Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984. március 16., péntek Ünnep az egyetemen Folk Forradalmi ifjúsági napok Borsodban ■ ■ Ünnepségek március 15-én A KISZ Borsod megyei Bizottsága nevében Dankóné Drotár Ka­talin, a KISZ Miskolc városi Bizottsága nevében Csíki Iván he­lyezte el a megemlékezés virágait Kossuth Lajos szobránál. Fordítsuk le a címet! Folk — nép. Nem mintha nem bízhatnánk abüan, hogy ismerős, könnyen meglejthe- to ez a szó, de tegnap külön jelentősége volt a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem egész napos rendezvénysoro­zata címének. Népben, nemzetben, a ma­gyar történelemben es kul­túrában élő, gondoikozo em­berekhez szóltak azok a fia­talok és kevésbé fiatalok, akik vendégül látták az érdeklő­dőket. Idős mesterek és ifjú tanítványaik mutatták be délelőttől kora délutánig a népművészet számos megőr­zött és továbbvitelét ápoló remekeiket: faragásaikat, hímzéseiket, bérmunkáikat, fazekas cserepeiket, azokat a használati és díszítő tárgya­kat, melyek vonalukban, anyagukban több százados mozdulatokat, kultúrákat őriznek. A vásározó népét muzsikaszó csalogatta be az egyetem sportcsarnokába. Próbáltak, hangoltak a fellé­pő együttesek, de még előt­te a valétára készülő mér­nökjelöltek üzenetét hallgat­hatták meg az egybegyűltek. A fekete kabát és a tehér, kihajtott gallérű ing — az egyetemisták ünnepi ruhája — a 48-as grafikákról is­mert, márciusi ifjak öltöze­tét. megjelenését idézte. Bal oldalt, a szív fölött nemzeti- szín kokárda. És a néhány szavas megnyitó emlékezte­tett, hogy feladatunk, cé­lunk, jövőnk: békében együttélni a környező világ­gal, a környező népekkel- nemzetekkel, akikkel közösen kel) vállalni ama március örökségét. Es felzendültek a zenék. Pengett, dörgött, sírt, patto­gott, zakatolt, brummogott, dongott, csattogott, sípolt, dobolt és egyetlen nagy fo­lyammá szélesedett a sokíé­Három új sorozatot indít útjára az idén a Móra Ki­adó. Nagyszabású mese­könyvsorozattal, egy-egy or­szág mesekincsét feldolgozó új könyvfüzérrel és egy, sci-íit és kalandos történe­teket közreadó füzetsorozat­tal lepik meg a legfiatalabb olvasókat, illetve a pedagó­gusokat, szülőket. Benedek Elek és utódai mesegyűjteményeinek több­szöri kiadása után a könyv- műhely szerkesztői szüksé­gesnek tartották, hogy új szellemben, új stílusban me­sélt, illetve átírt népmeséket adjanak a gyerekek kezébe. A művészi, eszmei nevelés Az utóbbi időben számta­lan iskolából hallottuk a pa­naszos jelzést, hogy a terve­zett tanulmányi kirándulá­saik időpontját megváltoz­tatni kényszerülnek, pedig a módosítások nem kis gondot okoznak egy-egy oktatási in­tézmény munkarendjében. Mi ennek az oka? Kérdésünkre Szabó Imrétől, a Volán Uta­zási Iroda vezetőjétől kap­tunk választ. — Elsősorban az, hogy gondokkal küzd a Volán 3-as számú Vállalata, pontosab­ban autóbuszgondokkal. Az egyetlen megoldás a tanul­mányi kirándulások idősza­kának a széthúzása lenne. A vállalat jó üzleti kapcsolat­ban, áll a megye valamennyi utazási irodájával, s a lehe­tőségekhez képest igyekszik kielégíteni az irodák autó- feuszigényeit. A kereslet—kí­nálat általában szinkronban ’84 le ritmus, rigmus, ütem, dal­lam, futam. „Szeretnénk, ha nemzeti ünnepünkön nemzeti kultú­ránk kincseit adhatnánk át” — maradt meg a rendezők kívánsága fülemben, és jó szívvel tapasztalhattam, hogy a kívánság teljesült. Elhang­zott a Szózat, a Himnusz, megszólaltattak Ady, Lász- lóííy Csaba versét is. és íze­lítőt kaptunk a balkáni né­pek muzsikájából is. Csángó dalokat énekelt Sebestyén Márta, majd bolgár, görög, macedón énekeket szőtt mű­sorába ..., együtt dúdolt a közönség a Gereben, a Kala­majka a Zsarátnok együtte­sekkel. És már az együtt- éneklés is kezdett kibonta­kozni, amikor a Muzsikás együttes lépett a színpadra. Távoli nép kultúráját hozta el Hollandiából a Jigsaw együttes, jelképezve és meg­mutatva azt a törekvést, hogy a zene. a népek zené­je, a ritmusok, dallamok, ütemek megteremthetik a teljes közelséget, az egyetér­tést, a testvériséget. Ez az egymásra találás bomlott ki teljes szépségében és erejében a I'ergetes tánc­házban. Volt még akinek Bródy János dalai csengtek a fülében, de amikor a dél­után szereplő együttesek tag­jai egymást segítve, egymást váltva, egymás mellé állva és egymás zenéjében össze­olvadva egy közösen lélegző tömeggé, vidám fiatalok csa­patává fogta össze az ün­neplőket, akkor már a leg­ügyetlenebb lábúak is meg­találták a lépést a közös táncban ... abban a .táncban, ami legmegfoghatóbban és mozgásában őrzi a nép kul­túráját, amit 1984-ben is őrizni kell, ünnepeken és az­után is. alapjául ma is elsősorban a népmesék kínálkoznak: a ki­fogyhatatlan képzelet, derű, lelemény, az érdekfeszítő cse­lekmény a gyermekeket ma is szórakoztatja. A sorozat szerkesztője Ka­tona Imre néprajzkutató. Az ő tervei alapján 19 kötet ki­adására készülnek. Az első kötet az idei ünnepi könyv­hétre hagyja el a nyomdát, Legeltetés a három sárkány pusztáján címmel. A kiadó másik új soroza­ta a Robur címet kapta. Ez a vállalkozás elsősorban a fan­tasztikus-kalandos történetek is van, kivéve a májusi hó­napot, mert erre az időszak­ra esnek az oktatási intéz­mények tanulmányi kirándu­lásai. Májusban akadnak olyan napok, amikor száznál is több megrendelést kapunk, s : természetesen megha­ladja az erőnket. Kérni sze­retnénk tehát az iskolák ve­zetőit, hogy próbálják kiszé­lesíteni a kirándulási idők intervallumát, akkor keve­sebb visszautasításra számít­hatnak. A körülményeket fi­gyelembe véve egyetlen ész­szerű javaslatunk az, hogy, a tanulmányi kirándulásokat ne csak májusra, hanem április elejétől június közepéig iite- "mezzék. s akkor sem csak a hétköznapokkal számoljanak, hanem a hét végi. szombat, vasárnapi napokkal is. ame­lyek nálunk szabad kapaci­tásnak számítanak. (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak délelőtt koszo- rúzták meg Miskolcon Sze­mere Bertalan szobrát is. Este hat órakor több ezer fiatal gyűlt össze a megye­székhelyen, hogy részt ve­gyenek a felvonuláson és a március 15-e tiszteletére rendezett nagyszabású ün­nepségen. A város diákjai a Szemere-kertből indultak. Csatlakozva a Szabadság té­ren várakozó dolgozó ifjú­sággal, kezükben lobogó fáklyákkal, forradalmi dalo­kat énekelve haladtak a Milyen mértékben képesek segíteni a nem szakmabeli, de természetszerető emberek a magyar természetvédelem ügyét? Valószínűleg ez a kérdés foglalkoztathatta a Borsod megyei Természetvé­delmi Egyesület vezetőit, , amikor tavaly pályázati ki­írást tettek közzé. Ebben — a megyei és a városi tanács, az OKTH és szervei, az NME. a TESZÖV, a BEFAG és az MTESZ hathatós anyagi tá­mogatásával — komoly dija­kat tűztek ki azoknak, akik a megye természeti értékei­nek felkutatására, hasznosí­tására és védelmüket nem sértő bemutatására dolgoz­nak ki konkrét javaslatokat. A jeligés természetvédelmi pályázat iránt országos ér­deklődés nyilvánult meg. de végül is csali kilencen küld­ték el dolgozataikat. A két első díj egyikét Saffarik Gyula, az Özd kör­nyéki Heves—Borsod domb­ság üdülő- és kirándulóte­rületté való fejlesztését cél­zó pályamunkája nyerte el. A másik első díjas műben dr. Tuba Zoltán és Papp Miklós ismeretlen nemzeti kincsünk, a Bodrogzug be­mutatásának terveit vázol­ják es egy ben tná&, a m*>tv Széchenyi és a Déryné ut­cán át a Petőii-.szoborhoz. ahol fél nyolckor megkez­dődött az ünnepi műsor. A Miskolci Nemzeti Szín­ház fiatal művészei korhű ruhákban adták elő műso­rukat, amelynek alapjául Petőfi Sándor naplója, ver­sei és a kortárs költők mű­vei szolgáltak. Az irodalmi műsort a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola íúvószenekara kísérte. Háromnegyed nyolc­kor megszólaltak a közeli templom harangjai. Nem sokkal később kialudtak a kakitokhoz igénybe vehető társadalmi erőket is konkre­tizálják. A bíráló bizottság a máso­dik díjat nem adta ki. A két harmadik díjas munka közül Szabó József a miskolci víz­ellátás biztosításában megha­tározó fontosságú Létrási- fennsík védelmére, és a víz­nek a karszthegység belsejé­ben való tárolására mutat be tervet. A másik harmadik dijat nyert pályaműben Kovács Barnabás és Nagy István a Bükki Nemzeti Park terüle­tén. a Kisfennsíkon egy túra­centrum kialakítására tesz javaslatot. Heilebrandt Mag­dolna a cserépváraljái kap­tárkövek megismertetését, Gallyas Béla a BNP komp­lex hasznosítását, és — egy másik dolgozatában — a ke­lemért Mohos-tavak hatéko­nyabb turisztikai feltárását célzó pályaműit megvásárol­ták. A bíráló bizottság szerint valamennyi dolgozat sok olyan megfontolt és reális tervei tartalmaz, amelyeket az illetékes szerveknek fel­tétlenül érdemes figyelembe venni a megye természetvé­delmi koncepcióinak körvo­nalazásakor. Keváos A. Ctatmr téren a lámpák. Az ünnep­lő tömeg a fáklyák fénye mellett hallgatta végig a Nemzeti dalt. Az apukák nyakában ülő aprócska gyerekek, az anyu­kák kezét szorongató na­gyobbacskák csillogó sze­mekkel nézték a látványos műsort, a levegőbe felröp­penő piros-fehér-zöld színű jelzőrakétákat, hallgatták a díszlövések dörrenéseit. Meghatódva álltak az idő­sebb nemzedék képviselői is az emlékezés jegyében telt percek alatt. A színház művészeinek szavalatai után dr. Vancza János, a-Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságá­nak alelnöke mondott ün­nepi beszédet Petőfi Sándor szobránál. „Március van. a tavasz kezdete, és számunk­ra, a magyarok számára sorsforduló évfordulóink ün­nepe” — mondotta, majd felidézte azoknak a sok év­vei ezelőtti napoknak az emlékét, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Miskolc város és a megye március 15-i kiemelt ünnepsége ko­szorúzással és a Szózat hangjaival fejeződött be a Petőfi téren. * Emlékezlek, ünnepeltek ezen a napon a megye más településein is. Szerencs és körzete fiataljainak kiemelt ünnepsége Monokon volt tegnap, ahol megkoszorúz­ták Kossuth Lajos szobrát. Ózdon a Liszt Ferenc Mű­velődési Központban nyi­tották meg csütörtökön a FIN rendezvénysorozatot, ahol az Ózdi Népművelési Intézmények kultúresoport- jainak Lobogó című műsorát tekinthették meg a résztve­vők. Az edelényí gimnázi­umban a diákpolitikusok ve­télkedőjével folytatódott a nyi tóünnepség. Az &r minden szakaban több száz szovjet hajó szeli fáradhatatlanul a tengereket és óceánokat. Némelyik kö­zülük hosszú hónapokig ha­jósak távol a hazai partok­tól, de a tengerészek ilyen­kor sem nélkülözik az ott­honiak hangját. A szovjet hajósok első hangstúdióját 20 évvel ezelőtt alapították meg a baltikumi kereskedel­Területi döntőjéhez érke­zett a Körösi Gsoma Sándor születésének kétszázadik év­fordulója jegyében meghir­detett műveltségi verseny. A területi döntőket — akárcsak a megyeieket korábban — mindenütt egyszerre tartot­ták meg. A észak-magyaror­szági régió versengő általá­nos iskolásai egyébként Mis­kolcon, a 13. számú Általános Iskolában adlak bizonyságot arról, hogy alaposan megis­merkedtek a nagy magyar utazó, világhírű tudós életé­nek mozzanataival, munkás­ságával. A versenyt egyébként a budapesti Akácvirág utcai is­kola hirdette meg, s felkarol­ta a Körösi Csoma-évfordu- lóra alakult emlékbizottság. A miskolci területi vetélkedőn Szabolcs, Heves. Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye 12 csapata vett részt. Egy-egy csapat 3 főből állt. A gyerekek igen alapos fel­készültségről tettek tanúbi­zonyságot a nem könnyű ver­senyen, s szoros küzdelemben dőlt csak el, hogy melyik két iskola csapata lehet majd ott a budanesti országos döntőn. A továbbjutást jelentő első helyet egyébként a miskolci 30. számú*Általános Iskola, a második helyet pedig n li- szadadai iskolások szerezték meg. A nap meíegíti a házakat Ukrajna déli részén a nap­sugárzás segítségével bizto­sítják egy több emeletes la­kóház melegvíz-ellátását. Az épület Izmail város egyik külső kerületében, a Duna partján áll. A vizet a tetőn elhelyezett nagy teljesítmé­nyű, a nap sugárzását föl­fogó berendezésben melegj­ük a megfelelő hőmérsék­letre. Ezen a vidéken éven­te több mint 280 a napsüté­ses napok száma. így azt tervezik, hogy a közeljövő-1 ben egyre több lakóház és közösségi épület melegvíz­ellátására használják majd mi flottánál. A stúdió egyik részlege a „beszelő” levele­ket, a hozzátartozók, bará­tok magnószalagra rögzített üzeneteit továbbítja az ide­gen felségvizeken haladó ha­jókra. A közelmúltban a részleg — a matrozók nagy örömére — új szolgáltatást vezetett be: videoszalagok viszik a „leveleket”. Szakmai gyakorlaton A jövő sütőipari szakmunkásait üzemi gyakorlaton oktatják a szakma titkaira a kazincbarcikai kenyérgyárban, ahol jelenleg 23 ipari tanuló ismerkedik leendő hivatásának fortélyaival, Fel­vételünkön félkilós foszlós kalácsot készítenek a diákok. Ökrös István felvétel« (szendrei) Új Móra-sorozatok kedvelőinek készül. Megkérdeztük: Miért gend a májusi tanulmányi kirándulás? tel a nap energiáját. Megvalósítható elképzelések ÉíÉ&íték a lermcszetvédelnii pályázatot Videolevetek a flottának

Next

/
Thumbnails
Contents