Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

E5ZÄK-MAGYAROR5ZAG 4 *W 1984. március 6., kedd A képernyő előtt Négy téma a hétről A Telcráma adásait mindig nagy érdeklődéssel figyeltem, mert azt éreztem ki belőle, hogy eszköz kíván lenni a tele­vízió jobb ismeretéhez, segíteni kívánja a nézőt, a kiváncsi nézőt, hogy az a kamerák mögé is pillanthasson. • Vitray Ta­más többségijén jól szerkesztett, jó témaválasztású negyven percekkel szolgálta a sorozatnak ezt a feladatát. Különösen tetszett néhány hete a gyártásszervezéssel való megismerte­tés. A minapi adás azonban kicsit lehangolt: valamiféle fó­rummá alakult át e műsor, heterogén, kíváncsiskodó néző- tömeggel. A résztvevők többségben már ezerszer megválaszolt kérdésekre vártak újabb válaszokat, részben pedig olyan kér­désekkel akartak közelebb jutni a televízióhoz, ami nem érinti a műsorok lényegét. (Tisztelet a néhány valóban fi­gyelmet érdemlő kérdésnek.) Talán, ha -tovább tart a műsor, b tévések magánéletére vonatkozó kérdésekre is sor kerül. Kár lenne a Telerámát ilyen irányba eltolni. Igaz. hogy a közönség kérdéseire kíván a műsor válaszolni, de a látszat- popularitásért kár lenne a céltudatosabb műsorszerkesztést feladni. Elejétől figyelem a Nyílik a rózsa nótaénekes-verseny elő­döntőit. Túl a harmadik fordulón, tizenöt versenyzőn, el­mondható, hogy érdemes volt megrendezni ezt a versenyt, bizonyára kibuknak majd ígéretes tehetségek, akik e nép­szerű műfaj jó továbbápolói lesznek, azonban a versenyszer­kesztés mechanizmusa tizenöt versenyző utón már a monotó­nia érzetét kelti. Bejelentik a versenyző nevét, látunk róla egy egyperces filmet, amit hétköznapjairól vettek tél, ismer­tetik legfontosabb életrajzi adatait, majd eldalolja a magáét, a zsűri szavaz és indokol: — „nagyon szép’’... így kezdődik mindig az indokolás. A kisfilmek igencsak mesterkéltnek ér­ződnek, igaz egy percet is nehéz csinálni olykor a semmi­ből, de bosszantók az olyan hibák, mint a harmadik elődön­tőn egy operettszínházi énekkari tag bemutatásakor láthat­tuk: délelőtt tíz óra van, mondja Antal Imre, Iksz megérke­zett a színház művészbejárojához, látjuk, futó pillantást vet a próbatáblóra, majd az öltözőbe megy, mert a Leányvásár előadására készül — délelőtt tíz órakort!?) —, kórustag, de egyedül van az öltözőben, ahol a fogason lóg a kosztümje és egyszerre két öllöztetönö veszi munkába. Vajon hányán szor­goskodnak ott a primadonna körül? Tudom, az egész csak a versenybeii fellépés bevezetője. De ennyi pontatlanság abba sem fér. A verseny ettől függetlenül érdekes. Az önok kertek című kívánságműsor hovatovább a Ma­gyar Televízió legsűrűbben jelentkező összeállításává válik. Most legutóbb a népi ellenőrök köszöntésére — mindig akad valamilyen alkalom, a jövő vasárnap majd az ötpróbázók kívánságlistája lesz az ürügy — iktatták programba az „egy miniriport’ (olykor némi reklámillattal), egy régi műsorszám“ felépítésű adást. A túlzottan is eklektikus műsorok milyen­ségéről most ne essék szó, inkább arról, hogy ha valamely közösség, szervezet előtt tisztelegni kíván a televízió, legyen arról egy egységes, szigorúbban szerkesztett, sokoldalú be­mutatást biztosító riport, a kívánságműsor meg — ha ez kell — maradjon annak, ami: számok egymásutánjának. Folytatást» krimi pergett ismét, három esten át; volt mi­ről beszélgetni, .volt mit találgatni a vasárnapi söröző-kávézó baráti társaságoknak. Bevallom, nekem az imponált legjob­ban, hogy a tettes elfogása előtt a főfelügyelő hidegvérűen intézkedett: neki küldjenek egy helikoptert, az őrmester meg kerítsen egy hajót és kövesse a gyanúsítottat. Es úgy is lön. S' ebben a hosszú, Igen sok váratlan fordulattal gazdag bűn­ügyi históriában, amelyben ragyogó autók, hangrögzítő be­rendezések, miegyebek adódtak, meg volt rendőri létszám is. Harvey főfelügyelő egymaga a szó legszorosabb értelmében nz égből pottyant a tettes nyakába. Zsarolás és ahhoz kap­csolódó kisebb zsarolások láncolata, nem is tucjom. hány ha­lott. font sterlingek százai, ezrei és százezrei és végül egy szál detektív a ringó hajón valami rúddal győzedelmeskedik. A Vidéki ügy mesteri módon megcsinált, talán kicsit túlbo- nyolítottan jó detektívtörtónet volt, 185 percnyi izgalmas szó­rakozást adott a hasonló történetek kedvelőinek, s szeren­csére hiányoztak belőle azok a sablonok, amelyek a televízió szokványos krimisorozatait már tehertételként jellemzik. A néző maga is következtethetett, bosszankodhatott a sok elka­nyarodó, tévútra vezető mellékszálon, egészében a krimik kedvelőinek kellemes három estét biztosított a film. Benedek Miklós , Oviferseni Vidám műsor, fánkevés, zsák­ban futás, és sok-sok kacsalánc — így lehet röviden jellemez­ni a Győri kapui óvodások na­pokban tartott farsangi mulat, ságát. (S. F.) A magyar nyelv hete (Tolylalás az 1. oldalról) Igen népes hallgatóság előtt került sor a magyar . nyelv hetének borsodi meg­nyitójára. Elsősorban ma­gyar szakos tanárok jöttek el, hogy részesei legyenek e visszatérő, s mind nagyobb vonzású rendezvénysorozat megnyitásának, s az azt kö­vető előadásnak, melyben dr. Lőrincze Lajos címzetes egye­temi tanár anyanyelvűnk használatának néhány sajá­tos, női vonatkozású kérdését ■feszegette. örvendetesen megnőtt az érdeklődés az anyanyelv iránt — erről szólt többek között megnyitójában Nagy Zoltán. Amikor a TIT me­gyei szervezetének nyelvi szakosztálya 1977-ben elő­ször kapcsolódott ehhez az országos rendezvénysorozat­hoz. mindössze tizenhárom előadás hangzott el a ma­gyar nyelv hetén. De 1980- ban is mirldössze ötven elő­adást tartottak. Tavaly már 180 alkalommal szóltak a magyar nyelv helyes hasz­nálatának a nyelvtani sza­bályokon túlnövő fontossá­gáról. Az anyanyelv ügye ezért nem egyszerűen nyel­vészeti vagy műveltségi ügy. Politikai kérdés is, amint azt az MSZMP KB mellett működő művelődés- politikai munkaközösség is megfogalmazta három esz­tendővel ezelőtt az anya­nyelvi- műveltséggel kapcso­latos állásfoglalásában. A ■ társadalmi fejlődés a demok­ratizmus szélesedéséi jelenti, azon alapszik, s feltételezi a valóban széles néptömegek részvételét a közösségi élet­ben. A közösségi élethez pe­dig hozzátartozik a közös­ség érdekében való szóemé- lés. A megszólalás pedig fe­lelősséggel jár együtt. Nőnap: előzetes meglepe­tésnek is hathatott dr. Lő­rincze Lajos előadása, aki ezúttal csupa olyan nyelv­használati kérdésről szólt, amely valamilyen módon kapcsolatban van a nőkkel. A névadással kezdte, s foly­tatta a családi élettel. Szólt arról is, hogy a nyelv nem mindig követi elég rugalma­san azokat a változásokat, amelyek társadalmi éle­tünkben végbementek, s nin­csenek alkalmas, hű szavaink például a politikai funkciót is betöltő asszonyok megne­vezésére. A mai nyelvhasz­nálat nagyon sok esetben ré­gi társadalmi szemléletet tükröz. Rendkívül nehéz lenne né­hány mondatban felvázolni dr. Lőrincze Lajos sokszínű, gazdag előadását. Tömören is összefoglalható viszont az a felhívás, amelyet a meg­nyitóünnepségen adott közre Hegyi Imre, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának alelnöke. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat, a Hazafias Népfront és a Ma­gyar Tudományos Akadémia felhívással fordult az ifjúság­hoz — se felhívás gyakorla­ti kezdeményezéséhez csatla­kozott a szikszói. Sepsi Csom­bor Márton Gimnázium is —, hogy saját körükben is tegyenek meg mindent a tisz­ta szép beszédéit. Adjunk esélyt a fantáziatlan. a dur­va beszéddel szemben a tisz­ta, a szép, az udvarias be­szédnek! A nyers, a faragat­lan, s éppen ezért az emberi méltóságot sértő kifejezése­ket ne tűrjük meg környe­zetünkben. A közönségesség nem biztos, , hogy modern. Sőt! A közönségesség arról állít ki bizonyítványt, aki él vele. Remélhetőleg e felhí­vás nemcsak a magyar nyelv hetén nem marad visszhang- talan, <es. a.) Munkavédelem és szociálpolitika Ruházati boltban • a pult mögött A Borsodi Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat profil­jából adódóan a balesetek százalékos aránya országo­san is alacsony a dolgozói létszámhoz viszonyítva, ám tennivalók azért itt is akad­nak évről évre. Többek kö­zött ezekről a tennivalókról, a vállalat egységeinek mun­kavédelmi helyzetéről, szo­ciálpolitikai tevékenységéről tárgyaltak a napokban az SZMT székhazában » KPVDSZ megyei bizottságá­nak ülésén. A balesetekről szólva meg­állapították: 1983-ban vala­melyest nőtt az üzemi bal­esetek száma, bár ezek jó része nem a munkavédelmi szabályzat megszegéséből erédt. Folyamatosan javul­lak viszont a munkakörül­mények az újonnan megépí­tett korszerű egységek beál­lításával. Ez számokkal is bizonyított lény, hiszen a szociális terv már most je­lentkező többletfelhasználá­sa rs a biztonságtechnikát, a környezet- és tűzvédelmet hivatott jobbítani. Jó eredményeket jeleznek a közművelődés, a szakmai képzés és munkahelyi szo­ciális ellátás felmérései. A további feladatok meghatá­rozása viszont már az ellen­őrző jelentés megállapításait igazolja: nem kielégítő a munkavédelem központi irá­nyítása, sok esetben a szem lék lebonyolítása sem, s az elmúlt évben néhány egy­ségben el is maradt a szem­le. Égetően szükséges a sza­bályzat módosítása, a vál­lalatnál önálló .munkavédel­mi vezető alkalmazása. A táppénzes napok kismérvű emelkedése is azt jelzi; az üzemegészségügy színvonalá­nak emelésében szintén van tennivaló. Elismerésre méltóak vi­szont a szociálpolitikai in­tézkedések, így például az elmúlt évben egy nyugdíjas- klub létrehozása, s ámi még fontosabb: az elmúlt év vé­gén lehetőség nyílt nyugdíj­emelési felterjesztésre is az alacsony jövedelmű nyugdí­jasok érdekében. Elfogult vagyok. Ezt válla­lom. Amit nem vállalok, hogy csak elfogult vagyok. Leteszem a voksom a nők mellett, de nem a férfiak ellen. Azon a területen, aho­vá én hívom önöket nem is lehfet szociális vagy ember- baráti megfontolások alapján egyik vagy másik nemet előnyben részesíteni. Vasárnap, ebéd-után ülünk a képernyő előtt. A műsor: „Ki miben tudós?” matematikai döntő, már az eredményhir­detésnél' tartunk. Az ember büszkén nézi ezeket a fiata­lokat. Milyen nagyon fiata­lok és máris milyen nagyon tehetségesek. Hát igen. Nem­csak jó mezőgazdaságunk van, hanem — úgy melles­leg: jó néhány — világhírű matematikusunk is, és nyu­godtak lehetünk, az utánpót­lással sínes baj. Csak záró­jelben: Magyarországot ..ma­tematikai nagyhatalom’’-ként is szokták emlegetni — kül­földön. De hányán tudják mindezt itthon? A verseny végeztével most már nyugodtan elmélkedhe­tünk azon, hogy a korábbi adásokat. Is figyelemmel kí­sérve, mi a képernyő előtt ülők sokszor arra is kevés­nek tartottuk az időt. hogy felfogjuk a megoldandó prob­lémát. A verseny feszültsé­geit is átélő fiatalok viszont ezalatt az idő alatt már a már itt is a férfiakhoz akar­nak hasonlítani.” „A nők felszínesek, olyan elmélyült elmélkedésre, mint a férfiak, nem képesek." Hogy a női ember és a férfiember —1 a statisztikai átlagot vizsgálva — más, Egy vetélkedő ürügyén megoldást is lényegében meg­találták. De. volt valami furcsa is ebben a versenyben. Szá­momra az emberek, és köz­tük természetesen a fiatalok is kétneműek: fjük és Iá-' nyok. Ezen a versenyen vi­szont egyetlen leány sem je­lent meg a képernyőn. Szin­te hallja az ember, hogy ez úgymond „természetes” a lányoknak „nincs tehetségük a matematikához”. „A nők nem vitatom, hiszen éppen attól két nem, hogy köz­tük biológiai és erre épülő egyéb különbségek Is van­nak. Legfeljebb ezek a kü­lönbségek nem azonosak az előbb idézettekkel. Mint mondottam: statisz­tikai átlagban. Az egyes em­ber viszont nem átlag, ha­nem ő maga a megismétel- hetetlenség. vagy ami ugyanaz: mindegyik más és más, ‘ akár nő, akár férfi. Eszembe jut egy másfél évtized előtti emlékem: a még nem egészen egyéves kisfiú szeretettel szorongat egy babát, amit az. Apa lát­va, fojtott, de mégsem elég­gé palástolt indulattal ra­gadt ki a kezéből, mondván, hogy „fiúnak baba?!”. 1-Ia elgondolom, hogy mennyi leányt „terel” csa­ládja a fentihez hasonlóan a „nőies” tevékenységformák felé... Az általam nagyon tisztelt, sajnos, már elhunyt Péter Rózsa matematikus profesz- szor-asszonnyal való egyik találkozásom jut eszembe, amikor 'egyebek mellett .el­mesélte, hogy egyik egyete­mi vizsgája után a nagy hí­rű Fejér. Lipót professzor azt mondta neki: „Ha maga nem nőnek születik, akkor maga professzor lehetne.” — 1945 után az lett. És azóta? A legtehetségesebb fiatalok között nincs, vagy pontosab­ban miért nincs folytatás? Fabinyi Erzsébet Pedagógus KlSZ-bizottság alakul Sátoraljaújhelyen Az elmúlt években jelen­tősem nőtt a pedagógus KlSZ-alapszer vezetek és a -tagok szama Sátoraljaújhe­lyen. Javult a mozgalom tö­megbefolyása is. Ma már ti­zenhárom alapszervezetben, több mint kétszáz fiatal pe­dagógus tevékenykedik. En­nek eredménye, hogy a na­pokban megkezdődött a te- rületen a pedagógus KISZ- bizottság szervezése. Az új bizottság a hónap végén ala­kul meg. Károlyi Gáspárról, Göncön Károlyi Gáspár nyelvét be­széljük, azt a gönci magyar­ságot, amire átültette a re­formátus prédikátor a Biblia szövegét, azt a magyarságot, melyet a közeli Széphalmon Kazinczy Ferenc porolt le a nehézkes sallangoktól a nyelvújítás idején. Zemplén és Abaúj népének magatar­tása, észjárása, lelke szi­várgott át az évszázadokon keresztül a magyarságba, hi­szen a templomok szószéké­ről és nemzetünk létéért tol­lat ragadó poéták soraiból Károlyi magyarságával szól­lak a néphez, Ebben a nyelv­ben él tehát a nemzet. Történelmet, a megmara­dás példáját, idézték Gön­cön a múlt hét végén. A közelmúltban jelent meg a Magyar I-lirmondó sorozat­ban „Károlyi Gáspár gönci prédikátor” címmel Szabó András irodalomtörténész gyűjtésében, válogatásában és tanulmányával a 1Ö. szá­zadi Biblia-fordító egyéb müvei. A tanácsháza nagy­terűid 'értő és lelkes lokál- patriótákkal lelt meg, akik­ben él a készség múltjuk ápolására, értékeik megőrzé­sére.' felmutatására és a jö­vendő nemzedékek gazdagí­tására. Érződött, hogy a fa­luban is komoly ügy. az örök­ség őrzése, hogy vigyázzák gyökereik épségét, ahogy féltve óvják Széphalmon Ka­zinczy házát, Keleméren Tompa Mihály leveleit, vagy Költőn Petőfi somfáját. Iro­dalmi, történelmi, nemzeti oszloppillérek eme emlékek, melyek nélkül nem állna meg történelmi tudatunk és nemzeti felelősségérzetünk. Mér ismert tényeket, do­kumentumokat idézett a tör­ténész. de eloszlatott több félreértést is, többek között, azt, hogy a Bibliát Ecsedy Báthorí István segítségével nyomtatták. Mint az a könyv egyik közölt leveléből is ki­derül. a Biblia-nyomtatók­nak Rákóczi György adóit segítséget. De nemcsak a múlt em­lékeit idézték Göncön. Az irodalmi tiszteletadást kere­kítette ki Petröczi' Éva köl­tő, aki maga Is fordított a Károlyi-könyvhöz, és aki több költeményével fogal­mazta újra a 16. század óta érvényes kérdést: mit kell tenni itt és most? Hogy mit?, arra Igyekezett választ adni n találkozó kö­zönsége. és felvetődött n ré­gi terv. hogy 'Gönc történe­tét Ismét meg kellene írni, folytatni kellene azt a múlt- ápolást. ami nékül sem pré­dikátorok, sem a szól cse­lekvéssé nemesítő utódok nem igazodhatnak el napja­ink és a jövő dolgaiban. (szén drei) Tisztasági őrségek az iskolákban is A természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet végrehajtása érdekében — a lakóterületiek után — a mis­kolci általános iskolákban is megszervezik a tisztasági őrségeket. Feladatuk a kör- nvezet tisztaságának védel­me lesz. Szükséges, hogy a környezetünk rendjéért, tisz­taságáért és szépségéért ér­zett felelősségtudat már ko­rán. kisdobos és úttörőkor­ban kialakuljon. A tisztasági őrségek meg­alakítása érdekében n Haza­fias Népfront Miskolc városi Bizottsága és a városi úttö­rőelnökség szervezési mód­szertani tanácsadást tart Mis­kolcon a Molnár Béla Űttö- rőbáz nagytermében március l?-én 17 frai kezdette! az általános iskolák képviselői­nek és a csapatvezetőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents