Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

1984. március Tő.; péntefc ESZAK-MAGYAROKSZAG 3 Importot helyettesít 1 o Rajból Veszélybe került a Tokaji Vas- és Fémipari Szövetke­zet munkaellálottsága a múlt évben. A megrendeléseket év közben stornózták, vagy csökkentették. Az év elején 50. millió forint értékű meg­rendelése volt a szövetkezet­nek, s ez időközben 40 mil­lióra csökkent. — . Satuasztalokat, tűzvé­delmi felszereléseket slor- nóztak a megrendelőink, az iparvállalatok pedig' —pénz­hiányra hivatkozva — keve­sebb porleválasztó készülé­ket vásároltak tőlünk. Részt vettünk az „Ezer iskola Ni­gériának” programban, amely az előző években jól jövedel­mezett. Benzinnel működtet­hető betonkeverő gépeket, is­kolafelszereléseket szálli lot- tuple, de tavaly sajnos már csak néhány hiánypótló be­rendezésre érkezett megren­delésünk, mindössze 1,3 mil­lió forint értékben — mond­ja Zahuczky József, a szö­vetkezet elnöke. — Külön gondol okozott az anyaggaz­dálkodás. Mi az eredeti meg­rendelésekre készültünk fel, annyi és olyan anyagot vá­sároltunk, amennyi és ami­lyen áru gyártását tervez­tük. Az anyag egy részét el kellett adnunk és újabb, más anyagokat kellett beszerez­nünk. Ez nem volt túl egy­szerű, mert egész évben aka­dozott az anyagellátás. Na­gyon nehéz beszerezni a du­naújvárosi szelvényeket és nem akkor kapjuk, amikor szükségünk van rá . .. — Hogyan pótolták a ki­eső, 10 millió forintos meg­rendelést? — A Lenin Kohászati Mű­veknek.. gyártottunk ötven darab Walmet. emelőkeretet. Ez . ojyan eszköz, amellyel a forró bugákat hordják. Ere­detileg 150 emelőkeretröl volt szó, de év közben az LKM is módosította meg­rendelését. Ezzel a munkával végül is 3 és fél millió fo­rintot pótoltunk. Emellett nagyon sok kerítést és ka­put gyártottunk. Őszintén szólva, nem szívesen foglal­kozunk ezzel a termékkel, mert gazdaságtalan a gyár­tása. Tudjuk, lakossági igénvt elégítünk ki Vele és kevés is van belőle a pia­con, mégis csak akkor gyárt­juk ilyen nagy mennyiség­ben, amikor a munkaellá- tottság forog kockán. A Vas- vili, és a szegedi Vídia Nagy­kereskedelmi Vállalat min­den mennyiséget átvenne, Szerencsénkre tavaly meg­nőtt az igény a kompok iránt. Négyet építettünk a nagy forgalmú tiszai átkelőkre és elég sok szervizmunkát is el­végeztünk. Végül is 45 millió lorint lett az éves árbevéte­lünk. 1983-at az acélküllős gyer­mekkocsi-kerekekről emle­getik majd meg a szövetke­zetben. Jó néhány évvel ez­előtt megszűnt az országban a gyermekkocsi gyártás, mely­nek az egyik legnagyobb és legsikeresebb bázisa éppen Miskolc volt. Később a Du­nántúlon még kísérleteztek vele, de — ki tudja miért? — olt is felhagytak a gyár­tásával. És a fiatal szülők kénytelenek voltak a drága, főleg olasz gyártmányú mély-, sport;- és ülőkocsikat vásá­rolni. Tavaly végre ismét kezdtek gyermekkocsit gyár­tani Magyarországon, még­pedig a budapesti Fémbútor- ipari Szövetkezetben. — Megkaptuk a kerekek gyártási jogát. Ehhez az kel­lett többek között, hogy be­mutassunk egy jó konstruk­ciójú kiskereket. Vannak kapcsolataink a Nehézipari Műszaki Egyetemen, olt ter­vezték a kerekeket. Idejeko­rán, még ’82-ben felkészül­tünk a gyártásra, 2 millió 800 ezer forintért megvásá­roltuk a gyártóeszközöket, megtanultuk az új természe­tű munkát. — Mennyit gyártottak be­lőle tavaly? — Negyvenkétezer dara­bot. Nagyon jó termék, át­lagon felül nyereséges. Szí­vesen csináljuk. A beruhá­zás összege 3 és fél év alatt megtérül. Tavaly fi százalékkal tud­ta növelni a béreket a TO- VAFÉM. Két százalék a ha­tékonyságból. 2 százalék a létszámcsökkenésből adó­dóit, 1 százalék bérpreferen­ciát kaptak az importhelyet­tesítő kocsikerekek gyártá­sáért és 1 százalék után adóznak. — Kénytelenek vagyunk emelni a béreket, javítani a munkakörülményeken, mert sajnos, nagyon sokan leszá­molnak — panaszolja Za­huczky József. — Elköltöz­nek, könnyebb munkát vál­lalnak. Most már. tudtom­mal, a megyei átlagot meg­haladja a 48 510 forintos bérszínvonalunk. A legjobb szakembereink 65—70 ezer forintot is megkeresnek. Né­hány hete egv szakcsoport is alakult 11 fővel. Az idei évre 47 millió fo­rint árbevételt tervezett a szövetkezet. Exportra nem mertek tervezni, noha az In­dustrial Exportnál öt évre szólóan 100 millió forint ér­tékű ajánlatot tettek. — Mi lesz, ha bejön egy nagyobb ajánlat? Mi törté­nik a szerződésekkel? — Bárcsak úgy lenne! Olyan nagyszerű kooperációs lehetőségeink vannak, hogy bármilyen nagyságrendű ex­portmegrendelésnek eleget tudunk tenni. A kis szövetkezet — • ru­galmasságának köszönhető­en — igen sokféle vasipari munkát el tud végezni. Az idén például dolgoznak ba­nyáknak, a MÁV-nak, új tí­pusú porleválasztókat is gyártanak... És nagyon re­mélik, hogy sikerül végre egy igazi sólvateret kiépíte­ni, mert egyre több komp kell a Tiszán, a Bodrogon ... Lévay Györgyi „Kirajzottak" a vetőgepek A Szerencsi Állami Gazdaság újhelyi országúi melletti 27-es számú táblájában 70 hektáron ezen a tavaszon tekete mustárt vetnek. Képünkön a vetést megelőző műveletet, a talaj vegy­szeres gyomirtását örökítettük meg. Fotó: Fojtán László Homokverés és fagykár is akad Az éjszakák és a hajna­lok még fagyosak, de a nappali órákban mór a hét eleje óta „kirajzanak” a határba megyénk déli ré­szein, de helyenként az északi vidékeken is a vető- gépek. Már nemcsak az őszi szántások elmunkálása, a magágykészités folyik, hanem jó néhány gazdaság a kora tavaszi növények egy részét is elvetette. A megye déli részének két gazdaságában a következő­ket tudtuk meg a határ kora tavaszi munkáiról. Szentistván, VII. Párt- kongresszus Tsz. Hajdú Benjámin tsz-elnok: — Rendkívül fontos, hegy tavaszi vetésű növényeink optimális időben kerülje­nek jó magágyba, s ezért amint az időjárás, a talajok állapota lehetővé telte, azonnal indítottuk a velő- gépeket. Zömmel vetőmag­nak termelt borsónk már mind a 150 hektáron jó magágyba került, s e héten elvetjük a 350 hektárnyi tavaszi árpát is. Saját sza­porítási kiváló minőségű, tavaly 43 mázsával lizető Fatran fajtát vetünk. Ebből mintegy 50 vagonnyi fém­zárolt vetőmagot tudunk még ajánlani más gazdasá­gok részére is. A lucerna­telepítés lesz a következő munka a határban, és si- mítózzuk már 750 hektá­ron a napraforgó magágyát is. Sajnos a tervezettnél több lesz a vélni valónk, mert fagy és a homokverés mintegy 100—120 hektáron károsította súlyosan őszi búzáinkat. A 234 hektáros szőlőültetvényen, ahol a metszést már februárban befejeztük, a karlekötéseket és a támberendezések javí­tását végezzük. A 48 hektá­ros meggyesben megkezd­tük a lemosó permetezést. Tisza keszi, Tiszamenti Tsz. Baranyi András tsz- elnök: — Igyekeztünk korán megkezdeni a tavaszi mun­kák:', hogy a korai növé­nyek a nagyon várt és na­gyon szükséges esőzések előtt már a magágyban le­gyenek. Vetőgépeink már március 8-án „próbálgat­ták” a talajt, és az elmúlt pénteken az első száz hek­táron földbe került a tava­szi árpa. E héten elkészü­lünk a tervezett 550 hek­tárnyi terület vetésével, majd 120 hektáron lucer­nát telepítünk. Közben be­fejezzük 250—250 hektáron a napraforgó és a szója magágyának készítését. A szójánk tavaly az ártéri táblákon jól sikerült, hek­táronként 24 mázsával fi­zetett, sajnos, a felsó ha­tárban az aszály nagy ká­rokat okozott. A csapadék- hiány, a téli aszály tovább­ra is gond. A búzáink ugyan jól teleltek, de a rep­cénket igen nagy területen érte téli fagykár, és a fagy ­nál is nagyobb pusztítást végzett a szélvihar, a ho­mokverés. Még egy kora tavaszi munkával végez­tünk: elkészültek a dohány fóliasátrai, amelyeket már felfütünk a hét végén kez­dődő magvetés előtt. Tokió várja a fiatal újítókat Legutóbb tfz évvel ezelőtt hirdette meg a Japán Inno­vációs és Találmányi Intézet azt a pályázatot, amelyen a világ bármely táján élő, húsz éven aluli, újító kedvű fia­tal részt vehetett. A felhívás­nak óriási sikere volt, több ezer fiatal „feltaláló” küldött be pályamunkát, többek kö­zött az európai szocialista or­szágokból is. Akkor magyar fiatalok nem vettek részt a versengésben. A fiatat fettaláMk vttá#­kiállitásár* 1975-ben került sor. A következő nagy talál­kozót jövőre rendezik meg. A felhívás ez év elején is­méi elhangzott, s az Alkotó Ifjúság Egyesülés révén jö­vőre talán magyar újítók munkáival is lehet majd ta­lálkozni Tokióban. Mint azt Zseb énifi Józseftől, az egye­sülés propagandistájától meg­tudtuk, eddig 30 pályamun­ka érkezett, közöttük Borsod megyéből is. Azt is megtud­tak, hogy a pályázaton min­den, 19ö4. január elseje után született fiatal részt vehet, és még egy hétig beküldheti munkáját a következő címre: Alkotó Ifjúság Egyesülés, 151!) Budapest, postafiók 330. A pályamunkákban nem kell pontos műszaki leírást közölni, elég leírni az újítás lényegét. Olyan tényeket kell tartalmaznia, amelyből az el­bíráló bizottság megítélheti, hogy elküldhető-e a tokiói kiállításra, vagy sem. A bi- r-ottság azt is eldönti, hogy melyik munka használható itthon, fttetve melyik pályá­zatot kell visszautasítani. A kiállításra szánt, legszínvona­lasabb újítások készítőit ér­tesítik, s a még hátralevő né­hány hónapban részleteiben is ki lehet dolgozni a munká­kat. Mivel a témakör nincs megkötve, bármilyen talál­mánnyal, újítással lehet pá­lyázni. Az elfogadóét pályázatok készítőit április közepéig ér­tesíti az Alkotó Ifjúság Egye­sülés. (fónagy) AUTOMATIKUS HEGESZTÉS A Szovjetunióban épülő gáz­vezetékrendszereknél az il­lesztések több mint a felét automala-hegesztoberendezé- sek végzik. Azon kívül, hogy ezek a berendezések 5zibéria és a Távol-Kelet rendkívül ke­mény éghajlati viszonyai kö­zött feleslegessé teszik a kézi erővel végzett fáradságos em­beri tevékenvséaet, jelentős mértékben növelik a gázveze­ték építkezésein a munkater­melékenységet is. A „Szever" (Északt típusú automata he­gesztők üzembe helyezése óta egyetlen hegesztési varrat tö­réséről sem érkezett hír. Folytalii a miskolci lakások telóiításál (Folytatás az 1■ oldalról) 1984-ben a belváros kelet­nyugati és észak-déli tenge­lyében tervek szerint további 225 lakást varázsolnak újjá. A nagy alapterülettel és bel­magassággal rendelkező, ala­csony komfortfokozatú laká­sokban minden lehetséges korszerűsítést elvégeznek, legtöbbször az alapterület és a belső alaprajz megváltozta­tásával. Ezzel a bérlemények minősége alapvetően megvál­tozik, s vele együtt az ezek­re való jogosultság is. Az építési engedéllyel egy­idejűleg megszűnik a bérleti jogviszony. Arról, hogy az át­alakítás után jogosult-e a bérlő a visszaköltözésre, a lakásügyi hivatal dönt. A felújítás idejére vala­mennyi bérlő elhelyezéséről gondoskodnak. A költöztetést bárki számára elvégzik, ille- lőleg 2000 forint költözési dí­jat fizetnek. Az átmeneti időszakra természetesen min­denkit a ténylegesen lakott bérlemény költsége terhel. Miután az ideiglenes lakások túlnyomó része összkomfor­tos, számítani kell a külön­bözettél járó nagyobb anya­gi megterhelésre. A munkálatokat a MIK fő- építésvezetősége és — a MIK megrendelésére — a Miskolci Építőipari Vállalat dolgozói végzik. Mint az építőiparban általában, náluk is munka­erőhiány van: kevés a kőmű­ves, az ács-állványozó, a te­tőfedő és a bádogos szakmun­kás. Kapacitásukat a vállalat három gazdasági munkakö­zössége igyekszik növelni munkaidőn túli és munka­szüneti napokon végzett te­vékenységével. Hatvantól Mezőzomborig látó szem Vonatok irányítása - távvezérléssel Ar. igazgatósági épület má­sodik emeleti nagytermét öt méter széles és három méter magas panorámatábla metszi ketté. Ez a radar forgóré­szére, vagy inkább óriási méhlepényre hasonlít. A sok száz apró sejt egy részé­ben már parányi lámpates­tek vannak, amelyekből sok­sok vékony vezeték, most még érzéketlen „idegszálak” kötegei nyúlnak a padlóra. A táblán pedig lassan kiraj­zolódik a Hatvan—Mező­zom bor közötti vasúti törzs­hálózat torzított, kicsinyített mása. Mi volt ee? Éles fény lobban a terem­ben, s a berendezések las­san zümmögni kezdenek ... Csodálatos a technika: Hatvantól Mezőzomborig le­het látni, hogyan él, lüktet a vasúti nagy gépezet. Öt- ven-hatvan szerelvény áll, halad át az állomásokon, ro­bog a törzsvonalon. Sorom­pók vörös fényei villannak fel, hunynak ki, a térközök jelzőfényei váltakoznak. A parányi lámpák mulatják a vonatok útját, számát, az ál­lomási váltók állását, válto­zásait. Bocsánat. Gondolatban né­hány hónapot előreszalad­tam. A terem csöndes. A tábla még csak vaksi sze­mekkel jelzi a törzshálózat vonalát, állomásait. A Ganz Villamossági Művek bajai gyáregysége pár hete készí­tette el a panorámatáblát, r szakemberei január .15-én kezdték meg a szerelését, s várhatóan április végére fe­jezik be. Számukra is új. hi­szen az országban ez az el­ső központi forgalmi ellen­őrző (KÖFE) berendezés. A Mechanikai Mérőműszerek Gyára készíti a meghajtó berendezéseket, amelyeket az integra-dominó® állomáso­kon szerelnek fel. Ezek az elektronikai egységek to­vábbítják, s vetítik ki az in­formációkat a panorámatáb­lára. Azt mondják, ha min­den jól megy, az év végére az első állomások vágány- képe már „élni” fog a táb­lán. Miért van erre szükség? Gál Lajos, a MÁV Miskol­ci Igazgatóság műszaki ta­nácsadója ezt mondja: •— A technikai forradalom eredményeként rendkívül felgyorsult a forgalom, s az ipari, mezőgazdasági üzemek fejlődésének hatásaként meg­nőttek az igényeik. Elég, ha ennyit mondok; húsz évvel ezelőtt a gőzössel hat, jó esetben négy óra alatt ért lel a szerelvény Miskolcról a fővárosba, most az ex­pressz alig két óra múlva ott van. Más vonatkozásban területünkön annyi fehér­áru indul útba, érkezik, mint két-három kisebb igazgatósá­gén. A régi információs rendszer, irányítás már nem felel meg. Mire a forgalmis­ta az igazgatóságon dolgozó menetirányítóval közli: a vonat elindult, az már 2—3 kilométerrel arrébb robog. A pontatlan információ követ­keztében a menetiránvitó döntése sem lehet pontos. A KÖFE-berendezés meg­szabadítja a forgalmistákat a számukra terhes informá­ciótömegek közlésétől. A központi menetirányító pon­tosan látja a forgalom ké­pét, gyorsan tud dönteni, így például kevésbé fontos szerelvényt félreállíttat, s zöld utat ad a személyszál­lító vonatoknak, s így jobb, ■kulturáltabb kiszolgálást tu­dunk az utasok számára biz­tosítani. Az érem másik ol­dalaként pedig hatékonvab- bá. gyorsabbá tudiuk tenni az egész vasúti forgalmat, csökkentjük a várakozó, ácsorgó szerelvények szá­mát. Csorba Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents