Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-03 / 53. szám
1984. március 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Parkolási engedély mozgáskorlátozottaknak A miskolci belvárosban nehány hete történt forgalmi változások után, a Mozgáskorlátozottak Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Egyesületének tagjai érthető aggodalommal várták, vajon megkapják-e a gépjárművel rendelkező tagjaik a behajtáshoz, illetve a parkírozáshoz szükséges engedélyeket, amelyeknek birtokában továbbra is közlekedhetnek a gépjárműforgalom elől elzárt főutcán. Az egyesület elnöke, László Vilmos elmondta, hogy a régebben kiadott engedélyek júliusig érvényesek. Meghosszabbításukat már most is lehet kérni, az egyesületen keresztül, ők együttesen intézik a parkolási engedélyek kérvényezését, amelyet az illetékesek minden indokolt esetben megadnak. Húsz kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd a mozgás- korlátozottak gépkocsijai a miskolci belváros forgalom elől lezárt szakaszain. Az egyesület tagságát érintő hír, hogy a mozgáskorlátozottak „Akarat” Sportkörének szervezésében, díjtalanul látogathatják szombatonként a miskolci városi uszodát. 17 és 18 óra közölt. Az úszni tanulók szá*- mára pedig a szakemberek — kétszázötven forintért — tanfolyamot szerveznek, erre jelentkezni , szintén az uszodában lehet. Tavaszra vár az egyesület épülő parkja, Műhibán. A tavaly felállított Iáházak közül a legnagyobbat a következő hetekben szeretnék lakhatóvá tenni, hogy már az idén fogadhassák itt az első vendégeket: a gyerekeket, akiknek ez a négy szoba végleges birodalmuk lesz, kizárólag ők laknak majd ebben az épületben, az üdülési időszakban. A többi faházat az Idén szeretnék közművesíteni. Ehhez szükséges a már a park területére elvezetett villany-, víz- és csatornahálózat további építése. Az egyesület szívesen fogad minden segítséget ezeknek a munkáknak az elvégzéséhez. Egyúttal várják azoknak a vállalatoknak, intézményeknek a jelentkezését, akik valamilyen terméküket, tevékenységüket reklámozni szeretnék. A parknak arra a kerítésére ugyanis, amely a 35- ös számú, Leninváros felé vezető úttal határos, engedélyt kaptak a Magyar Hirdetőtől, hogy reklámokat helyeztethessenek él. Jó alkalom a hirdetőknek, hogy egy forgalmas főút mellett, elfogadható áron reklámozhassanak. Az egyesület Miskolcon lévő, Geró utcai irodájában az említettekkel kapcsolatban mindenkinek szívesen nyújtanak bővebb felvilágosítást is. Hétfőn, szerdán és pénteken az egyesület elnöke tart fogadóórát 8—12 óra között, kedden és csütörtökön pedig, szintén 8 és 12 óra között ügyeletet tartanak. Érdeklődni természetesen nemcsak • személyesen, de az egyesület 15-383-as telefonján is lehet. Ismert, hogy az utak korszerűsítése, szélesítése, megfelelő aszfaltburkolattal való ellátása napjainkban jelentős költségeket emészt fel. Különösen érezhető ez. olyan megyében, mint Borsod, ahol a nagy ipari üzemek közúti fuvarigénye igencsak számottevő. Az elmúlt évtizedekben a megye nagyon sokat költött az úthálózat javítására, szélesítésére, hogy biztosítsa a megnövekedett szállítási igényekhez az elengedhetetlenül fontos technikai feltételeket. Ám a drága útkorszerűsítések ellenére, még nagyon sok helyütt találhatók keskeny hidak, amelyek átépítésére nem -kerülhetett sor. Ezek néhol lassítják, visszafogják az egyébként dinamikus forgalmat. Mindezt szóvá tették a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségének legutóbbi ülésén is. Varga József, a Közúti Igazgatóság vezetője elmondta, hogy megyénkben 157 olyan híd található, ahol szélesség.korlá- tozást jelző tábla hívja fel a gépjárművezetők figyelmét a fokozattabb óvatosságra. Csupán a nagy forgalmú 37-es, újhelyi úton 12 ilyen híd van. Az igazgatóság vezetője a felvetésre válaszolva azt is elmondta, hogy ezeknek a hidaknak az átépítésére, illetve szélesítésére nem számíthatunk, az ilyen igények nem reálisak, és különösen nem azok népgazdaságunk jelenlegi helyzetében. Ugyanakkor ott találhatók a forgalom szabályozásának kellékei, azok a táblák, amelyek a helyes közlekedési magatartásra intenek az ilyen útszűkületekben. Csak igazodni kellene ezekhez rugalmasan, udvariasan. kulturáltan, figyelembe véve mások érdekeit, szándékait is. — nagy — Ezüst „fényező” Fél évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy le kell mondani a gyártásáról, de azután szinte egyik napról a másikra keresett termékké vált a sajóvámosi Aranykalász Termelőszövetkezet súrolópora, a Sajólux. Természetesen az igények nem változnak ilyen hirtelen, a magyarázat inkább abban a fővárosi kereskedelmi irodában van, amelyet gyártmányainak gyorsabb, s hatékonyabb eladására szervezett a közös gazdaság. A példa is mutatja: megérte, hiszen az idén már 80 ezer doboz kiváló minőségű súrolópor megvásárlására találtak vevőt. A gyártmányban eddig sem volt hiba, szabadalom alapján vásárolta meg a gyártási jogot a gazdaság, az illatosított, karcmentes tisztítószerrel még a legkényesebb tárgyak, így ezüsttálak, evőeszközök is kiválóan fényezhetek. Az importtermékektől olcsóbb súrolópornak fertőtlenítő hatása i* van. FALURÓL-FALURA Ta kta báj Elfogyott a kórus A szélső porták egybeérnek A telepes Az elvándorolt A telepes: Néposz Péter Pirospozsgás fiatalember, rég0 volt gazdatisztek imponáló biztonságú tudásával, szakértelmével, mai falusi legények életkedvével. erejével keveredve. Egész megjelenése, viselkedése mégis megmaradt olyannak, amilyennek a tanulás évei formálhatták. Olyasfajta embernek látszik, aki mindenütt rövid idő alatt megtalálja a helyét. A telepes négy éve Szolnok megyebői, hívásra érkezet t. — Miért? — Hívtak, meg kíváncsi is voltam. Nekem ez, alfele nagy kalandom. Északon. A család úgy döntött, köí— Kerüljön beljebb! Idősebb 9 Ki.s.s János vagyok. — Aprócska öregember, fiatal szemekkel. Bal keze nehezebben mozog, de a jobbnak a szorítása még erős. Az őslakos április 21-én tölti be a hetvennyolcat. — Milyen falu ez a Taktabáj? — Jó falu. Jo volt. míg a tsz-ek nem egyesültek. Nagy szólók, gyümölcsösök voltak, Záhonyig hordtuk az altnál, de ma már semmi nincs belőle. Kiss Jánosnak, úgy látszik, jobbik fele veszett a telepesek ésszerűsítéseivel, de nem az almást, inkább a gyümölcsössel tűnt ifjúságát sajnálhatja. — Katona volt-e. János bátyám? — Én nem. Valahogy nem került rá sor. Legalább itthon lehettem a földosztásnál. En voltam a jegyző. — Hát hány osztálya van? — Nekem hat. Százhuszonnégy osztálytársam közül egyedül, úgyhogy Büdszentmihályra kellett menni vizsgázni. Én írtam a kérvényt is a megyéhez, hogy szétoszthassuk az uradalmi földeket. — Hogy osztották? — Nyilat húztunk minden földre, nem mondhatta senki, ha rossz földel kapott, mert magara húzott mindenki. — János bácsi, art beszélik, hogy ismerte Veres Pétert. — Jártam nála küldöttséggel. Olyan csizmás kis ember volt, mint én — mutat magára. — El is intézte, amiért mentünk. Ismertem én Erdei Fer-ncet, meg Darvas Józsefet is, találkoztunk, amikor tüntetni mentünk negyvenhatban Pestre, hogy földet vissza nem adunk. Azzel van Szolnokhoz, közelebb, mint Sopron, ahová szivem szerint költöztem volna. — És akad kaland ? — Több is, mint kéne. Majdnem velem egyidőben cserélődött a tsz vezetősége. A tsz, finoman fogalmazva, nem tartozott a nyereséges gazdaságok közé. Ez a föld szikes, nagyon gyenge minőségű. Itt folyik a szomszédban a Takta. amikor kéne a viz. nincs benne csepp sem. amikor nem kéne, önti. Nem lehet akármibe belefogni, mert könnyen elúszik vele az egész évi nyereség. Volt szőlő, volt almás, felszámoltuk. Termeltek itt dohányt, repcét, dinnyét, kukoricát. de nem ide való. Cukorrépával, napraforgóval, fűmaggal érdemes csak foglalkozni. Meg a gyeppel, az ad elegendő takarmányt a marhatelephez. A telepesnek felesége is telepes, szintén mezőgazdász. Tízéves és tizennégy hónapos lányaikkal remek összkomfort os szolga lati lakásban élnek. A telepes és társai vizet vezettettek a falunak, nagyrészt rendbe rakták a Taktabáj közepén álló patinás kastélyt (tsz-központ lett belőle). tornatermet építenek, mindenféle üzemeket hoznak az itt élő nőknek. de újabban a férfiembereknek is. Négy év alatt kétezer-kilencszáz- ról háromezer-négyszázra nőtt a tagság átlagjövedelme, a szövetkezet harmadik éve már nyereséges. A telepes. Néposz Péter termelési főmérnök beszélt a faluban tavaly augusztus 20-án az ünnepségen.' Tálán őslakos lesz belőle. Az őslakos: idősebb Kiss János tán csak visszaadtuk. Nyolc holdat, meg egy tehenet vittem a tsz-be. — Nem volt itt régen csak két sor ház. hogy meg Összementünk, meggazdagodott a falu. Más gazdálkodás megyen most, megállják a helyüket az idegenek! Csak a nyugdíjasokat segíthetnék jobban. A mi időnkben azok mindennek csak a felét fizették. Pár éve, hogy a bal kezét nehezen mozgatja, felszámolta a háztájit. Két süldőt tart, az asszony baromfit. A házastársi pótlékkal két- ezer-nyolcszáz forintos nyugdíjból élnek. Meg .az eltelt hetvennyolc év emlékéből, amiből az utolsó negyven között különösen sok az emlegetni való. Közben az őslakos főszereplőből segédszinésszé lett. Az elvándorolt: Szabó József iskola- igazgató Szabó József, a csobaji isko• laigazgató is 'elepesként kezdte Taktabájon. Prügyön született. Negyvenhatban a kántorta- nító a református egyház meghívására Taktabájra költözött. — A kastélyban volt az iskola. Kollégium működött, hatvan-nyolcvan gyerek lakott ott. Abban az időben egyedül Taktabájnak volt száznyolcvan iskolás gyermeke, most a két községnek együtt is kevesebb. Harmincnyolc éve másodmagával tanított a faluban, jelenleg itt már egyetlen pedagógus sem dolgozik. Taktabáj Csobaj társközsége lett, ott az iskola, napközi, óvoda is. tizennégy pedagógussal. A kántorta- nitóságtól az iskolaigazgatóságig eltelt idő alatt Szabó József a művelődési házat is vezette, röplabda-, tüzoltócsapatot szervezett, országos második helyezést ért el velük. A kórus a volt egyházi karból alakult. — Énekeltünk Tokajban, az Aranyosvölgyben, de a legnagyobb siker mégis a sárospataki bronzjelvény és diploma volt. Kétszer próbáltunk minden héten, úgy jártunk oda. mint valami klubba. Együtt mentünk dolgozni is, legyen pénzünk kirándulásra. Aztán egyesítették a két tsz-t. minden megváltozott. Hatvannyolcban Csobajon megépült az iskola, akkor áthívtak igazgatónak. A kastélyt életveszélyesnek nyilvánították, a taktabáj! gyerekek is Csobajra jártak. •— És a kórus? — Mikor végre a tsz kikecmer- gett a veszteségek közül, megcsináltatná a kultúrházat is. addigra elfogyott. Negyvenes férfikarunkból a végén, valami nyolcan-tizen jöttünk össze, akkor már csak beszélgetni. Az új tsz-elnök harmincezret adna a támogatásunkra, mégse sikerült egybefogni a kart. A kórus vezetője nyugdíjba készül. Fia. lánya már évek óta átvette az örökséget: ők is pedagógusok lettek. Közben az elvándorolt visszakerült. Taktabáj é<= Csobaj szélső portái már úgyszólván egybeérnek. Csendes Csaba Fotók: Fojtán László Az őslakos Nagyobb ösztöndíj szakmunkástanulóknak Napjainkban csaknem 175 ezer szakmunkástanuló sajátítja el választott szakmáját, közülük 18 590-en részesülnek társadalmi tanulmányi ösztöndíjban. A közelmúltban megjelent művelődési minisztériumi rendelet az alapösztöndíjak eddigi 250- töl 500 forintig terjedő halárát 300 és 1000 forint közötti összegben állapította meg. E halárokon belül az átlagosnál jóval magasabb ösztöndíjat kaphatnak azok a fiatalok, akik úgynevezett ..nehezen beiskolázható'’ szakmát választottak. Országosan 43 hiányszakmát tartanak nyilván az illetékesek, ezek közé tartozik például a bányász, a kohász, a gépi forgácsoló, a szerkezetlaka- fcos, a kőműves, a tetőfedő. Az alapösztöndíj összege függ az egyes szakmák utánpótlásától: minél keresettebb szakmát választ a fiatal, annál nagyobb az esélye, hogy a kifizethető ösztöndíj maximumát kapja. Az ösztöndíjak mértéke — a rendelet adta lehetőségen belül — végül is a tanulmányi szerződést kötő tanulók és a felvételében érdekelt vállalat megállapodásától függ. Eay kitűnő, vagy jeles tanulma-r nyi eredménvt elére tanulónak a szerződő vállalat 1500 forintot is kifizethet havonta. alapösztöndíi és tanulmányi pótlék címén. Széles utak- keskeny kitt
