Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-03 / 53. szám
1984. március 3., szombat ESZAK-MAGY ÁROK SZAG 3 Magasabb Követelmények, növekvő önállóság Beszélgetés dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala vezetőjével i Szükséges, sót szükségszerű volt, megkövetelte a társadalmi-gazdasági fejlődés . . . Ezt a mondatot sokszor és sokan elmond- i ták, leírtak az utóbbi hónapokban a köz- , igazgatási átszervezéssel, a járások meg- i szüntetésével, a városok, nagyközségek es | községek tanácsai önállóságának növelésé- i vei kapcsolatban. De hogyan hatnak vissza j. a közigazgatási változások a helyi társadalmi és gazdasági fejlődésre? Erről és az átszervezéssel kapcsolatos egyeb kérdésekről érdeklődtünk dr. Papp Lajos államtitkártól, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának vezetőjétől. — Hány embert érintett személy szerint az átszervezés, es mi lett a további sorsuk? — Számunkra — és ebbe beleértem a Ta- i nácsi Hivatalon kívül a megyei tanácsok í vezetőit is — egyáltalán nem volt mindegy, ; hogy hová es hogyan helyezkedik el háromezer-négyszáz ember. Ennyien dolgoztak i ugyanis a múlt év vegéig a járási hivataloknál. Most már elmondhatom, hogy a személyi kérdések túlnyomó többsége a köz- igazgatás, és az érintett dolgozók érdekeit is szem előtt tartva, elintéződött. A t'üggö ügy kevés. Vannak, akik június végén mennek nyugdíjba, továbbá mintegy húszán nem válaszoltak arra, hogy elíügadják-é a részükre felajánlott állást, és végül akad néhány tanácsi dolgozó, aki munkaügyi döntőbizottsághoz fordult. A Tanácsi Hivatalhoz eddig mindössze egy panasz érkezett. — Milyen anyagi kihatásai vannak az átszervezésnek? — Mint ismeretes, a feladatok átcsoportosításának arányában a városok, a városi jogú nagyközségek, valamint a községek tanácsapparátusai a volt járási hivatalok létszámának csak a kétharmadát kapták meg. Az így felszabadult béralapból a községi tanácsok dolgozóinak helyzetén igyekeztek javítani. Ez pedig nemcsak annyit jelent, hogy a községi tanácsházán dolgozók ezután többet kapnak, hanem elsosoroan azzal az előnnyel jár, hogy végre lehetőségünk lesz megfelelő végzettségű szakembereket alkalmazni olyan helyeken is, ahol eddig éppen az anyagiak miatt volt hiány szakképzett közigazgatási dolgozókban. — Magasabb követelményekét említett. Mit jelentenek ezek a gyakorlatban? — Sokszor elmondtuk, mégsem lehet elégszer hangsúlyozni: a cel a helyi önállóság, távlatokban a megye és a telepüies közti közvetlen kapcsolat. Ez év elejével átkerült a hatáskörök döntő része a községi, nagyközségi tanácsokhoz, végtére is ók ismerik legjobban, legközelebbről a helyi lakosságot, természetes, hogy legeredményesebben ők tudják intézni az ügyeket. Magasabb követelményt jelent az ügyek növekvő száma, amelyeket az eddiginél öntevékenyebben, önállóbban kell elintézni. Magasabb követelményt jelent az is, hogy a helyi tanácsoknak jobb, intenzívebb munkakapcsolatokat kell kialakítaniuk a lakossággal, hiszen csak így számíthatunk az önálló telepüjéspolitika további kibontakozására. — Hogyan változik az irányítás? — Mint említettem, hosszabb távon az a cél, hogy a megyék közvetlenül irányítsák a községi tanácsok apparátusának munkáját. Most még a megyék megbízásából a városok közreműködnek a községekben folyó tanácsi munka felügyeletében, ellenőrzésében, szakmai irányításában. Erre főként ott van szükség, ahol sok a kisközség, amelyek tanácsait nem lehet egyik napról a másikra segítség nélkül hagyni. Ahol viszont jobbára nagyobb települések vannak — mint például egyes alföldi megyékben —, ott már ma közvetlenebb lehet a megyei és a községi tanácsszervek kapcsolata, a megye kevésbé kényszerül igénybe venni a városok közreműködését a községek irányításában. Mindezt máris gyakorolhatják a megyei irányítású nagyközségek esetében. A községi tanácsok segítésénél azonban fontos, hogy a megyei vagy a városi tanács apparátusa ne végezze el a munkát a községi helyett, hanem tanítsa meg rá. hogy mit, hogyan /csináljon. A megyei irányítás jellegén, stílusán is változtatni kell, hogy az utasítás, a közvetlen beavatkozás helyébe még jobban a keretszerű szabályozás lépjen, amely szabadabb mozgást hagy a helyiek számára, több lehetőséget nyújt a kezdeményezésre, önálló döntésre. — Mennyire vannak meg ennek az önállóságnak a feltételei? — Természetes, hogy ma, az átszervezés utáni első hónapokban ezt még nem lehel pontosan felmérni, de éppen ezért kaptak és kapnak több irányú segítséget a községi apparátusok, hogy mindinkább kialakulhasson a nagyobb feladatok megoldásához szükséges, kvalifikált apparátus. Mindenekelőtt a helyi tanácsok vezetőitől várunk sokat. Kezdeményezni akaró és tudó vezetőkre van szükség, olyanokra, akik képesek dönteni, nem várnak mindent fentröl. Jobban fel kell tárni a helyi lehetőségeket. A vezetőnek olyan közérdekű célt; feladatot kell kitűznie, amit á lakosság elfogad, es a megvalósításában cselekvőén reszt vesz. — Ez feltételezi, hogy a lakosságnak az eddiginél nagyobb beleszólása lesz a helyi ügyekbe, nem utolsósorban a költségvetésbe is . . . — Beleszólás eddig is volt, most is van, de feltétlenül kívánatos, hogy sokkal tartalmasabb legyen. Az lesz a helyes, ha először megkérdezik falugyűlésén, hogy mire szeretné fordítani a helybeli lakosság a rendelkezésre álló összegeket, majd a tanács- testület is Véleményt nyilvánít, instrukciókat határoz meg apparátusának. Ezek .után a tanácsapparátus megnézi, mennyi pénz lesz és az mire elegendő, javaslatot dolgoz ki, majd azt újra a tanácsülés elé tárja, döntés, végett. Itt határozzák el — a közvélemény igényének ismeretében — véglegesen, hogy például orvosi rendelőt építsenek előbb, vagy a falu útjait, azok közül is melyiket hozzák rendbe. A község lakói tudják ugyanis a legjobban, hogy mire van sürgősebb szükségük, s ha arra éppen nincs elég pénz, társulással vagy társadalmi munka felajánlásával is tudnak segíteni. Hozzá kell tennem: falugyűlést ezután minden községben kell tartani, legalább évenként. — Mennyiben változik az önálló tanácscsal nem rendelkező községek helyzete? — Mast, ezekben a községekben tanácstagi csoportok működnek, döntési és képviseleti hatáskör nélkül. A következő általános tanácstagi választás után alakulnak meg a községi közös tanács nem székhely társközségeiben az .elöljáróságok, élükön az elöljáróval. Az elöljáró a község választott vezélöje lesz. Az elöljáróság dönt a rendelkezésre álló anyagi eszközöknek a felhasználásáról. Természetesen ugyanúgy a lakosság véleményének megkérdezése után, mint arról az előbbiekben szó volt. Az elöljáróság szervezi a kis település közösségi elétét a Hazafias Népfronttal és a többi társadalmi szervezettel együtt. Igen fontos teendője, hogy képviselje a községet a közös tanácsban, közvetítse a település lakóinak kívánságait, javaslatait a tanácsnál, és ismertesse a településre vonatkozó határozatokat, tanácsrendeleteket, a helyi lakosság körében. Ha az elöljáróság a tanácsnál, végrehajtó bizottságnál előterjeszt valamit községe nevében, azt a testületeknek napirendre kell tűzniük. — Hogyan alakul a városok és a községek kapcsolata? — A Magyar Népköztársaságban a területi egység a megye, a helyi egység a vá- i'oc, a városi jogú nagyközség, a nagyközség, a község. Jelenleg a városok a megyém megbízottaiként közreműködnek a községi igazgatási munka segítésében. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a városok és a községek mellérendelt viszonyban vannak egymással, s nem alá- fölérendeliségbén, Kivételt képeznek azok a hatósági ügyek, amelyekben a községi tanácsapparátus első fokú döntését a városi tanácsapparátusnál, mint másodfokú hatóságnál lehet megfellebbezni. Az az egészséges gyakorlat, ha a város és a község intézményéi kiegészítik egymást, közös érdekeivel szolgálnak. A középiskolák, az egészségügyi intézmények, a kereskedelem szakboltjai általában a városokban vannak, de a községek lakosságát is kiszolgálják. A piac általában a városé, de áruellátásának nagy részét a községek szövetkezetei biztosítják, — Vannak-e, lesznek-e viták a települések újfajta kapcsolatáról? — Mi azt szeretnénk, hogy ne erről vitatkozzanak a városokban és a községekben, hiszen az átszervezés befejezett tény, amit jogszabályok rendeznek. De igenis szeretnénk több termékeny vitát! A legutóbbi időben egyes törvényjavaslatok előkészítése során ismételten megmutatkozott a pozitív vitakészség, jó lenne, ha ez érvényesülne helyileg is. Ezért született most olyan jogszabályi előírás, hogy a lakosság széles körét közvetlenül érintő tanácsrendelet tervezetét társadalmi vitára kell bocsátani. Szükség van a hasznos vitákra, különböző elképzelések felvetésére és egyeztetésére. amire kitűnő fórumok lehetnek a falugyűlések, a lakógyűlések, a réleggyülé- sek. és természetesen maguk a tanácsülések is. így mind jobban érvényesülhet a demokrácia. Az is ide tartozik, hogy az állampolgárok így ismerik meg a közéleti embereket, s majd azokat választják meg, akik a legtöbbel akarnak és tudnak tenni községük, városuk fejlődéséért, tgy olyan vezetők maradhatnak a tanácsok élén. illetve kerülhetnek oda. akik azért bírják a lakosság bizalmát, inert kezdeményezőkészek. van fantáziájuk es realitásérzékük, vagyis a közvéleményre támaszkodva tervezik a jövőt, és annyit Lesznek érte, amennyit csak leltet. V. E. Molnár Gyula szakvezető az egyik gépkezelő a brigádban Géppel és kézzel A bányában a front8 fejtésen és az elővá- jáson dolgozók munkája a legnehezebb. Gépesítéssel. új technológiák bevezetésével az utóbbi tíz év alatt: lényegesen könnyebbedéit a fronti bányászok munkája, különösen a nagy ka pa ci tás ú mu n k a helyeken, ahol géppel történik a fejtés, a szállítás, a biztosítás is. Az elövájásokon is egyre több a gépi berendezés, de a munkák nagy részét még mindig kézzel végzik a bányászok. i A Borsodi Szénbányák legtöbb munkahelyén már Antal Gyula és Molnár Gyula rögzítik a főtében a TH-ivet Fotó: Pusztai László elővAjógépek segítik az előrehaladást. azonban a munkahely biztosítása, s legtöbbször a szállítás is a bányászokra vár. A Szeles-aknán készült lelvételek, is ezt bizonyítják. A Lőrincz István vezette elővájási szocialista brigád F-tipusú géppel vágja a meddőt, a biztosítás viszont még most is nehéz lizikai munkát igényel. A jubileumi verseny bekecsi vállalásai: 330 tonnával több gabona Miszßki konferencia A minőség és anyagtakarékosság éve lesz az idei — fogalmazták meg az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat tegnap tartott műszaki-gazdasági konferenciáján. Az építőipari vállalat tavaly 61 millió forint nyereséget ért el, ami elsősorban a vállalkozói lehetőségek kiszélesítésének, az egységek önállósága növelésének köszönhető, amely folyamatot az idén erősíteni szeretnék és célul tűzték a tavalyi nyereség megismétlését. mindamellett, hogy április 1-én bevezetik az ÉÁÉV-nél is a 40 órás munkahetet. A szentistváni VII Pártkong. resszus Tsz-ben 2,3 millió forint értékű energiaköltséget takarítottak meg tavaly. Sok kis tételből, fillérekből tevődött ez a jelentős összeg. A gépkocsivezetők például a tervezett és engedélyezett 3 forint 62 filléres tonnakilométer költségből több .mint 40 fillért „faragtak" le, s ez 1,9 millió tonnakilométernél több mint 800 ezer forint megtakarítást eredményezett. Amint azt már hírül adtuk, a .hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára >*— különböző munkás kollektí- vak kezdeményezésére beindult — jubileumi munka- veraenyböl részt kérnek megyünk termelőszövetkezeti gazdaságai is. Az első vei seny vállalások a selyem Virradat Tsz zárszámadásán születtek, s most a bekecsi Hegyalja Terrnelö- szövetkezet 01 szocialista brigádjának jelentős több- termelésre és megtakarításra tett vállalásairól adhatunk hírt. A gazdaság éves terveinek ismereteben, lehetőségeiket, erőiket alaposan felmérve. s a népgazdaság „elvárásait” figyelembe véve tették meg két évre szóló versenyvállalásaikat a Hegy alja Termelőszövetkezet szocialista kollektívái. Az energiával és anyagokkal való takarékosság áll a vállalások homlokterében. Tavaly a tsz-ben több mint kel és negyed millió forint értekben. 208 tonna tüzelőolajat használtak fel. Az idén már csak 50. , jövőre pedig 25 tonna lesz a tüzelőolaj-felhasználás. A drága' fűtőanyagot szénnel és hulladékkal (venyigével és fam-ese- dékk'el) ..váltják ki”. Ezzel két év alatt mintegy egymillió 230 ezer forintot takarítanak meg. Ugyanakkor vállalták a villamosenergia- felhasználás idén 3, jövőre pedig további 2 százalékos csökkentését, ami 300 ezer forintot, hoz a konyhára. A növénytermesztésben dolgozó szocialista brigádok legjelentősebb vállalása, hogy a tervezett 6600 tonnánál 5 százalékkal, azaz 330 tonnával termelnek több gabonát. Ugyanakkor a növénytermesztés költségeit 2 százalékkal csökkentik. Ez a „kis” megtakarítás — figyelembe véve a tavalyi 71 milliós összköltséget — 1 millió 450 ezer forintot jelent. A traktorüzem dolgozol 5 százalékos költségcsökkentést vállaltak, s ez további 76 ezer forint megtakarítás. Az állattenyésztés szocialista brigádjainak egyik legjelentősebb vállalása: az elmúlt évi, egy tehénre jutó 5551 literes- tejtermelést tz idén 5700, jövőre pedig 5750 literre növelik. Egv liter tej előállításához tavaly 33 deka volt az abrakfelhasználás. ezt az idén 32 dekára, jövőre pedig 30 dekára csökkentik. Az árbevétel növelésére, főleg a minőséé javítására, a munkaidő jobb kihasználására is számos konkrét vállalást lettek a ts? szocialista brigádjai. És gondoltak i szociális körülmények 'a- vitásárs. környezetű1- -zéni- tésérr is. amikor felajánlották, hogy a jubileumi munka versenv két évében 32 700 órányi társadalmi munkát végeznek el. W* 6.)
