét a mindenkor érvényben levő hosz- szú lejáratú hitelek és más támogatások, a rendelkezésre álló telekállomány és az építési igényekhez igazodó telekellátás határozza meg. Ennek jelentőségét felismerve a lakásépítés elősegítése érdekében a városokban és községekben hatékony telekgazdálkodás van kialakulóban. Üj jellemzője ennek, hogy a lelekeliatást egyre inkább a lakásellátási, lakásépítési feladatok részének tekintik. Az építési területek előkészítésében bővülő szerepet vállalhatnak a lakásépítés munkáltatót támogatására jogosult szervek, a lakásépítő szövetkezetek és más gazdálkodó szervezetek is. A telekgazdálkodás új szabályai — e tevékenység hatékony ellátására új eszközöket, forrásokat és módszereket teremtve — komplex tanácsi tevékenységet feltételeznek és tesznek lehetővé. Komplex program Széles körű összefogássá! elkészült - a komplex lakásépítés építészeti fe.jesztésé- nek cselekvési programja, amely rövidebb időszakra és hosszú távra is meghatározza a legfontosabb feladatokat. A magánerős lakásépítés céljai közül kiemelést érdemelnek a következők: Fokozottan érvényesíteni kell a lakásépítés komplex építészeti és városépítési követelményrendszerét, az ember által épített és a természeti környezet kapcsolatát. A lakóegyüttesek. épületek jól illeszkedjenek környezetük sajátos arculatához, a telepüké karakteréhez. Létre kell hozni az állami és a szervezett magánerős lakásépítés telepítési, építészeti, lakáskulturális és környezetalakítási szempontokat tükröző integrációját. A lakásépítés komplex építészeti és városépítési követelményrendszerének érdekében növelni kell a szervezett építőipar fogadókészségét. A felsorolt követelmények érvényesítése megkezdődött. Ezek részeként a nagy kapacitású házgyárakkal és más korszerű építési technológiákkal rendelkező építőipari szervezetek is fokozatosan bekapcsolódnak a szervezett magánlakás-építésbe. Bővülő tervkínálat A magánerős lakásépítés fontos eleme a korszerű, az építtető igényeinek megfelelő, jól kivitelezhető terv. Az új tervcsaládok kidolgozása során ajánlott tervek kiegészítéseként olyan új tervek készülnek, amelyek alkalmasak az emberi léptékű lakókörnyezet kialakítására és jobban figyelembe veszik a használók megváltozott igényeit, a reális szükségleteket. az üzemeltetés — különösen az energiafelhasználás — gazdaságosságát. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Magánlakás-építés Fejlesztése Célprogram Bizottság útján jelentős támogatást nyújt az olcsón beszerezhető, korszerű. esztétikus, az építési engedélyezésnél előnyöket élvező ajánlott tervállomány bővítésére, karbantartására és új tervek készíttetésére. Az ajánlott tervek választéka, a helyi tájegységek sajátos vonásait tükröző tervkínálat ma már nagy közkedveltségnek örvend. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ ezekből a tervekből évente 25 ezer darabot forgalmaz. Az ajánlott tervek megkedvel tetősét — mintegy referenciaként — szolgálják az ország különböző településein a mintatelep- építési akciók. Készülnek kiviteli tervek a kedvezőtlen szociális helyzetben levő családok számára is. A magánlakás-építés minőségi színvonalának emelését hivatott szolgálni Az ev lakóháza elnevezésű pályázat, amelyen közösen vehet részt az építtető, a tervező és a kivitelező. Első lépcsőben a megyei tanácsok választják ki, hogy melyik épületet tartják a kitüntető címre érdemesnek, majd ezek közül kerül ki az országos első, Az év lakóháza címet elnyerő épület. A hagyományos, kaláka rendszerű csa- ládiház-építéssel még a jövőben is széleskörűen számolni kell. Alapvető leladal azonban, hogy ezeknél az építkezéseknél is a legkorszerűbb építési anyagokat, szerkezeteket és építési megoldásokat alkalmazzak, kerülve a többletanyag-felhasználast, az építészeti és lakashasználati értéket tekintve alacsony színvonalú megoldásokat. A tapasztalt anyagellátási nehézségek mérsékelhetők, de egyben jelzik a szükséges tennivalók irányát is. Ezt felismerve az építőanyag-gyártó ipar rekonstrukciója, átalakítása folyamatban van. Az érdekelt tárcák összehangolt intézkedéseket tettek a magánlakás-építéshez szükséges anyagok, szerkezetek, szerelvények biztosítása érdekében. Az intézkedések hatása főleg ez ev második félévétől lesz érzékelhető. A sajáterös lakásépítés támogatására tovább kell szélesíteni a már működő tanácsadó-szolgáltató, gépkölcsönzó szervezetek hálózatát, a meglevő bázisok tevékenységét, a munkáltatók, vállalatok, üzemek, intézmények közvetlen támogatását. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1982-ben adott ki tájékoztatót a szolgáltató bázisszervezetek létrehozásához, tevékenységük ellátásához. Számuk ma már százas nagyságrendű A szervezett magánlakás-építés alapfeltétele. hogy — a vásárlóképes kereslethez igazodva — fokozatosan növekvő mértékben lehessen elterjeszteni a korszerű technológiákat, s hogy a vállalkozó építőipari szervezetek c tevékenységbe bekapcsolódjanak. Egyre inkább számolni kell az új kisvállalkozások, gazdasági munkaközösségek részvételével is. A magánlakás-építést szolgáló sajátos építési technológiák jelentősen segíthetik a program megvalósítását és csökkeni hetik a hagyományos építőanyagok iránti keresletet. A magánlakás-építés új állami támogatási rendszerének hatásai már egy év elteltével is értékelhetők. A kedvező hatások mellett azonban néhány nem várt is felszínre került. Ezek elemzése, értékelése megmutatja a hagyományos és szervezett- csoportos családiház-épilési tevékenység fejlesztésének útjait. Ezcrl a magánlakás- építés alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk és a tapasztalatokat, rendszeresen továbbra is értékelni fogjuk, hogy a keletkező nehézségeket, minél gyorsabban elháríthassuk. Koszorúzások Budapesten A képen: Kádár lános és Németh Károly koszorúz. Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa es a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden délelőtt koszorúzás! ünnepséget rendezett Budapesten a Szovjet Hősök Szabadság téri emlékművénél és a Magyai" Hősök Emlékművénél, a Hősök terén. A Szabadság téren, ahol a zuszlódísszcl övezett emlékművel szemben csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg diszszázada, kürtszó harsamt, amikor Losoncit PaL az Elnöki Tanács elnöke — Czinegc Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter kíséretében — a koszorúzás színhelyére érkezett. A diszszózad parancsnoka jelentést tett az Elnöki Tanács elnökének, aki ezt követően a honvédelmi miniszterrel együtt ellepett a diszszázad sorfala előtt és üdvözölte a katonákat. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében losoncit Pál és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Kádár János, a Központi " Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyezték el. A Minisztertanács nevében Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese koszorúzott. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége budapesti nagykövetsége részéről Vlagyimir Bazovszkij nagykövet, Ivan Boimov ’követ- tanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a rrvegemiéácsaé* koszorúját. ' ‘]r. Ezután a diplomáciai testület képviselői kosz or óztak. A zászlókkal díszített Hősök térén, a Magyar Hőtök Emlékművével szemben is katonai díszszázad saraké» zott fel csapatzászlóval. Lz>- sonczi Pál Czinege Lajos társaságában érkezett a -jer» re, majd a díszszázad parancsnoka jelentést tett az Elnöki Tanács elnökerktóL A Himnusz hangjai utas a Népköztársaság Elnöki Tanácsa képviseletében Lasso- czi Pál és Traubmann 3e- zsó, az MSZMP Központ Bizottsága neveben Kidá> Janos és Németh Károly, s Minisztertanács részétől Lá zár György és Sarkis lííteáz koszorúzott. Koszorút helyeztek d *• emlékműnél a budaíNsö diplomáciai testület képviselői is. Kitüntetési ünnepség a Parlamentben A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából, eredményes munkájuk es közéleti tevékenységük elismeréséül az állami. a gazdasági munka különböző területein dolgozóknak es a fegyveres testületek tagjainak kitüntetéseket adományozott A kitüntetettek egy csoportjának Losoric.it Pál. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délben az Országház Kupolacsarnokában nyújtotta át az érdemrendeket. Az ünnepségen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havast Ferenc es Korom Mihály. a Központi Bizottság titkárai. a Politikai Bizottság tagjai, valamint Katona Imre. az Elnöki Tanács titkára. Losoncra Hál a kíttrnteaS sek átadásakor mondott be szédében méltatta hazán! felszabadulásának töcteívítai jelentőségét. A kitüntetések átadását kővetően az Elnöki Táláé fogadást adott a kitüntetet tek es a vendégek ú&ztsletéré. Megvenk ki tűn letett,jeiaeá névsorát lapunk l. és 2. oldalán közöljük. Marúthv László rádió- ós televízióbeszcde (Folytatás <tz 1. oldalról) — Azokat a mélyreható társadalmi változásokat, amelyek előtt 39 esztendeje nyílt meg az út, s amelyek azóta hazánkban végbementek, nagyszabású építómunka alapozta meg. Nemzeti jövedelmünk az utóbbi 30 év alatt ötszörösere, az ipar termelése kilenoszeresere nőtt. Megduplázta teljesítményét mezőgazdaságunk, a lakosság fogyasztása több mint háromszorosára emelkedett Nincs történelmünkben korszak, amelynek fejlődését ehhez a 39 esztendőhöz lehetne mérni. Az igazán nagy, korszakos vívmányaink már annyira természetesek, megszokottak, hogy ünnepi alkalommal sem igen idézzük őket. Pedig minden eredményünk alapja az, hogy örökre megszűnt országunkban a kizsákmányolás, és mindannak, amit. javakban, tudományban, művészetben megteremtettünk, egész népünk a birtokosa és élvezője. Életünk egyik legfőbb jellemzője a létbiztonság, társadalmi méretek ben éppúgy. mint az emberek egyéni él eteben. Az a nemzedék., amely a tragikus napokban a magyar újjászületés programja vad rkUí.U, «szag- Vilas előtt beváltotta ígéretét. Sokoldalúan fejlett, megőrzött történelmi értékekben és új, a szocializmus létrehozta alkotásokban gazdag országot ad át utódainak, gyermekeinek, unokáinak. — Sokat tettünk, sok történelmet es sorsot formáló elhatározást váltottunk valóra. De nem mondhatjuk, hogy mindent elértünk. Vannak mindennapi és a ..hogyan tovább” módját érinlö gondjaink is. Teljes a foglalkoztatottság hazánkban, de a hatékony foglalkoztatás még messze megoldatlan. A javak munka szerinti elosztására törekszünk, de nem értük még el, hogy aki többet vállal, többet ad tehetségéből. erejéből a köz javára, az illő módon, érezhetően többet is kapjon érte. A szociális gondoskodás széles körű társadalmunkban, de még nem jut cl minden rászoruló emberig — élnek idős emberek magukra maiadva. sokgyermekesek, akiknek meg kell gondolni, mire adják ki forintjukat. Társadalmunk szerető gonddal törődik ifjúságunkkal, de nem minden fiatal embernek tudunk óban erői próbáló feladatot adni. amelynek megoldásán lemérheti, hogv mit tett a társadalomért és önmaga jövőjéért. l'-ddig jutottunk embeiöltönyi idő alatt, innen dunk tovább előre. Goncja inkát ismerjük, s hisssüL, hogy van és lesz erőnk útra lenni rajtuk. Ezért foglalkozunk gazdálkodási möc- szereink javításával is. Bizakodással tekintünk jövőbe. A szocializmus társadalmi és gazdasági alapjai szélesek, szilárdak hazánkban. Ismerjük erőnket, iv zunk szocialista rendsüe rünkben. Van erős pártunt amely nehéz körülmények kozott is hivatottan vezet u szervezte népünket. Vanna szövetségeseink: a Szobié: unió és szocialista testvére ink, és van sok barátunk világban. Nem kel) félttür a meglevő gondoktól, ha erőt, a tudást még jobbi összefogjuk, a gondolkodás- a cselekvést a feladatokhoz igazítjuk. Becsüljük meg, amit harminckilenc év alatt szocialista történelmünk során elértünk. Becsüljük és védjük szocialista vendünket, mert ez a biztos alap továbbhaladásunkhoz. Als az* követelmény, hogy felelőse* gondolkodjunk és bátra/: cselekedjünk, hogy munkánknak mind nagyobf5“>L't'té- kc legyen. Ezt kívánja a haza. ezt kívánja a szocializmus ugye. ezt kívánja népünk és benne mindé* egyes honfitársunk éróáLs.
